Délmagyarország, 2009. május (99. évfolyam, 102-126. szám)

2009-05-07 / 106. szám

61 Megyei tükör Csütörtök, 2009. május 7. CIGÁNY NYELVEN OLVASTA FEL AZ EVANGÉLIUMOT A KARÁCSONYI ÉJFÉLI MISÉN József és testvérei a vásárhelyi plébánián A vásárhelyi katolikus plébánia kise­gítője, Irhás József a Szegedi Hittu­dományi Főiskola roma tanulója. Ki­lenc éve dolgozik ápolóként szellemi fogyatékosok mellett, szabadidejé­ben verseket ír. CSONKA ADRIENN - Bár a legtöbb roma istenfélő, mégis évente csak egyszer járnak templom­ba. Általában a karácsonyi misére mennek el, akkor kérik a bocsánatot meg az engesztelést - beszélt tapaszta­latairól Irhás József, a vásárhelyi kato­likus plébánia kisegítője, aki maga is roma származású. A hódmezővásár­helyi Szent István-templomban ke­resztelték római katolikussá három hónapos korában. Az édesapa - id. Ir­hás József, a cigány kisebbségi önkor­Q Cigány kispapok a teológiai főiskolán A teológiai főiskolán nem a harmadéves József az egyetlen roma származású. Két cigány kispapot is ismer, aki vele párhuzamosan végzi tanulmányait. A Szegedi Hittudományi Főiskola romológiai szemináriumot indított, ahol a roma hagyományokkal és életmóddal ismerkedhetnek meg a hallgatók. A papnövendékek a közelmúltban szemináriumi előadást tartottak, ahová cigányzenészeket is meghívtak. Kiss-Rigó László megyés püspök mellett több más egyházi elöljáró is kíváncsi volt a zenés műsorra. mányzat egykori elnöke - nem erőltet­te fia számára a vallási nevelést. Szü­lei a Klauzál Gábor általános iskolába íratták, ahol roma diákok is tanultak. Bőrszíne és származása miatt gyakran gúnyolták, később mégis diáktársai hatására került közel a hithez. - Né­hány barátom mélyen vallásos csa­ládban nevelkedett, általuk ismertem 1 SZENTMISE A HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI SZENT ISTVÁN-TEMPLOMBAN. CELEBRÁL KOPASZ ISTVÁN ATYA, MINISTRÁL IRHÁS JÓZSEF Fotók: Tésik Attila meg a hitet - mesélte József, aki fel­nőttként ápolói képesítést szerzett, majd úgy döntött: teológiát tanul. A negyvenéves cigány férfi fontos­nak tartja a gyónást és a rendszeres lelki megtisztulást. Kopasz István atya mellett részt vállal a misék liturgiájá­ban, az oltári szolgálatokban és a lek­tori feladatokban is. 'Kevesli, hogy a vásárhelyi romáknak csak mindössze néhány százaléka vesz részt rendsze­resen a vasárnapi szentmiséken és a gyónásokon. Nem József az egyetlen, aki Hódme­zővásárhelyen az egyház szolgálatában áll: egy helyi roma családapa közösség­vezetői feladatokat lát el a plébánián. József másfél éve került István atya KÖLTŐI ÉN. Irhás József a rengeteg elfoglaltsága mellett legkedvesebb szenvedélyére, az írásra is szakít időt. Két verseskötete közül az első 2000-ben jelent meg Szanszkrit mese címmel, ebben egyszerű em­beri életérzésekről beszél. Szubkul­túra című kötetében a cigányság helyét keresi a világban. ÁHÍTATTAL CSENGET AZ ÚRFELMUTATÁSHOZ IRHÁS JÓZSEF mellé. Az őt felkaroló plébános úgy vé­li, hogy az egyház számára roppant fon­tos a hivőkkel való jó kapcsolat kialakí­tása, és ebben egy roma testvér is sokat segíthet. - A gyülekezet romái számára cigány testvéreik jelenléte bátorítást ad, és biztosítékot nyújt arra, hogy őket is befogadjuk - vallja az atya. József - amellett, hogy tanul, és az atyának segédkezik - kilenc éve dol­gozik ápolóként szellemi fogyatéko­sok mellett. Állítja: minden szépség­gel és kínnal találkozott már közöttük. Nem tervezi, hogy felhagy az ápolói munkával, és a papi hivatást választ­ja. Mint mondja, ez a feladatkör teljes embert kíván, és rengeteg elfoglaltság­gal jár. Mégis szívesen segédkezik a plébánián, hogy minél több roma jár­jon rendszeresebben templomba. Maga is megtapasztalta, hogy jóval több roma kíváncsi a prédikálására, ha az ő nyelvükön szólal meg az ige. Tavaly - István atya szorgalmazására ­együtt olvasták fel az éjféli szentmisén az evangéliumot. A liturgián a plébá­nos felkérésére József cigány nyelven tolmácsolta az igét a gyülekezetnek. KENTAUR DÍSZLETÉBEN, JELMEZEIBEN MUTATJÁK BE BERLIOZ OPERÁJÁT Pulzáló színpadon játsszák a Faust elkárhozását Az évad legmonumentálisabb pro­dukciójának premierjére készül a szegedi társulat: Berlioz operáját, a Faust elkárhozását Juronics Ta­más rendezésében pénteken mu­tatják be a nagyszínházban. A díszletet, a jelmezeket Kentaur tervezte, akinek ez már a második Faustja Szegeden: Alföldi Róbert­nek is alkotótársa volt a 2003-as Gounod-produkcióban. MUNKATÁRSUNKTÓI - A két Faust-előadás között csupán annyi hasonlóság van, hogy egyik rendezés sem klasszikus felfogású operaprodukció. Alföldi Róbert Gou­nod operáját a mába helyezte, a mai valóságban próbálta bemutatni a problémakört, amiről a darab szól. Juronics Tamás rendezése vi­zuálisan, a díszlet szempontjából absztraktabban kezeli a teret. Berli­oz darabja eredetileg egy oratorikus mű, roppant jelentős benne a kórus SZEREPOSZTÁS - ELŐADÁSOK. Az operát két szereposztásban tűzte műsorra a színház: a péntek esti premieren Faustot László Boldizsár, Mephistót Réti Attila, Margitot Érsek Dóra, Brandert Altorjay Tamás ala­kítja. A szombati második előadá­son Wendler Attila, Kelemen Zol­tán, Tóth Judit és Gábor Géza éne­kel. A bemutatón Gyüdi Sándor, szombaton Kardos Gábor vezényel. Ebben az évadban összesen hat al­kalommal játsszák a produkciót, ami jövőre is műsoron marad. To­vábbi előadások a szezonban: má­jus 10-én (vasárnap), 13-án (szer­dán), 14-én (csütörtökön) és 17-én (vasárnap). ahol minden felvonásban van egy díszlet, jön a függöny, majd a követ­kező felvonás, itt folyamatosan vál­tozik a kép, állandó mozgásban van a tér, ahogy a világ is körülöttünk. Minden szituációra, áriára, kórus­részletre reagál, követi a cselek­ményt, a zene dramaturgiáját. Kentaur Berlioz muzsikáját izgal­masnak tartja, úgy véli, nem csak a népszerű Rákóczi-induló nyerheti el a publikum tetszését, hiszen a zeneiro­dalom két legszebb kórusszáma is eb­ben az operában szerepel. Margitnak, Faustnak és Mephistónak is kompo­nált a szerző egy-egy csodaszép áriát. - Míg Gounod Faustja népszerű és szórakoztató mü, Berlioz darabja ze­neileg sokkal erőteljesebb alkotás. KENTAUR DÍSZLETE MEGHATÁROZÓ ELEME AZ ELŐADÁSNAK szerepe. Ugyanakkor nincs olyan erős cselekményszála, mint a másik verziónak, ezért sokkal inkább sza­bad kezet ad a rendezőnek és a díszlettervezőnek is, hiszen nem kell feltétlenül konkrét tereket meg­jeleníteni - hangsúlyozza Kentaur, akinek a Csipkerózsika után ez a második közös munkája Juronics Tamással. - Speciális, absztrakt teret tud­tunk létrehozni, ami nagyon izgal­masan képes változni. Egyetlen nagy díszletelem, egy levegőben forgó fal határozza meg az előadás képi világát. Ez a fal hol a talaj, hol egy ház vagy egy belső tér homlok­zata, hol pedig az Elba partja. Misz­tikus, kétarcú elem, amelynek nega­tív és pozitív oldala is van. A pro­dukció egyik meghatározója, hogy erőteljesen pulzáltatjuk a színpa­dot: hol szűkebb teret, hol pedig nagytotálokat láthat a néző. Sok az olyan jelenet, amikor Faust, Margit vagy Mephisto egyedül van a szín­Fotó: Frank Yvette padon - ilyenkor igyekszünk film­szerűen fókuszálni a főszereplőkre. A Berlioz korabeli öltözködést pró­báltuk finoman elemelve, ugyanak­kor romantikus közegben tartva visszaadni a jelmezekben, hogy az absztrakt tér mellett a figurák élők és kiemelkedők tudjanak lenni. Csak néhány színnel dolgoztunk, ami erősen kirajzolja a karaktere­ket, elválasztja egymástól a tömeget és a főszereplőket. Ez nem egy olyan klasszikus opera-előadás, 1 1 Egy levegőben forgó # W fal határozza meg az előadás képi világát. Kentaur Fantasztikus zenei élményt nyújt, a szegedi szimfonikusok kitűnően in­terpretálják, így már csak ezért is ér­demes meghallgatni. Juronics Tamás erős rendezői koncepcióval megoldot­ta a dramaturgiai nehézségeket is: Fa­ust és Mephisto tulajdonképpen egyetlen ember jó és rossz énje.

Next

/
Oldalképek
Tartalom