Délmagyarország, 2009. május (99. évfolyam, 102-126. szám)
2009-05-02 / 102. szám
Szombat, 2009. május 2. Megyei tükör 17 •4 HORVÁTH DEZSŐ Ugyebár! A szellemi erőszak napjainkban leginkább telefonon vagy interneten történik. Ahogy a nagyfülű világban a balesetek is otthon estek meg. Karcsi, önkéntes ötletszállítóm most újabb hiteles történetkével állt elö, meglehetősen háborogva. Jogi Oskolát végzett, sőt ott is tanít hosszú esztendők óta, tehát paragrafusokra forog esze kereke. Mondhatnám úgy is, tudja, mitől döglik a légy. A kurta történet pedig így szól: - Csörög a telefon, fölveszem. Bemutatkozik a kedvesnek nem mondható női hang, és mondja, valamelyik általam soha nem hallott külföldi cég nevében óhajt velem értekezni. És bejelenti: BESZÉLGETÉSÜNKET RÖGZÍTJÜK! - Erre te? - A tőlem telhető legnagyobb nyomatékkal szóltam: NEM RÖGZÍT MAGA SEMMIT! És letettem a kagylót. - Utána? - Hogyan jön ő ahhoz, hogy bármit is rögzítsen, mielőtt még azt sem mondta, miről lenne szó? Ugyebár. - Ennyi? - Semmi több. Ugyebár. A szomszédok szemében A szomszédok szemében - Nemzeti sztereotípiák és nemzetkarakterológia Közép-Kelet-Európában címmel rendeznek konferenciát Szegeden, az Albance Fran^aise Dugonics téri székházában május 5-én, kedden, amelyen magyar, szlovák, szerb, román és lengyel kutatók tartanak előadást. A konferencia célja, hogy megoldási lehetőségeket keressen a térség nemzetiségei között uralkodó ellentétekre a történettudomány segítségével. A rendezvényt a Visegrádi Alap finanszírozza. • HA NEM JÖN AZ ESŐ, AZ ASZÁLY TÖNKRETEHETI A TERMÉST Fotó: Karnok Csaba Ökölnyi repedesek a búzaföldeken A megye egyes részein 30 napja egy milliméternyi esőt sem észleltek, Szegeden is csak 2,1 millimétert mértek. A sokéves átlag milliméter. Ha nem változik az időjárás, a Dél-Alföld pusztító aszálynak nézhet elébe. FEKETE KtÁRA Száraz a talaj a határban, a búzaföldeken katasztrófafilmeket idéző repedések, öklömnyi lyukak éktelenkednek. A repce messziről ugyan szépen sárgállik, de silány termést hoz majd. Az ok: márciusban és áprilisban alig esett az eső, több napig pedig viharos erejű, szárító szél fújt. Az Országos Meteorológiai Szolgálat szegedi állomásának munkatársa szerkesztőségünk rendelkezésére bocsátotta az utolsó 2 hónap csapadékadatait. Ezek szerint Szegeden és környékén márciusban mindössze 18,5, áprilisban még annál is kevesebb, 2,1 milliméter eső hullott. A sokéves átlag márciusban 28, áprilisban 41 milliméter. Bagi Ádám, a Csongrád Megyei Agráriroda ügyvezető igazgatója maga is őstermelő - szerdán körbejárta a megyét. Azt tapasztalta, súlyos az aszály, a nedvességet kedvelő repce például „elszállt", mert nem fejlődött. A búza sápadt, főleg azoi TÚLOZ EGY KICSIT. Mezőgazdasági termelők telefonáltak szerkesztőségünkbe azután, hogy Gráf József agrárminiszter a napokban azt nyilatkozta lapunkban, idén rekord gabonatermés várható. A kijelentést ugyanis korainak tartják, főleg annak tükrében, hogy az aszály tönkreteheti a termést. kon a táblákon, amelyeken korábban úgynevezett talajzsaroló napraforgót termesztettek. A tavaszi vetések pedig még ki sem keltek, mivel nem kaptak esőt. Hasonló tapasztalatokról számolt be Vincze Lajos, a Tisza-Maros Szög Agrár Zrt. termelési igazgatója is. Náluk a repcénél akár katasztrofális helyzet is előállhat, ha továbbra sem lesz eső. „A növény szinte elvirágzik úgy, hogy nem kapott csapadékot, még a márciusban kiszórt fejtrágyát se moshatta be az eső - mondta. - A nulláért küzdünk, hogy legalább veszteségünk ne legyen." A szakember szerint a búzánál még nem kritikus a helyzet, de kénytelenek öntözni. Ez pedig pluszköltségekkel jár, vagyis: ha nem emelkedik a gabona ára, akkor a búzán is bukhatnak. Még mindig tele vannak a raktárak óbúzával, mivel alacsony az ára: • • Súlyos az aszály, MM a nedvességet kedvelő repce például elszállt. Bagi Ádám 29-30 ezer forintért veszik tonnáját. Sokan azt tanácsolják a gazdálkodóknak, ha eddig megtartották a gabonájukat, most ne adják el, mert ha tényleg rossz lesz az idei termés, többet kaphatnak érte. mmmmmmmm POLITIKUS ŐSTÖRTÉNET AZ INTERNETEN ÉS A FALUNAPON - A JOBBIK MEGMONDJA, HONNAN JÖTTÜNK ÉS HOVÁ MEGYÜNK Már a történelmünk sem a régi? A magyarság a Szíriusz bolygóról származik - hirdeti a Jobbik algyői szervezetének újságja, amelyet a falunapon osztogattak a szervezet aktivistái. Ez komoly dolog: internetes oldalakon, művelődési házakba szervezett előadásokon sokan és sokféleképpen magyarázzák a történelmet, többnyire a politikával együtt. Aki elbizonytalanodik, annak azért érdemes belenéznie a középiskolai történelemkönyvbe. BAKOS ANDRÁS . „Minden igaz magyarnak tudnia, ismernie kell az igaz, magyar történelmünket, melyet most közreadok" így kezdi a jobbik Magyarországért Mozgalom algyői szervezetének újságjában cikkét a szerző, majd tizenhat sorban a történelem következik, évszámok nélkül. Eszerint „Kezdetben vala az Ige, az Egy Isten Hit és a hordák! A Szíriusz bolygóról megérkeznek a Magyarok ősei! Megszületik az Etalon Nép, az Egy Igaz Isten Hit űek, az ös Keresztények!..." Később persze „A kiválasztott népség elárulja a Magyar Birodalmat, Hunniát, a nagy Hon Földet!", ám a vége * ÍJÁSZTALÁLKOZÓ ÓPUSZTASZEREN. ŐK VALÓDI TÖRTÉNELMI ESEMÉNYRE EMLÉKEZNEK, HITELES ÖLTÖZETBEN Fotó: Segesvári Csaba ják, különben is „az egész világ feni ránk a fogát". Az algyői újság nem példa nélkül áll: mindig is hálás téma volt, de az utóbbi években igazán divatba jött az Szalonvikingek alkonya Az őstörténet kutatása, a hagyományőrző íjászat és harcművészet nem magyar sajátosság, nyugaton ugyanúgy dívik, mint mifelénk. Azaz mégsem ugyanúgy. Az ópusztaszeri íjásztalálkozó egyik szervezőjétől tudjuk, hogy a skandináv országokban tartott hagyományőrző rendezvényekre egyszerűen nem engedik be azokat, akik olyan ruhában - például: ökörszarvas vikingsisakban - próbálnak bejutni, amely nem hiteles. mégis jó lesz, mert „a fény és a tudás népe" 2012-től új történelmet ír. Az újság szerint mindezt azért fontos megtanulni, mert a mi történelmünket évszázadok óta ellenségeink írőstörténet magyarázata. Egyesületek tartanak úgynevezett ismeretterjesztő előadásokat művelődési házakban a sumér, a szkíta rokonságról, és/vagy arról, mennyire hamis az a történelem, amit a Habsburg és aztán az orosz fennhatóság alatt tanítottak a magyar iskolákban. Filmek készülnek, internetes oldalak szólnak erről, és a közönség egyre nagyobb és fogékonyabb, hiszen sokan keresik ma a válaszokat a kérdéseikre. És ahogyan az országos politikában, az egyszerű, könnyen megérthető üzenetneic az alternatív történelemórákon is nagyobb a becsülete, mint a hosszú bonyolultnak. Tizenhat sort könnyebb megjegyezni, mint egy csomó évszámot, adatot, hely- és népnevet. Aki ebben a zűrzavarban szédülni kezd, és rosszul érzi magát, megteheti például, hogy bemegy egykori középiskolájába, megkeresi történelem-tanárnőjét, aki történetesen most is ott tanít, és elkéri tőle a legújabb tankönyvet, amiből a mai diákok tanulnak. Ebből kiderül, hogy a kötet szerzője, Száray Miklós is tisztában van az áltudomány divatjával, mert arra inti a diákot, hogy „őstörténetünk kutatásához nyitottan, szenvedélyektől mentesen közeledjünk!" Aztán levonható a következtetés: azért van könnyű helyzetben az áltudomány, mert a tudomány sem ad egyértelmű válaszokat. A nyelvészet, a régészet és a történetírás eredményei sokszor ellentmondásosak, sok a vitatott részlet, de a tudomány mai állása szerint az ősök mégiscsak a finnugor népekkel együtt éltek az Urál hegység és az Ob vidékén, Kr. e. 500 táján kiváltak az ugor környezetből, és innentől török népek közt vándoroltak. A VIII. században Levédiában, 830-tól Etelközben éltek, „HALSZAGÚ ROKONSÁG". A finnugor rokonsággal lesajnálóan viccelődni több mint száz éve, és ma is szokás, Fábry Sándor show-műsorában is elsütött már egy „sutk^t" erről. Csakhogy míg százötven éve ez a rokonság tényleg halszagú volt, ma nem az: 2006 júliusában Romsics Ignác történész a Mozgó Világban írt tanulmánya kiemeli: 150-200 éve a finn lakosság zöme tanyákon, elszórtan élt, halászott, vadászott, irtásos földművelést folytatott, ám „az ezredforduló körüli években készült statisztikák szerint Finnország a világ egyik legfejlettebb és legsikeresebb országa... Az 5,2 milliós összlakosság 6 százalékának a mezőgazdaság, 28 százalékának az ipar és 66 százalékának a különböző szolgáltató ágazatok adtak munkát.... Az egy főre jutó nemzeti jövedelem alapján 2000-ben 1A., illetve vásárlóerőn számítva 18. helyet ért el a nemzetek rangsorában... A világátlagot ugyanekkor közel háromszorosan, a Magyarországon mért szintet pedig két és félszeresen múlta felül." ahol megerősítették a törzsszövetséget, majd jött a honfoglalás 895-től, két szakaszban. A Szíriuszról itt nem olvashatunk, másutt viszont igen. Ez az égitest amely nem bolygó, hanem csillag majdnem két és félszer nagyobb, mint a Nap, és melegebb is: felszíni hőmérséklete 10 000 Kelvin, azaz 9727 Celsius-fok. Szóval ha a Jobbiknak igaza van, akkor nagyon meleg éghajlatról jöttünk.