Délmagyarország, 2009. május (99. évfolyam, 102-126. szám)

2009-05-05 / 104. szám

61 Megyei tükör Kedd, 2009. május 5. CIKKET, VERSET KÖZÖLT TŐLE A DÉLMAGYARORSZÁG - A SZÉCHENYI TÉR 8. SZÁM ALATT BÉRELT SZOBÁT Radnóti barátokra talált Szegeden \ Radnótisok a bori munkatáborban 7am~tam. M tamla s >m>fc, fa he kiH és kicsi ré*z­hs-i'arsmány, a ><?»oi itt, akt k nem u • su eurispajktóí "jírsi m* U bíbáíka >k é)mk. egyytempt hsflga^ né&r én kónyb­r apr* ck. a fehéreit i raináoairhi, • kévéssé járt fekete nssr-o­kálfe kj sékett két apérifjf és «rt ke&eráen * p<$tf»" i«s* ócaretk félét? fe öt iépéw » fütkéb ' írsnkl , ha Idf ki 51 jobbm. Ka ke tFhurozá 9 ^ Termtszi i^tamaabr- steineb ' HÉGI szegedi csalái ,fct»; 4fe. sttu ia^h A löalíd ogj- hrtjí, hm Gcrentsér Jih<xs­rak Ktg^tMlIM SajgtwS 'Jnljíno*. bíró lfciy BszHartóJinak leánya volt a fetejÖ: Gggteér János és SxegtieS Mianos eísí m 1531-ben született, amikor Gerenteír már 4!) íres volt. F.z ftdanS dolog, hővel tuMMw 3 XIX virfind hasra* Hitt* ££ rs-otser János sokat pereskedett » napával N»gy Annával kúlanbAjA vágyom kírdésok matt fpffijh) arárt, mert s»ev Anna eladta art a htot, melybe* rsak íítwgyi bassonálvc­t»U |o«» volt), «)íe lobot kéiságna, (,08>. (-*». mfltiáfnok Saeghod Jnliaane már második roll. hogy elsd feir,,ág«t51 Mk vnjték -kel. art ejgyeldr* bem Ind Ilik Miv* «» etyjálAI órOkdlf hátban bíf-íitháromsáe.iilf.íbán amjjbes j„h. ii híramátábdlekYovikwí gv«r. * t»l ItMi Mlhálv WtfMrto. Wm, jT1 í!,Hto ,Ma mi mi 8) Jolán. IS tvat korában •) Ufcffe. wn tS4U>n. Tej és Budapesten l® S»!gálata» lépeH. nónt iroe pénr,iri elknSr. mijd ISSá.t* píortáwee lett. Iga fíé&k rés jtóggyátas és a társadalmi ttsrtvjsnJS, Kinn volt engtlp 5 pselyrffl a Wligarpitósban mfa legende kerít* k Kecgedi í: Iffij, aki ne fi* volna íöStivtie­KB Gerects/jr LfcriA igen ép hsiwrtrbbaté eccmvégéjasi évi ssetiMlal t)Uü 'SU-Wc Sgcn mflt; * «* igen Klttii "" 1 w» ok­Radnóti Miklós, iskolájuk névadója utolsó útjának állomásait már korábban is fölkeresték a szegedi gimnazisták és tanáraik. Legutóbb, tavaly őszi kirándulásukon végre rábukkantak a szerbiai Bor melletti egykori munkatábor nyomaira is. - Az interneten olvastam arról, hogy Bor és Zagubica között, a Mority nevű gazda tanyájával szemben lehetett a tábor - mesélte Csányi Sándor (képünkön balról). A fizika-kémia szakos tanár azonban nem csak elvezette az iskola küldöttségét a helyre, ahonnan 1999-ben élete utolsó útjára indult a harmincöt éves Radnóti Miklós. Azt is szorgalmazta, hogy ott állítsanak emléket. Az iskola negyvenfős küldöttséggel vesz részt a ma Borban rendezett Radnóti-megemlékezésen. Ott közös műsort adnak a szabadkai Kosztolányi-gimnázium diákjaival - tudtuk meg Gál Béla igazgatótól (képünkön jobbról). A szegedi delegáció megkoszorúzza a költő bori szobrát, az egykori munkatábor bejáratánál elülteti a Tisza-partról származó emlékfát. Fölavatja az ajándékba kapott márványtömbön most elhelyezett emléktáblát is, melynek szerb-magyar szövege: „...példakép, erős fa legyen... Ezen a helyen tartották fogva - több ezer társával -1999 nyarán Radnóti Miklós (1909-1999) magyar költőt. Születésének centenáriumán állíttatta a szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium". RADNÓTI CIKKE LAPUNK 1931. AUGUSZTUS 23-1 SZÁMÁBAN. PÉTER LÁSZLÓ IRODALOMTÖRTÉNÉSZ BUKKANT RÁ Fotó: Karnok Csaba Folytatás az 1. oldalról - Eleinte vissza akart térni a főváros­ba. Menyasszonyának, Gyarmati Fan­ninak, Fifinek gyakran panaszkodott a városra, tervezgette, hogy mihelyt lehet, itt hagyja - mondja az irodalom­történész professzor. Ám az 1927 feb­ruárjától Radnóti néven publikáló köl­tő hamarosan megtalálta baráti társa­ságát a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumában: Ortutay Gyulához, Tolnai Gáborhoz, Baróti Dezsőhöz, Bu­day Györgyhöz különösen kötődött. Szegedi éveinek sok-sok mozzana­tát őrzi az ebben az időszakban szü­letett több mint hatvan költemény, il­letve a Fanninak írt közel nyolcvan levél. Első lakásaként a Jerney-házban, a Széchenyi tér 8.-ban bérelt szobát Radnóti. Ugyanezen az emeleten volt a belvárosi leányiskola. Fanninak le­vélben panaszolta: „a gyerekek min­den tízpercben levonulnak az udvarra a tanító nénivel, és összefogózva éneklik, hogy kis kácsa fürdik fekete tóban..." A bosszúságból megszületett első szegedi költeménye, az erotikus töltetű Kiskácsa fürdik című versike. Sajtótörténeti fölfedezés, hogy első prózai írását is Szegeden, méghozzá a Délmagyarországban publikálta. En­nek jelentőségéről Péter László írja: „Radnóti Miklóst is lapunk egykori munkatársai között említhetjük". Az 1931. augusztus 23-án napvilágot látott cikkében első párizsi útja legterméke­nyítőbb élményéről, a gyarmati kiállí­tásról tudósítja olvasóinkat. Neves költőként érkezett a Ti­sza-parti városba Radnóti, de az itteni élmények (például a tápai „falukuta­tós" kirándulások), az egyetemi évek hatottak sorsára is. Egyetemista, mi­kor megjelent második kötete, az Új­módi pásztorok éneke, amelyet „val­lásgyalázás és szemérem elleni vét­ség" miatt elkobzott az ügyészség, s vádat is emeltek ellene. Ekkor - József Attilához hasonlóan - Horger Antal el akarta távolíttatni az egyetemről, de más professzorok ezt megakadályoz­ták. így Radnóti eljuthatott az utolsó vizsgáig 1936. szeptember 26-án, s kö­zépiskolai tanári oklevelet kapott - Szegeden. MAKÓIAKAT KÉRDEZTÜNK: TUDJÁK-E, KIRŐL NEVEZTÉK EL AZ UTCÁJUKAT - SZIRBIK MIKLÓS, AZ EGYKORI REFORMÁTUS LELKÉSZ Hollósy Kornélia nem írt könyvet, hanem énekelt Nem tudok róla semmi közelebbit, de biztosan nagy ember lehetett - vélte a makói Molnár Józsefné Szirbik Miklósról. Az egykori refor­mátus lelkész, történeti kutató em­lékét utca őrzi a városban - ahogyan Hollósy Kornélia opera-énekesnőét és Szundi Jenő kertészét is. Arra vol­tunk kíváncsiak, az utcák lakói tud­ják-e, ki a névadó. KORMOS TAMÁS ' Döme Istvánné negyven esztendeje lakik a makói Hollósy Kornélia ut­cában. Elmondása szerint korábban biztosan olvasott is valahol a név­adóról, s úgy emlékszik, hogy ne­ves írónő lehetett. Ügy tudja, hogy a városban valahol szobrot is emel­tek a tiszteletére. Utóbbi állítás igaz is, a neves opera-énekesnő mell­szobra a mai városháza, egykori makói otthona mellett áll. Hollósy hivatásában azonban tévedett a megkérdezett asszony, hiszen nem írónő volt. Olyan utcákat kerestünk fel, ame­lyek neves helyiekről vagy a városhoz kötődő személyekről kapták a nevü­ket. - Hollósyról annyit tudok, hogy szí­nésznő volt, és számos alkalommal fel is lépett a nem messze lévő, egykori faszínházban. Mást és pontosabbat nem tudok róla mondani, mert a tör- utca 1924 óta viseli a Hollósy Kornélia ténelem nem az erősségem - árulta el nevet. az utcában húsz éve lakó Kúsz Béla. Átsétáltunk a Szirbik Müdós utcába. Egyébként a Petőfi park mellett lévő Itt is találomra becsöngettünk néhány - HOGYNE ISMERNÉM SZUNDI JENŐT! A HÍRES KERTÉSZ SZÜLETESÉNEK125. ÉVFORDULÓJÁT TAVALY ÜNNEPELTÜK - MONDTA VARGA ISTVÁN Fotó: Dobó Dolli házba. Az egyikből Molnár Józsefné jött ki. Az idős asszony a névadóról csak annyit jegyzett meg, biztosan nagy em­ber lehetett, ha utcát neveztek el róla. Mást nem tudott Szirbikről, s azt sem sejtette, hogy valamiféle kötődése len­ne Makóhoz. Mikor megtudta tőlünk, lei is volt valójában Szirbik Miklós, moso­lyogva megköszönte az információt. A NÉVADÓKRÓL. Hollósy Kornélia 1827-ben született a Temes megyei Gertenyesen. A magyar csalogány, ahogy nevezték az opera-énekes­nőt, Európa-szerte számos színpa­don fellépett. Miután hozzáment Lonovics József főispánhoz, Makón is házat rendeztek be, így az opera­énekes számos alkalommal szere­pelt a helyi faszínházban is. Szirbik Miklós Makón született 1781-ben. Szülővárosában haláláig, 1853-ig volt református lelkész. Elsőként ő gyűjtötte össze a város múltjára vo­natkozó adatokat. Szundi Jenő a magyar kertészeti termelés és kuta­tás kiváló szerzője, művelője, aki 1883-ban született Makón, s itt is halt meg 91 éves korában. Neki kö­szönhető a Békés és Csongrád me­gyében virágzó gyümölcskertészeti kultúra létrehozása. • • Úgy tudom, hogy # # a városban valahol szobrot is emeltek a tiszteletére. Oöme Istvánné A Lesi városrészben lévő Szundi le­nő utcában olyasvalakivel futottunk össze, aki szinte mindent tudott a név­adóról. Varga István igazán felkészült az egykori neves makói kertészből. El­mesélte, tavaly ünnepelték születésé­nek 125. évfordulóját, s neki köszön­hetjük, hogy a térségben meghonoso­dott a gyümölcskertészet. - Azért tudok róla ennyit, mert tagja vagyok a Brúder János Kertbarát Kör­nek, s 20 évvel ezelőtti megalakulá­sunkkor sokat vitáztunk arról: Szundi vagy Brúder legyen-e a névadónk. Vé­gül Brúder nyert, de a honlapunkon rengeteg információ van Szundiról is - tette hozzá. RADNÓTI, A SZEGEDI EGYETEMISTA lífwci

Next

/
Oldalképek
Tartalom