Délmagyarország, 2009. május (99. évfolyam, 102-126. szám)
2009-05-26 / 122. szám
Kedd, 2009. május 26. Aktuális 13 A 21 HÓNAPOS SZENTESI KISLÁNY HAT HÓNAPJA KÜZD AZ ÉLETÉRT Vészesen fogy Lara ideje Folytatás az 1. oldalról Az új szívre váró csöppség kedélyállapota ugyan változó, de ez érthető, hiszen a nap 24 órájában gépek veszik körül a budapesti Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet gyermekosztályán. Étvágya viszont az utóbbi hetekben sokat javult, amelynek fényes bizonyítéka, hogy a novemberi műszívbeiiltetéskor még 6,5 kilogrammos kislány súlya mára közel 9 kilogrammra gyarapodott. Mint arról lapunkban már többször beszámoltunk, Lara két és fél hónapos volt, amikor először bekerült a szentesi Dr. Bugyi István Kórházba. Onnan a szegedi gyermekklinikára vitték, ahol megmentették az életét. Innen szállították át a fővárosba, ahol már hosszú hónapok óta kezelik. A 2008. november 26-i 8 órás műtét során beültetett műszív azonban csak ideiglenes megoldás, MUNKATÁRSUNKTÓL Az SZDSZ európai parlamenti programja összhangban van az európai liberális pártszövetség választási elképzelésével - hangsúlyozta Szent-Iványi István hétfőn Szegeden. A párt EP-listájának vezetője arról beszélt, hogy szeretnék többek között elérni a munkavállalás szabadságának teljes kiteroptimális esetben fél éven belül kellene donorszívet találni a kislánynak. A hat hónap ma telik le, de ez nem azt jelenti, hogy a kislány már menthetetlen. Szatmári András, az országos kardiológiai intézet gyermekszív központjának szakmai igazgatója elmondta: fél év után a lehetséges szövődmények kialakulásának - esélye kojesztését, hangsúlyozottan vonatkoztatva ezt Németországra és Ausztriára. A cél, hogy a két ország legkésőbb 2011 májusáig oldja fel a magyar munkavállalókat sújtó korlátozásokat. A liberálisok az EU bővítése mellett érvelnek: Horvátország 2011-es csatlakozásával számolnak és szeretnék ha a szerbiai tárgyalások is elkezdődnémoly mértékben növekedhet. Ezek a fertőzések vérzést idézhetnek elő, és emellett vérrög keletkezhet. A szentesi kislánynál korábban már jelentkezett ilyen szövődmény: február végén egy fertőzés miatt összeomlott a keringése, és újra kellett éleszteni. Az igazgató hozzátette: nincs olyan meghatározott dátum, amelyen belül muszáj érkeznie a donorszívnek. nek. Szent-Iványi tegnap Hódmezővásárhelyen is kampányolt. Bóka János - az SZTE oktatója, aki az SZDSZ EP-listáján a 15. - a szegedi sajtótájékoztatón hangsúlyozta: minden magyar hallgatónak reális eséllyé kell tenni, hogy legalább egy szemesztert másik uniós ország egyetemén tanuljon az Erasmus-programban. MUNKATÁRSUNKTÓL Folytatjuk a Délmagyarország megyejáró sorozatát, amikor is szerkesztőségi-kiadói csapatunk időről időre betoppan valamelyik községbe. Egyrészt azért, hogy találkozzunk az ott élő emberekkel, másrészt, hogy bemutassuk településeink értékeit másoknak is. Holnap Dócra megyünk: találkozzunk 17 órakor a könyvtár melletti közösségi helyiségben! Kötetlen, csevegős, jó hangulatú találkozóra készülünk, mindenkit várunk, azokat is, akik olvassák az újságot, és azokat is, akik nem. Beszélgessünk, kérdezzenek, javasoljanak, vitatkozzanak! Viszünk sok ajándékot, lesz sorsolás és kvízjáték nyereményekkel. | Kritikus órák, percek Annak a donornak, aki a szívét adja Larának, hat hónapos kor felett a szentesi kislánnyal azonos vércsoportúnak kell lennie, valamint testsúlyban és magasságban is megközelítőleg egyezniük kell. A szerv kiemelését követően a beültetésre a következő 9 óra áll rendelkezésre, egy ilyen beavatkozás viszonylag rövid: 1,5-2 órás operáció. Az életmentő szívátültetés után a betegnek több hetet a kórházban kell még töltenie, fennállhat ugyanis a szerv kilökődésének veszélye. A rendszeres kontrollvizsgálatok mellett pedig élete végéig gyógyszereket kell szednie. Azt, hogy egy szívtranszplantáción átesett ember hány évet fog élni, nem lehet előre megjósolni, de a felmérések szerint a műtétet követően hosszú évtizedekig is élhet. SZDSZ: európai munkahelyeket! HOLLÓSI ZSOLT Malacgyár Ma már minden negyedik levágott hízó importból származik. A szocialista időkben a keleti exportunknak is köszönhetően még 12 milliós volt a magyar sertésállomány, ami a kilencvenes évek végére - a piacok jó részének elvesztésével - megfeleződött. Azóta időről időre megkongatják a vészharangot: összeomlik a magyar sertéstenyésztés. A Horn-kormány idején még az ötmillió darabos „lélektani határ" megtartásáról beszéltek - ma 3,4 milliós állományról szólnak a hírek, és arról, hogy már minden negyedik levágott hízó importból származik. Az ágazatban negyven évig dolgozó agrármérnök véleménye summázataként azt mondja: a legfőbb probléma az, hogy nincs a kormányI Ma mar minden zatnak koncepciója, és nem szakmai ## negyedik szempontok határozzák meg a döntéseket, a támogatások odaítélését. A fogyatkozó magyar sertésállományra, a húsfelhozatal csökkenésére Európa legnagyobb ágazati befektetői, a hollandok és a dánok is felfigyeltek. Az a veszély fenyeget, hogy világszínvonalú technológiával hatalmas, iparszerü sertéstenyésztő telepeket hoznak létre Magyarországon, és egy-két év alatt átveszik a főszerepet a hazai piacon. A Dél-Alföldön is szép számmal vegetáló, korszerűtlen családi gazdaságok nem tudják majd felvenni velük a versenyt, sorra mehetnek tönkre, ha nem változtatnak stratégiájukon. Miért kell tartanunk a nyugati befektetőktől, akik a legfejlettebb technológiát meghonosíthatják? Itt marad nekünk a szar, a profitot meg zsebre teszik - figyelmeztetnek a szókimondó szakemberek. Az évi húszmillió sertést feldolgozó Dániában és Hollandiában már komoly környezeti gondokat okoz az intenzív tartással járó nagy állatsűrűség. Ott a sertéstenyésztés környezetvédelemmel kapcsolatos kiadásai már a 10 százalékot is elérik, míg nálunk ez alig egy-két százalék. Ráadásul van bőven felhasználható területünk, minőségi takarmányunk, vizünk is az állattartáshoz, azaz ideális feltételeket kínálunk a tőkeerős befektetőknek. Ha okosak lennénk, mégsem ezt az utat választanánk. A hollandok, dánok koncentrált takarmánnyal, a legújabb kutatási eredmények felhasználásával öt hónap alatt „felpumpálják" vágósertéssé a szopós malacokat. Ezeknek az „ipari disznóknak" a húsa persze nem olyan érett és ízletes, mint azoké, amelyeket a magyar kistermelök természetközelibb körülmények között, hosszabb ideig, hagyományos módon hizlalnak. Nem is beszélve a japánok által csak magyar csodaként emlegetett mangalicáról, amellyel olyan márkákat lehetne felépíteni, mint mondjuk a spanyolok világhírű Serrano sonkája. A hazai sertéságazat számára az jelenthetne kitörést, ha lehetőségeinket jól kihasználva „malacgyárakat" hoznánk létre, azaz először a tenyészállat nevelésben sikerülne legalább a közép-európai régióban vezető szerephez jutnunjc. Ezt követhetné a hízósertés-állomány jelentős növelése - akár a legjövedelmezőbb fajtákat keresztezve az egészségesebb húst, szalonnát adó mangalicával. Mint mondják, erre kevés az esély, ugyanaz a fejetlenség és kiszámíthatatlanság jellemzi a húságazatot, mint a tejtermelést. Holnap Dócra megy a Délmagyarország TÖBB A MEGRENDELÉS, EMBEREKET VESZNEK FEL ÉS VISSZA Újra a gázra lép a makói gumigyár Ismét több a megrendelése a makói gumigyárnak, így nemcsak a decemberben elbocsátott 60 alkalmazottat vették vissza, de hamarosan további 60-70 embert is alkalmaznak a hűtő- és fűtó'csöveket gyártó üzemben. SZABÓ IMRE Ügy tűnik, hogy beigazolódtak a fél évvel ezelőtti várakozások a legtöbb embert foglalkoztató makói termelőüzemben, a ContiTech Fluid Automotive Hungária Kft.-nél - vagy ahogyan a helyiek egyszerűen nevezik, a gumigyárban. Az autóipar számára hűtő- és fütőcsöveket gyártó Rákosi úti telepen januárban jártunk legutóbb. Az ügyvezető igazgató, Nagy Mihály akkor elmondta lapunknak, hogy mivel a megrendelési állomány a harmadára esett vissza, bevezetik a 4 napos munkahetet. Ez a fizetések csökkentésével járt együtt, és a cég kénytelen volt megválni 30 szerződéses dolgozójától. A társaság első embere ugyanakkor azt is EGYRE NŐ A GUMIGYÁR TERMÉKEI IRÁNTI KERESLET elmondta, hogy a jövőt illetően bizakodik. Reményeit arra alapozta, hogy a cégcsoport bezárta egy spanyolországi gyárát, a termelést pedig Magyarországra szándékozott telepíteni. Most megtudtuk, ennek, és még néhány szerencsés külső körülménynek köszönhetően valóban megfordult az április végéig tartó negatív tendencia. A januárban elbocsátott, illetve az A szerző felvétele időközben lemorzsolódott dolgozókat, összesen 60 embert vissza tudták venni, és visszaálltak az 5 napos munkahétre is, mert újra gyarapszik a megrendelésállomány. A spanyol üzem ugyanis valóban bezárt, ráadásul a nyugat-európai roncsprémiumrendszernek köszönhetően ismét felszállóágban van az autóipar. Az is hozzájárult ahhoz, hogy nőtt a makói gyár termékei iránti kereslet, hogy a vállalat néhány kisebb, kevésbé tőkeerős konkurense nem tudta átvészelni a válságot. Nagy Mihály úgy számol, ha továbbra is a mostani ütemben nő náluk a termelés, őszre újra eléri a tavalyi év hasonló időszakának szintjét. Ehhez azonban a nyáron további 60-70 embert is alkalmazni kell még - a gyár jelenlegi létszáma egyébként 676 fő. A MAXIMUM 920 EMBER VOLT. Az üzem 1996-ban kezdte meg működését Makón, és azóta töretlenül fejlődött, bővült mind alkalmazotti létszám, mind árbevétel tekintetében egészen a múlt év elejéig. Amikor a legtöbb embert foglalkoztatta, 920-an jártak be dolgozni ide a városból és a környező falvakból, előbbiek aránya 60 százalék. A vállalatnak tizenkét gyára van, és ezek közül a makói az egyik leghatékonyabban termelő üzem. • CSENTES ÉVA HÓNAPOK ÓTA ÁLL KISLÁNYA BETEGÁGYA MELLETT Fotó: Tésik Attila