Délmagyarország, 2009. május (99. évfolyam, 102-126. szám)

2009-05-22 / 119. szám

Péntek, 2009. május 22. Kultúra 17 89 SZTÁROK ÉS PROFIK. Szeged a múlt század 30-as éveiben az egyik ellenzéki centruma volt a vidéki sajtóéletnek - bizonyítja egy 1938 táján készült minisztériumi felmérés. Kiderült - halljuk Lengyel Andrástól -, hogy Szeged sajtóélete - a számok alapján is - messze Pécs vagy Debrecen előtt járt. A lap fénykorában -1923-1938 között - olyan sztárok dolgoztak a Délmagyarnak, mint Móra Ferenc és Juhász Gyula. De a „kulizó munkatársak" - Magyar László, Vér György, Lengyel Vilma - is profik. E csapat megnyerése és összetartása pedig Frank József, a háttérbe húzódó szerkesztő érdeme. Aztán példánytfáma és olvasottsága alapján a múlt század 60-as és 70-es éveiben ismét csúcsokat döntött a Délmagyarország. Lapunk a vidéki sajtó zászlóshajója ITT, A HAJNÓCZY UTCÁBAN (AZ AKKORI KORONA UTCÁBAN) RENDEZKEDETT BE A2 ELSŐ SZERKESZTŐSÉG jobboldali Szeged, majd abból, menet közben, kinőtt a megújuló régi Délmagyar csírája. Olyannyira, hogy a Szegedet 1925. április 4-én betiltották, de május 17-én Délmagyarország néven újraindulhatott - folytatja magyarázatát az irodalomtörténész. A háttérben az áll, hogy Bethlen Istvánék Szegeden próbálták ki a módszert: úgy betiltani egy lapot, hogy az mégis újraindulhat, más néven. E technikának köszönheti a Délmagyar a létét, illetve Pásztornak, aki a megalkuvást és az ellenzékiséget pragmatikusan elegyítő médiapolitikus volt. - Gyorsíróból lett újságíró Lőkös Zoltán. Gyorsíróként hívták el 1944 őszén a függetlenségi front színházbeli nagygyűlésére. Aztán ott ragadt: eleinte a BBC mint hírforrás információit jegyezte le, majd jó tollú riportere, színikritikusa lett a Délmagyarországnak, később, 1961 decemberétől 1962 júliusáig pedig főszerkesztője. Lőkös mint Fábián Feri, aki azután pár napra kezébe is vette a kormányrudat. Emlékezetes számomra az akkori jelenet: a már ott dolgozó fiatal - jóval később, 1983 augusztusától 1990 tavaszáig főszerkesztővé lett - Simon Pista kijelentette: ő kommunista volt, és az is marad. Bátornak számított, ezért nekem tetsző volt ez a kiállás - emlékszik Péter László a névváltoztató gyűlésre. A Szeged Népének, majd november 20-ától Szegedi Néplapnak nevezett újság 1957. május l-jétől kapta vissza máig büszkén viselt, patinás nevét. A Délmagyarország 1960. január l-jén a fejlécnél föl is tüntette: 50. évfolyam. Mert a szegedi és régiós újság büszke arra, hogy 1910. május 22-én született, így a vidék legpatinásabb lapja. Fotók: Frank Yvette A vidék legpatinásabb napilapja, a Délmagyarország május 22-én ünnepli születésnapját - ma a kilencvenkilencediket. De kik azok, akik éltették ezt az újságot? Erről és a lapcsinálás hátteréről is kérdeztünk sajtótörténészeket anekdotákat gyűjtve. Lapunk múltjára, az egykori szerkesztőkre való emlékezés a centenáriumi év nyitánya is: mától a 100. szülinapra készülünk - játékokkal és meglepetésekkel. ÚJSZÁSZI ILONA VAN, AMI NEM VÁLTOZIK. A LAPKÉSZÍTÉS IZGALMA A2 ÚJ SAJTÓHÁZBAN IS TAPINTHATÓ - Pásztor József nélkül nincs Délmagyarország! Pásztoré az egyik legizgalmasabb szegedi médiakarrier: a Délmagyarország alapításától egészen 1938 decemberéig formálta a lap sorsát - jelenti ki Lengyel András. Az irodalomtörténész fölvillantja a sikeres zsidó újságíró alakját, aki 1910. november 30-ától felelős szerkesztőként, majd - amint lehetősége adódott - kiadótulajdonosként éltette a Délmagyarországot. Illetve egy kisebb médiabirodalmat, amelyből viszonylagos jólétet teremtett családjának. - A szegedi sajtó történetében 1919 szakaszhatár. Addig egymás mellett élt több újság, de azt követően kétpólusúvá vált, egy élesen jobboldali és egy erősen baloldali-ellenzéki táborra szakadt a szegedi média. Ennek része, hogy 1920. május 30-án megszűnt az ellenzéki Délmagyarország, ám augusztus 15-én belőle megszületett a s Susztertől a doktorig A részvénytársaságként működő kiadó nevezte ki 1944 előtt a redakciót irányító felelős vagy főszerkesztőt. Ám e poszt 1945-től a rendszerváltozásig pártmegbízatásnak számított. Az ötvenes években „népi káderek" kerültek az élre: például Nagy Pál eredeti foglalkozása suszter volt. A földeáki Nagy István rendőrnek állt, s onnan szippantotta föl a szerkesztőségi munka. Siklós János, aki 1958 márciusában lett felelős szerkesztő, ugyancsak pártkáderként, a kendergyári munkásmozgalomból ejtőernyőzött. A vezető szerkesztők közül többen félbehagyták tanulmányaikat: például Bóday Pál orvostanhallgatónak indult. Ugyanakkor Lőkös Zoltán 1947-ben a paprikatermelésről írt dolgozatával doktorált. gimnáziumi osztálytársát hívott a szerkesztőségbe, ahol 1945-től gyakori vendég lettem - vall lapunkkal való kapcsolatáról Péter László. Az irodalomtörténész találkozott az akkori főszerkesztővel, Szirmai Istvánnal is, de személyes kapcsolat nem alakult ki köztük. Mint ahogy a később ugyancsak „pártkatonaként" a redakció élére állított Ferencz Lászlóval vagy Zombori Jánossal sem. - A legtöbb felelős és leendő főszerkesztő 1956 októberének végén tömörült össze egy csöpp szobában, a Kárász utcai redakcióban. Jelen volt többek között - Lőkös, F. Nagy Pista, aki majd 1968-1983 között irányította a redakciót, továbbá a szerkesztőség vezetésére igényt tartó Kövesdi Lajos, aki később disszidált, és eltűnt a szemünk elől, illetve vatalos kitüntetései közé. Miközben városi díjjá lett, részben megőrizte hagyományos, civil jellegét is azzal, hogy a tíz kategóriában szavazólapra kerülő három-három jelölt közül a szegedi közönség dönthet arról, végül ki kapja a díjat. A legjobb háttérmunkás címet ebben az évadban is a szegedi társulat tagjai, dolgozói titkos szavazással adományozzák, a fődíjat, azaz az életmű jellegű ebsmerést a soros elnök, Czenéné Vass Mária vezette társadalmi kuratórium ítélte oda. A díj amit a jövő szombati gálaesten műiden győztes átvehet - Bánvölgyi László szobrászművész Szent Demetert jobbjában lándzsával, baljában a róla elnevezett szegedi Dömötör-toronnyal ábrázoló, márványtalapzaton álló, bronzból készült kisplasztikája. Ezt és a korábbi Dömötör-díjakat is bemutatja majd egy minitárlaton a következő hónapban a Móra Ferenc Múzeum. Elekes Zoltán, a Pálma Reklámstúdió vezetője elmondta: a nagyszínházi díjátadó gálaest a korábbi esztendőkhöz hasonlóan színvonalasnak, látványosnak ígérkezik. A műsort Juronics Tamás Kossuth-díjas táncművész, a színház művészeti igazgatója és Bodolay Géza főrendező, a prózai tagozat vezetője rendezi. opera -HTTfiTCM NIZZA FÉNYEI A REÖK-BEN A neves tizenkilencedik századi tájképfestő, Alexis Mossa képeiből nyílt kiállítás tegnap délután a szegedi REÖK-ben. A Nizza fényei című összeállítást Rudy Salles, Nizza - Szeged testvérvárosa - alpolgármestere, a francia nemzetgyűlés alelnöke nyitotta meg. Solymos László alpolgármester mondott köszöntőt.Idén a két település testvérvárosi kapcsolatának negyvenedik jubileumán viszszatért, hogy - mint mondta elhozza magával Nizza fényeit. A mediterrán hangulatban ragyogó akvarellek július 12-éig vendégeskednek Szegeden. TÁNCOSOK A RÉGI ZSINAGÓGÁBAN Május 27-28-án 19.30-tól Urbán András Társulata lép fel az ALTERRA Kortárs Előadó-művészeti Központban, a szegedi Régi Zsinagógában. A produkció címe: Idegen - reflexiók. A kétrészes előadás első része a Jászai-díjas Urbán András rendezésében Albert Camus Közöny című kisregényét használja kiindulópontjául. Az előadás második részét Tolnai Ottó versei és Pszeudo Longinosznak a Fenségesről írt gondolatai inspirálták, rendező: Balog József. CIGANYSZERELEM operett július 3 .4 10.. 11. SZERELEMTÁNC balettest július 17.. 18 TURANDOT „T, ISTVÁN, A KIRÁLY fJAfic rockopera ' iItus31.. augusztus 1. ELISABETH musical JEGYERTEKESITES: Saeged REÖK. Tisza L. krt. 56. Tcí : 62/541-205 wwu szégeijlszabadteri.hu jegyreirdele8W afegWdiszSbadtpri .lm INÜM(DEKAMERON) Színmű mt&sttuí? DÉLMAGYARORSZÁG RÁDIUM jt •POmReklámrft. ftdtiiot p«tiEEffl Mvám fft* • BÁNVÖLGYI LÁSZLÓ SZOBRÁSZMŰVÉSZ MŰTERMÉBEN KÉSZÜLTEK A DÖMÖTÖR-SZOBROCSKÁK Fotó: Segesvári Csaba Vasárnapig lehet voksolni a Dömötörre Tizenegyedik alkalommal ítélik oda a szegedi színházi élet hagyományos elismeréseit, a Dömötör-díjakat. A közönség vasárnap estig szavazhat a jelöltekre. A városi díjjá lett kitüntetéseket május 30-án, a nagyszínházban megrendezett gálaesten adják át. MUNKATÁRSUNKTÓL Még három napig voksolhatunk az idei Dömötör-díjasokra: vasárnap este zárják a szavazólapokat gyűjtő urnákat a Szegedi Nemzeti Színházban és a kisszínházban, valamint szombaton a jegyirodában. Az interneten vasárnap éjfélig lehet szavazni a www.domotordij.designer.hu webcímen. Idén is tíz kategóriában várják a közönség voksait. A Tisza-parti teátrumban folyó művészi alkotómunka elismerésére civil kezdeményezésként, 1999-ben a Pálma Reklámstúdió alapította a Dömötör-díjat, ami 2006-ban bekerült a szegedi önkormányzat hiSZEGEDISZABADTERI.hu i i július 3. - augusztus 22. //