Délmagyarország, 2009. május (99. évfolyam, 102-126. szám)

2009-05-16 / 114. szám

121 Szieszta Szombat, 2009. május 16. NAPI Tükröt tart szülővárosának és a ré­giónak a Délmagyarország. A cikkek, információk fölött a forrás: „saját tudósítónktól" - most 1957-ből. VÁLLALATI KISBANK. „Szegeden össze­sen 67" Kölcsönös Segítő Takarék­pénztár (KST) „működött, több mint 11 ezer taggal". „Sorra újjáalakulnak a szegedi vállalati kisbankok'. Ahol nem hisznek az inflációban és élére állítják a forintot" (január 11., péntek). YVES MONTAND SZEGEDEN. „A kiváló francia sanzonékes, Yves Montand a hónap második felében Szegeden is fellép" (februáré., szombat). BOYSZOLGÁLAT. „A hívásra - Halló boy!' - tegnap óta nyomban megjele­nik egy remek 750-es BMW motorke­rékpár, s tetszés szerint szállít árut 'háztól házig', a lehető leggyorsab­ban" (április 2., kedd). JÓZSEF ATTILA MAKÓN. „Áll a szobor. A költő, akit annyi emlék fűz Makóhoz, végre szobrot kapott ifjúkora váro­sában" (április 14., vasárnap). ISMÉT DÉLMAGYARORSZÁG. „Lapunk nagy múltú nevét, a Délmagyarorszá­got visszaveszi az újság címéül" (május 1., szerda). VIT-NAP. „Egy nap még és megkezdőd­nek a szegedi VIT-nap műsorai." A moszkvai Világifjúsági Találkozó tisz­teletére „ma szavalóverseny és tábor­tűz, holnap: repülőnap, sétahajózás, változatos kulturális- és sportműsor, este: színpompás ifjúsági karnevál" (július 20., szombat). ISMÉT SZABADTÉRI? „Az első lépések a nagyhagyományú Szegedi Szabadtéri Játékok felújítására a Beloiannisz té­ren: Vaszy Viktor, a Szegedi Nemzeti Színház igazgatójának, az előkészítő bizottság vezetőjének irányításával széleskörű bizottság vizsgálja a néző­tér, a színpad elhelyezésének lehető­ségeit, a tér akusztikai és egyéb adott­ságait. Jövő nyáron már megszólalnak a téren az ünnepi játékok harsonái" (augusztus 18., vasárnap). SZEGED ÚJ KAMARASZÍNHÁZA. „Ma este nyitja kapuit a Szegedi Nemzeti Szín­ház kamaraszínháza. A Horváth Mi­hály utcában a 220 ezer forintos költ­ségen berendezett színházterem szép otthona lesz a kamaraegyüttesnek" (szeptember 17., kedd). ESTI EGYETEM. „Értesítjük a marxiz­mus-leninizmus esti egyetem I. évfo­lyamának hallgatóit, hogy részükre a második foglalkozást október 21-én (...) az Ady téri egyetem nagy előadó­termében tartjuk" (október 19., szombat). HELLER ÁGNES SZEGEDEN. „Hasznos szolgálatot tesz a szegedi pedagógu­soknak, a szegedi ifjúsági mozgalom vezetőinek is a TTIT akkor, amikor Heller Ágnesnek Marxizmus és erköl­csi normák című előadását ezekről a kérdésekről megrendezi. Az előadás holnap, hétfőn este 7 órakor a Juhász Gyula Művelődési Otthonban kerül sorra" (november 24., vasárnap). IVÁSZAT. „Száznegyven hektoliter pa­lackozott bort, egymillió nagyfröccsöt kap Szeged. Lesz mit inni az ünnepek alatt" (december 7, szombat). KISZ FENYŐFAÜNNEPSÉG. „Megjutalmaz­ták a legtevékenyebb szegedi fiatalo­kat a KISZ fenyőfa-ünnepségén. (...) Az Ifjúsági Házban mintegy száz meg­hívott fiatal gyülekezett össze, az ifjú­sági mozgalomban legjobban kitűnt szegedi fiatalok. (...) Sípos Géza elv­társ, a KISZ városi bizottságának tit­kára szólt ezután a megjelentekhez. (...) A jutalmazásokat követő vacsora, meg a jó bor hamarosan még maga­sabbra emelte a hangulatot, s a fiata­lok a jól végzett munka után boldogan koccintottak az elért eredményekre és a további sikerekre" (december 22., vasárnap). Ű OVÍDMF OTÓK a témáról az taUriMK*ft!|||||||ÍH IDŐUTAZÁS A 2010-BEN100 ÉVES DÉLMAGYARORSZÁGGAL: 1957 (48. RÉSZ) PIROS „Sárga után piros - néhány pillanat múlva zöld színű lámpa villan fel az Anna-kútnál lévő 'villanyrendőr' sarki oszlopain. Kell a forgalom szabályozá­sa, mert a hetipiacos napokon egyre több jármű halad át a Kossuth Lajos su­gárút és a József Attila körút keresztező­désében - áll a magyarázat február 28-i címlapunkon Liebmann Béla felvétele mellett. - Teherautók, személyautók, ta­xik váltogatják egymást, s szabályos időközönként érkeznek a rókusi állo­másról a nagyállomásra tartó villamos szerelvények. A jó idő beálltával feltűn­nek a száguldó rémek - a Pannóniák, s ilyen forgalomban bizony ügyelniök kell ám a Marx térre igyekvő hetipiaco­soknak, de a 'bennszülött' szegedi járó­kelőknek is. A sarki 'őrtorony' parancs­noka, a rendőrnő fáradhatatlanul figye­ü a járművek, járókelők mozgását, és szabályozza a forgalmat. Védi mindnyá­junk testi épségét..." TORKOTOKRA „Dr. Kalmár László vezetésével Szegeden is megindul­tak a kibernetikai kutatások, amelyeknek első, s a nemzetközi tudományos életben is jelentős eredménye lesz a szegedi logikai gép megépítése" - tudósít Szabolcsi Gá­bor október 2-án. - „A kibernetika új tudományág. Eredményeit nemcsak a bonyo­lult rendszerű vezérlési folyamatok megoldásánál tudjuk felhasználni, hanem a ballisztikában, az elektronikus számológépek konstruálásánál, légelhárításban, közlekedésbiztosító berendezéseknél, automatizálásnál; az élet egyre több terüle­tén" - magyaráz a professzor. -„A mi kibernetikai munkánk az elmúlt év tavaszán kezdődött." Hozzáfogtak „egy elektromechanikus logikai gép felépítéséhez. (...) A Ferranti-féle logikai géphez áll a legközelebb." Az első magyar kibernetikus gép, a szegedi katicabogár (képünkön) 1957-ben készült. Ötvenhárom hét múlva lesz 100 éves az 1910. május 22-én útjára bocsátott Délmagyarország. Lapunk e jubileu­ma alkalmából, mintegy visszaszám­lálásként, időutazásra hívjuk olva­sóinkat: hétről hétre egy-egy esz­tendő újságtermését átlapozva föl­villantjuk, milyennek láttatta a vilá­got, az országot, a régiót, Szegedet ­a Délmagyarország. A magyar vidék legpatinásabb lapja sorozatának negyvennyolcadik állomása: 1957. „Hallottam, karakánul viselkedtél a forrongó napokban" - mondja ,,(-ts)" január 3-i, a címlapon is beharango­zott cikkében Marosi Károlynak, aki­vel „a Szabad Európáról, a disszidál­takról, a dicsőségről" beszélget. FOTÓK: MÓRA FERENC MÚZEUM KRONOLÓGIA. 1957. január 19.: Ki­végzik Dudás Józsefet és Szabó Já­nost, akiket a népi demokratikus rend megdöntésére irányuló fegy­veres felkelés szervezésének bűn­tette miatt halálra ítéltek. Február 2.: Kádár János salgótarjáni beszé­dében Nagy Imrét ellenforradalmi felkelés szításával vádolja és áruló­nak nevezi. Március 21.: Megalakul a Kommunisták Magyarországi Szö­vetsége (KISZ). Március 25.: Rómá­ban aláírják az Európai Gazdasági Közösség létrehozásáról szóló do­kumentumot. Május 1.: Megkezdi működéséta Magyar Televízió. Má­jus 29.: Letartóztatják a MEFESZ egyik alapítóját, a szegedi joghall­gató Kiss Tamást. Eddig 209 sze­mélyt tartóztatnak le Szegeden, és indítanak ellenük eljárást politikai bűncselekmény miatt. Augusztus 31.: Kirakatper után ítélet Szegeden Skultéthy Medárd és társai ügyé­ben. November 13.: A Szputnyik-2 műhold fedélzetén eljut az világűr­be az első élőlény, Lajka kutya. vendéglöket és italboltokat, ahol a maga 'alkotta' izgató tartalmú 'művek­lcel' szóralcoztatta a vendégeket. Laká­sa ablakába ugyanakkor kibiggyesz­tette rádióját, s ország-világ hallatára bömböltette, illetve közvetítette vele a Szabad Európa uszító hangját." Immár a munkásó'röket nevezik a forradalom katonainak Címlapon a disszidáltak A dicséret azért járt a színművésznek, mert a szegedi színház társulati ülé­sén „október utolsó napjaiban" kije­lentette: „Ne higgyetek a Szabad Euró­pa rádiónak, én tudom, kik vannak ott, azok csak uszítanak." A volt disszidens azt mondja: „so­kan azt hiszik, hogy kint a dicsőség vár rájuk." De „tudomásul kell venni­ük: többé nincsenek otthon - külföldi­ek lesznek, idegenek!" „Naponta 70-80 személyt fognak el a szegedi járásban tiltott határátlépés kísérletéért" - közli a lapunknak feb­ruár 10-én interjút adó Dobos Ferenc megyei ügyészhelyettes. Házkutatás, őrizetbe vétel „őrizetbe vették a rend ellen izgató, röpcédulákat terjesztő főiskolásokat" - tudatjuk ugyanezen a napon, miu­tán „elterjedt a városban az a hír, hogy a rendőrség házkutatást tartott az egyik egyetemi diákotthonban". „Az előállított személyek a Pedagó­giai Főiskola első éves hallgatói: Ko­vács Albert, Jenei Károly és Nagy Zol­tán. Bűnük: a rend helyreállítása, a kormány, a Szovjetunió, a kommunis­ták elleni izgató röpcédulák terjeszté­se, utcákon ragasztása." „Mi robbant pénteken kora reggel a Boszorkányszigeten?" - kérdezzük a február 2-i címlapon. A válasz: „a lég­oltalmi parancsnokság tűzszerészei rendszeresen veszélytelené teszik az ellenforradalmi elemek által hátraha­gyott robbanóanyagot, lövedékeket." Karhatalom és a MUK „Üj plakát jelent meg az utcákon, amelyik felhív minden becsületes ha­zafit, hogy támogassa a karhatalmat, mely hazánk rendjére, nyugalmára vi­gyáz" - olvasható a lapunkban is nép­szerűsített plakát alatt. - „Az ellenfor­radalmat levertük, de meg nem sem­misítettük." „Hogy mit jelent a titokzatos betű, amellyel az utóbbi időben sokan az 'Adjon isten', vagy 'Jónapot kívánok' helyett köszönnek?" - kérdezi február 6-án Várnagy Györgyné. - „Eláruljuk. Ezt jelenti: Márciusban Újra Kezdjük!' Mit kezdenek újra? (...) Hát romokat csinálni, kommunistákat gyilkolni, zászlókat sárba tiporni, könyveket égetni, boltokat fosztogatni, aztán ha ez megvan, visszavenni a gyárat a munkástól, a földet a paraszttól, kiűz­ni az egyetemről a dolgozó nép fia­it..." „Nem lesz itt újrakezdve semmi. (...) Nemcsak beszélünk, erőnk is van! MUK-kanjatok csak meg, a torkotokra fojtjuk a MUK-kantást..." Amnesztia és ítéletek „Tegnap délelőtt a röszkei jugo­szláv-magyar határszakaszon 305 fel­nőtt és 32 tizennégy és tizennyolc év közötti kiskorú gyermek lépte át a magyar határt" - írjuk április 3-án. „Az amnesztiarendelet után tértek ha­za, de előbb jelentkeztek (...) ők az utolsók, akik az amnesztiarendelet le­járta után hazatérhetnek Magyaror­szágra." Május 15-én arról tudósítunk, hogy két év börtönt kapott „Sipőcz Jenő al­kalmi énekes-bendzsós", aki „hang­szerét nyakába akasztva az ellenforra­dalom időszakában járta a szegedi Szabolcsi Gábor (1921-1989) Makón, 1921. február 15-én született Szabolcsi Gábor kritikus, irodalomtörténész, szerkesztő. 1944-től a szegedi egyetem bölcsészkarán tanult. Még hallgatóként szerkesztője volt a Szegedi Híd című folyóiratnak. „Doktorátusának megszerzése (1948) után a szabadművelődés területén, majd 1952-től a szegedi egyetemi könyvtárban dolgozott" - olvassuk a www.netlexion.hu-n. Szerkesztőségi munkatársa lett 1957-1960 között a Délmagyarországnak: például az 1957. április 4-i, a felszabadulási ünnepi számban jelent meg a Balogh Jóska öröme című riportja. De 1960-ban szerkesztette a Tiszatáj Irodalmi Kiskönyvtárat is. 1958-1963 között a szegedi egyetem irodalmi tanszékén adjunktusként oktatott, majd 1963-tól Budapesten élt, betegsége miatt rokkantnyugdíjasként. Cikkei a Népszabadságban, a Magyar Hírlapban, a Kortársban jelentek meg. Irodalomtörténészi munkája során elsősorban József Attila kézirataival, elfelejtett József Attila-szövegekkel foglalkozott - 1989. január 18-án bekövetkezett halálig.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom