Délmagyarország, 2009. május (99. évfolyam, 102-126. szám)

2009-05-15 / 113. szám

Péntek, 2009. május 15. Aktúális 13 » ZÁRT ÜLÉSEN TÁRGYALTÁK A TÉMÁT SZENTESEN Tovább tart a kötélhúzás a kórházi telekügyben A PÜSPÖKI PALOTÁBAN KAMPÁNYOLT SCHMITT PÁL ES SEMJEN ZSOLT 13-14 EP-mandátumra számítanak a fid eszesek A SZEGEDI PÜSPÖKI PALOTÁBAN KAMPÁNYOLT SEMJÉN ZSOLT (KÖZÉPEN) ÉS SCHMITT PÁL (JOBBRA). ÁTADTÁK KISS-RIGÓ LÁSZLÓNAK A FIDESZ VÁLASZTÁSI PROGRAMJÁT Fotó: Schmidt Andrea Szegeden, a püspöki palotában kampányolt Schmitt Pál (Fidesz) és Semjén Zsolt (KDNP) csütörtökön. Schmitt közölte: a Fidesz 13-1A mandátumra számít az EP-váiasztáson. Semjén szerint a választás alkalom arra, hogy az emberek „beírják az elégtelent a Bajnai kormány ellenőrzőjébe". MUHKATÁRSUNKTÓl - A 22-ből 13-14 mandátum megszerzésére ad reális esélyt a Fidesz jelenlegi támogatottsága az EP-választáson - jelentette ki Schmitt Pál (Fidesz), az Európai Parlament kulturális, oktatási és médiabizottságának alelnöke, a Fidesz-KDNP listavezetője tegnap Szegeden. Szerinte a június 7-i voksolás „egyfajta első fordulója" az országgyűlési választásoknak. Hozzátette: az elmúlt két évben a kormány nem volt elég hatékony az uniós források lehívásában: „bennragadt a rendszerben" 900 milliárd forint. Hangsúlyozta: el kell kerülni, hogy Magyarország más sebességgel fejlődjön, mint a több tagország. • • Politikai témájú # # sajtótájékoztató valóban ritkán van a püspöki palotában. Kiss-Rigó László Semjén Zsolt, a KDNP elnöke - szintén jelölt a közös EP-listán - arról beszélt, hogy két zsákutca létezik az európai politizálásban: az MSZP-féie szervilizmus és a radikális körök Unió-ellenessége. Szerinte a Bajnai-kormány hibát követ el, amikor „a túladóztatást és az emberek megsarcolását" választja, mert ez a gazdasági növekedés ellen hat. - Az EP-választás alkalom arra, hogy az emberek beírják az elégtelent a Bajnai kormány ellenőrzőjébe - fogalmazott. - Politikai témájú sajtótájékoztató valóban ritkán van a püspöki palotában, de egy európai választásra készülve az egyház mint európai, sőt globális intézmény örömmel fogadja azokat, akik hasonló értékrendet vallanak - reagált lapunk helyszínnel kapcsolatos felvetésére Kiss-Rigó László, a szeged-csanádi egyházmegye püspöke. Semjén Zsolt a keresztény civilizációra épülő Európáról beszélt, azzal indokolta a nem megszokott helyszínt. A sajtótájékoztató után Schmitt Pál átadta a püspöknek a Fidesz választási programját. mwtswwMPfttnfR A MEGYE 5-RŐL 3 PERCRE KORLÁTOZTA A KÉPVISELŐI HOZZÁSZÓLÁS IDEJÉT Vásárhely liberálisabb Szegednél A falusi turizmus is csak hosszú távon és összefogás eredményeként hozhat sikereket. HOUÓSI ZSOLT Helyi specialitás Magyarországon a múlt század 30-as éveiben indult a falusi turizmus: a fővárosi polgárok köreiben akkoriban vált divattá módosabb gazdálkodó családoknál nyaralni. Romantikusnak, már-már egzotikusnak tűnhetett a budapestiek számára az ismeretlen vidéki életforma. Kemencében sült kenyeret, bográcsos ételeket ettek, előkerült a házi kolbász, sonka, olykor még a bor is saját termés volt. A háború után ennek a mozgalomnak is lőttek, igazából csak a rendszerváltás táján éledt újjá. A kilencvenes években a falusi turizmust sokan csodaszernek gondolták. Olyan véleményeket is lehetett hallani, hogy a mezőgazdaság • A falusi turizmus népességmegtartó erejének csökke# # is csak hosszú nésével tízezrek megélhetésének új forrása lehetne. Bár ma már mintegy ezerötszáz faluban összesen majd negyvenezer vendég fogadására felkészült, több mint hétezer magánszállásadó várja a városiakat, azt is lehet tudni, hogy a húsz százalékot sem éri el ezeknek a szobáknak a kihasználtsága. Nyilvánvaló, hogy az ágazat a többség számára csak a mezőgazdaságból származó jövedelmeinek kiegészítését biztosíthatja, és nem választható el a hagyományos alaptevékenységektől. Nem úgy, mint például Olaszországban, ahol már egyre több olyan vidéki gazdaságot látni, amelyet teljesen átalakítottak a turisták fogadására. Ha beütjük valamelyik keresőbe az agriturismo szót, Toszkánától Szicíliáig ezrével találhatunk olyan birtokokat - a legszerényebbektől a minden elképzelhető luxussal felszereltekig -, amelyek a nagyvárosi mókuskerékből menekülők számára nyújtanak idillikus menedéket. Erre nálunk még kevés példa akad, a falusi turizmusnak is ugyanaz a gondja, mint sok más ágazatnak: nincs elég saját töke a fejlesztésekhez. A többség beruházás nélkül szeretne jövedelemhez jutni, úgy, hogy a meglévő épületvagyont és a helyi természeti értékeket hasznosítaná. A mi régiónkban pedig erre elég kevés az esély. Ahogy a polgármesterek is mondják: nem elég a szállás, program, látnivaló is kellene. Vagy valami attraktív helyi specialitás. És minőség. Nem győzik hangsúlyozni a szakemberek: a falusi turizmus is csak hosszú távon és összefogás eredményeként hozhat sikereket a települések számára. Például Mórahalom az elmúlt években valóságos fürdővároskává fejlődött, nyaranta nem is fő a fejük a környékbeli szállásadóknak. Egyre több vállalkozó kínál megyénkben is különböző lovas szolgáltatásokat. Ez szinte egész évben megfelelő vonzerőt jelenthetne - az egynapos sütő-főző fesztiválokra ugyanis nem lehet építeni. Fideszes és szocialista képviselők együttes ellenállása miatt csak részben tudta szigorítani a közgyűlési munka rendjét a megyei önkormányzat elnöke. Ezután a vitában 5 perc helyett csak 3 percig beszélhetnek a képviselők. A megyében ahány város, annyi szokás, de ebből a szempontból Hódmezővásárhely közgyűlése liberálisabban működik, mint Szegedé. BAKOS ANDRÁS Azt is szerette volna elérni a megyei közgyűlés elnöke, Magyar Anna, hogy a képviselők módosító javaslataikat az ülés előtt 3 nappal, írásban adják be - szóban, az ülésen már ne. A szervezeti és működési szabályzatot az április 30-i ülésen 9 pontban módosították, de az előbb emh'tett változtatást csak 6 igen voks támogatta, 15 nem és 10 tartózkodó szavazat ellenében. A vitában a makói Marosvári Attila érvelt a leghatározottabban a változás ellen, mondván: ha az ülés előtt három nappal kell módosító javaslatot készíteni, mi értelme a vitának? Az 1971 óta megyei közgyűlési tagként dolgozó Molnár József a képviselői munka korlátozásáról beszélt, és szóba hozta: a tanácsrendszer idején először nem korlátozták a hozzászólás idejét, majd 5 perc lett, de nem tartatták be. - 3 perc kevés arra, hogy az ember ki tudja fejteni a véleményét például egy több milliárd forintos költségvetésről - véli a megyei közgyűlés doyenje. A történet azért érdekes, mert ha megvizsgáljuk, hogy a megyében másutt hogyan próbálják mederben tartani a tanácskozást, kiderül, olyan, mintha a fideszes vezetésű megye a baloldali irányítású Szeged közgyűlésének munkarendjét másolta volna le. A megyeszékhelyen ugyanis tényleg 3 nappal az ülés előtt kell leírni és beadni a módosító javaslatot. A szegedi városházi üléseken a tárgyalt témáról a képviselőcsoportok véleményét 6-6 percben fejtheti ki egy-egy megbízott, majd a vitában 3 perces hozzászólásokra van mód. Ezt a metódust át is vette most a megye, ahol eddig 5 percben lehetett hozzászólni a disputához. Ami a településeket illeti, mindenütt máshogyan szabályozzák a vitát. Csongrádon az előterjesztő 10 percben, a bizottságok vezetői 5 percben beszélhetnek az adott témáról, ahogy később a vita résztvevői is. Szentesen az első felszólalás időtartamát nem szabályozzák - de 5 perc szokott lenni -, a második hozzászólásra 5, a harmadikra 2 perc jut. Szentesen szabad szóban is módosító indítványt tenni, vita közben, Csongrádon ezt nem szabályozzák. Makón 5 perc a hozzászólás időtartama, és lehet vita közben módosítani az előterjesztésen, de másban változtattak az SZMSZ-en, ami ellen tiltakozott is az ellenzék. Hódmezővásárhely közgyűlése kevesebb kötöttséggel működik, mint Szegedé: itt az SZMSZ szerint a módosító javaslatot az ülés kezdete előtt, írásban kell beadni, ám van mód a • • A képviselők # W módosító javaslataikat az ülés előtt 3 nappal, írásban adják be. Magyar Anna szóbeli előadásra is. A bizottsági véleményt 2 percben ismertetik, a vitában viszont 5 perc az időkorlát - hivatalosan. Ezt ugyanis nem szokták mérni, így a képviselők olykor betartják, máskor meg nem, és ebből még sohasem volt probléma. Visszadobta a labdát a megyei közgyűlésnek a szentesi önkormányzat a kórházi telekügyben: csak feltételekkel és az ajánlottnál magasabb vételárért válna meg a város a sürgősségi tömb bővítéséhez szükséges tf78 négyzetméteres földdarab tulajdonjogától. BÍRÓ DÁNIEL Kötélhúzásra hasonlít a szentesi kórház sürgősségi osztályának tervezett bővítésével kapcsolatos telekvita, ami a pályázaton nyertes megyei közgyűlés és a tulajdonos helyi önkormányzat között húzódik már hetek óta. Megírtuk: 480 millió forint támogatást ítéltek meg első körben a fejlesztésnek, ehhez kell még 48 milliós önrészt biztosítania a fenntartó megyei önkormányzatnak. Utóbbival nincs is gond, a helyszínként megjelölt 478 négyzetméteres kórházi telek tulajdonlása viszont megosztotta a feleket. Tegnapi számunkban Magyar Anna, a megyei közgyűlés elnöke írt nyílt levelet Szirbik Imre polgármesternek, amelyben azt kérte, mielőbb döntsön a városvezetés, különben veszélybe kerül a félmilliárdos beruházás. Csütörtökön zárt ülésen tárgyalta a telekügy előterjesztését a szentesi képviselő-testület, ami után csak annyit mondott Sztancsics Csaba jegyző, hogy javaslataikat elküldik Szegedre, a megyeházára. Más forrásból úgy értesültünk, feltételhez kötné Szentes a telek eladását. Úgy tudjuk, a város által régóta tervezett új műtőblokk építése került a vita középpontjába. Információink szerint a szentesiek azt szeretnék, hogy megállapodásban rögzítsék a felek, ki milyen terhet vállal a még meg sem pályázott fejlesztés megvalósításában, illetve a későbbi üzemeltetésben. A megye által ajánlott vételárat is kevesellték Szentesen, mondván, ha féláron adják el a telket, a legközelebbi ingatlanügyletnél rosszul járhat a város. Lapunk úgy tudja, május 27-én újra napirendjére tűzi a megyei közgyűlés ezt a kérdést, és ha döntenek a Kurca-partiak igényeiről, a május végi szentesi önkormányzati ülésen kerülhet pont az ügy végére. B KÉPVISELŐK AZ ÜGYRŐL. A tanácskozás előtt megkérdeztük Horváth István és Kálmán János képviselőt. A Pálmások Szövetségének elnöke azt mondta, lehetőséget kell teremteni a fejlesztésre, mert fontos a térség lakói számára, de a tulajdonjog átadását nem tá'mogatja. Horváth hozzátette, inkább a tartós bérbe vagy használatba adást tartaná jó megoldásnak, különösen annak tükrében, hogy tudomása szerint ez is megfelelne a pályázati kiírásnak. A fideszes Kálmán úgy fogalmazott, reméli, hogy a tulajdonjog átadásáról megszületik a megállapodás. Csatornatetőket ja vita na k MUNKATÁRSUNKTÓL okokból - 5 napig tart, emiatt részleJavítja hétfőtől péntekig a nagykörúti ges sávlezárásra és forgalomkorlátocsatornatetöket és víznyelőrácsokat a zásra kell számítani a Párizsi körút Szegedi Vízmű Zrt. és a Magyar Közút Bertalan híd felé vezető külső sávjáNonprofit Zrt. A 40 fedlap szintbe ban, a Gutenberg utca és a Kossuth emelése és rögzítése - technológiai Lajos sugárút között.