Délmagyarország, 2009. május (99. évfolyam, 102-126. szám)

2009-05-09 / 108. szám

61 Megyei tükör Szombat, 2009. május 9. A magyar magánnyomozók nem feltűnők: munkájuk lényege, hogy ne tűnjenek ki a tömegből. Nincs ballonkabát vagy lyukas újság. Herczeg Anna azt mondta: hűtlenségi és üzleti ügyekben nyomoznak a legtöbbet. KOVÁCS KRISZTA Nincs ballonkabát, nincs kalap, sem napszemüveg. A szegedi magánnyomozók nem olyanok, mint az angol Sherlock Holmes, és nem dolgoznak titkosszolgálati eszközökkel sem, mint James Bond. A magyar magándetektívek sokkal szürkébb és hétköznapibb figurák, leginkább hűtlenségi és üzleti nyomozásokat folytatnak. - A magánnyomozás nem sérthet személyiségi jogokat. Szigorú szabályok alapján dolgozunk, például bármilyen kép- és hangfelvételt csak az adatvédelmi törvény rendelkezései alapján készíthetünk - magyarázta Herczeg Anna magánnyomozó. A Magyar Detektív Szövetség elnöki tisztségét is betöltő szegedi nő elmondta: amikor 2001-ben elkezdett magánnyomozóként dolgozni, még ahg képviseltette magát a szakmában a szebbik nem. Manapság egyre több nő lesz magándetektív. És több olyan házaspár van, ahol mindkét fél nyomoz. A klasszikus hűtlenség bizonyítása az egyik leggyakoribb feladat. A szakmai szlengben ezeket „bugyiügyeknek" nevezik. A másik terület az üzleti nyomozások köre: például a nagyobb üzletkötések előtt ellenőrzik, HERCZEG ANNA NYOLC ÉVE MAGÁNNYOMOZÓ hogy létezik-e a cég, elégedettek-e az ügyfelei. A magánnyomozói munka része az elemző-értékelő munka is. - Az egyik eszközünk a megfigyelés, vagyis a célszemély mozgásának tényszerű dokumentálása. Ha például bemegy a megfigyelt személy egy házba, oda már nem követjük. Nem törhetünk rá, mint a filmekben: a magánnyomozó nem rendelkezik hatósáCSAK IGAZOLVÁNNYAL. Magyarországon körülbelül 1260-an rendelkeznek magánnyomozói igazolvánnyal, Csongrád megyében 50-en vannak. Aki jogi egyetemet vagy rendőrtiszti főiskolát végzett, az automatikusan megkaphatja az iratot. Civilként egy magánnyomozói szaktanfolyamot kell elvégezni. Amikor valaki megbízást szeretne kötni, az kérje el a magánnyomozói igazolványt - így megelőzheti, hogy átverjék. gi jogkörrel, semmivel sincs több jogunk, mint egy átlagpolgárnak - avatott be Herczeg Anna. A detektív nem oldja meg a családi problémákat, ö csak döntési helyzetbe hozza a megbízót az információk révén. - A magánnyomozónak nem szabad olyan helyzetbe kerülnie, hogy felfedje magát. Fontos, hogy jól reagáljon a váratlan helyzetekben. Például ha nőként követek valakit, és a férfinak ez feltűnik, könnyen flörtnek álcázhatom egy mosollyal vagy egy kacsintással - árulta el a fiatal detektív. A megbízás egy részletes beszélgetéssel kezdődik. A leendő ügyfél elmondja, mit szeretne, a magánnyomozó pedig tájékoztatja, hogy minek mi a költségvonzata. írásos Fotó: Segesvári Csaba szerződést kötnek, és kezdődik a részletes információfelvétel. Például a hűtlenség bizonyításánál a megfigyelés, amihez adatgyűjtést is lehet folytatni az ismeretségi körben. A nyomozás ára attól függ, hogy milyen bonyolult és mennyire költségigényes az ügy. Bűnügyi információgyűjtésnél, amikor a magánnyomozó rendszerint a sértett megbízásából jár el, a rendőrség nem segíti a magánnyomozók munkáját, mert nem adhatnak ki információt. A detektív azonban tudja segíteni a rendőrök munkáját az általa gyűjtött információkkal. A magánnyomozónak foglalkozásbeli titoktartási kötelezettsége van már az első kapcsolatfelvételtől kezdve. BARATI KÖRBŐL NOTT KI A KORGAT KLUB 1989-BEN A Lomnici utca 41. legendája 20 éve országos és szegedi ügyekben egyaránt hallatta hangját a Körgát Klub nevű civilegyesület. Barátok, ismerősök alapították 1989 januárjában, és maguk se gondolták, mivé növi ki magát. Erre "a hősi időszakra az alapítókkal emlékezünk. Volt tagjai közül ma Póda Jenő az egyedüli politikus. FEKETE KLÁRA Póda Jenő azt mondja, a Körgát Klub nevének eredete a körtöltésre vezethető vissza: oda, a „körgátra" láttak a Lomnici utca 41.-ből, ahol rendszeresen összejöttek. Az volt a cél, hogy a név legyen helyi, és könnyen megjegyezzék az emberek. Ez olyannyira jól sikerült, hogy még ma is legendaként emlegetik az értelmiségi műhelyt. Egykori tagoknak ugyanazokat a kérdéseket tettük fel: ki mire emlékszik, kinek hogyan befolyásolta az életét a „rendszerváltás sűreje". Az alapítók között ott volt Hetesi Erzsébet, az egyetem gazdaságtudományi karának jelenlegi dékánja, Szabó Ferenc, a Környezetgazdálkodási Kft. ügyvezető igazgatója, Póda Jenő önkormányzati képviselő, Lencsés Éva nyelvtanár, Lencsés Gyula és Rékasi János szociológus, Máté-Tóth András teológus, Tűhegyi József méhész és Szamosközi István, az APEH osztályvezetője. - A 80-as évek elején a Hont Ferenc utcában laktam, a városi tanács tagjaként Tóth Károly jogásszal sorra buktattuk meg a tanácselnököket, sőt az egész végrehajtó bizottságot sorolja emlékeit Hetesi Erzsébet. Tűhegyi Józsefék nálam laktak albérletben, és sokat konspiráltunk, szamizdatokat terjesztettünk, jártunk a „repülő egyetem" titkos előadásaira. Aztán albérlőcsere volt, Szamosközi István költözött hozzám. - Még most is előttem van az az éjszaka - folytatja a dékán asszony -, amikor a KISZ-iskola (ma Eko-park) 100 forintos eladásának tervét megtudtuk. - Tóth Károly is a Hont Ferenc utcában lakott, este 11 után mentünk át érte, és elhatároztuk, hogy nyilvánosságra hozzuk az ügyet. Akkor született meg Tűhegyi József ötlete arról, hogy alapítsunk egy kis közösséget, és a Körgát Klub restük akkori országgyűlési képviselőnket, Rózsa Editet, az ő hozzáállása alapján vált aztán világossá, hogy szükséges az egyesülési törvény módosítása, és amikor ez megtörtént, létrehoztuk az egyesületünket. A cél az volt, hogy helyi és országos eseményekkel kapcsolatban ne csak egyéni állásfoglalásokat fogalmazhassunk meg, hanem egy szervezet hátterével nyomatékosabban érvényesíthessük a polgári és szabadságjogokat. Póda Jenő szerint „fortyogott akkor a világ", mégsem gondolta senki, hogy a beszélgetős, teázgatós ismeretUtóélet A Körgát Klub 1999-ben tartotta utolsó ülését, a cégnyilvántartásból azonban csak 2007-ben vezették ki. A tagok közül egyedül Póda Jenő lett hivatásos politikus, 1990-1998 között országgyűlési, ma önkormányzati képviselő. Tűhegyi József 1990-1994 között Szeged gazdasági alpolgármestere. Hetesi Erzsébet, akkori főiskolai adjunktust, bár kapacitálták, nem mérette meg magát képviselőként, és azóta is örül, hogy kimaradt a politikából. A Körgát Klubot élete egyik legszebb időszakának tartja. Őrzi azt a csekket, amelyen 1999 szeptemberében a Reménysugár Alapítványnak utalták át a kasszában megmaradt pénzt. Lencsés Éva 1990-199A között önkormányzati képviselő volt: ezt követően levonta magának a következtetéseket, és úgy döntött, nem kíván politikai pályára lépni. elnevezés is az ő javaslata volt. A Lomnici utca 41. lett végül a székhely: ott, a hetediken laktak Lencsés Gyuláék, és miután kisgyerekük is volt már, ésszerűnek tűnt náluk tartani a találkozókat. Nagyon vegyes társaság jött össze: Póda Jenő például MDF-es volt, Tűhegyi SZDSZ-es, Lencsés Éva fideszes, én pedig a „bolsevik éra" tanácstagja. Lencsés Éva és Gyula a Lomnici utcai konspiráció házigazdái voltak. Éva így emlékszik a történtekre: - Felkeségi körből politikai szerveződés lesz. - Az igazságosság szellemében álltunk ügyek mellé, próbálgattuk, meddig mehetünk el: magunk is meglepődtünk, hogy egyre kevesebb falba ütközünk. Nekimentünk a bős-nagymarosi építkezésnek. Apró Antalnak, akkori Csongrád megyei országgyűlési képviselőnek is írtunk levelet, hogy szeretnénk vele beszélgetni. Nem válaszolt. Ezután hivatalosan visszahívtuk tisztségéből, le is mondott. Sose tudjuk már meg, minek a hatására. A MAGYAR MAGÁNDETEKTÍV NEM OLYAN, MINT SHERLOCK HOLMES Bugyiügyek" és üzleti nyomozások Elhunyt Bárdi Sándor énekművész MUNKATÁRSUNKTÓL Életének 65. évében tegnapra virradó éjjel váratlanul elhunyt Bárdi Sándor operaénekes, a Szegedi Túdományegyetem Zeneművészeti Karának óraadó művésztanára, a Sze- f, ||gí gediKisope- ||| k.-. g. ramegalapí- "*' tója és vezetője. Miután 1977-ben a Zeneakadémia ének -opera szakán diplomát szerzett, Bárdi Sándor visszatért szülővárosába, és a Szegedi Nemzeti Színház magánénekeseként kezdte pályafutását. Sikerrel énekelt több tenor főszerepet, többek között a Szöktetés a szerájból Belmontéját, a Cosi fan tutte Ferrandóját, a Don Pasquale Ernestóját. Európa számos országában vendégszerepelt. Szólista pályafutása után a tanárképző főiskola ének-zene tanszékének vezetője lett, később a zeneművészeti karon folytatta a tanítást. Neve fogalommá lett Szegeden. Ha valamilyen ritkán játszott opera kottájára, felvételére volt valakinek szüksége, hozzá volt érdemes fordulnia. Mindent ismert, mindenről tudott. Nemcsak énekelt, hanem rendezett, operalibrettót fordított, fiatal tehetségeket támogatott. Munkásságát januárban Kölcsey-éremmel ismerték el. Váratlan halálával pótolhatatlan veszteség érte a szegedi operakultúrát. • HETESI ERZSÉBET ÉS LENCSÉS ÉVA MÚLTIDÉZŐN A LOMNICI U. A1. ELŐTT. ORSZÁGOS ÉS SZEGEDI ÜGYEKBEN IS HALLATTÁK A HANGJUKAT Fotó: Frank Yvette