Délmagyarország, 2009. április (99. évfolyam, 77-101. szám)

2009-04-31 / 101. szám

Csütörtök, 2009. április 30. Megyei tükör 17 H MŰTÉTEK SOROZATA. Lénárt Csaba 1971-ben született Szegeden, 1977 óta kezelik cukorbetegséggel, vér­cukorszintje nehezen állítható be. Veseszövó'dménye 1996 óta ismert. 1997 óta nem lát. Végtagjait előre­haladott, súlyos érelmeszesedés és fertőzés miatt veszítette el: 2007-ben a bal lábát, 2008 máju­sában előbb a jobb keze ujját, majd alkarját, júliusban a jobb lá­bátamputálták. CSABA VAK, VÉGTAGJAIT SORRA AMPUTÁLTÁK, DE NEM HAGYJA MAGÁT Egy életem van, azt így kell leélni" Rádiót hallgat, tévézik, számítógé­pen hangkártya segítségével tájéko­zódik, barátaival horgászik a Vakok Otthonában élő, 38 éves Lénárt Csa­ba. Négy végtagja közül már csak a bal keze ép teljesen: mindez súlyos cukor- és vesebetegségének követ­kezménye. Sorsába beletörődött, életét optimistán szeretné leélni. FEKETE KLÁRA Akinek bármi baja van az életével, családi körülményeivel, munkájával, annak azt javaslom: ismerje meg Lé­nárt Csabát. Erőt meríthet a vele való beszélgetésből, abból az életszemlé­letből, ahogy ö egyik sorscsapást a másik után túlélte, és elfogadta. A 38 éves, súlyos cukor- és vesebe­tegségben szenvedő férfi 10 éve él a Va­kok Otthonában. Kétágyas szobában lakik, egyetlen ép kezével látja el ma­• • Sosem fogok # ¥ hozzászokni ahhoz, hogy nem látok, legfeljebb rövid időre megifeledkezem az állapotról. Lénárt Csaba gát. Reggel felkel az ágyából, átül a ke­rekes székébe, mosakszik, reggebzik. Ha napközben megéhezik, kiveszi a kis hűtőjéből a városból hozatott szalámit, az asztalra teszi, csonkolt karjával le­fogja, bal kezével pedig felvágja. LÉNÁRT CSABA A VAKOK OTTHONÁBAN ÉL: EGYETLEN ÉP KEZÉVEL LÁTJA EL MAGÁT Egész nap szól a rádió, így Csaba nap­rakész a vüágeseményekből, mindenről van véleménye. Szobája sarkában ott a szintén saját pénzén vásárolt számítógé­pe, amelynek kezelését Budapesten, 3-3 hónapos tanfolyamon sajátította el. A gép beszél hozzá, már amikor működik: nemrégiben ugyanis elromlott a hang­kártya, és amíg a bátyja nem hoz újat, ki van rekesztve az internet világából. Minden másnap jön érte a beteg­szállító, és az új klinikára viszi: vese­betegsége miatt ugyanis 2003 óta dia­líziskezelésre szorul. Beletörődött-e a helyzetébe? Azt válaszolta, nincs más választása. „Egy életem van, azt így kell leélni. Akadnak, akik még nálam is rosszabb helyzetben vannak, akkor miért adnám fel?" - kérdezte. Szokott-e sírni? Csak amikor a szü­Fotó: Frank Yvette lei eszébe jutnak - mondta, és elme­sélte, 13 éves volt, amikor az édesapja, és 15, amikor az édesanyja meghalt. Két édestestvére van, velük jó a kap­csolata, egyiküknél lakott is, amikor megvakult, csak szűk lett a szaporodó család számára a lakás. Noha Csabánál már 6 éves korában diagnosztizálták a cukorbetegséget, felnőttkoráig teljes életet élt. Férfiru­ha-készítőnek tanult a 624-esben, a Szegedi Ruhagyárban sikeres modell­készítőként dolgozott 1996-ig, 26 éves koráig: addigra fokozatosan elveszítet­te a látását. Most rokkantnyugdíjas. „Sosem fogok hozzászokni ahhoz, hogy nem látok, legfeljebb rövid időre megfeledkezem az állapotról. Próbá­lok mindent csinálni, és csak akkor hagyom abba, amikor végképp nem si­kerül. De a legeslegj óbban a kezem hi­ányzik" - mondta, és elmesélte: nem­régiben, 2 év leforgása alatt két lábát amputálták, jobb kezét csonkolták. Csaba örül a jó időnek, várja, hogy jöjjön érte gyerekkori barátja, és el­menjenek a Lencsésre horgászni. Ami­kor elköszöntünk, örült, hogy „viszlá­tot" mondtunk. Utálja, ha kíméletből valaki elmormol egy „viszonthallást". Ennél már csak az rosszabb, ha a ta­karítók elmozdítják a helyéről a hol­miját. Nem lett kelendőbb á csirkehús Makón Három napig ballag a MUNKATÁRSUNKTÓL Ballag már a vén diák Csongrád me­gyében is: 40 oktatási intézmény kö­zül 16-ban - köztük 13 szegediben - ma délután csendül fel a Gaudeamus igi­tur. Az erdészeti szakközépiskolák már múlt szombaton elbúcsúztatták tanulóikat, de ma, holnap és szomba­ton rendezik a ballagások többségét. A makói Szent István Egyházi Gimná­zium végzősei vehetik át virágjaikat legkorábban a mai napon, már dél­előtt 9 órától. A munkanap délutánja pedig már Szegeden is a ballagás je­gyében telik: 15 órától búcsúznak a ságvárisok, s még 17 órakor is kezdőd­nek ünnepségek. A Vasúti Dolgozók Szabad Szakszer­vezete - az előzetes tervekkel ellentét­ben - nem hirdetett sztrájkot, így ez Ballagási ünnepségek a megyében Április 30. 9.00: Szent István Egyházi 6imnázium (Makó); 15.00: SZTE Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium (Sze­ged), Horváth Mihály gimnázium (Szentes); 16.00: Boros Sámuel szakközépiskola (Szentes), Csonka János Műszaki Szakközépiskola (Sze­ged), Gábor Dénes Gimnázium és Szakközép­iskola (Szeged), Szeged-Móravárosi Szakkö­zép- és Szakiskola, SZTE Vántus István Gyakorló Zeneművészeti Szakközépiskola (Szeged), Tömörkény István Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola (Szeged); 17.00: Hansági Ferenc Vendéglátóipart és Idegen­forgalmi Szakiskola és Szakközépiskola (Sze­ged), Kossuth Zsuzsanna Gimnázium, Egész­ségügyi és Könnyűipari Szakképző Iskola (Szeged), Krúdy Gyula Kereskedelmi és Ven­déglátó-ipari Szakközépiskola (Szeged), Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium (Szeged), Széchenyi István Gimnázium és Szakközép­iskola (Szeged), Vasvári Pál Közgazdasági Szak­középiskola (Szeged), Vedres István Építőipart Szakközépiskola (Szeged) FORRÁS: DM/DV-GYOjrfS 9.00: Dugonics András Piarista Gimnázium (Szeged); ío.oo: Karolina-gimnázium (Szeged), Juhász Gyula Református Gimnázium és Szakképző Iskola (Makó) 9.00: Batsányi János Gimnázium (Csongrád), Deák Ferenc Gimnázium (Szegeti), Hódmezővásárhelyi Integrált Szakképző Központ Szakiskola és Szakközép­iskola Gregus Máté Tagintézmény, Kalmár Zsigmond Tagintézmény, József Attila Gimnázium (Makó), Makói Oktatási Központ Galamb József Tagintéz­ménye, Zsoldos Ferenc Szakközépiskola (Szentes); 9.30: Eötvös József Gimnázium (Szeged); 10.00: Árpád Fejedelem Gimnázium, Gazdasági és Informatikai Szakközépiskola (Kistelek), Barta János Szakközépiskola (Szentes), Déri Miksa Ipari Szakkö­zépiskola (Szeged), Fodor József Élelmiszeripari Szakközépiskola (Szeged), Hódmezővásárhelyi Integrált Szakképző Központ Szakiskola és Szakkö­zépiskola Corvin Mátyás Tagintézmény, Eötvös József Székhelyintézmény, Makói Oktatási Központ Erdei Ferenc tagintézménye, Pollák Antal Szakkö­zépiskola (Szentes), Sághy Mihály szakközépiskola (Csongrád); 10.30: Bársony István szakközépiskola (Csongrád), Körösy József Közgazdasági Szakközépiskola (Szeged); 11.00: Bethlen Gábor Református Gimnázium (Vásárhely), Németh László Gimná­zium és Általános Iskola (Vásárhely) Szegeden látható a 30-as Szemben azzal, amit az egyik gazda­sági hetilap állít, Makó környékén egyelőre nincs jele annak, hogy ko­molyan növekedne az érdekló'dés a csirkehús iránt. SZABÓ IMRE Nemrégiben azt írta az egyik gazdasá­gi hetilap, hogy a belföldi kereslet élénkülése miatt akár hiány is kiala­kulhat a csirkepiacon, a behozatalt azonban nehezíti, hogy a forint meg­gyengült az euróhoz képest. A lap álb'tása szerint a csirkehús iránti kereslet mindenekelőtt a nehéz gazdasági helyzet miatt ugrott meg, a csirkehús ugyanis olcsóbb, mint a ser­tés. Emellett az utóbbi napokban már arról is lehetett hallani, hogy a sertés­influenza-járvány miatt is inkább a szárnyasokat választják az emberek, holott a sertésektől vagy a sertéshús­tól nem lehet elkapni a betegséget. A makói piacon lapunk által meg­kérdezett kereskedők, tenyésztők egy­behangzóan állították, hogy a forgal­muk nem változott. A szokásos meny­nyiséget árulják. Hári Sándorné teg­nap azt mondta: a vásárlók mostaná­ban egyáltalán nem vesznek több élő tyúkot a piacon. Az asszony 600 fo­rintért kínálta a szárnyas kilóját. A Deák Ferenc utcai húsboltban kilón­ként 670 forintért lehet megvenni a csirkét - megpucolva, feldolgozva. Itt is azt mondták: nincs komoly forga­lomélénkülés. Jellemző, hogy egyre többen térnek át a sertésről a szár­nyasra, főként a pulykára, de ennek oka inkább az egészséges táplálkozás. Juracsek János szerint sincs válto­zás a csirkepiacon. Az agrárvállalkozó 14 ezres baromfitelepet tart fenn Apát­falván. Makó térségében még két ha­sonló telep van. Juracsek elmondta: a 44-45 nap alatt felnevelt, leadáskor 2,3 kilós csirkéért 579 forintot fizet ne­ki darabonként a vágóhíd, miközben a kiadása 567 forint. Elmondása sze­rint hasonló a helyzet három éve. Ügy látja, hogy a csirkehúsra stabil a ke­reslet, neki is éves szerződése van az egyik vágóhíddal, a kifizetésekkel sincs gond, ugyanakkor szerinte ami haszon van a csirkehúson, az döntően nem a tenyésztőhöz kerül, hanem a vágóhidak és a kereskedelem osztozik rajta. MUNKATÁRSUNKTÓt Külvárosi szálloda címmel nyílt meg Trauner Sándor világhírű díszletter­vező, festő- és fotóművész fotókiállí­tása Szegeden, a Dugonics téri Olasz Kulturális Intézetben. A Budapesten született Trauner annak a generáció­nak a tagja, amely a két világháború között vándorolt ki Párizsba, olyan fo­tóművészekhez hasonlóan, mint Bras­sai és Kertész Andor. Az 1993-ban el­hunyt Trauner Sándor több César-di­jat és egy alkalommal Oscar-díjat is kapott a munkájáért. Olyan filmek al­kotója volt, mint a Ködös utak, a Sze­relmek városa, a Legénylakás, a Sze­reti ön Brahmsot? vagy az Irma, te édes. Mostani kiállításának anyaga az 1930-as évek Párizsában készült fo­tókból áll. Ezeket tavaly találták meg vén diák nem okoz fennakadást a rendezvénye­ken. Mint ahogy a munka ünnepe sem: három egyházi iskola, a szegedi piarista és a Karolina-gimnázium, va­lamint a makói Juhász Gyula reformá­tus gimnázium diákjai is holnap bú­csúznak. A hosszú hétvége második napjára is jut még ballagás: szomba­ton ünnepel a legtöbb, összesen 21 megyei intézmény. DM-GRAFIKA évek Párizsa a hagyatékában. A tárlatot - amelyet a Szegedi Alliance Fran<;aise szerve­zett a budapesti Vintage Galéria és a szegedi Olasz Kulturális Intézettel együttműködve - Csernus Sándor, a Szegedi Alliance Fran^aise elnöke, az SZTE BTK dékánja és Pál József, az Olasz Kulturális Intézet igazgatója nyi­totta meg. A kiállítás május 20-áig te­kinthető meg. AZ APÁTFALVI JURACSEK JÁNOS 14 EZER CSIRKÉT NEVEL A szerző felvétele

Next

/
Oldalképek
Tartalom