Délmagyarország, 2009. április (99. évfolyam, 77-101. szám)
2009-04-31 / 101. szám
Csütörtök, 2009. április 30. Megyei tükör 17 H MŰTÉTEK SOROZATA. Lénárt Csaba 1971-ben született Szegeden, 1977 óta kezelik cukorbetegséggel, vércukorszintje nehezen állítható be. Veseszövó'dménye 1996 óta ismert. 1997 óta nem lát. Végtagjait előrehaladott, súlyos érelmeszesedés és fertőzés miatt veszítette el: 2007-ben a bal lábát, 2008 májusában előbb a jobb keze ujját, majd alkarját, júliusban a jobb lábátamputálták. CSABA VAK, VÉGTAGJAIT SORRA AMPUTÁLTÁK, DE NEM HAGYJA MAGÁT Egy életem van, azt így kell leélni" Rádiót hallgat, tévézik, számítógépen hangkártya segítségével tájékozódik, barátaival horgászik a Vakok Otthonában élő, 38 éves Lénárt Csaba. Négy végtagja közül már csak a bal keze ép teljesen: mindez súlyos cukor- és vesebetegségének következménye. Sorsába beletörődött, életét optimistán szeretné leélni. FEKETE KLÁRA Akinek bármi baja van az életével, családi körülményeivel, munkájával, annak azt javaslom: ismerje meg Lénárt Csabát. Erőt meríthet a vele való beszélgetésből, abból az életszemléletből, ahogy ö egyik sorscsapást a másik után túlélte, és elfogadta. A 38 éves, súlyos cukor- és vesebetegségben szenvedő férfi 10 éve él a Vakok Otthonában. Kétágyas szobában lakik, egyetlen ép kezével látja el ma• • Sosem fogok # ¥ hozzászokni ahhoz, hogy nem látok, legfeljebb rövid időre megifeledkezem az állapotról. Lénárt Csaba gát. Reggel felkel az ágyából, átül a kerekes székébe, mosakszik, reggebzik. Ha napközben megéhezik, kiveszi a kis hűtőjéből a városból hozatott szalámit, az asztalra teszi, csonkolt karjával lefogja, bal kezével pedig felvágja. LÉNÁRT CSABA A VAKOK OTTHONÁBAN ÉL: EGYETLEN ÉP KEZÉVEL LÁTJA EL MAGÁT Egész nap szól a rádió, így Csaba naprakész a vüágeseményekből, mindenről van véleménye. Szobája sarkában ott a szintén saját pénzén vásárolt számítógépe, amelynek kezelését Budapesten, 3-3 hónapos tanfolyamon sajátította el. A gép beszél hozzá, már amikor működik: nemrégiben ugyanis elromlott a hangkártya, és amíg a bátyja nem hoz újat, ki van rekesztve az internet világából. Minden másnap jön érte a betegszállító, és az új klinikára viszi: vesebetegsége miatt ugyanis 2003 óta dialíziskezelésre szorul. Beletörődött-e a helyzetébe? Azt válaszolta, nincs más választása. „Egy életem van, azt így kell leélni. Akadnak, akik még nálam is rosszabb helyzetben vannak, akkor miért adnám fel?" - kérdezte. Szokott-e sírni? Csak amikor a szüFotó: Frank Yvette lei eszébe jutnak - mondta, és elmesélte, 13 éves volt, amikor az édesapja, és 15, amikor az édesanyja meghalt. Két édestestvére van, velük jó a kapcsolata, egyiküknél lakott is, amikor megvakult, csak szűk lett a szaporodó család számára a lakás. Noha Csabánál már 6 éves korában diagnosztizálták a cukorbetegséget, felnőttkoráig teljes életet élt. Férfiruha-készítőnek tanult a 624-esben, a Szegedi Ruhagyárban sikeres modellkészítőként dolgozott 1996-ig, 26 éves koráig: addigra fokozatosan elveszítette a látását. Most rokkantnyugdíjas. „Sosem fogok hozzászokni ahhoz, hogy nem látok, legfeljebb rövid időre megfeledkezem az állapotról. Próbálok mindent csinálni, és csak akkor hagyom abba, amikor végképp nem sikerül. De a legeslegj óbban a kezem hiányzik" - mondta, és elmesélte: nemrégiben, 2 év leforgása alatt két lábát amputálták, jobb kezét csonkolták. Csaba örül a jó időnek, várja, hogy jöjjön érte gyerekkori barátja, és elmenjenek a Lencsésre horgászni. Amikor elköszöntünk, örült, hogy „viszlátot" mondtunk. Utálja, ha kíméletből valaki elmormol egy „viszonthallást". Ennél már csak az rosszabb, ha a takarítók elmozdítják a helyéről a holmiját. Nem lett kelendőbb á csirkehús Makón Három napig ballag a MUNKATÁRSUNKTÓL Ballag már a vén diák Csongrád megyében is: 40 oktatási intézmény közül 16-ban - köztük 13 szegediben - ma délután csendül fel a Gaudeamus igitur. Az erdészeti szakközépiskolák már múlt szombaton elbúcsúztatták tanulóikat, de ma, holnap és szombaton rendezik a ballagások többségét. A makói Szent István Egyházi Gimnázium végzősei vehetik át virágjaikat legkorábban a mai napon, már délelőtt 9 órától. A munkanap délutánja pedig már Szegeden is a ballagás jegyében telik: 15 órától búcsúznak a ságvárisok, s még 17 órakor is kezdődnek ünnepségek. A Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete - az előzetes tervekkel ellentétben - nem hirdetett sztrájkot, így ez Ballagási ünnepségek a megyében Április 30. 9.00: Szent István Egyházi 6imnázium (Makó); 15.00: SZTE Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium (Szeged), Horváth Mihály gimnázium (Szentes); 16.00: Boros Sámuel szakközépiskola (Szentes), Csonka János Műszaki Szakközépiskola (Szeged), Gábor Dénes Gimnázium és Szakközépiskola (Szeged), Szeged-Móravárosi Szakközép- és Szakiskola, SZTE Vántus István Gyakorló Zeneművészeti Szakközépiskola (Szeged), Tömörkény István Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola (Szeged); 17.00: Hansági Ferenc Vendéglátóipart és Idegenforgalmi Szakiskola és Szakközépiskola (Szeged), Kossuth Zsuzsanna Gimnázium, Egészségügyi és Könnyűipari Szakképző Iskola (Szeged), Krúdy Gyula Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola (Szeged), Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium (Szeged), Széchenyi István Gimnázium és Szakközépiskola (Szeged), Vasvári Pál Közgazdasági Szakközépiskola (Szeged), Vedres István Építőipart Szakközépiskola (Szeged) FORRÁS: DM/DV-GYOjrfS 9.00: Dugonics András Piarista Gimnázium (Szeged); ío.oo: Karolina-gimnázium (Szeged), Juhász Gyula Református Gimnázium és Szakképző Iskola (Makó) 9.00: Batsányi János Gimnázium (Csongrád), Deák Ferenc Gimnázium (Szegeti), Hódmezővásárhelyi Integrált Szakképző Központ Szakiskola és Szakközépiskola Gregus Máté Tagintézmény, Kalmár Zsigmond Tagintézmény, József Attila Gimnázium (Makó), Makói Oktatási Központ Galamb József Tagintézménye, Zsoldos Ferenc Szakközépiskola (Szentes); 9.30: Eötvös József Gimnázium (Szeged); 10.00: Árpád Fejedelem Gimnázium, Gazdasági és Informatikai Szakközépiskola (Kistelek), Barta János Szakközépiskola (Szentes), Déri Miksa Ipari Szakközépiskola (Szeged), Fodor József Élelmiszeripari Szakközépiskola (Szeged), Hódmezővásárhelyi Integrált Szakképző Központ Szakiskola és Szakközépiskola Corvin Mátyás Tagintézmény, Eötvös József Székhelyintézmény, Makói Oktatási Központ Erdei Ferenc tagintézménye, Pollák Antal Szakközépiskola (Szentes), Sághy Mihály szakközépiskola (Csongrád); 10.30: Bársony István szakközépiskola (Csongrád), Körösy József Közgazdasági Szakközépiskola (Szeged); 11.00: Bethlen Gábor Református Gimnázium (Vásárhely), Németh László Gimnázium és Általános Iskola (Vásárhely) Szegeden látható a 30-as Szemben azzal, amit az egyik gazdasági hetilap állít, Makó környékén egyelőre nincs jele annak, hogy komolyan növekedne az érdekló'dés a csirkehús iránt. SZABÓ IMRE Nemrégiben azt írta az egyik gazdasági hetilap, hogy a belföldi kereslet élénkülése miatt akár hiány is kialakulhat a csirkepiacon, a behozatalt azonban nehezíti, hogy a forint meggyengült az euróhoz képest. A lap álb'tása szerint a csirkehús iránti kereslet mindenekelőtt a nehéz gazdasági helyzet miatt ugrott meg, a csirkehús ugyanis olcsóbb, mint a sertés. Emellett az utóbbi napokban már arról is lehetett hallani, hogy a sertésinfluenza-járvány miatt is inkább a szárnyasokat választják az emberek, holott a sertésektől vagy a sertéshústól nem lehet elkapni a betegséget. A makói piacon lapunk által megkérdezett kereskedők, tenyésztők egybehangzóan állították, hogy a forgalmuk nem változott. A szokásos menynyiséget árulják. Hári Sándorné tegnap azt mondta: a vásárlók mostanában egyáltalán nem vesznek több élő tyúkot a piacon. Az asszony 600 forintért kínálta a szárnyas kilóját. A Deák Ferenc utcai húsboltban kilónként 670 forintért lehet megvenni a csirkét - megpucolva, feldolgozva. Itt is azt mondták: nincs komoly forgalomélénkülés. Jellemző, hogy egyre többen térnek át a sertésről a szárnyasra, főként a pulykára, de ennek oka inkább az egészséges táplálkozás. Juracsek János szerint sincs változás a csirkepiacon. Az agrárvállalkozó 14 ezres baromfitelepet tart fenn Apátfalván. Makó térségében még két hasonló telep van. Juracsek elmondta: a 44-45 nap alatt felnevelt, leadáskor 2,3 kilós csirkéért 579 forintot fizet neki darabonként a vágóhíd, miközben a kiadása 567 forint. Elmondása szerint hasonló a helyzet három éve. Ügy látja, hogy a csirkehúsra stabil a kereslet, neki is éves szerződése van az egyik vágóhíddal, a kifizetésekkel sincs gond, ugyanakkor szerinte ami haszon van a csirkehúson, az döntően nem a tenyésztőhöz kerül, hanem a vágóhidak és a kereskedelem osztozik rajta. MUNKATÁRSUNKTÓt Külvárosi szálloda címmel nyílt meg Trauner Sándor világhírű díszlettervező, festő- és fotóművész fotókiállítása Szegeden, a Dugonics téri Olasz Kulturális Intézetben. A Budapesten született Trauner annak a generációnak a tagja, amely a két világháború között vándorolt ki Párizsba, olyan fotóművészekhez hasonlóan, mint Brassai és Kertész Andor. Az 1993-ban elhunyt Trauner Sándor több César-dijat és egy alkalommal Oscar-díjat is kapott a munkájáért. Olyan filmek alkotója volt, mint a Ködös utak, a Szerelmek városa, a Legénylakás, a Szereti ön Brahmsot? vagy az Irma, te édes. Mostani kiállításának anyaga az 1930-as évek Párizsában készült fotókból áll. Ezeket tavaly találták meg vén diák nem okoz fennakadást a rendezvényeken. Mint ahogy a munka ünnepe sem: három egyházi iskola, a szegedi piarista és a Karolina-gimnázium, valamint a makói Juhász Gyula református gimnázium diákjai is holnap búcsúznak. A hosszú hétvége második napjára is jut még ballagás: szombaton ünnepel a legtöbb, összesen 21 megyei intézmény. DM-GRAFIKA évek Párizsa a hagyatékában. A tárlatot - amelyet a Szegedi Alliance Fran<;aise szervezett a budapesti Vintage Galéria és a szegedi Olasz Kulturális Intézettel együttműködve - Csernus Sándor, a Szegedi Alliance Fran^aise elnöke, az SZTE BTK dékánja és Pál József, az Olasz Kulturális Intézet igazgatója nyitotta meg. A kiállítás május 20-áig tekinthető meg. AZ APÁTFALVI JURACSEK JÁNOS 14 EZER CSIRKÉT NEVEL A szerző felvétele