Délmagyarország, 2009. április (99. évfolyam, 77-101. szám)

2009-04-23 / 95. szám

Csütörtök, 2009. április 23. Megyei tükör 13 SZEGED ES PEST VITAJABAN PECS DONT Mindszenti betegper: két professzor kétfélét mond A BAL OLDALON HÁTTAL SZÖKŐ-CSÁSZÁR ILDIKÓ VÁSÁRHELYI ORVOS, A PER VÁDLOTTJA Nem tudott dönteni a Szegedi Vá­rosi Bíróság a mindszenti beteg or­vosának ügyében, miután az igaz­ságügyi orvosszakértők különbö­zőképpen látják az esetet. Az egyik szerint Szökó'-Császár Ildikó nem vizsgálta meg elég alaposan a be­teget, a másik szerint nem vonha­tó felelősségre. A vitát egy harma­dik szakértő segítségével zárja le a bíróság. BAKOS ANDRÁS A mindszenti Hajdú Imre 2007. ápri­lis 6-án reggel rosszul lett, bátyja a szentesi kórházba vitte. A vizsgálat és ellátás után saját felelősségére ha­zament, otthon megint összeesett, mentővel a vásárhelyi kórházba vit­ték. Onnan az akkor hatályba lépett szabályok értelmében továbbküldték Szentesre, ezalatt halt meg a mentő­ben. A mindszenti betegként elhíre­sült férfi ügye nyomán nemcsak poli­tikai vita támadt, büntetőeljárás is indult. A vádlott: Szökő-Császár Ildi­kó, a vásárhelyi Erzsébet-kórház or­vosa, aki aznap megvizsgálta, és a mentővel továbbküldte a beteget Szentesre. Az orvost foglalkozás kö­rében elkövetett gondatlan veszé­lyeztetéssel vádolja az ügyészség, a tavaly november 3-án, a sajtó élénk érdeklődése mellett kezdődött bün­tetőperben a Szegedi Városi Bíróság azt fogja kideríteni, tényleg hibá­zott-e. Védője szerint leginkább az egészségügy akkori, „brutális és ci­nikus átalakítása" a felelős Hajdú Imre haláláért. A tegnapi tárgyalá­son, további tanúk meghallgatása közben kiderült, hogy ami a doktor­nő felelősségét illeti, nincs egy véle­ményen a szegedi Varga Tibor pro­fesszor és a másik igazságügyi or­Fotó: Frank Yvette hatott, bár a beteg haláláért közvet­lenül szerinte sem hibáztatható a doktornő. Lászik András először nem tudott határozni, ezért kérte Pénzes professzor közreműködését. Utóbbi pedig úgy látta, hogy a dok­tornő azon a helyen és az adott kö­rülmények között helyesen cseleke­dett azzal, hogy megnézte a pulzust, meghallgatta a tüdőt az inget kigom­„Nem szeretem, ha hülyének néznek!" A tárgyalás majdnem mindvégig nyugodt hangnemben zajlott. Végül arra terelődött a szó, hogy Lászik Andrást fel lehetett-e kérni szakértőnek ebben az ügyben, amikor egy közvetlen munkatársa az egészségbiztosítási felügyelet megbízásából már vizsgálta az esetet. Kriveczky György ügyvéd, a doktornő védője úgy látta, két különböző ügyről van szó, Lajkó Szilvia ügyész ezt máshogy látta. Az elvi vita jó ideig tartott, az ügyész végül megjegyezte: „nem szeretem, ha hülyének néznek!". Az ügyvéd kikérte magának a feltételezést; az ügyész szerint az ügyvéd udvariassága „művi", az ügyvéd erre azt mondta, őt ilyennek nevelték. A vitának a bírónő vetett véget. vosszakértő, a budapesti Lászik András egyetemi adjunktus által fel­kért Pénzes István professzor. Varga Tibor meggyőződése, hogy Szö­kő-Császár Ildikónak meg kellett vol­na mérnie Hajdú Imre vérnyomását, EKG- és vérgázvizsgálatot kellett vol­na készíttetnie, hogy biztonsággal el tudja dönteni, romlott-e a beteg álla­pota azután, hogy a szentesi kórház­ban vizsgálták. Varga szerint romol­bolva, és megtapogatta a beteg lá­bát, hogy kiderüljön, ödémás-e. Nem ítélhető el a később történtek miatt. A szakértők keményen tartották magukat a véleményükhöz, így Ju­hász Zsuzsanna bírónő úgy döntött, Szeged és Budapest vitájában Pécs fog dönteni: egy ottani igazságügyi orvosszakértőt kérnek fel, és szep­tember 14-én folytatják a tárgyalást. VERSENYEK ÉS HAGYOMÁNYŐRZÉS A NYÁRI OPUSZTASZERIIJASZTALALK0Z0N ÚJSZASZI ILONA A váltásról való álmodozásból valóságos kényszer lesz - válság idején. Próba szerencse Ki ne gondolná - különösen az életút feléig vagy azon túl jutva -, hogy szerencsésebben alakult volna az élete, ha más szakmában próbálta volna ki képességeit? De kevesen vannak, akik meg is teszik a váltás­hoz szükséges lépéseket. Például kipróbálják az újat - mondjuk otthon szabnak-varrnak, mielőtt divattervezőnek állnak. Majd mentort keres­ve mesterekkel tárgyalnak - például az elhelyezkedési lehetőségekről. Aztán tanulnak és tanulnak - egyre több értelmét látva új szakmájuk­nak. így - belülről vezérelve, lelkesen és tettre készen - új fordulatot visznek az életükbe. Mint Ildikó, aki 37 évesen váltott és tanult új szak­1 A váltásról való mát: fogászati asszisztensből lett koz­# # álmodozásból metikus. Minden életút mutatja: a vélet­len és a szerencse, illetve, hogy az il­lető jókor van (vagy éppenséggel nincs) jó helyen, legalább annyira befolyásolja a szakmai és anyagi sikert, a munkahelyi előmenetelt, mint a tervszerű önképzés és karrierépítés. Próba szerencse alapon mégis felelőtlenség módosítani az életpályát. Amúgy is rizikós vállal­kozás a szakmaváltás. Nem lehetünk biztosak a felnőttképzőhely adta tudás minőségében. És az se tuti, hogy a vadiúj szakmájával munkát is talál a friss okleveles, de középkorú inas. A fiatalság mindent uraló kultusza miatt ugyanis az első szakmá­jában előre lépegető karrierje könnyen megakadhat pályája felénél. Hi­ába, hogy egyre több tapasztalattal rendelkezik, és a családi fészekből kirepülő gyerekek miatt egyre több időt és figyelmet szánhatna mun­kahelyi feladataira. Mert egy kevesebb havi fixet igénylő fiatalabbat neveznek ki a helyére, vagy ifjú titánt tesznek a feje fölé, főnöknek. A második szakmában pedig azért nem juthat magasra, merthogy későn kezdte a kapaszkodást. Ildikó sztorija azért mégis utat mutathat. Igaz, ismeretségi körünk­ből is sorolhatunk ilyeneket. Például ott a biológus, aki személyügyi vezetőként boldogul, vagy az óvónő, aki biztosítási ügynökként, majd mobilbankárként keresi a kenyerét. Ahogy elénk úsznak ezek az arcok, úgy áll össze a kép: a váltásról való álmodozásból valóságos kényszer lesz - válság idején. Merthogy a Bokros-csomag után küldték el mun­kahelyéről a biológust és az óvónőt is. ök muszájból váltottak. Most a visszavonulót fújó cégek, a kereső nélkül maradt családok, az adósságcsapdában vergődő rokonok tragédiáinak hírére napról nap­ra, percről percre olyanféle katarzist élünk át, melynek lényege: változ­tasd meg az életed! Keress, kutass új lehetőségek után - legalább ma­gadban! Mint barátnőm, Ágnes, aki munkából hazatérve tanul és ta­nul, meg a ház körüli kertet alakítja úgy, hogy amint lehet és kell: új szakmával felvértezve teremtsen magának új munkahelyet. Próba sze­rencse! FESZTIVÁLKOMPOSZT A FŐID NAPJÁN • Száz cserjét ültettek a szegedi Széchenyi téren a Szegedi Ifjúsági Napok szervezői tegnap, a Föld napján. A növények trágyaszerét a tavalyi SZIN-en bevezetett komposztálható étkészletből nyerték: a fesztiválozók olyan tálcáról ehettek, amely lebomló cukornádrostból készült, késük, villájuk pe­dig kukoricakeményítőből. A Hermann Ottó Kollégium előtt az Universitas-Szeged Kht. karácsonyi fenyőfabérlési akciójában visszavitt fát ültették el. A József Attila Ta­nulmányi és Információs Központban biobüfével, zöldkvízzel, s haszontalan termé­kek kiállításával várták a környezettudatos látogatókat. Fotó: Karnok Csaba MMMMNMBMi Kétezer íjász lő majd egyszerre A TALÁLKOZÓN BÁRKI KIPRÓBÁLHATJA A NOMÁD ÍJAKAT Fotó: Schmidt Andrea Bárki megnézheti a világ legeró'sebb íját július 4-5-én, az ópusztaszeri harmadik íjásztalálkozón. A látvá­nyos eseményen a több mint 2000 íjász nyílzápora mellett sok hagyo­mányőrző program is várja az érdek­lődőket - tudtuk meg a tegnapi saj­tótájékoztatón. KOVÁCS KRISZTA Felajzás után megfeszül az ideg és az izom, a nyílvessző pillanatok alatt a célba talál - idén harmadik alkalom­mal rendeznek íjásztalálkozót július 4-5-én az Ópusztaszeri Nemzeti Törté­neti Emlékparkban - jelentette be a tegnapi sajtótájékoztatón Horváth Gá­bor, az emlékpark igazgatója. A nyári nyílzáport több mint 2000 íjász produkálja: egyszerre feszítenek és lőnek, nomád íjakkal. Az eseményen látható lesz a világ legerősebb vissza­csapó íja is, amit eddig még senkinek nem sikerült kifeszítenie. Állítólag her­kulesi erő szükséges a felajzásához. - Az idei íjásztalálkozóra többek kö­zött Erdélyből, a Felvidékről, a Délvi­dékről, Iránból és Koreából is várunk íjászokat. A verseny mellett számos hagyományőrző programot is tervez­nek - magyarázta Vánky Sebastian, a Magyar íjász Szövetség elnöke. Magyar Anna, a megyei közgyűlés el­nöke azt mondta, hogy tavaly 6500-an látogattak ki a találkozóra. Idén csak­nem dupla ennyi vendégre számítanak. Az elnök szerbit az íjászat olyan magyar nemzeti kincs, amit őrizni és ápolni kell, ezért az íjásztalálkozó az emlékpark egyik legfontosabb eseménye. „Kikapcsol" a Démász MUNKATÁRSUNKTÓL Kikapcsolja a Démász a villamosener­gia-szolgáltatásból azokat az ügyfele­ket, akik díjhátralékot halmoztak fel - áll az áramszolgáltató lapunknak el­küldött közleményében. Több mint 10 milliárd forintra növekedtek a vállalat kintlévőségei. Az áramszolgáltató fi­gyelmeztetés után, végső eszközként a szolgáltatás beszüntetésével próbálja rábírni fogyasztóit az áramdíj megfize­tésére. A Démász az önkormányzatokat is tájékoztatta a tervezett kikapcsolások­ról. A szolgáltató az önkormányzatok javaslatára szociálisan rászoruló ügy­feleinek kedvezményeket ad: részletfi­zetési lehetőséget, haladékot. A visz­szakapcsolás ugyanis sokba kerülhet, jelenleg közel 16 ezer forintot kell fi­zetni érte.

Next

/
Oldalképek
Tartalom