Délmagyarország, 2009. április (99. évfolyam, 77-101. szám)

2009-04-20 / 92. szám

Hétfő, 2009. április 20. A pénz beszél 111 KÉRIK ADOSSAGUK ÁTÜTEMEZÉSÉT Az APEH Dél-alföldi Regionális Igazgatósága összegezte az első negyedév eredményeit. Csongrád megye adófizetői 32,8 milliárdot adtak az államkasszának. MUNKATÁRSUNKTÓL Régiós szinten 130,8 milliárd forint, ezen belül Csongrád megyében 41,1 milliárd befizetést teljesítettek az adózók. A költségvetés nettó bevételéhez 103 milliárd forinttal járultak hozzá a régióban székhellyel rendelkező adófizetők. A Csongrád megyei adózók ebből 32,8 milliárd forintot juttattak a költségvetésbe. A régióban az illetékbevétel 2,7 milliárd forint volt - Csongrád megyében 1,2 milliárd. Szeged önkormányzatának 294 millió, Hódmezővásárhelynek 50, míg a megyei önkormányzatnak 442 millió forint illetékbevételt utaltak át az első negyedévben. Az illetékkiszabások száma a régióban a duplájára, míg Csongrád megyében közel a háromszorosára emelkedett. A gépjármű-átírási illeték összege 2008 decembere óta folyamatosan és jelentősen, csaknem 30 százalékkal csökkent az egész régióban. A gazdálkodók száma - a megyében 74 ezerről van szó - 2008 végéhez viszonyítva jelentősen nem változott. A régióban közel 3300 egyéni vállalkozó kezdte meg tevékenységét, az újonnan alapított társas .vállalkozások száma csaknem a kétszeresére növekedett. Sok egyéni és társas vállalkozás döntött azonban tevékenységének megszüntetéséről, számuk 46,5 százalékkal haladja meg a korábbi év adatait. Az igazgatósághoz eddig közel 180 ezer szja-bevallás érkezett, amelynek 34 százalékát a Csongrád megyei adózók küldték be. Az elektronikus szolgáltatásokat használó adózók számának bővülését jelzi, hogy a beérkezett bevallások 80 százaléka az ellenőrző program segítségével készült el. A 6 és fél ezer ellenőrzés során a Dél-Alföldön 17,4 milliárd forint nettó adókülönbözetet állapítottak meg, és 4,2 milliárd forint értékben büntettek. Csongrád megyében mintegy 2000 ellenőrzést végeztek a revizorok, ezek végeredménye 11 milliárd forint feltárt nettó adókülönbözet. A régióban 20 százalékkal nőtt a folyamatban lévő felszámolási és végelszámolási eljárások száma. Egyre több adós kér átütemezést, mind hoszszabb időre. Ezek indokaként a gazdálkodók beszűkült hitellehetőségeiket jelölik meg, míg a magánszemélyek munkahelyük elvesztését és a deviza alapú hitelek törlesztőrészleteinek emelkedését említik. MENNYI JUTOTT TAVALY RUHÁRA? % 1 • Elegáns bemutató FOTÓ: MTI Tavaly egy család átlagosan 108 ezer 500 forintot költött ruhanemőre és cipőre, nagyobb részét felsőruházati termékekre - állapítja meg a GfK Hungária Piackutató Intézet minap megjelent tanulmánya. Az élesedő verseny vesztesei a kisebb ruházati és textilszaküzletek. MUNKATÁRSUNKTÓL Az elemzés szerint a magyar háztartások ugyanakkora hányada vásárolt tavaly ruházati termékeket, mint 2007-ben. A piac továbbra is kétpólusú Magyarországon: jelentős az igény mind az olcsóbb, mind pedig a drágább, márkás termékek iránt. Az elmúlt évben az általános ruházati üzletek fejlődtek, a vevök azonban az olcsóbb vásárlási lehetőségeket sem hagyták ki. Növekedett a használtruha-üzletek és a szupermarketek, sőt az élelmiszerdiszkontok piaci részesedése is a ruházati piacon. A tanulmány szerint 2005-ig növekedés jellemezte a területet értékben és mennyiségben egyaránt. Míg az új évezred elején a bővülés kétszámjegyű volt, addig 2003-tól kezdődően a lendület megtorpant, és a lassú növekedés stabilizálódott 2005-ig. A következő évben azonban már a megvásárolt ruházati termékek mennyisége csökkent, így értékben is jóval az infláció alatti volt a növekedés. A gazdasági megszorító intézkedések hatása 2007-ben a ruházati piacon is érződött: mind értékben, mind pedig mennyiségben. Tavaly azonban ismét fellendült a piac. A valamivel négy százalék feletti forgalombővülés nagyobb része a megvásárolt mennyiség növekedéséből adódott, míg az átlagár csak minimálisan emelkedett. A múlt évben a ruházati piac forgalma 360,8 milliárd forint volt. Az egyes üzlettípusok piaci részesedésében a 2000 és 2004 közötti időszakban lényeges változások következtek be, teljes átstrukturálódás figyelhető meg. Míg az évezred elején a hipermarketek tudták növelni piaci részesedésüket, addig 2004-ben az értékesítés az olcsó boltok felé tolódott: főként a távol-keleti üzletek irányába. Ezek egyre erőteljesebb térnyerésével párhuzamosan viszont a ruházati szaküzletek márkaboltok, butikok - meg tudták őrizni piaci pozíciójukat. Szokásos ügymenetben az adós bevásárolhatna a családjának ILLUSZTRÁCIÓ: MTI J0HETAMAGANCS0D? A hitelező és az adós együttműködésével, de az előbbi beleegyezése nélkül is indulhatna magánszemélyeket érintő adósságrendezési eljárás - egyebek mellett ezt tartalmazza az igazságügyi minisztérium törvényjavaslata. MUNKATÁRSUNKTÓL A hivatalosan adósságrendezésnek nevezett eljárás a köznyelvben magáncsődként van jelen, ilyet a legtöbb piacgazdaság jogrendszere ismer. A várhatóan a jövő év elejétől alkalmazandó törvény célja az, hogy a középosztálynak nyújtson segítséget, mivel ennek a csoportnak van esélye arra, hogy munkához jusson, és rendezze az adósságát. Magáncsődre 10 évente egyszer nyílna alkalom, az eljárás során az adósnak el kell ismernie a hitelező követelését. Nem rendezheti így az adósságát az, aki szándékos bűncselekményt követett el, illetve az sem, aki feketén dolgozik, vagy egyéni vállalkozóként bejelentés nélkül foglalkoztat embereket. Az eljárás kulcsszereplője a vagyongondnok, aki hatósági, illetve bírói felügyelet mellett végzi a munkáját. Az első változat az, amikor az adós és a hitelezők megállapodásra jutnak, ez lényegében a cégek csődeljárásához hasonló. Ha a hatóság - vagy a bíróság - befogadja az adós csődkérelmét, akkor attól kezdve fizetési moratórium illeti meg. Cserébe viszont új kötelezettséget csak a vagyongondnok engedélyével vállalhat. Az eljárás megindulásától számított 60. napon a vagyongondnok összehívja a hitelezőket, akik döntenek, hogy hozzájárulnak-e az adósság rendezéséhez. Ha megállapodásra jutnak, akkor a hitelezők választmánya ellenőrzi az egyezség betartását. Ha nincs közös nevező, akkor megszűnik a moratórium. Az adós választhat egy másik rendezési módot is. Ekkor nem kell megállapodnia a hitelezőivel, hanem a meglévő és a jövőben keletkező jövedelme, vagyona feletti rendelkezési jogot öt évre a vagyongondnokra ruházza át. (A mindennapi élet szokásos ügyleteit azonban az adós köthetné, például bevásárolhatna a családjának.) A törvénytervezet szerint a vagyongondnok szabja meg azt is, hogy az adósnak milyen továbbképzésen kell részt vennie, hogy munkát találjon, és el kell fogadnia a neki felajánlott állást. A vagyongondnok szedi be az adósnak járó jövedelmet, és osztja szét a hitelezők között. Az ötéves időszak lejárta után az adós kérheti a fennmaradt tartozásának a törlését. Ez akkor adható meg, ha ez alatt eleget tett a vállalt kötelezettségeinek. BOKROS LAJOS: ELLENTMONDÁSOS Ellentmondásosnak nevezte Bokros Lajos az IMF-nek azt a felvetését, hogy a közép-kelet-európai országok egyoldalúan, a maastrichti kritériumok teljesítése nélkül vezessék be az eurót. MTI Bokros Lajos (képünkön) volt pénzügyminiszter a Globális Tudás Alapítvány konferenciáján meglepőnek nevezte azt is, hogy az Európai Központi Bank legfelsőbb vezetése hallgat a kérdésben. Hangsúlyozta, hogy a közép-kelet-európai uniós tagállamok számára nem lehet követendő példa Montenegró és Koszovó egyoldalú lépése, amelyek még függetlenségük gyakorlati elnyerése előtt vezették be a közös pénzt. Bokros Lajos szerint annak jelentős kockázata van, ha egy ország úgy lép be az euróövezetbe, hogy már a kezdet kezdetén nehezen teljesíti a maastrichti előfeltételeket. Példaként Görögországot hozta fel, amely már annak idején nehezen küzdött meg egy-két előfeltétellel, mostanra pedig a GDP-hez mért államadóssága 96 százalékra emelkedett az előírt 60 százalékos szinttel szemben. Bokros Lajos szerint ugyan Németország őrködik az euróövezet stabilitása, az euró árfolyama fölött, előfordulhat azonban Görögország esetében, hogy egy euróövezet-beli állam államcsőd közeli helyzetbe kerül, mivel már napjainkban alig vásárolják a görög államkötvényeket. A volt pénzügyminiszter zárszavában két üzenetet is megfogalmazott az új magyar kormánynak. Egyrészt azt, hogy tegyen rendet „saját háza táján", mert csak ez lehet ugródeszka ahhoz, hogy érdemben tárgyaljon vezető euró-övezetbeli államokkal, második üzenete pedig az volt, hogy fontos kérdésekben koordináljon a többi közép-kelet-európai csatlakozó állammal, mert így jobban tudják képviselni közös érdekeiket. SZAKMAJUKBAN MARADTAK DAILY MAIL A nyugdíjba vonuló dolgozók egyharmada bánja, hogy szakmájában dolgozott, derül lei egy kutatásból. Negyedük úgy véli: túl sok időt töltött el választott szakmájában, míg egytizedük megbánta, hogy annak idején nem szerzett egyetemi diplomát,, és nem jutott ennek segítségével jobban fizető álláshoz. A témával kapcsolatban 500, hatvanadik életévét betöltött embert kérdeztek meg. Majdnem háromnegyedük nyilatkozott sajnálkozóan munkájával kapcsolatban, amivel végül is az életét töltötte. A legtöbben utólag már úgy látják: munkahelyet kellett volna váltaniuk akár többször is. A felmérést megrendelő More Than Business nevű szervezet vezetője, Mike Bowman azt mondta: Ha valaki teli van ambícióval, vagy briliáns ötlete van, akkor nagyon jó, ha saját vállalkozást indít, ahelyett, hogy később az eltelt évek miatt sajnálkozzon. A megkérdezettek harmada sajnálta, hogy soha nem volt mersze belevágni saját vállalkozásba, és ugyanennyien mondták azt, hogy szinte belebetegedtek a munkájukba, ötből két ember úgy véli: sokkal kitartóbbnak és ambiciózusabbnak kellett volna lennie a munkahelyén. Ön szerint a mobilinternet kiszoríthatja a vezetékest? 67% igen 21% nem Véleményközeiben A Pannon véleményalkotó SMS-rovata írja meg heti kérdésünkre válaszát SMS-ben a 06-20/554-2444 es telefonszámra! A hét kérdése: Ön most elmenne dolgozni külföldre? Várjuk olvasóink SMS-szavazatait! Küldjenek frappáns választ vagy egy egyszerű igent, nemet a kérdésre! A legjobb válaszokat megjelentetjük! Szívesen vesszük, ha kérdést is javasolnak, miről tudjuk meg a köz véleményét? pannon