Délmagyarország, 2009. április (99. évfolyam, 77-101. szám)

2009-04-18 / 91. szám

Szombat, 2009. április 18. Aktuális 13 AZ EMLÉKPARKNAK NYÁRON LESZ A LEGNAGYOBB SZÜKSÉGE A LÁTOGATÓK PÉNZÉRE 8 ezret kért a családtól az ópusztaszeri nyuszi Huszonnégyezer forintért mehetett volna be húsvétkor az ópusztaszeri emlékparkba három család. Sokall­ták az összeget, visszafordultak. A park közzétette: rendezvény idején márpedig nem árulja a legolcsóbb, 896 forintos belépőt. A kiállítóhe­lyek árait összevetve kiderül, hogy például Versailles még mindig drá­gább, mint Ópusztaszer. BAKOS ANDRÁS Hét éve minden húsvéthétfőn elmegy az ópusztaszeri nemzeti emlékparkba a szeged-baktói Takács család. A gye­rekek játszanak, szaladgálnak, a társa­ság sétál egy nagyot a történelmi leve­gőn. Idén két másik nagycsaládot is el­hívtak, és nagyon meglepődtek, ami­kor a kapunál megtudták: a legkedvez­• • Épp azért nem árultuk # # az egyszerű parkbelépőt, mert rendezvényt szerveztünk. Horváth Gábor ményesébb módon is 24 ezer forintért juthatnak be. Három 8000 forintos, Emese álma nevű családi jegyet kellett volna megvenniük, ebben benne van a Feszty-körkép megtekintésének lehe­tősége is. - Úgy emlékszem, legutóbb pár ezer forintért bemehettünk. Mi már háromszor láttuk a körképet, nem akartuk megnézni, és nem is a rendez­vények kedvéért mentünk, de olcsóbb jegyet nem válthattunk, így hazajöt­tünk - mondja Takács Péter. - Mások is meglepődtek a helyzeten, de azért az igazsághoz tartozik, hogy elég nagy tu­multus volt, és sokan bementek. Mi ezt a pénzt sokalltuk. Akik megnézik a park www.opusz­taszer.hu című honlapján az április el­seje óta érvényes jegyárakat, felfedez­hetik a figyelmeztetést, hogy „rendez­vényi napokon" parkbelépőt nem le­het váltani. Márpedig húsvéthétfő ilyen nap volt. A sima, egy személyre szóló parkbelépő, amely a Honfoglaló nevet viseli, 896 forint. - Épp azért nem árultuk az egyszerű parkbelépőt, mert rendezvényt szer­veztünk: népi iparművészeket, neves előadókat hívtunk, a jelenlévők példá­ul kenyeret süthettek, és mindez ne­künk is pénzbe kerül. Azt pedig lehe­tetlen ellenőrizni, hogy aki a park te­rületére belép, az elmegy-e a rendez­vényeket megnézni, vagy sem - felelte kérdésünkre Horváth Gábor igazgató. Hozzátette: a program, ha a fejenkén­ti árat nézzük, 1896 forintért elérhető volt, és ez nem csak szerinte méltányos. Annyian jöttek, hogy azokat, akik csak a parkba készültek, és nem akarták lát­AZ ÜNNEPNAPI ÓPUSZTASZERI PIKNIK AZÉRT IS EMLÉKEZETES, MERT MÁR NEM OLCSÓ CSALÁDI PROGRAM Illusztráció: Schmidt Andrea B A lengyelek olcsóbbak, Versailles drágább A leglátogatottabb kiállítóhely címével többször is kitüntetett egri Dobó István Vármúzeumban nincs családi jegy, de 1000 forint a felnőtt belépő és 500 a kedvezményes ára. A Magyar Nemzeti Múzeumban 2000-be kerül a családi jegy. Közép-Európa másik ismert körképét, a Wrodaw-ban lévő radawiceit15 zlotyért, ezerötven forintért nézheti meg egy család. A franciaországi Versailles-ba 20 euróért, azaz valamivel több mint ötezer forintért mehet be egy felnőtt. Ezért megnézheti a Napkirály palotáját, a tükörteremmel együtt, valamint a 100 hektáros parkot. Családi kedvezmény nincs, viszont minden 18 év alatti látogató ingyen mehet be. ni a körképet, hangosbemondó tájékoz­tatta, hol tudnak könnyebben bejutni. Ópusztaszeren kilencféle jegy léte­zik. Az 1896 forintos Millennium nevű többek közt a skanzen látnivalóinak megtekintésére jogosít fel, de a körkép már nincs benne. A 3000 forintos Bo­tonddal megjehet nézni a Feszty-kör­képet, az Erdők templomát, a Cse­te-jurtákat, a skanzent, valamint a Szer monostor és kora, a Promenád 1896 kiállítást, az időszaki tárlatokat és a lovasbemutatót. Az új ár és a többféle kedvezmény együtt arról mesél, hogy nehéz üzleti alapon kiállítóhelyet működtetni. Kht. létére a park nem részesül olyan nor­matív támogatásban, mint egy intéz­ményként működő múzeum, és mindig új látványosságok kellenek, hogy ne csökkenjen a látogatószám. Augusztus­tól 572 millió forintból egy ilyen célú be­ruházás indul, addig azonban jó lenne minél több látogatót fogadni. A tavalyi veszteségek kezelésére a park kapott többségi tulajdonosától, a megyei ön­kormányzattól 100 millió forintnyi tagi kölcsönt, de ezt a pénzt még idén vissza kell fizetnie - nyilvánvalóan a jegybevé­telekből. Az emlékparknak tehát soha­sem volt még olyan nagy szüksége a lá­togatókra, mint idén nyáron. Az utóbbi két évtizedben a romák helyzete rengeteget romlott ebben az országban. SZÁVAY ISTVÁN Mennyi az annyi? Kétszázezer vagy egymillió. A becslések szerint valahol a két szám kö­zött van a magyarországi cigányok száma, bár a nyolcszázezres sacc tűnik a leginkább valószínűnek. Mindenesetre nem igazán jó, ha ekko­ra eltérések vannak egy ilyen, több szempontból is fontos lakossági csoport számának megbecsülésében. Nem mindegy, hogy az ország népességének 2 vagy 10 százalékáról beszélünk. A legvalószínűbbnek a 8 százalék körüli arány tűnik. Márpedig egy nyolcszázezres csoport egy tízmilliós lélekszámú országban legalábbis fontosnak tekinthető. Főként akkor, ha benne átlagon felül, kirívóan je­I I Az Utóbbi két lennek meg az ország gazdasági-szo­# # évtizedben ciális-népegészségügyi-oktatási, no meg egyes kriminális problémái. Az utóbbi két évtizedben a ro­mák helyzete rengeteget romlott eb­ben az országban. Korábban is hátrá­nyos helyzetük jószerével tragikussá vált a gazdasági változásokkal, me­lyek lényegében fölöslegessé tették a képzetlen munkaerőt. Ezáltal több­ségük szinte kiszorult a magyar társadalomból, megfosztva megélheté­sétől, külső kapcsolataitól. Nagy részük cigánytelepeken él, melyek föl­számolására pénz sem jut a válságos időkben, és amelyekben garantált a hátrányos helyzet bővített újratermelése. És az is biztosra vehető, hogy az érintettek saját erejükből képtelenek lesznek kitörni tragikus helyze­tükből. Amire sokan tán legyintenek, de egy 600-800 ezres népesség esetében ez a gond előbb-utóbb élhetetlenné teszi az ország jó részét is. A nagyon nehéz, majdhogynem reménytelennek tűnő helyzetben ráadásul biztató példákra is támaszkodhatunk. Például az USA eredmé­nyeire, ahol sokkal nehezebb helyzetből sikerült kikeveredniük. Hiszen a feketéknek ott még a második világháború idején, a hadseregben is olyan deklarált diszkriminációban volt részük, melyekhez hasonlókban a magyarországi cigányságnak soha. Például harcoló alakulatokhoz fe­kete katonák nem kerülhettek, kizárólag fekete egységekben szolgálhat­tak és segéderők (felszolgáló, rakodó stb.) szerepét töltötték be. Ami azért csak furcsa volt a hitleri népirtás ellen is küzdő amerikai hadse­regben. Ezt ellensúlyozandó hozták létre például a P51-es Mustangokra kiképzett, feketékből álló vadászrepülő-egységet, melyet viszont csak a first lady (és az elnök) közvetlen nyomására vetettek be az európai fron­ton, ahol aztán a legjobbak egyikének bizonyult. Ha egy ilyen szélsőségesen kemény és szinte mindenki által elfo­gadott diszkriminációt fel lehetett számolni, és lényegében há­rom-négy évtized alatt meg lehetett oldani a mindkét fél számára szin­te viselhetetlen helyzetet, akkor ez nálunk könnyebben és kevesebb idő alatt is sikerülhetne. Csak akarni kellene, és látni, alkalmazni a ko­rábban már sokkal rosszabb helyzetben is eredményes módszereket. Mindenesetre legalább a romák számának és e népesség állapotá­nak felmérése - elkezdődött. Nehezfém került a Tiszába MUNKATÁRSUNKTÓL A romániai Borsabánya közelében sé­rült meg csütörtökön egy bányavizeket szállító nyomócső, így tisztítatlan, ne­hézfémtartalmú bányavizek jutottak a Csiszla patakba, onnan pedig a Visó fo­lyóba. A nehézfémszennyezés tegnap elérte Kárpátalja több Tisza menti tele­pülését, a kárpátaljai Técsőn és Husz­ton ideiglenesen leállították a folyó melletti vízművek működését. A víz­ből a szakemberek mintákat vesznek, mérve annak szennyezettségét. Szabó Imre magyar környezetvédelmi és víz­ügyi miniszter kérésére a szakemberek itthon három óránként ellenőrzik a Ti­sza vízminőségét a folyó tiszabecsi ha­társzelvényében. Az első gyorsteszt nem mutatott ki határérték feletti ne­hézfémtartalmat. A szennyezésnek a folyó magas vízállása miatt valószínű­leg csak minimális következményei le­hetnek, az Alsó-Tiszán előreláthatólag nem lesz érzékelhető a szennyezés. Halpusztulás Palicson MUNKATÁRSUNKTÓL Tömeges halpusztulás fenyeget a köz­kedvelt vajdasági üdülőhelyen, a pali­csi tavon a tavasszal elszaporodó al­gák miatt. Az algák túlzott elburjánzá­nák megakadályozni. Csakhogy a ví­zibolhák szinte teljesen eltűntek a tó­ból. A normális táplálkozási lánc visz­szaállítása érdekében először a szeny­nyezőanyagok tóba való beszűrődését sát a velük táplálkozó vízibolhák tud- kellene megakadályozni. MMMMMMMKHSNWHMMMMMMNMNMMM^ A BEVÁLT SZÖVEG: A12 KERESZTÚTNÁL GUSTAV0 LEVESZI A RONTÁST Kétmilliót csaltak ki Csongrádon az álboszorkányok Ön odaadná a pénzét és ékszereit egy vadidegennek, ha azt mondaná, hogy rontás van rajtuk, ezért érzi olyan rosszul magát? Csongrádon akadt néhány hiszékeny ember. Ők összesen közel 2 millió forintot adtak a rontásűző nőknek, akik néhány nap múlva sikkasztás miatt állnak bíróság elé. BÍRÓBÁNia s A hiszékenységnek nincs határa ­különösen Csongrádon. Jövő héten tárgyalja a városi bíróság annak a három helybeli nőnek az ügyét, akik az elmúlt években bolti eladóktól csaltak ki közel 2 millió forintot és több ékszert. Trükkjük végtelenül egyszerű volt: az üzletbe betérve kö­zölték az eladónővel, hogy rontás van a családon, a rontást pedig a pénz okozza. Első áldozatukat a Kos­suth téri parkba csalták azzal, hogy ha hoz magával 150 ezer forintot, le­veszik róla a rontást, másnap pedig visszakapja a pénzt. A nő még aznap este elvitte a pénzt, de többé nem látta viszont. Ugyanezt az asszonyt még ötször látogatták meg az álbo­szorkányok, és egy hónap alatt ösz­szesen 650 ezer forintot és 20 ezer forint értékű arany ékszert sikerült kicsalni tőle. A pénz és a gyűrű so­hasem került elő. A hiszékenyek becserkészését a Dó­zsa György téri üzletsornál folytatták. Információink szerint idősebb asz­szony és középkorú anyuka is volt a becsapottak között. A kezdetben hitet­lenkedöket sajátos mondandóval vet­ték rá a pénz átadására. Mindannyi­uknak azt mondták, hogy a rontást csak akkor tudják levenni, ha a pénzt és az értéktárgyakat elviszik „a 12 ke­resztúthoz, ahol Gustavo leveszi róluk a rontást". A fentieken kívül még három csongrádi eladó hitt a rontásűzők­nek. Az egyik csupán 3000 forinttal lett szegényebb, de egy másikhoz A BUDAPESTI BOSZORKÁNY 20 EZERÉRT VESZI LE A RONTÁST. A rontás nem azonos az átokkal. Az átok egyszeri támadás, egy bizonyos helyzetre vonatkozik, és meg­lehet, az átkozódó másnap már bánja is ránk kiabált szavait. A rontás ellenben hadüzenet ellenünk, folyamatosan ránk telepszik, befészkeli magát az auránkba, és meglehetősen nehéz kiűzni onnan. Szotyori Luca budapesti boszorkány szerint mindenki más módszerrel, s más tarifával dolgozik a rontáslevételnél. Nála 20 ezer forint alatt is lehet ilyen szolgáltatást kérni, de hallott olyanról is, aki több százezer forintot kért el az ügyfelétől. négyszer mentek el a tettestársak, tő­le összesen 800 ezer forintot és 30 ezer forint értékű arany ékszert sze­reztek. Az utolsó akció tavaly augusz­tusban volt, amikor az egyik elköve­tő azzal ment be egy Dózsa György téri üzletbe, hogy látszik az eladón, milyen sok problémája van. Közölte vele, hogy rontás van rajta, de ha megkapja az ékszereit és 5000 forin­tot, megszabadítja a rontástól. A sér­tett végül odaadta arany fülbevalóit, nyakláncát és a kért összeget is, de soha nem kapta vissza őket. Az 59, 32 és 28 éves vádlottak, akik tagad­ják bűnösségüket, sikkasztás miatt állnak bíróság elé. Akár 5 év szabad­ságvesztésre is ítélhetik őket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom