Délmagyarország, 2009. április (99. évfolyam, 77-101. szám)

2009-04-11 / 86. szám

121 Szieszta Szombat, 2009. április 11. Időutazás a 2010-ben 100 éves Délmagyarországgal: 1952 rész) HARC A MUNKA AZ ÚJ NAPI HÍREK Tükröt tart szülővárosának és a régiónak a Délmagyarország. A cikkek, információk fölött a forrás: „saját tudósítónktól" - most1952-bó'l. KENAF. „A szovjet kísérletek alapján új ipari növényekkel gazdagodik hazánk. Az újszegedi Mezőgazdasági Kísérleti Intézetben sikeresen termelnek kenafot." „A kenaf a szárában tartalmazza a textiliparban használható rostot" (január 5., szombat). ÚJ KÖZSÉG: DOMASZÉK. „Domaszék szétszórt tanyavilágában - nem meszszire a Tito határtól - új élet kezdődött: Domaszék önálló község lett. (...) 4342 tagot számlál a község" (január 6., vasárnap). BÉKEIRODA. „Értesítem a béketitkárokat, hogy a legújabb beszédvázlat, a kisgyűlések anyaga megérkezett, melyeket sürgősen a tanácsháza portáján át lehet venni" (február 9., szombat). NŐI TRAKTOROSOK. Március 12-én országszerte véget érnek az első női traktorosiskolák. 18 iskolából közel 900 új női traktoros fog hozzá a munkához. (...) A tavaszi szántás-vetés után május közepén megtanulják az arató- és cséplőgépek kezelését egyhónapos bentlakásos iskolán" (március 13., csütörtök). ELSŐ ARATÁS. „Az első aratás Csongrád megyében: a szegedi Dózsa tszcs-ben szombaton 2 hold árpát arattak le" (június 8., vasárnap). KATONAFIAK. „Régen az anyák sírva búcsúztatták bevonuló fiaikat, ma örömmel küldik őket Néphadseregünkbe" (július 22., kedd). SZAKÉRETTSÉGI. „Munkás- és parasztleányok! Jelentkezzetek a szegedi és hódmezővásárhelyi szakérettségis tanfolyamra! Történelem, földrajz szakos és orosz szakos pedagógusoknak és jogászoknak mehettek a tanfolyam sikeres elvégzése után. Teljes ellátást, lakást és ösztöndíjat kaptok. A tanfolyamra való felvétel feltétele legalább 6 általános iskolai előképzettség. A jelentkezők adjanak le részletes önéletrajzot, ehhez csatolni kell az üzem, vagy az állami gazdaság pártszervezetének, vagy személyzeti osztályának javaslatát" (szeptember 20., szombat). ÁRUFELHALMOZÓ. „Kétévi börtönre ítélték az árufelhalmozó újszegedi kulákot." „Gelcz Sándor 44 holdas újszegedi kulák és anyósa, özv. Karácsonyi Gergelyné 110 holdas kulákasszony (...) névleges munkaszerződéssel becsapta a tanácsot és a szerződésadta jogon már tavaly és idén is 8 mázsa 80 kg búzát vett fel anyósától. A házkutatás során 285 kg búzát, 195 kg finomlisztet, 266 kg kenyérlisztet találtak lakásán. Gelcz Sándor, annak ellenére, hogy a birtokában ilyen nagymennyiségű lisztkészlet volt, mégis rendszeresen vásárolt kenyeret" (október 19., vasárnap). SZÍNHÁZLÁTOGATÓK. „A Szegedi Nemzeti Színháznak 2 hónap alatt több mint 50.000 látogatója volt." „Szeptember 12-én nyitotta kapuit. Az azóta eltelt két hónap alatt 65 előadást tartottak" (november 19., szerda). EGYETEMI VIZSGÁK. „A Tudományegyetem bölcsészeti kar I. évfolyam magyar szakán a hallgatók becsülettel készültek és készülnek a félévi vizsgákra. (...) Az első évfolyam magyar szakos DISZ-titkára, Simon István elvtárs a taggyűlésen mondott beszámolójában elsősorban a vizsgákkal foglalkozott. Simon elvtárs követendő példaképpen állította az évfolyam hallgatói elé azokat, akik az eddigiek során becsülettel vették ki részüket a tanulásból. Szederkényi Ervin, Galli Zsófia, Grezsa Ferenc és még több hallgató dolgozik eredményesen..." (december 31., szerda). Ű

További Monucnk, TOTÓK PRI|NMJRHM| a témáról ir intiraeun: -ez is a „fejlődés" jele október 7-én, az „SZK(b)P XIX. kongresszusának fényében. Két nappal később azt írjuk: „A Szegedi Késárugyár élenjáró dolgozói harcolnak a gyengébben teljesítők megsegítéséért." „Csongrád megye téglagyárainak dolgozói 120 családi ház felépítéséhez elegendő téglát gyártottak negyedévi tervükön felül" - szól az október 12-i tudósítás. Két nappal később arról számolunk be, hogy „A Textilművekben a műszaki feltételek biztosításával emelkedett a termelés". Pellengérre állítódik a Szegedi Gőzfürész - azt firtatjuk: ott „miért nem fejlődnek a munkáskáderek". Még a vetés üteme is az ötéves tervi hajrához szabható - a propaganda szerint. Október 15-én azt soroljuk: „Algyőn az őszi mezőgazdasági munkákat az állandó bizottságok tagjai és a komplex brigádok ellenőrzik"; „Sándorfalván fejezzék be az elmaradt vetéseket"! Versenyfelhívások „Százszázalékosan teljesítsük a napi tervet" - hangzüc a január 9-i felhívás. A tanulásból is verseny lesz. „Tanulnak az újszentiváni délszláv fiatalok" - adunk képriportot november 2-án. „Pavlov Draginya, az újszentiváni tanács dolgozója nemcsak a népi tánccsoportban, hanem a munkában is becsületesen állja meg a helyét és a tanácsházára érkező felek ügyeit gyorsan és pontosan intézi FOTÓ: MÓRA FERENC MÚZEUM, TÖRTÉNETI OSZTÁLY KRONOLÓGIA. 1952. április 1.: A helyi önigazgatási törvény bevezetése Jugoszláviában. Április 19.: A Szentszék a nagyváradi püspökség Magyarországon maradt részének ordináriusává nevezi ki a mindenkori csanádi püspököt. Július 19-étől augusztus 3-áig: A Helsinkiben rendezett nyári olimpiai játékok - itt nyerte első nagy tornáját az Aranycsapat, az első mérkőzésükön 2-1-re verték Romániát. Augusztus 10.: Megkezdi működését az Európai Szén- és Acélközösség. Augusztus 12.: A meggyilkolt költők éjszakája Moszkvában. November 1.: Az Amerikai Egyesült Államok felrobbantja az első hidrogénbombát. Csongrád megyében 194 népkönyvtár működik, az öszszesen 78 ezer 750 kötetes állományt 13 ezer 914 olvasó használja. el. A sikeres táncpróba után" a csoport a könyvtárba megy - Lenin és Sztálin műveit olvasni. Versenyfelhívások tömkelege ösztönöz a még tempósabb munkára. Október 18-án kiderül: „A röszkei Micsurin Tszcs gyapottermelő brigádja versenyre hívta ki a röszkei Üj Élet Tszcs gyapottermelő brigádját. A verseny célja: a gyapotszedés meggyorsítása." MÚZEUMOK NAPJA • „A megyeszékhely, Hódmezővásárhely már 1949-ben korszerű, európai színvonalú régészeti kiállítást kapott, amelyet a jövő évben követ majd a hozzá méltó gazdagságú néprajzi kiállítás" - írja Péter László december 23-án. A szegedi múzeumban (képünkön) „idén nyílt meg a Móra Ferenc emlékének jegyében megrendezett régészeti kiállítás és a Fehértónak élővilágát csodálatos szépséggel elénk táró természettudományi kiállítás. A makói múzeum lényegében szintén az idén létesült: régészeti, néprajzi kiállításai után a József Attila halála 15. évfordulója alkalmából megrendezett állandó József Attila-emlékkiállítás tette teljessé a város sajátosságait, értékeit, hagyományait híven tükröző múzeumot. A szentesi múzeum, amelynek népvándorlás kori anyaga hazánkban egyedülállóan gazdag, ugyancsak az idén kapott modern, ízléses régészeti kiállítást. Csongrád város kis muzeális gyűjteményét még ebben az évben múzeummá szervezi, rendezi és kiállításra készíti elő a Múzeumi Központ." FOTÓ: SOMOGYI-KÖNYVTÁR, HELYISMERETI GYŰJTEMÉNY ÜZEMI LAPOK MUNKATÁRSUNKTÓI Üzemi lapjaink rovatfejjel rendre beszámolnak arról, hogy mit írnak a nagyobb gyárak újságjai. Például december 31-én az Üjszegedi Textilmunkás, azaz „az Újszegedi Kender-lenszövő és Rostkikészítő Vállalat" pártbizottságának lapja az élenjáró szovjet munkamódszerek bevezetéséről ír. A Textilmüvek, vagyis „a Szegedi Textilmüvek pártszervezetének lapja" azt részletezi, hogy „Nagy József elvtárs a gyorsabb fedőléc-köszörülés érdekében egyszerre öt léc köszörülésére nyújtott be javaslatot". „A Vörös Csövében, a Szegedi Kenderfonógyár pártbizottsága lapjában Schuszter János elvtárs írt az 53-as év tervelőkészítéséről, és különösen a versenyszervezés jövő évi feladataira mutatott rá." Ötvennyolc hét múlva lesz 100 éves az 1910. május 22-én útjára bocsátott Délmagyarország. Lapunké jubileuma alkalmából, mintegy visszaszámlálásként, időutazásra hívjuk olvasóinkat: hétről hétre egy-egy esztendő újságtermését átlapozva fölvillantjuk, milyennek láttatta a világot, az országot, a régiót, Szegedet a Délmagyarország. A magyar vidék legpatinásabb lapja sorozatának negyvenharmadik állomása: 1952. „Az új tervév első munkanapján lelkesen indult meg a termelés a szegedi üzemekben" - harsogja január 3-i címlapunk. A Szegedi Textilkombinát, a Déma Cipőgyár, a Szegedi Késárugyár, a Szegedi Kenderfonógyár, a Szegedi Gyufagyár, az Újszegedi Kenderfonógyár a hírek főszereplője - az esztendő többi napján is. Az iparosítási lázból Szegednek is jutott. Az értekezletek kora Elkezdődött az értekezletek kora. „A magyar sajtó Csongrád megyei levelezőinek" értekezletéről ír január 6-án „Péterházi Emil, a Délmagyarország levelezője". Vezércikke szerint az értekezleten bizonyítást nyert, hogy „a jó bíráló cikkek nem rombolnak, hanem építenek". Termelési értekezletet tartottak január 4-én a „Szegedi Ruhagyárban" az adminisztratív és raktári dolgozók részére, akik „még jobb munkára tettek ígéretet". „Ha Csongrád megye térképébe berajzolnánk mindazokat a létesítményeket, amelyeket az ötéves terv során kaptunk, még arra sem volna hely, hogy a létesítmények neveit feltüntessük" - állítjuk október 2-án. A • Lányok és asszonyok a munkafronton képzeletben telipöttyözött térképen „gépállomás, kultúrotthon, könyvtár, filmszínház, sertéshizlaló, gyár, egészségház, múzeum" ugyanúgy megtalálható, mint az, hogy hol „alakult tszcs és állami gazdaság". A következtetés: „Nincs kivétel város és falu közt, a megye legeldugottabb helyére ugyanúgy eljut a kultúra és a fejlődés, mint a városokba." Hajrázó vetések Harc a munka: „A Szegedi Falemezgyárban a dolgozók a műszakiak segítségével harcolnak a negyedik negyedévi terv teljesítéséért" - példázódunk A Pécsbányatelepen 1902. április 20-án született Parragi György iskoláit Pécsett végezte, majd a soproni Erdőmérnöki Főiskola hallgatója volt. A hírlapírást a Sopron vármegye című lapnál kezdte - olvassuk az irodalmi lexikonban. A háború alatt mint a Magyar Nemzet főmunkatársa és a Mai Nap munkatársa publicisztikai cikkeiben elkeseredetten küzdött a német befolyás és a nyilas mozgalmak ellen. Ebben az időszakban - például 1943-ban lapunk is közli írásait. A németek 1944. március 14-én letartóztatták, 14 hónapot koncentrációstáborban töltött. Hazatérve eleinte kisgazdapárti képviselő volt, majd 1947-ben Balogh Istvánnal megszervezte a Magyar Demokrata Pártot. Számos közéleti tisztséget viselt: 1953-tól az Elnöki lanács tagja, 1957-től -1963. március 19-én bekövetkezett haláláig - a Hétfői Hírek főszerkesztője.