Délmagyarország, 2009. április (99. évfolyam, 77-101. szám)

2009-04-08 / 83. szám

Szerda, 2009. április 8. Megyei tükör 17 SZÜRKE OVERALLBAN, KÉK INGBEN, VÖRÖS KARSZALAGBAN VONULTAK - MA JÓ KÖZÖSSÉGEKRŐL BESZÉLNEK A VOLT TAGOK 20 éve szűnt meg a munkásőrség NMHMMMMMMMBmMMföMMM^ I MaMNMmmMMHSBBMMMH ^• ows+^t-^^ssa^^&^^^^á??®^?^^ MSSK' lliiilllj iiillM >;t/mmmms/;mg mffim . f mWHMÍ IHlllllliiltWlliliaillllllliaillillliáillillilWWMHBMBBa 8 8 HMMt ^.^^saan^^^f-MrftWJmnitiiiM ÉLETET MENTENEK - SOHASEM HULLÁT KERESNEK A VÍZ ALATT - A TAVAKBAN, VÍZTÁROZÓKBAN EGY MÉTER A LÁTÓTÁVOLSÁG Szabadnapos szegedi tűzoltók búvárruhában Mintegy 3000 munkásőr lehetett Csongrád megyében. Közülük ketten ma azt mondják, a közösséget sajnálják a legjobban. Két évtizede szűnt meg a munkásőrség. MfiTZOOÁW „Támadjanak, bitangul pusztulni fognak, Népünkért vélük bátran meghalunk" - énekelték szürke overallban, kék ingben, vörös karszalagban a munkásőrök. Nagypál Sándor csongrádi nyugdíjas, exmunkásőr, jelenlegi önkormányzati képviselő bútorgyárban dolgozott 1968-ban, amikor a főnöke kijelölte munkásőrnek. Mint elmondta, leginkább a közös foglalkozások, a rendkívüli eseményeknél (árvíz, tűzeset) az emberek biztonsága érdekében teljesített szolgálat határozta meg tevékenységüket. No és az ezek utáni viccmesélések, összejövetelek. Merthogy az - egészben a csapat volt a lényeg, a közösség - erre emlékszik vissza legszívesebben, ezt az egyet sajnálta, amikor megszűnt a szervezet. Fegyverrel alig volt kapcsolatuk: egy évben kétszer tartottak nekik lőgyakorlatot. Polgárőrként sem szeretne még gumibot-használati jogosultságot se szerezni. A 75 éves, szegedi N. L. is a 60-as évek végén lépett be, a jó kollektíva miatt. A kendergyárban dolgozott akkoriban. Visszaemlékezése szerint sok időt vett el a munkásőrködés. A kiképzések kétharmada és maga a szolgálat is szabadidőben zajlott. Szegeden a Gera Sándor Munkásőr Zászlóalj fogta össze az ötszázadnyi fi PÁRTHADSEREG. A levert 1956-os forradalom után a forradalmi munkás-paraszt kormány 1957. február 18-án egy törvényerejű rendelettel létrehozta a munkásőrséget. Igazából „párthadseregként" működött, közvetlenül az MSZMP-nek alárendelve. Habár soha nem vetették be, jelentős szerepe volt a „puha diktatúra" fenntartásában, a „belső ellenség" felkutatásában. Árvízvédelemben, egyéb vészhelyzetek elhárításban vettek főleg részt. Nők is tagjai lehettek. 1989. október 31-én az úgynevezett „négy igenes" népszavazáson a választók 94,9%-a a munkásőrség megszüntetésére szavazott. Ez csak megerősítette a már korábban elfogadott 1989. évi XXX. törvényt, aminek következtében a testület 1989. október 20-án jogutód nélkül feloszlott. Vaksötétben tapogatózva keresik a vízben az eltűnt embert a szegedi „tűzoltó-búvárok", akiket a partról egy kötél segítségével irányítanak. Hivatalosan csak a fővárosi lánglovagok vehetnek részt víz alatti mentésben, a szegediek csak szabadnapjukon segíthetnek. Ingyen dolgoznak, és saját felszerelésüket használják. MŰSZAKI MENTÉS, ÁRVÍZVÉDELEM. A szegedi „tűzoltó-búvárok" műszaki mentésekben is részt vesznek. A hajóutakról ők távolítják el az akadályokat, például a felhalmozódott uszadékot. A Laposról 2007-ben a Tiszába gurult autókra is ők kötötték a csörlőkötelet, valamint part- és árvízvédelmi feladatokat is ellátnak. Felgyőnél például ők tömték be a töltésen keletkezett repedéseket 2006-ban. lát. - Kemény volt az a nap. Először a téli kikötőnél kerestünk egy eltűnt személyt, utána két órával pedig indulhattunk a Laposra - emlékezett vissza Házi Ervin, akitől megtudtuk, az állóvizeknél más technikával dolgoznak, mint a folyókban. Míg előbbiben legyezőszerűen kutatják végig a - A víz alatt nem látunk semmit. A tavakban, víztározókban jobb esetben egy méter a látótávolság, a folyókban a hordalék, a felkavarodott iszap miatt viszont vaksötétben tapogatózunk - osztotta meg velünk Házi Ervin főtörzsőrmester, milyen körülmények között hajtanak végre egy mentést. A „tűzoltó-búvárokat" évente három-négy esetben riasztják. Főleg a tavaszi, nyári időszakban fordulnak elő olyan balesetek, amikor az ő segítségükre van szükség. - Soha nem hullát keresünk. Minden feladat életmentésnek indul, még akkor is, ha tudjuk: egy felnőtt ember maximum öt percig marad életben a vízben - vette át a szót Fülöp Gábor zászlós. A szegedi tűzoltók számtalan mentésben vettek már részt, ök keresték többek között a 2006 júliusában a Laposon eltűnt, 14 éves Seres Gabrielvizet, a folyókban fel-le mozognak a sodrással megegyező, majd ellentétes irányban. A vízbe merülő búvár végig összeköttetésben van parton álló társával. Egy vastag kötelet csatlakoztatnak a derekára, amelynek mindig feszesnek kell lennie. Ezzel mozgatják őt a partról jobbra-balra, hiszen a vaksötétben akár körbe-körbe is úszkálhatna. Ezen keresztül jelzi, ha baj van, és azt is, ha talál valamit, valakit. Hogyan dolgozzák fel a halottak látványát? - kérdeztük a fiatalemberektől, akiknek esetenként több napja a vízben lebegő testeket kell megkeresniük. - A feladatra koncentrálunk. Nem gondolunk másra. Egy gyermek halott kis testét látni azonban nagyon megdöbbentő. Ehhez soha nem lehet hozzászokni - hallottuk Fülöp Gábortól. B Az akciókért nem kapnak pénzt Annak ellenére, hogy Szegeden hat-hét tűzoltó is rendelkezik búvárvizsgával, a víz alatti mentésben hivatalosan csak a Fővárosi Tűzoltóság Harcsa egysége vehet részt. Ezért a Tisza-parti városban csak szabadnapos tűzoltók menthetnek vízből. Ilyenkor a Vízmentő Szakszolgálat kötelékében, a tűzoltóság megbízásából merülnek. Az akciókárt nem kapnak fizetést, saját felszerelésüket használják. ELŐTÉRBEN HÁZI ERVIN FŐTÖRZSŐRMESTER EGY HEGYESHALMI BÚVÁRGYAKORLATON Fotó: DMÍDV KLASSZIKUS ÜNNEPSÉGI KÉP A MÚLTBÓL. 1985. SZEPTEMBER 27. MUNKÁSŐRÖK ÉS ÚTTÖRŐK A FEGYVERES ERŐK NAPJÁN A HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI ZALKA MÁTÉ, A MAI VARGA TAMÁS ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN Fotó: Emlékpont munkásőrt, akiknek kétharmada fizikai dolgozó és műszaki ember, egyharmada értelmiségi volt. N. L. is kiemeli a munkásőrség közösségteremtő erejét. Ám a megszűnéskor nemcsak ennek elvesztését fájlalta, elmondása szerint ő is és még sokan rossz szemmel nézték a rendszerváltást a privatizációs visszaélések és a kapitalizmus gyors térnyerése miatt. Vincze Gábor történész-muzeológus szerint a 80-as években országosan 60 ezres létszáma volt a párthadseregnek, ebből Csongrád megyében mintegy 3000-en voltak. A belépéshez vezető okok igen eltérőek: a meggyőződéseseken kívül jó páran a kapcsolati tőkéjüket akarták növelni, a karriervágy is közrejátszhatott, a gyerek is könnyebben bejutott a kiválasztott iskolába, és nem hagyható figyelmen kívül a fegyverekhez betegesen vonzódók tábora sem. Rendszervédő tevékenységüket jelképesnek értékelte, hiszen a hatalom valódi támasza az itt állomásozó Déli Hadseregcsoport volt - vagyis a megszálló oroszok. Hogy valóban hittek a kommunista-szocialista eszmékben, mi sem mutatja jobban, mint az 1989 után létrejövő „rendszerféltő" munkásőr-baráti körök 30 ezres létszáma. A történész nem gondolja, hogy fegyverhez nyúltak volna 89-ben, még akkor sem, ha náluk hagyják azokat. Lévay - Kunze ELISABETH musical augusztus 15,, 16., 20., 21., 22 .Jpgyórtékesítés: REÖK TíSPÍfflpl