Délmagyarország, 2009. április (99. évfolyam, 77-101. szám)

2009-04-08 / 83. szám

Szerda, 2009. április 8. Megyei tükör 17 SZÜRKE OVERALLBAN, KÉK INGBEN, VÖRÖS KARSZALAGBAN VONULTAK - MA JÓ KÖZÖSSÉGEKRŐL BESZÉLNEK A VOLT TAGOK 20 éve szűnt meg a munkásőrség NMHMMMMMMMBmMMföMMM^ I MaMNMmmMMHSBBMMMH ^• ows+^t-^^ssa^^&^^^^á??®^?^^ MSSK' lliiilllj iiillM >;t/mmmms/;mg mffim . f mWHMÍ IHlllllliiltWlliliaillllllliaillillliáillillilWWMHBMBBa 8 8 HMMt ^.^^saan^^^f-MrftWJmnitiiiM ÉLETET MENTENEK - SOHASEM HULLÁT KERESNEK A VÍZ ALATT - A TAVAKBAN, VÍZTÁROZÓKBAN EGY MÉTER A LÁTÓTÁVOLSÁG Szabadnapos szegedi tűzoltók búvárruhában Mintegy 3000 munkásőr lehetett Csongrád megyében. Közülük ketten ma azt mondják, a közösséget saj­nálják a legjobban. Két évtizede szűnt meg a munkásőrség. MfiTZOOÁW „Támadjanak, bitangul pusztulni fog­nak, Népünkért vélük bátran megha­lunk" - énekelték szürke overallban, kék ingben, vörös karszalagban a munkásőrök. Nagypál Sándor csongrádi nyugdí­jas, exmunkásőr, jelenlegi önkormány­zati képviselő bútorgyárban dolgozott 1968-ban, amikor a főnöke kijelölte munkásőrnek. Mint elmondta, legin­kább a közös foglalkozások, a rendkí­vüli eseményeknél (árvíz, tűzeset) az emberek biztonsága érdekében teljesí­tett szolgálat határozta meg tevékeny­ségüket. No és az ezek utáni viccmesé­lések, összejövetelek. Merthogy az - egészben a csapat volt a lényeg, a kö­zösség - erre emlékszik vissza legszíve­sebben, ezt az egyet sajnálta, amikor megszűnt a szervezet. Fegyverrel alig volt kapcsolatuk: egy évben kétszer tartottak nekik lőgyakorlatot. Polgárőr­ként sem szeretne még gumibot-hasz­nálati jogosultságot se szerezni. A 75 éves, szegedi N. L. is a 60-as évek végén lépett be, a jó kollektíva miatt. A kendergyárban dolgozott ak­koriban. Visszaemlékezése szerint sok időt vett el a munkásőrködés. A ki­képzések kétharmada és maga a szol­gálat is szabadidőben zajlott. Szegeden a Gera Sándor Munkásőr Zászlóalj fogta össze az ötszázadnyi fi PÁRTHADSEREG. A levert 1956-os forradalom után a forradalmi munkás-paraszt kormány 1957. február 18-án egy törvényerejű rendelettel létrehozta a munkás­őrséget. Igazából „párthadsereg­ként" működött, közvetlenül az MSZMP-nek alárendelve. Habár soha nem vetették be, jelentős szerepe volt a „puha diktatúra" fenntartásában, a „belső ellen­ség" felkutatásában. Árvízvéde­lemben, egyéb vészhelyzetek el­hárításban vettek főleg részt. Nők is tagjai lehettek. 1989. október 31-én az úgynevezett „négy ige­nes" népszavazáson a választók 94,9%-a a munkásőrség meg­szüntetésére szavazott. Ez csak megerősítette a már korábban el­fogadott 1989. évi XXX. törvényt, aminek következtében a testület 1989. október 20-án jogutód nél­kül feloszlott. Vaksötétben tapogatózva keresik a vízben az eltűnt embert a szegedi „tűzol­tó-búvárok", akiket a partról egy kötél segítségével irányítanak. Hivatalosan csak a fővárosi lánglovagok vehetnek részt víz alatti mentésben, a szegediek csak szabadnapjukon segíthetnek. Ingyen dolgoznak, és saját felszerelésü­ket használják. MŰSZAKI MENTÉS, ÁRVÍZVÉDELEM. A szegedi „tűzoltó-búvárok" mű­szaki mentésekben is részt vesznek. A hajóutakról ők távolítják el az akadályokat, például a felhalmo­zódott uszadékot. A Laposról 2007-ben a Tiszába gurult autókra is ők kötötték a csörlőkötelet, vala­mint part- és árvízvédelmi felada­tokat is ellátnak. Felgyőnél például ők tömték be a töltésen keletkezett repedéseket 2006-ban. lát. - Kemény volt az a nap. Először a téli kikötőnél kerestünk egy eltűnt személyt, utána két órával pedig in­dulhattunk a Laposra - emlékezett vissza Házi Ervin, akitől megtudtuk, az állóvizeknél más technikával dol­goznak, mint a folyókban. Míg előbbi­ben legyezőszerűen kutatják végig a - A víz alatt nem látunk semmit. A ta­vakban, víztározókban jobb esetben egy méter a látótávolság, a folyókban a hordalék, a felkavarodott iszap mi­att viszont vaksötétben tapogatózunk - osztotta meg velünk Házi Ervin fő­törzsőrmester, milyen körülmények között hajtanak végre egy mentést. A „tűzoltó-búvárokat" évente há­rom-négy esetben riasztják. Főleg a ta­vaszi, nyári időszakban fordulnak elő olyan balesetek, amikor az ő segítsé­gükre van szükség. - Soha nem hullát keresünk. Min­den feladat életmentésnek indul, még akkor is, ha tudjuk: egy felnőtt ember maximum öt percig marad életben a vízben - vette át a szót Fülöp Gábor zászlós. A szegedi tűzoltók számtalan mentésben vettek már részt, ök keres­ték többek között a 2006 júliusában a Laposon eltűnt, 14 éves Seres Gabriel­vizet, a folyókban fel-le mozognak a sodrással megegyező, majd ellentétes irányban. A vízbe merülő búvár végig összeköttetésben van parton álló tár­sával. Egy vastag kötelet csatlakoztat­nak a derekára, amelynek mindig fe­szesnek kell lennie. Ezzel mozgatják őt a partról jobbra-balra, hiszen a vak­sötétben akár körbe-körbe is úszkál­hatna. Ezen keresztül jelzi, ha baj van, és azt is, ha talál valamit, valakit. Hogyan dolgozzák fel a halottak látványát? - kérdeztük a fiatalembe­rektől, akiknek esetenként több nap­ja a vízben lebegő testeket kell meg­keresniük. - A feladatra koncentrá­lunk. Nem gondolunk másra. Egy gyermek halott kis testét látni azon­ban nagyon megdöbbentő. Ehhez so­ha nem lehet hozzászokni - hallot­tuk Fülöp Gábortól. B Az akciókért nem kapnak pénzt Annak ellenére, hogy Szegeden hat-hét tűzoltó is rendelkezik búvárvizsgával, a víz alatti mentésben hivatalosan csak a Fővárosi Tűzoltóság Harcsa egysége vehet részt. Ezért a Tisza-parti városban csak szabadnapos tűzoltók menthetnek vízből. Ilyenkor a Vízmentő Szakszolgálat kötelékében, a tűzoltóság megbízásából merülnek. Az akciókárt nem kapnak fizetést, saját felszerelésüket használják. ELŐTÉRBEN HÁZI ERVIN FŐTÖRZSŐRMESTER EGY HEGYESHALMI BÚVÁRGYAKORLATON Fotó: DMÍDV KLASSZIKUS ÜNNEPSÉGI KÉP A MÚLTBÓL. 1985. SZEPTEMBER 27. MUNKÁSŐRÖK ÉS ÚTTÖRŐK A FEGYVERES ERŐK NAPJÁN A HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI ZALKA MÁTÉ, A MAI VARGA TAMÁS ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN Fotó: Emlékpont munkásőrt, akiknek kétharmada fizi­kai dolgozó és műszaki ember, egy­harmada értelmiségi volt. N. L. is ki­emeli a munkásőrség közösségterem­tő erejét. Ám a megszűnéskor nem­csak ennek elvesztését fájlalta, elmon­dása szerint ő is és még sokan rossz szemmel nézték a rendszerváltást a privatizációs visszaélések és a kapita­lizmus gyors térnyerése miatt. Vincze Gábor történész-muzeológus szerint a 80-as években országosan 60 ezres létszáma volt a párthadsereg­nek, ebből Csongrád megyében mint­egy 3000-en voltak. A belépéshez ve­zető okok igen eltérőek: a meggyőző­déseseken kívül jó páran a kapcsolati tőkéjüket akarták növelni, a karrier­vágy is közrejátszhatott, a gyerek is könnyebben bejutott a kiválasztott is­kolába, és nem hagyható figyelmen kívül a fegyverekhez betegesen von­zódók tábora sem. Rendszervédő te­vékenységüket jelképesnek értékelte, hiszen a hatalom valódi támasza az itt állomásozó Déli Hadseregcsoport volt - vagyis a megszálló oroszok. Hogy valóban hittek a kommunis­ta-szocialista eszmékben, mi sem mu­tatja jobban, mint az 1989 után létrejö­vő „rendszerféltő" munkásőr-baráti körök 30 ezres létszáma. A történész nem gondolja, hogy fegyverhez nyúl­tak volna 89-ben, még akkor sem, ha náluk hagyják azokat. Lévay - Kunze ELISABETH musical augusztus 15,, 16., 20., 21., 22 .Jpgyórtékesítés: REÖK TíSPÍfflpl

Next

/
Oldalképek
Tartalom