Délmagyarország, 2009. március (99. évfolyam, 51-76. szám)

2009-03-07 / 56. szám

Szombat, 2009. március 7. Aktuális 13 39 CÉGET ÉS INTÉZMÉNYT FOGLAL MAGÁBA A TISZA-PARTI SZERVEZŐDÉS Fotó: Miskolczi Róbert Milliárdok a szegedi szoftverfejlesztésben Nincs mindig konkrét termék, és ha van is, sokszor nem tudunk róla. Ezért lehetséges, hogy láthatatlan­nak tűnik a Szegeden működő, szoftverekkel foglalkozó cégek, in­tézmények tevékenysége. Miközben itt milliárdokról, fejlesztésekről és új munkahelyekre! van szó. NAGY ZOLTÁN A klaszter olyan együttműködési for­ma, amely sokat hozhat egy adott vá­rosnak, térségnek. Az egy ágazatban tevékenykedő cégek, intézmények kö­zös célok mentén szerveződő koope­rációját jelenti, amely lehetőséget ad arra, hogy az egyes szereplök erejét meghaladó, jelentősebb fejlesztések történjenek. A szegedi Szoftveripari Innovációs Pólus Klaszter máris valós eredményeket ért el e téren. - A program kapcsán a cégek is fel­ismerik, hogy érdemes a városban maradni, fejleszteni - nyilatkozta Su­sányi Tamás, a Szeged Pólus Fejleszté­si Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója. Mint elmondta, 2007 szeptembere óta működik a szegedi szoftverklaszter, és mivel azóta - a szigorú feltételrend­szernek megfelelve - akkreditációt nyert, újabb és újabb komoly lehető­ségek előtt áll. Leszögezi: konkrét üz­leti kimenetele van projektjeiknek, nem l'art pour l'art összemosolygás a résztvevők közös munkája. Ráadásul a jelenleg 39 céget és intézményt ma­gába foglaló szegedi szerveződés any­nyira jól működő, hogy más városok­ra is kiterjed, lehetőleg úgy, hogy az együttműködések gazdasági vetülete Szegeden jelenjen meg. - A közeljövő egyik projektcsomag­ja csaknem 2 milliárd forintos. Ha nyernek, a résztvevők a szoftverminő­ség javításán, a vállalati rendszereken kívül az intelligens otthonnal is foglal­koznak majd, ami lehetőséget adhat a segítségre szoruló, idős emberek hely­zetének javítására is - tájékoztat Csi­szár József klasztermenedzser. A sze­gedi szoftverklaszter résztvevői alap­vetően 5 területre koncentrálnak: szoftverminőség, beágyazott és mobil rendszerek, nyelv- és beszédtechnoló­giai, valamint egészségügyi alkalma­zások, iparág-specifikus megoldások. A szoftverklaszter alapjául szolgáló Szoftveripari Innovációs Kutató Köz­pont (SIKK) koncepciót a szegedi egye­tem szoftverfejlesztési tanszékének munkatársai alkották meg. Gyimóthy Tibor tanszékvezető szerint az egyetem számára óriási előnyt jelent, hogy szo­ros kapcsolat alakult ki a szoftveripar­ral, mert így a tehetséges diákok valódi projekteken dolgozhatnak, nagyobb eséllyel találhatnak munkát Szegeden. Gál György, a Polygon Informatikai Kft. ügyvezető igazgatója is elsősorban • • A program kapcsán 7 7 a cégek is felismerik, hogy érdemes a városban maradni, fejleszteni. Susányi Tamás Pólusprogram része A pólusok kialakítása 2004-ben nemzetközi tapasztalatok alapján kezdődött meg. 2005-ben 8 várost - Budapest, Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs, Szeged, Székesfehérvár és Veszprém - jelöltek ki arra, hogy fejlesztési pólusokat hozzanak létre. Ezen nagyvárosok felkérést kaptak arra, hogy határozzák meg a tudásalapú gazdaságfejlesztés prioritásait a saját meghatározó, versenyképes iparágaikra. Afejlesztési pólus egy körülhatárolt földrajzi területen, egy innovatív jellegű közös projekt köré csoportosuló azon vállalatok, köz- és magán-, képzési és kutatóközpontok összességét jelenti, amelyek hatástöbblet elérése érdekében partnerségi kapcsolatban történő részvételre kötelezik el magukat. A partnerség egy technikai-tudományos terület és az ahhoz kapcsolódó piac mentén szerveződik. A Szoftveripari Innovációs Pólus Klaszter ennek a pólusprogramnak a része. az egyetemmel kiépített szoros kapcso­latban rejlő lehetőségeket emeb ki. - Az „ismerősi klub" fokozatból kezdenek alakulni a valós üzleti alapú együttmű­ködések. Szegednek a szellemi szférá­ban gyökerező új iparokra van szüksé­ge. A Szoftveripari Innovációs Pólus Klaszter lehetőség arra, hogy a szerep­lők önállóságának megtartásával is ké­pes legyen egy régió valódi, vonzó pó­lusává válni. Ha sikerül fenntarthatóvá tenni ezt a közös tudás- és készséghal­mazt, akkor várható, hogy további tő­kebefektetéseket vonz, és igazi, stabil iparrá válhat térségünkben - véli. Mit profitálnak a szoftverklaszterből a szegediek? Az egyetem és a vállala­tok, valamint az utóbbiak közötti kooperáció erősödése révén több olyan nagy projekt valósul meg, ami­re egyenként ezek nem lennének ké­pesek. Az eredmények újabb cégeket vonzanak a városba, amelyek munka­lehetőséget nyújtanak, és az ágazaton belüli fizetések is megemelkedhetnek. Egy igazi szegedi sikertörténet kez­dődhet. MHMMHM TÖBB JUT AZ ORVOSOKNAK - ÉS ÚJ ESZKÖZÖK BESZERZÉSÉRE IS Átveszi a kistérség az ügyeleteket Átveszi a szegedi és környékbeli önkormányzatoktól az orvosi ügyeletek működtetését áprilistól a Szegedi Kistérség Többcélú Társulása. Igy az ügyeleteknek több pénz jut, a társulás pedig jobb esélyekkel indulhat a pályázati pénzekért. MUNKATÁRSUNKTÓI A Szegedi Kistérség Többcélú Társulá­sa veszi át áprilistól az orvosi ügyele­tek működtetését az érintett 12 önkor­mányzattól. Algyő, Deszk, Dóc, Do­maszék, Kübekháza, Röszke, Sándor­falva, Szatymaz, Szeged, Tiszasziget, Újszentiván és Zsombó orvosi ügyele­tét továbbra is az OEP finanszírozza, de a működtető a kistérségi társulás lesz. Így a szűkös anyagi forrásokkal rendelkező kistelepüléseknek nem kell kiegészítő pénzeket bevonniuk a működtetésbe - tudtuk meg Cserjés Andreától, a feladat szakmai szerve­zését végző OMSZ régiós orvos igazga­tójától. Az ügyeleti ellátásban semmi­féle változás nem lesz - tette hozzá a mentős vezető. - Ha kistérségi rendszerben, közös diszpécserszolgálattal működtetjük az orvosi ügyeleteket, azt az OEP több pénzzel finanszírozza, mint ha az ön­kormányzatok egyenként látják el ugyanezt a feladatot - magyarázta a változtatás egyik fő okát Ratkai Imre, a Szegedi Kistérség Többcélú Társulása ügyvezető igazgatója. Azt viszont egy­előre nem tudta megmondani, mennyi­vel jut így több pénz az ügyeletekre ­erről jelenleg is tárgyalnak az egészség­biztosítóval. Eddig annyi biztos, hogy az orvosok óradíja 200, az assziszten­seké 100 forinttal emelkedik áprilistól. A pluszpénzekből valószínűleg új esz­közök beszerzésére is telik majd. A feladatátvétel másik oka, hogy számos pályázat „kistérségekre van kiírva", azaz jóval több esélyük lesz így pályázatokat nyerni - például az eszközpark korszerűsítésére. Jelenleg éves szinten a szegedi kistérség orvosi ügyeleteinek működtetése több mint 100 millió forintba kerül. GONDA ZSUZSANNA Ez is férfinap Szép vagy, okos vagy, de most már menjél el a boltba! Sörért. „A nők gyönyörűek. A nők okosak. Kedvesek. De ha kell, határozottak. A nők gondoskodnak rólunk és gyermekeinkről." A csuda vigye el - hogy nőnapra nőies legyek, de igazából nem ez a kifejezés az, ami eszembe jut, amikor meghallom ezt az ostoba reklámot, ami biztosan nem sértő szándékkal, inkább lustaságból vagy igénytelenségből szü­letett. Megteszi azonban példának. Példának arra a közhelycsokorra, amit - különösen nőnap környékén - illik vagy kényelmes a nőknek „ajándékba" adni. Rímben vagy prózában. Szép vagy, okos vagy, de most már menjél el a boltba! Sörért. • • Szép vagy, okos Mert persze a nők kedvesek meg 7 7 vagy, de most határozottak. De sokfélék is azért. Nőnap. Mi jut eszedbe róla? - kérdez­tem a legilletékesebbeket. Egyesek­nek a bérszakadék (ugyanazért a munkáért a nők kevesebb fizetést kapnak), másnak a nyafogáshoz való jog, és hogy a Józsi szerint van pasinap is. A kedvenc válaszom ez a csupán egy napra szóló igény: engem imádjanak, virággal dobáljanak. Másoknak személyes sértés a nőnap, azok miatt a puszik miatt, amit olyanoktól kell elviselniük, akik az év többi napján nem nyálazzák össze az arcukat. Ebből az aspektusból szerinte a nőnap is férfinap. A lelkesedés tehát korántsem általános, de miért is lenne, így van ez a legtöbb ünneppel. Mert a kárácsony elüzletiesedett, a szilveszter kötelező jókedv, a március 15. és az október 23. a tankelkötésről, utcai harcról szól, a húsvétról meg ne is beszéljünk, az egyszerűen borzal­mas: jönnek a részeg locsolók, az ember meg ülhet otthon, fogolyként a saját házában. Nem tudom, mi marad. Biztosan a hétköznapok. 15 300 EMBERT TARTANAK FOGVA MAGYAR0RSZAG0N Csillag: 140 százalékos a börtön kihasználtsága Az országban átlagosan 121 százalé­kos a börtönök kihasználtsága, de a keleti régióban - Szegeden is ­rosszabb a helyzet. A Csillagot 479 elítéltre tervezték, ma közel 660-an lakják. MUNKATÁRSUNKTÓL Hazánkban átlagosan 121 százalékos a börtönök kihasználtsága, Magyaror­szágon mintegy 15 ezer 300 ember van rács mögött, akik közül a fele visszaeső. Jelenleg több gonddal küsz­ködik Észak- és Kelet-Magyarország, ahol nagyobb a telítettség, mint példá­ul a déli régióban. - A Szegedi Fegyház és Börtönben ­a Csillagban - általában 650-670 fog­ELŐZETESBEN. A Szegedi Városi Bí­róság 2006-ban 230,2007-ben 297, 2008-ban 287,2009. március 1-jéig 58 esetben rendelt el előzetes le­tartóztatást. Az eló'zetes letartózta­tásba helyezettek 99 százalékát a Szegedi Fegyház és Börtön Dorozs­mai úti intézetébe viszik, ritkán ­ügyészségi indítványra - rendőrsé­gi fogdában helyezik el őket. vatartott tölti fegyház, börtön vagy fogház fokozatú büntetését. A telített­ség 140 százalékos - tudtuk meg a Büntetés-végrehajtás Országos Pa­rancsnokságának sajtóirodájától. Szalai Tímea osztályvezető a fegy­ház Dorozsmai úti intézményéről azt mondta, itt megközelítőleg 250 előze­tesen letartóztatott, nem jogerősen el­ítélt, illetve elzárásra utalt embert tar­tanak fogva. A kihasználtság itt 114 százalékos. A Csillagban közel 200 1-8 szemé­lyes zárka található, amelyekben ideális körülmények között 479 elítél­tet lehetne tartani, szemben a mostani 659-cel. A Dorozsmai úton 33 1-6 fős zárkát alakítottak ki 230 fogvatartott számára. Kiszely Pál, a Szegedi Fegyház és Börtön dandártábornoka, intézetpa­rancsnok az elítéltek elhelyezésével kapcsolatban azt mondta: előfordul, hogy a négyfős zárkákba hat embert szállásolnak el. - Ez persze okoz fe­szültségeket. Az elméletileg ideális kö­rülményeket egy 80-85 százalékos ki­használtság biztosítaná, de olyan nem fordulhat elő, hogy valakinek ne talál­junk helyet - magyarázta a börtönpa­rancsnok. OLYAN NINCS, HOGY VALAKINEK NE TALÁLJANAK HELYET A CSILLAGBAN Fotó: Schmidt Andrea

Next

/
Oldalképek
Tartalom