Délmagyarország, 2009. március (99. évfolyam, 51-76. szám)

2009-03-31 / 76. szám

Kedd, 2009. március 31. Megyei tükör | ,7 SÍ SOPRON SZERENCSÉJE. Amikor a harmincas években Sopronban vendégszerepelt a világhírű JeanMarie D'Arreé, és kiderült, hogy nincs a városnak megfelelő zongorája, Esterházy herceg egy Steinway-hangversenyzongorát adományozott a településnek, hogy a vendégművész hozzá méltó hangszeren játszhasson. A 80-as években a Yamaha cég sztárzongoristája, Cziffra György koncertezett Sopronban. Amikor megtudta, hogy a városnak csak egy felújításra váró, lepusztult, régi Steinway-e van, Sopronnak ajándékozta a magával vitt Yamaha-hangversenyzongorát. Minden napját a zongoránál kezdi Presser Ugye, mi jó barátok vagyunk, Mindenki másképp csinálja - közönsége is énekelte a Kossuth-díjas zeneszerző, Presser Gábor dalait vasárnap a szegedi IH-ban. A művész nem hanyagolja el egyetlen dalát sem. Telefonja nem muzsikál, elég, ha csörög. R. TÓTH GÁBOR - januári, budapesti koncertjének honlapján összegyűjtötték minden olyan dalát, amely megjelent valamilyen hanghordozón. 492-t számoltam. Ez még szilvás gombócból is sok, nem? - Nagyon soknak tűnik, de ha eloszörömködésből üldögélek a hangszernél. Ez a legjobb dolog. Szinte minden napomat ott kezdem. Abból mindig történhet valami. - Ettől ébred fel? - Igen, ad az embernek valamiféle töltést. Nem bírom a semmittevést, szoktak lenni lelkiismereti problémáim, ha túl sokáig lazítok. Pedig szeretek csavarogni, de mindig újra és újra ki kell érdemelni az elismerést, ha mástól nem, saját magamtól. - Azért a közönség sem fukarkodott vele a szegedi koncerten. Hogyan áll össze egy ilyen este repertoárja? Celeb lett A 61 éves, Erkel Ferenc- és Kossuth-díjas zeneszerző, az Omega és a Locomotiv GT egykori tagja közönségének elárulta, mikor tudatosult benne, hogy celeb lett. Behívtak egy Activity-adásba. Nem nézek tévét, még sosem hallottam erről a műsorról. A felvétel előtt a stúdióban összefutottam Szulák Andival, kérdeztem, ki lesz a párja. Később tudtam meg, hogy ő a műsorvezető - mesélte Presser. tom 40 évre, az évi 12 dal, nagyjából egy lemez. Ennél persze jóval többet írtam. - Mikor hallhatjuk az ötszázadikat? - Belátható időn belül. A múlt hét közepén két napon át szinte el sem szakadtam a hangszertől, és csomó olyasmit rögzítettem, amiből egyszer még lehet dal. Nincsen semmilyen kötelezettségem, határidőm, csak úgy - Sokkal több dallal készültem, a koncert előtt egy órával döntöttem el, milyen lesz a műsor. Szeretem cserélgetni a dalokat, azt hiszem, úgy működök jól, ha nem ismétlem magam. Így nem válik rutinná, nem érzem, hogy túlságosan sok dalt elhanyagolok. Van 5-6 dal, ami szerintem nem kihagyható. Szeretek a Bolond világgal kezdeni, az egy jó felütés. Az eleSzobrot kap Szákkutason Hugó Hartung német író Székkutason szobrot akarnak állítani Hugó Hartung írónak, akinek székkutasi élményeiből írott regénye ma is ajánlott iskolai olvasmány Németországban. A községi képviselő-testület támogatta a helyi olvasókör kezdeményezését, a költségeket adományokból fedezik. IMRE PÉTER A székkutasi olvasókör a közelmúltban állt elő azzal az ötlettel, hogy a településhez kötődő német írónak, Hugó Hartungnak szobrot állítsanak a községben. A kezdeményezést a legutóbbi testületi ülésen a képviselők támogatták, de az önkormányzat ehhez anyagi segítséget nem tud nyújtani. A felmerülő költségeket adományokból akarják fedezni. Mielőtt a jelenben tovább „mesélnénk" a történetet, elevenítsük fel, ki is volt Hugó Hartung, és miként kapcsolódott élete Székkutashoz! 1922-ben, az akkor 19 éves fiatalember a falu orvosának, dr. Csiky Jánosnak a családjánál nyaralt a kutasi pusztán, a német nyelv gyakorlásában segített házigazdája fiainak. Ekkor beleszeretett egy helyi lányba, és élményeiről, kalandjáról hazájába visszatérve Gyakran gondolok Piroskára címmel írt regényt. A németek innen ismernek bennünket, innen tudják, mi a csikós, a gulyás és a puszta. Magyarra Sipka Sándorné Serfőző Rózsa fordította, és Piroska címen jelent meg, de más nyelvekeft, más országokban is nagy sikert aratott. Üjabb ismertséget és népszerűséget jelentett az írónak és Székkutasnak egyaránt, amikor a németek megfilmesítették a sztorit. Hartung 1965-ben Budapesten járt, ekkor találkozott egykori szerelmével, akit információink szerint valójában nem Piroskának, hanem Katalinnak hívtak. - A regény és a film a kontinensen, sőt a világon is ismertté tette az Alföldet, községünket - mondta Varga Sándor polgármester. - Ezért is gondolt arra az olvasókör, hogy szobrot állítsunk Hugó Hartungnak. Ez idegenforgalmi szempontból is hasznos lehet. Pillanatnyilag keressük az alkotót, aki a mellszobrot megformázná, a legkedvezőbb ajánlat eddig 1 millió 600 ezer forint volt. Az ezzel kapcsolatos ügyeket az olvasókör, pontosabban a szoborállító bizottság intézi. Amennyiben a pénz az adományokból összegyűlik, szeptemberre elkészülhet a szobor, melyet a tervek szerint a művelődési ház előtti kertben helyeznek el. Pókerverseny az IH-ban MUNKJOÁRSUNKTÓL Jótékonysági pókerversenyt rendez április 1. és 3. között a szegedi IH Rendezvényközpont. A szervezők a nevezési díjakat és a szponzoroktól kapott támogatást a SZOTE Gyermekklinika Gyermek Művese Állomásért Alapítvány számára ajánlják fel. A háromnapos verseny első két napjának délutánján az elődöntőket rendezik az IH Rendezvényközpont földszinti termeiben, 10-12 asztalnál. A döntőre a nagyteremben péntek délután kerül sor. Az első 10 helyen végző játékos értékes nyereményekre számithat. A versenyre nevezni online, a poker@ihrk.hu e-mail címen lehet a www.ihrendezvenykozpont.hu honlapon, vagy személyesen az IH Rendezvényközpontban. 33 MILLIÓBA KERÜLNE EGY JÓ STEINWAY-ZONGORA SZEGEDNEK Nincs méltó koncerthangszer KOCSIS ZOLTÁN STEINWAY-HANGVERSENYZONGORÁN JÁTSZIK - SZEGEDEN IS ILYET SZERETNÉNEK A MŰVÉSZEK KEZE ALÁ ADNI Szegednek nincs olyan koncertzongorája, amelyhez neves vendégművészeket is le lehetne ültetni. 33 millióból lehetne. MUNKATÁRSUHKTOt A koncertszervezök pironkodnak, ha világhírű pianista lép fel Szegeden, mert nincs megfelelő hangversenyzongorája a városnak. A Filharmónia estjein egy 30 éves Steinway D-modellt használnak, ami a Zeneakadémiáról került ide. Hat évvel ezelőtt felújíttatták, de mivel a nagyszínház színpada alatti fűtetlen térben tárolják, mára szinte teljesen tönkrement. - A vendégművészek vérmérsékletük szerint adnak hangot elképedésüknek, amikor szembesülnek vele, hogy milyen hangszeren kell játszaniuk. Ha már koncertterme nincs a városnak, legalább egy méltó zongorája lenne - tolmácsolja a pianisták véleményét is Baross Gábor, a Szegedi Szimfonikus Zenekar igazgatója. - Presztízskérdés, hogy Debrecenhez, Pécshez, Győrhöz hasonlóan Szegednek is legyen zenekari hangversenyekhez megfelelő hangszere - véli Kerek Ferenc Liszt-díjas zongoraművész, az SZTE Zeneművészeti Karának dékánja, aki szerint a régi Steinway-en ugyan „valahogy mindent le lehet játszani, de nem igazán alkalmas minőségi koncertezésre". olyan a Steinway D-274, mint az autók közt a Rolls-Royce: strapabíró, és a legmagasabb igényeket is kielégíti. 150 ezer forintért lehetne egy speciális konténert is készíttetni hozzá, ami még akkor is megóvná a hangszert, ha beindulna a záporberendezés a színházban - hangsúlyozza Baross Gábor, aki szerint a szimfonikusok az állami támogatásukból biztosíthatnák az új zongora árának kétharmadát. Utánanéztünk: 33-35 millió forintba kerülne a szóban forgó Steinway-modell. Az önkormányzat idei költségvetésében A zongorák Stradivarija A Steinway mellett a Yamaha-, a Bösendorfer- és újabban a Fazioli-modellek a legkedveltebbek. A Fazioli-hangszereket a zongorák Stradivarijának is nevezik, kézzel készülnek egy forradalmian új gyártási technológia alapján, amelynek különlegessége az alapanyag: a hangszerek faváza abból a lucfenyőfajtából áll, amelyből Stradivari készítette mesterhegedűit. Az F-308-as Fazioli-hangversenyzongora 45 millió forintba kerül. - Legalább ötven neves zongoraművészt megkérdeztem, 95 százalékuk a hamburgi Steinway-gyár csúcsmodellje mellett tette le a garast. A zongorák közt ugyan nem szerepel erre a célra elkülönített összeg, de információink szerűit a következő években a város partner lenne a hangszer megvásárlásában. PRESSER: NEM BÍROM A SEMMITTEVÉST, SZOKTAK LENNI LELKIISMERETI PROBLÉMÁIM, HA TÚL SOKÁIG LAZÍTOK Fotó: Miskolai Róbert jén játszom a Képzelt riportból, a végén jönnek a Padlás-dalok. - Közben a közönség is dalra fakadhat. - Nem provokálom a közönséget, hagyom: maguktól énekeljenek. Nem parancsolok rájuk, nem mutatom, hogy most tapsoljanak. Mindenki csinálja azt, amit gondol. Ez egyfajta játék. - Mindenki másképp csinálja... Az egyik barátom csengőhangja a Malév-szignál. Az ön telefonja hogyan csörög? - Sima csengéssel. Nincs benne zene, nem igénylem. - Mi volt eddig a legkülönlegesebb zaj, ami megihlette? - Az Amadinda komolyzenei együttes meghívott ázsiai koncertkörútjára. Az első állomás Bangkok volt. Befizettünk egy igazi, gagyi turistaútra, elvittek minket elefántokat nézni, eljutottunk a piacra. Egy nagyon szép thai nő szövőszéken dolgozott, talán szőnyeget csinált. Ahogy hajtotta a széket, az kattogott, adott egy alapritmust. Odamentünk, és „beszálltunk", szájjal, tapssal, füttyel. Minden lehet zene. - Ez a baja a magyar dalnak is: elnyomják a külföldiek, kevés helyet kapnak a rádióban. A magyar dal napja egyik ötletgazdájaként hogyan éli meg ezt? - Rengeteg tehetséges ember él itt, de inkább bántjuk és harapdáljuk egymást, mint hogy elismerjük egy ember tehetségét. Nem vagyunk kíváncsiak a másikra. A rádiók elhanyagolják a hazai dalokat. Ez önmagunk alábecsülése. Totál beteg dolog.