Délmagyarország, 2009. március (99. évfolyam, 51-76. szám)
2009-03-28 / 74. szám
121 Szieszta Szombat, 2009. március 28. NAPI HÍREK Tükröt tart szülővárosának és a régiónak a Délmagyarország. A cikkek, információk fölött a forrás: „saját tudósítónktól" - most 1950-ből. FÁKLYA FILMSZÍNHÁZ. „A szegedi dolgozók kívánsága teljesül február 9-én, csütörtökön. Ezen a napon kezdi meg működését a Széchenyi Mozi helyiségében a Fáklya Filmszínház" (február 4., szombat). NYÁRI TÉLISZALÁMI. „Több szegedi üzem, így a Pick Szalámigyár korszerűsítésére egymüüó forintot szavazott meg a Népgazdasági Tanács. Ha üzembe helyezik az új transzformátort, már nyári időszakban is gyárthatnak téliszalámit" (február 9., csütörtök). SÚLYEMELŐK. „Vasárnap délelőtt Szegeden tartanak bemutatót a szovjet súlyemelők, a Magyar-Szovjet Barátsági Hónap keretében. A Szovjetunió súlyemelőcsoportja az első helyen áll a vüágon." Lopatin pehelysúlyú, Szvitilko könnyűsúlyú, Gugánov középsúlyú, Vorobjev félnehézsúlyú, Medvegyev nehézsúlyú versenyzőben „pompásan kiegészíti egymást az erő és a technika" (március 8., szerda). ÉLMUNKÁSBÓL IGAZGATÓ. „Varga Lajos elvtárs, Szeged első gázgyári élmunkása lett a Gázgyár új vállalatvezetője" (április 20., csütörtök). ÚJ KÖZSÉGHÁZÁK. „Három Szeged környéki községben, Ruzsajáráson, Szatymazon és Lengyelkápolnán fejeződött be az új községháza építése. Mindhárom községháza egyenként 200 ezer forintba került, s 80 ezer forintos költséggel jegyzői lakásokat is építettek melléjük" (május 4., csütörtök). LÓKUPECEK ELLEN. „A kupecek meggátlására egy újabb rendelkezést bocsátott a MEZIG. A rendelet szerint lovat venni, vagy eladni csak községi elöljáróság igazolásával lehet. Csak olyan egyén adhat el lovat, illetve vehet, aki igazolja, hogy mezőgazdasági munkából él és nincs semmiféle mellékfoglalkozása" (június 2., péntek). KENYÉRCSATA. „Még 20 napja sincs, hogy Csongrád megye dolgozó parasztsága egész évi fáradságos munkájának gyümölcsét learatta." „A kenyércsata újabb állomásán a cséplés, terménybegyüjtés sikeréért küzd Csongrád megye minden öntudatos dolgozója" (július 23., vasárnap). ELLENSÉGES ÜGYNÖK. „Az ellenséges ügynökök közé tartozik Kocsis Antal, Juhász Gyula utcai háztulajdonos, közismert jobboldali szociáldemokrata, akinek a lakásán a rendőrség 50 kiló kenyeret talált, amelyet a disznókicai akart megetetni. De 35 kiló cukrot is találtak nála. A dolgozó nép bírósága példás büntetéssel sújtotta: a bíróság másfél évi börtönre, ötévi hivatah és pohtikai jogvesztésre, kétezer forint vagyoni elégtétebe, 500 forint mellékbüntetésre és Szeged területéről hat hónapi kitiltásra ítélte" (augusztus 22., kedd). KOMÓCSIN KÉPVISELŐ. „Az újszegediek ifj. Komócsin Mihály elvtárs képviselői beszámolója alkalmával több kérdést felvetettek, melyek közül Komócsin elvtárs számosat átbeszélt a Városi tanáccsal", azokat a lehetőségek határain belül elintézte (szeptember 14., csütörtök). TANÁCSVÁLASZTÁS. „A helyi tanácsok választáson: 97.8 százalékos eredménnyel elsöprő győzelmet aratott a népfront." Csongrád megye választásra jogosult 286.153 szavazója közül 277.566 voksolt; a népfrontra 270.353, ellene 2.427 voks érkezett, az érvénytelen szavazatok száma: 4.786" (október 25., szerda). DOROZSMAI VILLAMOS. „Régi vágy teljesül a mai napon: villamos köti össze Dorozsmát Szegeddel" (december 20., szerda). Ű További információk, FOTŐK PRMNPMNN| a témáról K int«nnt«id|jf^f|jj|jj^jg|yj Időutazás a 2010-ben 100 éves Délmagyarországgal: 1950 (irt. rész) SZTAHANOVISTÁK, AZ KARIKATÚRA Hatvan hét múlva lesz 100 éves az 1910. május 22-én útjára bocsátott Délmagyarország. Lapunk e jubileuma alkalmából, mintegy visszaszámlálásként, idó'utazásra hívjuk olvasóinkat: hétről hétre egy-egy esztendő újságtermését átlapozva fölvillantjuk, milyennek láttatta a világot, az országot, a régiót, Szegedet a Délmagyarország. A magyar vidék legpatinásabb lapja sorozatának negyvenegyedik állomása: 1950. FOTÓ: MÓRA FERENC MÚZEUM, TÖRTÉNETI OSZTÁLY KRONOLÓGIA. 1950. január 2.: Megindul az első ötéves terv. Április k.: Nemzeti ünneppé nyilvánította az Elnöki Tanács. Május 7.: Minisztertanácsi rendelet az önálló termelőszövetkezetek alakításáról. Június 1.: Először osztják ki a József Attila irodalmi díjakat. Június 13.: A belügyminiszter Kádár János feloszlatja a szabadkőműves páholyokat. Június 15.: Budapesten és 19 megyeszékhelyen megalakulnak a tanácsok - Csongrád megye székhelye: Hódmezővásárhely. Szeged határában 9 önálló tanyaközséget szerveztek - az ottani lakosság számával csökkent Szeged népessége. Július 29.: Államosítják a közforgalmú gyógyszertárakat. Szeptember 26.: A katolikus Papok Országos Békebizottságának felhívása minden pap és hívő kötelessége a tanácsválasztás és a békéért folyó harc. Október 3.: Mezőgazdasági kísérleti intézet alakítása Szegeden. November7.: Állami ünnep. »Vörös Csillag« termelőcsoport a Párt vezetésével visszaveri a kulákok támadásait" - hangsúlyozza „a jugoszláv határ közelében" folyó ideológiai harcról szóló riportjában Koloszár Béla. E harc eredményességét hivatott szolgálni „a szegedi dolgozóknak" a Korzó Moziban kezdődő előadássorozat, melynek cíAz ötvenes évek elejének újítása: a pohtikai karikatúra, de csakis a titoista Jugoszláviáról vagy az imperialistákról. „Az Export-import Bank, amely az Egyesült Államok kormányának ügynöksége 1949 szeptemberében 20 milüó dolláros hitelt nyújtott Titonak" - olvasható a február 24-i karikatúra fölött. „A jugoszláv kormány a kölcsön ellenében kötelezte magát, hogy az amerikaiaknak stratégiai nyersanyagokat szálút, a kölcsönt pedig stratégiai nyersanyagokat termelő bányák - mint például vörösréz, ólom, cink, stb. - kiaknázására fordítja, és emeb ezeknek a nyersanyagoknak az exportját." „Készül a Sztálin-szobor. Szeged dolgozói nagy lelkesedéssel járulnak hozzá az előállítás anyagi költségeihez" - írjuk június 16-án. „Április U-én, a felszabadulás emlékünnepélye alkalmával már meg is történt a szobor alapkőletétele" a Tisza-parton. „Tápai János elvtárs, szobrászművész, az egykori vasmunkás elkészült a szobor agyagmodelljével, amely már várja az ércbeöntését. A modell Picsuk és Taurit Sztálin-dijat nyert szoborműve után készült. (...) Nemsokára áll majd a Tisza-parton, hogy kifejezze Szeged dolgozóinak háláját és hűségét a nagy Sztálin iránt és hirdesse későbbi nemzedékeknek is, hogy kinek köszönhetik elsősorban gondtalan, biztos életüket ebben az országban." „Szeged dolgozói ma, pénteken avatják fel a tanítómestereink iránti hála kifejezéseképpen emelt Lenin-Sztálin-szobrot" - látható a Somogyi-könyvtár helyismereti gyűjteménye fotóin. Azt írjuk december 29-én, pénteken: a budapesti szoborállítást megelőző szegedi ünnepségen, az ország első Lenin-Sztálin-szobránál „Révai József elvtárs, népművelési miniszter mond ünnepi" beszédet. „A sztahanovista munkásoknak és élmunkásoknak, az üzemek, a város, a falvak és tanyaközpontok minden dolgozójának", s persze párttagjainak kíván a Magyar Dolgozók Pártja Nagyszegedi Pártbizottsága „az ötéves terv első évében boldog újévet" - adja meg a „merre van előre?" ki nem mondott kérdésre a választ lapunk január l-jén. Dicsőségtabló „Altikre büszkék vagyunk..." címmel január 11-én indított új rovatunkban rajzos portrékkal együtt mutatjuk be a kor „celebjeit", vagyis hírességeit: a sztahanovistákat. „Horváth Ede a Győri Vagongyár országos hírű sztahanovistája. Teljesítménye 4122 százalék. (...) Ezek között a becsületes és öntudatos dolgozók között van Faragó Sz. Mihályné elvtársnő, a DÉMA cipőgyár talpcsiszolója. A felszabadulás óta különösen jól végzi munkáját. A sztálini műszakban 353 százalékot ért el. (...) De nemcsak a termelésben, hanem a pártmunkában is „A szegedi üzemek dolgozói köszöntik az egyéves Alkotmányt" augusztus 20-án kommunistához ülőén kiveszi részét. Tízesbizalmi és népnevelő, szabadidejében ideológiailag neveb társát..." Szovjet dolgozók A példaképállítás új módszereként lapunkban megjelenik a fotó, de csak a Szovjetunió életének idealizált pillanatfelvételeit közöljük - január 18-ától. Így például „Szórakoznak, sportolnak, művelődnek a szovjet dolgozók" című „képriport" propagandaszövegei: „Krasznodár vidéken az Arcél: Balogh István (189A-1976) Balogh István Temesvárott teológiát végzett, majd 1918-ban pappá szentelték. A budapesti és a szegedi tudományegyetemen 1925-29-ben filozófiát hallgatott; káplán, majd Szeged-alsóközponti plébános. „Az első zsidótörvény és a sajtórendészeti törvény alapján a zsidó származású Pásztor Józseftől formailag Balogh Jánoshoz, de valójában bátyja, Balogh István kezébe került az újság. Balogh páter 1939. január 6-án rányomtatta a lap fejlécére, hogy "keresztény politikai napilap«, de igyekezett megőrizni a Délmagyarország liberális és demokrata jellegét" - írja Miklós Péter történész. 1944 novemberétől azonban Balogh páter - Erdei Ferenccel és Révai Józseffel együtt - az első koalíciós demokratikus lap, a szegedi Délmagyarország társszerkesztője (1945 májusáig) lett. A debreceni ideiglenes nemzetgyűlés tagjaként, majd a miniszterelnökség államtitkáraként tűnt föl. Gyakran jelentek meg cikkei, beszédei a Délmagyarországban. Részt vett a papi békemozgalom megalakításában (1950). Az 1950-es években vidéki plébános, majd a budapesti belvárosi Szent Mihály-templom lelkésze. Pelle János villantja fel 2006 márciusában megjelent cikkében, melyben állítja: „Balogh páter több volt egyszerű ügynöknél, Rákosi mellett asszisztált az ellenzéki pártokat felszámoló szalámi-politikához". Uszt-Labinszkaja telepen a kolhoz olvasóterme", „A moszkvai 'Szovjetek szárnya' munkásklubban tornagyakorlaton vesznek részt a dolgozók". Rajzokkal gazdagon illusztrált öszszeállítást kapnak olvasóink Leninről. „Lenin él" címmel Pósa Péter ismeretterjesztője a január 21-i címlapra kerül. Az ötödik oldal egésze Leniné - öt rajz és öt szöveg. A személyes meggyőzés eszközét választja a szegedi egyetemre látogató „Szapozskov elvtárs", akinek a klinikakertben tett sétájáról fotót is közlünk, s eláruljuk: a sebészprofesszor ötnapos látogatásán elmagyarázta „a burzsoá tudomány" és a „szovjet tudomány" különbségét. Példaképek Sztahanovista szövőnő, „a Szovjetunió országos hírű" Dubjaga elvtársnője tart előadást Szegeden - adjuk hírül február 16-án. „Rákosi elvtárs megvüágította az utat a Ruházati Nemzeti Vállalat ifjúmunkásainak is. Így válnak a termelés és tanulás igazi rohamcsapatává. (...) Megalakították az üzem első ifjúmunkásokból álló 200-as brigádját. Széli Ferenc, Terhes Aranka és Szécsi Anna most elhatározták, hogy e hét végére napi teljesítményüket 300 százalékra emelik" - folytatódik a hurráoptimista tudósítás. A mezőgazdaság sem marad példakép, pontosabban ellenségkép nélkül. „Várostanyán is letűnik a régi világ. A T*fék brtHiM. Káíwüe mlnüenfrOT a lefftobb WMDtBiUjí hap*.
