Délmagyarország, 2009. március (99. évfolyam, 51-76. szám)

2009-03-28 / 74. szám

121 Szieszta Szombat, 2009. március 28. NAPI HÍREK Tükröt tart szülővárosának és a ré­giónak a Délmagyarország. A cikkek, információk fölött a forrás: „saját tudósítónktól" - most 1950-ből. FÁKLYA FILMSZÍNHÁZ. „A szegedi dolgo­zók kívánsága teljesül február 9-én, csütörtökön. Ezen a napon kezdi meg működését a Széchenyi Mozi helyisé­gében a Fáklya Filmszínház" (február 4., szombat). NYÁRI TÉLISZALÁMI. „Több szegedi üzem, így a Pick Szalámigyár korszerűsítésére egymüüó forintot szavazott meg a Nép­gazdasági Tanács. Ha üzembe helyezik az új transzformátort, már nyári idő­szakban is gyárthatnak téliszalámit" (február 9., csütörtök). SÚLYEMELŐK. „Vasárnap délelőtt Szege­den tartanak bemutatót a szovjet súly­emelők, a Magyar-Szovjet Barátsági Hó­nap keretében. A Szovjetunió súlyeme­lőcsoportja az első helyen áll a vüá­gon." Lopatin pehelysúlyú, Szvitilko könnyűsúlyú, Gugánov középsúlyú, Vo­robjev félnehézsúlyú, Medvegyev ne­hézsúlyú versenyzőben „pompásan ki­egészíti egymást az erő és a technika" (március 8., szerda). ÉLMUNKÁSBÓL IGAZGATÓ. „Varga Lajos elvtárs, Szeged első gázgyári élmun­kása lett a Gázgyár új vállalatvezető­je" (április 20., csütörtök). ÚJ KÖZSÉGHÁZÁK. „Három Szeged kör­nyéki községben, Ruzsajáráson, Szatymazon és Lengyelkápolnán feje­ződött be az új községháza építése. Mindhárom községháza egyenként 200 ezer forintba került, s 80 ezer fo­rintos költséggel jegyzői lakásokat is építettek melléjük" (május 4., csütörtök). LÓKUPECEK ELLEN. „A kupecek meggát­lására egy újabb rendelkezést bocsá­tott a MEZIG. A rendelet szerint lovat venni, vagy eladni csak községi elöl­járóság igazolásával lehet. Csak olyan egyén adhat el lovat, illetve vehet, aki igazolja, hogy mezőgazdasági munká­ból él és nincs semmiféle mellékfog­lalkozása" (június 2., péntek). KENYÉRCSATA. „Még 20 napja sincs, hogy Csongrád megye dolgozó pa­rasztsága egész évi fáradságos munká­jának gyümölcsét learatta." „A ke­nyércsata újabb állomásán a cséplés, terménybegyüjtés sikeréért küzd Csongrád megye minden öntudatos dolgozója" (július 23., vasárnap). ELLENSÉGES ÜGYNÖK. „Az ellenséges ügy­nökök közé tartozik Kocsis Antal, Ju­hász Gyula utcai háztulajdonos, közis­mert jobboldali szociáldemokrata, aki­nek a lakásán a rendőrség 50 kiló ke­nyeret talált, amelyet a disznókicai akart megetetni. De 35 kiló cukrot is találtak nála. A dolgozó nép bírósága példás büntetéssel sújtotta: a bíróság másfél évi börtönre, ötévi hivatah és pohtikai jogvesztésre, kétezer forint vagyoni elégtétebe, 500 forint mellékbüntetésre és Szeged területéről hat hónapi kitiltás­ra ítélte" (augusztus 22., kedd). KOMÓCSIN KÉPVISELŐ. „Az újszegediek ifj. Komócsin Mihály elvtárs képvise­lői beszámolója alkalmával több kér­dést felvetettek, melyek közül Komó­csin elvtárs számosat átbeszélt a Váro­si tanáccsal", azokat a lehetőségek határain belül elintézte (szeptember 14., csütörtök). TANÁCSVÁLASZTÁS. „A helyi tanácsok választáson: 97.8 százalékos ered­ménnyel elsöprő győzelmet aratott a népfront." Csongrád megye választás­ra jogosult 286.153 szavazója közül 277.566 voksolt; a népfrontra 270.353, ellene 2.427 voks érkezett, az érvény­telen szavazatok száma: 4.786" (október 25., szerda). DOROZSMAI VILLAMOS. „Régi vágy telje­sül a mai napon: villamos köti össze Dorozsmát Szegeddel" (december 20., szerda). Ű További információk, FOTŐK PRMNPMNN| a témáról K int«nnt«id|jf^f|jj|jj^jg|yj Időutazás a 2010-ben 100 éves Délmagyarországgal: 1950 (irt. rész) SZTAHANOVISTÁK, AZ KARIKATÚRA Hatvan hét múlva lesz 100 éves az 1910. május 22-én útjára bocsátott Délmagyarország. Lapunk e jubileu­ma alkalmából, mintegy visszaszám­lálásként, idó'utazásra hívjuk olva­sóinkat: hétről hétre egy-egy esz­tendő újságtermését átlapozva föl­villantjuk, milyennek láttatta a vilá­got, az országot, a régiót, Szegedet ­a Délmagyarország. A magyar vidék legpatinásabb lapja sorozatának negyvenegyedik állomása: 1950. FOTÓ: MÓRA FERENC MÚZEUM, TÖRTÉNETI OSZTÁLY KRONOLÓGIA. 1950. január 2.: Megindul az első ötéves terv. Ápri­lis k.: Nemzeti ünneppé nyilvání­totta az Elnöki Tanács. Május 7.: Minisztertanácsi rendelet az önálló termelőszövetkezetek alakításáról. Június 1.: Először osztják ki a József Attila irodalmi díjakat. Június 13.: A belügyminiszter Kádár János fel­oszlatja a szabadkőműves páho­lyokat. Június 15.: Budapesten és 19 megyeszékhelyen megalakulnak a tanácsok - Csongrád megye szék­helye: Hódmezővásárhely. Szeged határában 9 önálló tanyaközséget szerveztek - az ottani lakosság szá­mával csökkent Szeged népessége. Július 29.: Államosítják a közfor­galmú gyógyszertárakat. Szeptem­ber 26.: A katolikus Papok Országos Békebizottságának felhívása ­minden pap és hívő kötelessége a tanácsválasztás és a békéért folyó harc. Október 3.: Mezőgazdasági kísérleti intézet alakítása Szegeden. November7.: Állami ünnep. »Vörös Csillag« termelőcsoport a Párt vezetésével visszaveri a kulákok táma­dásait" - hangsúlyozza „a jugoszláv ha­tár közelében" folyó ideológiai harcról szóló riportjában Koloszár Béla. E harc eredményességét hivatott szolgálni „a szegedi dolgozóknak" a Korzó Moziban kezdődő előadássorozat, melynek cí­Az ötvenes évek elejének újítása: a poh­tikai karikatúra, de csakis a titoista Jugo­szláviáról vagy az imperialistákról. „Az Export-import Bank, amely az Egyesült Államok kormányának ügynöksége 1949 szeptemberében 20 milüó dolláros hitelt nyújtott Titonak" - olvasható a február 24-i karikatúra fölött. „A jugo­szláv kormány a kölcsön ellenében kö­telezte magát, hogy az amerikaiaknak stratégiai nyersanyagokat szálút, a köl­csönt pedig stratégiai nyersanyagokat termelő bányák - mint például vörösréz, ólom, cink, stb. - kiaknázására fordítja, és emeb ezeknek a nyersanyagoknak az exportját." „Készül a Sztálin-szobor. Szeged dolgozói nagy lelkesedéssel járulnak hozzá az előállítás anyagi költ­ségeihez" - írjuk június 16-án. „Április U-én, a felszabadulás emlékünnepélye alkalmával már meg is történt a szobor alapkő­letétele" a Tisza-parton. „Tápai János elvtárs, szobrászművész, az egykori vasmunkás elkészült a szobor agyagmodelljével, amely már várja az ércbeöntését. A modell Picsuk és Taurit Sztálin-dijat nyert szoborműve után készült. (...) Nemsokára áll majd a Tisza-parton, hogy kifejezze Szeged dolgozóinak háláját és hűségét a nagy Sztálin iránt és hirdesse későbbi nemzedékeknek is, hogy kinek köszönhetik elsősorban gondtalan, biztos életüket ebben az országban." „Szeged dolgozói ma, pénteken avatják fel a tanítómestereink iránti hála kifejezéseképpen emelt Lenin-Sztálin-szobrot" - látható a Somogyi-könyvtár helyismereti gyűj­teménye fotóin. Azt írjuk december 29-én, pénteken: a budapesti szoborállítást megelőző szegedi ünnepségen, az ország első Lenin-Sztálin-szobránál „Révai József elvtárs, népművelési miniszter mond ünnepi" beszédet. „A sztahanovista munkásoknak és él­munkásoknak, az üzemek, a város, a falvak és tanyaközpontok minden dol­gozójának", s persze párttagjainak kí­ván a Magyar Dolgozók Pártja Nagysze­gedi Pártbizottsága „az ötéves terv első évében boldog újévet" - adja meg a „merre van előre?" ki nem mondott kér­désre a választ lapunk január l-jén. Dicsőségtabló „Altikre büszkék vagyunk..." címmel január 11-én indított új rovatunkban raj­zos portrékkal együtt mutatjuk be a kor „celebjeit", vagyis hírességeit: a sztaha­novistákat. „Horváth Ede a Győri Va­gongyár országos hírű sztahanovistája. Teljesítménye 4122 százalék. (...) Ezek között a becsületes és öntudatos dolgo­zók között van Faragó Sz. Mihályné elv­társnő, a DÉMA cipőgyár talpcsiszolója. A felszabadulás óta különösen jól végzi munkáját. A sztálini műszakban 353 százalékot ért el. (...) De nemcsak a ter­melésben, hanem a pártmunkában is „A szegedi üzemek dolgozói köszöntik az egyéves Alkotmányt" augusztus 20-án kommunistához ülőén kiveszi részét. Tí­zesbizalmi és népnevelő, szabadidejé­ben ideológiailag neveb társát..." Szovjet dolgozók A példaképállítás új módszereként la­punkban megjelenik a fotó, de csak a Szovjetunió életének idealizált pilla­natfelvételeit közöljük - január 18-ától. Így például „Szórakoznak, sportolnak, művelődnek a szovjet dol­gozók" című „képriport" propaganda­szövegei: „Krasznodár vidéken az Arcél: Balogh István (189A-1976) Balogh István Temesvárott teológiát végzett, majd 1918-ban pappá szentelték. A budapesti és a szegedi tudományegyetemen 1925-29-ben filozófiát hallgatott; káplán, majd Szeged-alsóközponti plébános. „Az első zsidótörvény és a sajtórendészeti törvény alapján a zsidó származású Pásztor Józseftől formailag Balogh Jánoshoz, de valójában bátyja, Balogh István kezébe került az újság. Balogh páter 1939. január 6-án rányomtatta a lap fejlécére, hogy "keresztény politikai napilap«, de igyekezett megőrizni a Délmagyarország liberális és demokrata jellegét" - írja Miklós Péter történész. 1944 novemberétől azonban Balogh páter - Erdei Ferenccel és Révai Józseffel együtt - az első koalíciós demokratikus lap, a szegedi Délmagyarország társszerkesztője (1945 májusáig) lett. A debreceni ideiglenes nemzetgyűlés tagjaként, majd a miniszterelnökség államtitkáraként tűnt föl. Gyakran jelentek meg cikkei, beszédei a Délmagyarországban. Részt vett a papi békemozgalom megalakításában (1950). Az 1950-es években vidéki plébános, majd a budapesti belvárosi Szent Mihály-templom lelkésze. Pelle János villantja fel 2006 márciusában megjelent cikkében, melyben állítja: „Balogh páter több volt egyszerű ügynöknél, Rákosi mellett asszisztált az ellenzéki pártokat felszámoló szalámi-politikához". Uszt-Labinszkaja telepen a kolhoz ol­vasóterme", „A moszkvai 'Szovjetek szárnya' munkásklubban tornagya­korlaton vesznek részt a dolgozók". Rajzokkal gazdagon illusztrált ösz­szeállítást kapnak olvasóink Leninről. „Lenin él" címmel Pósa Péter ismeret­terjesztője a január 21-i címlapra ke­rül. Az ötödik oldal egésze Leniné - öt rajz és öt szöveg. A személyes meggyőzés eszközét választja a szegedi egyetemre látogató „Szapozskov elvtárs", akinek a klini­kakertben tett sétájáról fotót is köz­lünk, s eláruljuk: a sebészprofesszor ötnapos látogatásán elmagyarázta „a burzsoá tudomány" és a „szovjet tu­domány" különbségét. Példaképek Sztahanovista szövőnő, „a Szovjetunió országos hírű" Dubjaga elvtársnője tart előadást Szegeden - adjuk hírül február 16-án. „Rákosi elvtárs megvüágította az utat a Ruházati Nemzeti Vállalat ifjú­munkásainak is. Így válnak a termelés és tanulás igazi rohamcsapatává. (...) Megalakították az üzem első ifjúmun­kásokból álló 200-as brigádját. Széli Fe­renc, Terhes Aranka és Szécsi Anna most elhatározták, hogy e hét végére napi teljesítményüket 300 százalékra emelik" - folytatódik a hurráoptimista tudósítás. A mezőgazdaság sem marad példa­kép, pontosabban ellenségkép nélkül. „Várostanyán is letűnik a régi világ. A T*fék brtHiM. Káíwüe mlnüenfrOT a lefftobb WMDtBiUjí hap*.

Next

/
Oldalképek
Tartalom