Délmagyarország, 2009. március (99. évfolyam, 51-76. szám)

2009-03-28 / 74. szám

RÉGI ÉS MAI MESÉK Támadták a szülőket, hogy lelki nyomorékot nevelnek a lányukból A HÁROMÉVES DZSAMILA • Azzolina Takács Klára szeptember óta tanítja Dzsamilát, a kislány a babázást köti a spanyol nyelvhez FOTÓ: SEGESVÁRI CSABA A 3 éves Dzsamila - a magyar mellett - 7 nyelven kommunikál. A kiskunmajsai kislány szülei szerint gyerekfejjel a legkönnyebb tanulni, ezért nem sajnálnak időt és pénzt fektetni lányuk oktatásába. A településen azonban többen feljelentéssel fenyegették meg őket, mert úgy vélik, a nem hétköznapi nyelvtanulással lelki nyomorékot nevelnek lányukból. - A nyusziról szól ez a mondóka kezdte magyarul Dzsamila, majd kedvesen, kis fülecskét mutatva illegette fejét, és - csilingelő, pingpongozó - kínai nyelven előadott egy Nyuszi ül a fűben-szerü gyerekmondókát. A produkció után visszaült ebédelni óvodás kispajtásai közé, de fél füllel figyelte, mit is beszélnek róla a felnőttek. - Dzsamila összesen 7 nyelvet tanul: az angolt, a spanyolt, az oroszt, a kínait, a németet, a franciát és a románt - kezdte a hároméves kislány édesanyja, Kócsó Ingrid. Szerinte egy gyerek agya olyan, mint a mesebeli kisA BARBIE-K SPANYOLUL BESZÉLNEK. Szeptemberben vettem át a barátnőmtől Dzsamila spanyoloktatását - mondta el Azzolina Takács Klára. A 22 éves spanyol-olasz szakos egyetemista hetente 3 órát foglalkozik a kislánnyal. - Személyemhez a babázást és a spanyol nyelvet köti, így amikor meglát, teljesen természetes, hogy spanyolul kommunikálunk - tette hozzá Klára, aki szerint Dzsámi mindent megért. Sok mondókát és verset tanultak. Megdöbbentő volt számomra, amikor láttam az orosztanárával. Mindent értett, és válaszolt is rá, néhány perc múlva pedig ugyanezt tette spanyolul. - Magyar származású édesapám velem és két testvéremmel születésünk óta csak spanyolul beszél. Én hamarabb szólaltam meg spanyolul, mint magyarul, mondhatnám: a spanyol az apanyelvem, míg a magyar az anyanyelvem - tréfálkozott Klára, akinek férje német-olasz anyanyelvű. kakas begye, ami nagyon sok mindent felszív. Ha 14 vagy 15 nyelvet tanítanának neki, azt is meg tudná tanulni - vélekedett Ingrid, aki szerint a kínai vagy az arab nyelvet egy felnőttnek lehetetlen anyanyelvi szinten elsajátítania, egy gyereknek azonban nem. A kínaiban a „huá" szónak négy jelentése is van, de a hangsúlytól függ, hogy például „virágot" vagy éppen „szépet" jelent. Egy gyerek meg tudja különböztetni, és képes megtanulni ezeket a hangsúlyokat. Ráadásul a ragozáson sem kell gondolkodniuk, egyszerűen érzik - tette hozzá az anyuka. A botrány A nem hétköznapi nyelvtanulás miatt sokan támadták a családot Kiskunmajsán. - Előfordult, hogy a játszótéren kiközösítettek bennünket az anyukák. Támadtak, hogy lelki nyomorékot nevelünk a gyerekünkből, aki keverni fogja a nyelveket, és soha nem tanul meg normálisan magyarul. Sőt azzal is fenyegettek, hogy a gyámhivatalnál följelentenek bennünket mondta Ingrid, majd hozzátette: nem nekik lett igazuk. Dzsamila kitűnően és választékosan beszéli anyanyelvét, és egyáltalán nem keveri más nyelvekkel. - Jól beilleszkedett az óvodába, elképzelhető, hogy akár 5 évesen is elkezdheti az iskolát - erősítette meg Kocsispéterné Süli Andrea óvónő. A Szent Gellért Katolikus Általános Iskola és Óvoda pedagógusa szerint a nyelvtanulás jó hatással van a gyerekek szellemi fejlődésére. 1000 szó Dzsamila neve arabul „szépet" jelent. - Egyszerűen tetszett a név hangzása magyarázta Ingrid, hogy miért így nevezték el kislányukat. Az édesapa, Kócsó Attila egy mezőgazdasági vállalkozást vezet Kiskunmajsán, ahol feleségével, 11 éves Martin fiával és a 3 éves Dzsamilával élnek egy szép családi házban. Miközben kávéval kínált bennünket, Ingrid elárulta oktatásuk titkát: mindig ügyeltek arra, hogy egy-egy nyelvet Személyhez vagy napszakhoz kössenek. Eleinte, amíg Dzsámi kisebb volt, reggelente például játszva tanultak spanyol mondókákat, szavakat. Délután pedig ugyanezt angolul. Vigyáztak arra is, hogy mindez csupán játék legyen, és a gyerek ne érezze, hogy vizsgáztatják, mert nyomban leblokkol. Később a tanárok személyéhez kötötték a nyelveket. A kínai tanulása eleinte nehezebb volt, mert a hangsúlyok miatt Dzsámi azt hitte, hogy kiabálnak rá. - Próbáltam vele oroszul beszélni, de leállított, hogy velem csak magyarul hajlandó kommunikálni - jegyezte meg Attila. A nyelvtanárok, akik egyben játszótársak is, délutánonként látogatják meg a kislányt. Babáznak, játszanak a kertben, rajzolnak, és közben az adott nyelven beszélgetnek Dzsamilával, aki mindent megért. Ingrid szerint lánya nyelvenként mintegy 1000 szót ismer. A mesefilmeket sem magyarul nézi. Például számára a Macskarisztokraták című rajzfilm csak oroszul létezik. - Ez biztonságot jelent neki - állította Ingrid. Befektetés Arra a kérdésre, hogy a nyelvtanárok fizetése mennyit visz el a családi kaszszából, Attila csak intett: inkább ne beszéljünk róla. - Majsára be kell hozni a világot. A tanárok egy részét Budapestről és Szegedről kell utaztatni, hetente többször is. Az apa úgy véli, a puding próbája a nyaralás: tavaly nyáron Törökországba utaztak, és a szállodában Dzsámi orosz gyerekekkel barátkozott össze, akikkel kitűnően megértették egymást. - Hogy milyen nyelven álmodik Dzsamila? - tette fel magának a kérdést Attila. - Nem tudjuk igazán, talán magyarul, de előfordult már, hogy kínai szavakat motyogott álmában, és Vejvej nevű tanárát hívta. A jövővel kapcsolatban Attila rögtön rávágta: mükincskereskedőt vagy diplomatát szeretne nevelni lányából. Bár - tette hozzá - Dzsámit pillanatnyilag a színészet és a tánc vonzza. Akárhogy is lesz, a lényeg, hogy boldog legyen. Gusztáv, Rumcájsz, Moha és Páfrány, Vízipók-csodapók, A kis vakond, Lolka és Bolka, Varázsceruza - szinte halljuk, hogy a harmincas, negyvenes generációhoz tartozó olvasóink folytatják a sort. A mai gyerekek viszont a japán mangákért rajonganak. - A hetvenes évekbeli és a mai rajzfilmek között egész más a szemlélet és az értékrend. A mai animációs filmek azonnali fogyasztásra készülnek, a cél az, hogy minél hatásosabbak legyenek - mutat rá Tóth Pál Balázs Béla-díjas filmrendező, aki többek között a Szentjánosbogarak nemi élete című animációs filmet is jegyzi. - Ez a tendencia 20-25 éve a japán rajzfilmek megjelenésével indult. A mangákban inkább képi és hangi effektek vannak: a figura szemében csillog a fény, lobog a köpenye, a háttér mögötte nagyon dinamikus. A magyar rajzfilmeket a rendező nagyon szereti, és nagyra is értékeli. Azt mondja a Vízipók-csodapók című rajzfilmsorozatot példaként felhozva, hogy a magyar rajzfilmeknek a szórakoztatáson kívül volt mögöttes céljuk is: ebben az esetben az ismeretterjesztés. A gyerekek a rajzfilm segítségével könnyebben megismerték az apró vízi élőlényeket, a történettel pedig szórakoztatóbbá vált a dolog. Magyar gyerekek millióinak estéit tette izgalmassá a kockásfülű nyúl, aki propellerfüle segítségével bátran röpködött a sokemeletes ház tetejéről egyik történetből a másikba. A papucsférj Kukori mindig lebukott, ha megpróbált simlis lenni, szeretett felesége, Kotkoda szinte nem hagyta élni - fricska a rossz házasságnak, újabb nevetésre való ok a gyereknézőknek, összeférhetetlenségre épül a Bálint Ágnes által írt Frakk, a macskák réme története: a két álnok macska, Szerénke és Lukrécia mindig csőbe húzza örök ellenségét. A három négylábút Frakk oldaláról Károly bácsi, a cicákat támogatva Vilma néni békíti. Az inkább felnőtteknek szóló rajzfilmek között Gusztávot érdemes említeni: a kalapos, zakót viselő kispolgár három szál hajával - egyfajta görbe tükröt tartott a puhuló szocializmusba született gyerekek és felnőttek elé. Visszatérnek-e az okos mesék, amelyekben nem a látvány, hanem a történet viszi inkább a nézőt? - kérdeztük a rendezőt, aki azt válaszolta: csak remélni tudja, hogy a mostani animációs filmeket egy idö után megunják az emberek. Tóth Pál úgy látja: most az animációt eluralja a 3D-technika, ami nem lenne baj, ha a benne rejlő lehetőségeket nem csupán arra használnák, hogy minél gazdagabb, érdesebb, meghökkentőbb látványt nyújtsanak. A kínai nyelv tanulása nehezebb volt: a hangzók miatt Dzsámi azt hitte, kiabálnak vele FOTÓ:DM/DV