Délmagyarország, 2009. március (99. évfolyam, 51-76. szám)

2009-03-24 / 70. szám

Kedd, 2009. március 20. Aktuális 15 E-könyvek: divathullám, vagy Gutenberg halála? A rohamosan terjedő elektronikus könyvek, illetve azok olvasókészülékei hamarosan olyan helyzetbe kerülhet­nek, minta zeneszámok, amelyek kö­rül ádáz csaták dúlnak évek óta. Jön­nek az e-könyvek, ám a szakértők egyelőre csak találgatnak arról, hogy múló divathullámról, vagy a Guten­berg-galaxis haláláról van-e szó. JUHÁSZ LÁSZLÓ A ma általánosan elfogadott meghatáro­zás szerint e-könyv az, amit digitális for­mában bocsátanak piacra, hogy azt egy elektronikus könyvolvasón olvassák. Egy ilyen olvasón virtuális kötetek ezrei is elférnek, így álcár többpolcnyi köny­vet „cipelhetünk" magunkkal - a zse­bünkben. Mérete mellett előnye az is, hogy nem merülnek fel olyan költségek, mint amüyenek a papírkiadású kötetek esetében. Lényegében már „legépelni" sem kell a könyvet, hiszen az írók döntő többsége számítógépen írja műveit, így azok könnyen szerkeszthetők, tördelhe­tők - néhány óra alatt e-könyv formájá­ban akár ki is adhatók. Závada Pál író, szociológus kíván­csian figyeli az általa „mesterséges­nek" nevezett kötetek megjelenését, ugyanakkor azt is megjegyzi: valami­ért mégsem terjedtek el viharos gyor­sasággal az e-könyvek. - Nem zárkózom el a technikai újítá­soktól, és ha a jogdíjakat illető kérdése­ket megnyugtatóan tisztázni tudják ­úgy, hogy a szerzőt és a kiadót ne érje hátrány, érdekei ne sérüljenek -, min­denképpen van létjogosultságuk az elektronikus könyveknek. Az új eszköz­zel azonban óvatosnak kell lenni, hiszen ez egy merőben új technológia, ami még finomításokra szorulhat - nyilatkozta la­punknak az író. A könyvkiadók és a -forgalmazók majd akkor vakarhatják a fejüket, amikor olcsó olvasókészülékek, s ol­csón letölthető e-könyvek zúdulnak a piacra. Ez az idő egyesek szerint igen közel van, mások viszont vélik: jó né­hány év telik még el addig. Teichner Szilárd, a Libri Könyvkeres­kedelmi Kft. e-kereskedelmi igazgatója szerint rövid távon nem várható nagy ugrás a hazai viszonyokat tekintve: - Az előrelépéshez az infrastruktúrának ki kell épülnie, melynek a nyomai is alig észlelhetőek jelenleg. Hosszabb időtá­von gondolkodva azonban mindenképp számolni kell az új technológiával. A gazdasági válság ellenére egyre-másra érkeznek a hírek a fejlesztésekről és a piaci mozgásokról. A Libri persze min­den újdonságra nyitott, természetesen nem mondhatunk le erről a lehetőségről sem - jelentette ki Teichner Szüárd. HORROR - CSAK A NETRŐL. Stephen King, a XX. század egyik legolvasot­tabb szerzőjének legújabb, UR című könyve kizárólag elektronikus for­mában került a piacra: február óta 2,99 dolláréit (körülbelül 670 forint) tölthető le az internetről. Bár a re­gény letöltései már a tízezres nagy­ságrendnél tartanak, a közkedvelt író szerint az e-könyv nem fogja kiszorí­tani az igazi, papíralapú köteteket. SONY tMC+MMMM, t\.l Ifcí Eöí ÚHt IVx!) M jnd [» . J' M ki. ti* iktk. éMt ' c IlK p t th. Cm C.f-C KPMír. u* M-I k, úw> He bpl rt* t> kt H Ktto Mm. UlMta, IMI Cfu»X*t ."Cd lv* K* atatr Vilng 3 rwtf.pr ÍM 3 Pk** <P> vudap Mt «ttl k ié1 SU . MMÜ* lkat Ii Pl KM ti.iv mMunc, Omp-. „Mtt +._t*uwt*j* top,: tvWcDfk Ulti omdi ... ita ivdbojdc*. Jbt „ti CVovít kx Uikr Umjci,-,., » „ (tv IX; 1 I IMII VpBtMPIliaVdtpl ||Xi(il.t It-vV iCk.J VI kvvfrnl HÍM h ..-J Nett" CModlír »tt ***h.i »o „e dnti, 1 r..i ."ttvj kék |M*J**léc i .evtrri . l iK* dvikl „I.OíVl „'W VÍVI.„PlUlc* ..i-1 «v*Md^Md*J*«lMfoi*(, Cl 1 tr i „é <\- • Orf .1- *.a .Mp *fcfe»* i hP*. P-ÍVlI (kV - M Jdt tvl*,. p' V, VIRTUÁLIS KÖTETEK EZREI FÉRNEK EL EGY DIGITÁLIS KÖNYVOLVASÓN Illusztráció: DM/DV DÖBBENTEN ÁLLNAK A TRAGÉDIA ELŐTT A CSALÁDTAGOK, ISKOLATÁRSAK Mintadiák volt Atilla -9 Folytatás az 1. oldalról Atillát és az édesapját is ugyanez érde­kelte, az utóbbi időben különösen sokat és jókat beszélgettek. - A legjobb bará­tok voltunk - mondta az apa. - Mindhá­rom fiamra nagyon büszke vagyok, de ebbe a boldogságba beleszólt a kegyet­len élet. Elvette a nagyobbik fiamat. Megpróbáltuk szóra bírni Atilla né­hány barátját, de valamennyien azt mondták: egyelőre képtelenek beszélni, még mindig nem tudták feldolgozni a történteket. Megosztotta viszont emléke­it velünk egyik kedves tanára, Pál Lászlóné, aki még az országos középis­kolai tanulmányi versenyre is felkészí­tette. Mint könnyes szemmel mesélte, Atilla volt az első a József Attila Gimná­ziumban, akinek sikerült történelemből az országos döntőig eljutnia, ráadásul ott nyolcadik lett - ez egyúttal azt is je­lentette, hogy felvételi nélkül juthatott be a szegedi egyetem jogi karára. Ez még harmadikos korában történt, ám ettől függetlenül negyedikben is végig látogatta az órákat, szorgalmasan ta­nult. Ugyanakkor egyéniségén érződött a sportszeretet is: ahogy nőtt a tét, a ta­nulásban is úgy tudott mind keményeb­ben dolgozni. - Az érettségi után is gyak­ran találkoztunk, mindig kedves és tisz­telettudó volt. A mai napig mintadiálc­ként emlegetem őt a tanítványaimnak, sokat jelent nekem az emléke - mondta a tanárnő. Atillát mindenki szerette egykori osztályában is - egyik diáktársától úgy tudjuk, az osztály közösen szeret­ne búcsút venni tőle, és annyi szálból készíttetnek neki csokrot, ahányan az osztályban tanultak. A gimnázium fo­lyosóján megtaláltuk a tablót, az otta­ni fotóról komoly tekintetű, határozott fiatalember nézett vissza ránk. li PÁL LÁSZLÓNÉ TANULMÁNYI VERSENYRE IS FELKÉSZÍTETTE ATILLÁT Fotó: Segesvári Csaba BNMMMMNNMMMNNMMNMNI Vinkler-grafikák a múzeumnak Vinkler László hat grafikájával gaz­dagodott a Móra Ferenc Múzeum gyűjteménye. Az alkotásokat a mű­vész egyik barátjának, Kerényi Ká­rolynak a lánya, Cornelia Isler-Keré­nyi adományozta. MUNKATÁRSUNKTÓL Vinkler László 1947-ben szervezte meg a szegedi tanárképző főiskola rajz és mű­vészettörténet tanszékét. A görög mitoló­gia által elbűvölt festőművész, grafikus és művészeti író a 60-as évektől többször meglátogatta az Asconában élő Kerényi Károlyt, az ókortudomány és a vallástör­ténet nemzetközi hírű tudósát. A pro­fesszor a másodüc vüágháború idején te­lepedett le a svájci Asconában, ahol ba­rátságot kötött a világhírű pszichológus­sal, Junggal is. A szegedi múzeum gyűjteményébe került hat grafikát Vinkler László a hat­vanas-hetvenes években asconai vendé­geskedése során vihette ajándékba a Ke­rényi családnak. Több mint három évti­zed után kerülnek most vissza a műalko­tások keletkezésük helyszínére, Szeged­re. Az adományozó Cornelia Isler-Keré­nyi részben édesapja nyomdokain ha­lad, fő szakterülete a görög művészet. Úgy gondolta, hogy a Vinkler-életművet őrző, gyűjtő Móra-múzeumban lesznek a legjobb helyen az alkotások, amelyek jól jellemzik az egész Vinkler-életművet - tájékoztatta tegnap lapunkat Medgyesi Konstantin, a múzeum sajtóreferense. ' 3V Térváron ma a mélyszegénység az űr Nevenincs utca, rajta kétóránként áthaladó buszjárattal és egy égbe meredő közeli őrtoronnyal. A szerb határ mellett fekvő Térvárt hajdan köznemesek lakták - ma romos há­zak és nagy szegénység fogadja a lá­togatót. KISS GÁBOR GERGŐ „Vár állott, most kőhalom" - rémlett fel bennünk Kölcsey Ferenc Himnu­szának nevezetes sora, amikor Térvár egyik tábláján azt olvastuk, hogy a középkorban alapított és akkor virág­zó települést valaha köznemesek lak­ták. Ameddig a szem ellát, ma min­denhol puszta, alig 20-30 ház, nagyon rossz állapotban. A közigazgatás szempontjából Tisza­szigethez tartozó, onnan mindössze né­hány kilométerre lévő településen, ahol kevesebben laknak, mint egy szegedi tízemeletes panelban, három perc alatt lehet végigmenni - gyalog. Térváron mindössze egyetlen nevenincs utca van, amin a busz kétóránként jár át, az alapvető szolgáltatásokon kívül - gáz, villany, víz - pedig minden hiányzik a községből. Persze ki is akarna itt boltot nyitni? - Nagy a szegénység, a többség szo­ciális segélyből vagy nyugdíjból él. Ha sok pénzem lenne, bemennék a vá­rosba - magyarázta Petrovics Ferenc. Azt mondta, hogy aki nem termel va­lamit a ház körül, az éhen hal. Ezért egyáltalán nem lepődtünk meg, ami­kor az úton előbb birkák, majd gyön­gyösök jöttek szembe. A tömérdek törmelék és a házak környékén tárolt szemét mellett a civilizációt egy tele­fonfülke, valamint egy hajdan játszó­térként funkcionált kisebb tér jelenti. Utóbbi romos hintáinál és régi libikó­káinál azonban senki nem játszott. Térvár legelső házát Tiszasziget felől Süli-Zakar László lakja. - Szegedről költöztem ki az olcsóbb élet reményében. A házamat 400 ezerre tartják, úgy gondoltam, majd állatokat tenyésztek körülötte, de be­teg lettem. Most nem tudom, hogy mi­hez kezdjek - beszélt a nyugdíjából élő férfi. Térvártól néhány száz méterre, már SÜLI-ZAKAR LÁSZLÓ NEM AKAR ELKÖLTÖZNI A HATÁR MENTI TÉRVÁRRÓL Fotó: Schmidt Andrea HALÁLRA FAGYOTT A GRAFIKUS. Idén január elején az egyik térvári romos épületben halálra fagyott az 50 éves Duska Ibolya. A grafikus, több egyetemi kiadvány munkatársa Szegedről költözött ki a kevesebb ki­adás reményében, de az életével fi­zetett mindezért. Bodó Imre tisza­szigeti polgármester a haláleset kap­csán akkor azt mondta lapunknak, hogy mindegyik hatalomban lévő döntéshozónak egyszer le kellene utaznia Térvárra, hogy meglássák, mit jelent az igazi szegénység. szerb területen egy őrtorony magasbk komoran az égbe. A hajdan szebb napo­kat látott település iskolája most lakó­házként funkcionál, ahol Kiss Ilona él szüleivel. A19 éves lány elmondta, hogy a falu fiataljai nem járnak össze, szóra­kozni sehova sem mennek. A jövőjével kapcsolatban hiába kérdezgettük, nem tudott rá mit felelni. A szegénység és a szűkös lehetőségek ellenére a többség nem akar hátat fordítani. Előnyként a csendet és a jó levegőt emiitették a falu­beliek, köztük Szécsi József, aki már 14 éve vallhatja magát térvárinak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom