Délmagyarország, 2009. március (99. évfolyam, 51-76. szám)

2009-03-23 / 69. szám

a pénz beszel © SIKER, ERTEK ES GAZDASAG MINDEN HÉTFŐN SZERKESZTI: KOVÁCS ANDRÁS 2009. MÁRCIUS 23. Alapvető élelmiszerek ára 2007-ben ás most: másfélszer többe kerül a bevásárlás DRÁGÁBBAN ESZÜNK, MINT KÉT ÉVE Hány forintba kerültek az utóbbi két évben az alapvető élelmiszerek? Termek tojás (db) száraztészta (500 g) fehér kenyér (l kg) liszt (1 kg) étolaj (11) Összesen: Drágulás mértéke 2009. március 2007. március 2008. március m "a FORRÁS: DM/DV-GVÖJTFS DM-GRAFIKA Duplaannyiba kerül a liszt, a tojás, mint 2007-ben, a tészta és a tej másfélszeresére drágult - derült ki lapunk bevásárlókörútján. Nem jobb a helyzet a zöldségpiacon sem. A drasztikus emelkedést tavaly tapasztalhattuk, idén is drágul minden - csak már nem annyira. Aztán pedig erős önmarcangolásba kezdtünk: miért pont azt a piskótát szeretjük legjobban, s kérjük kai kerül többe, mint két éve, a liszt pedig több mint duplájára, 125 százalékkal drágult. Azzal vigasztalódtunk: nem ehetünk mindig fehér kenyeret. Bár az általunk vizsgált termékek közül ennek ára változott legkevesebbet: „csupán" 18 százalékkal emelkedett. Mivel a fogyasztóiár-index 2007-ben 8, 2008-ban 6,1 százalék volt, így jócskán az inflációt meghaladó mértékben nőtt mindennapi kenyerünk ára. Különösen tavaly: 2008-ban az előző évhez képest egyharmadával kellett többet fizetni az élelmiszerekért. Ez a horribilis növekedés azóta mérséklődött, de még így is jó 10 százalékkal drágább a tej, a tészta, mint tavaly. Elemzők szerint mindenesetre már nem hasad tovább: bár várható még idén áfaemelés (20-ról 23 százalékra emelne a kormány), ez nem növeli számottevő mértékben az élelmiszerárakat. Szabó Márton, a Kopint-Tárki vezető elemzője úgy látja: a kereskedők várhatóan nem hárítják át teljes egészében a fogyasztókra a megnövekedett adóterhet, mert el akarják adni az árujukat, márpedig a kereslet már most is lanyhul. Csak az infláció alatti mértékben emelkednek idén az élelmiszerárak - állapítja meg az Agrár-Európa Kft. is. R. TÓTH GÁBOR Másfélszer annyi pénzből tölthetjük meg kosarunkat a legalapvetőbb élelmiszerekkel, mint két éve - derült ki lapunk bevásárlókörútján. Ha csak tojást, száraztésztát, fehér kenyeret, lisztet, étolajat és tejet vásároltunk, 2007-ben 990 forintot mutatott a kaszsza. Idén márciusban már mindezért közel 1490 forintot kell fizetnünk. Módszerünk a következő volt: bevásárlócetlinkre a legfontosabb élelmiszerek kerültek, egy-egy, általunk meghatározott márkából. Ezek árait aztán több szegedi üzletben, kisboltok polcain, hipermarketek szórólapjain kutattuk. Végül - ezekből az adatokból készült táblázatunk - a legolcsóbb és legdrágább termék átlagárát írtuk fel. Zöldségek: 50-200 százalék plusz A zöldségeknél sem jobb a helyzet: a friss import zöldségfélék közül több termék 50-200 százalékkal kerül többe, mint tavaly ilyenkor - írtuk meg nemrégiben. Acukkini átlagosan 60, a brokkoli 70, a kígyóuborka 100, a karfiol pedig 130 százalékkal kerül többe 2008 hasonló időszakához képest. mindig édesanyánktól, amelynek hozzávalói a leginkább drágultak? Hiszen a tojás mintegy 80 százalékA vásárlók már így is felkapják a fejüket a kenyér vagy a tej árának alakulására - utóbbi esetében • Az inflációt meghaladóan nőtt a kenyér ára FOTÓ: SCHMIDT ANDREA ugyancsak látványos, jó 50 százalékos a drágulás az elmúlt két évben. - Lightosabban, de folyamatosan emelkednek az árak. Az emelkedés, csak az a tuti - sommázta tapasztalatait az egyik dorozsmai élelmiszerbolt pénztárosa. Egy cég dolgozik, egyet felszámolnak, egyet frissen alapítanak VÁLSÁGJELEK AZ ÉPÍTŐIPARBAN A kormány szándéka, hogy minél hamarabb megoldást találjon az építőipari lánctartozások csökkentésére, s arra, hogy a vállalkozók egyik cégükbó'1 tudatosan a másikba mentsék át a pénzt - mondta Fegyverneky Sándor országos főépítész a minap. MUNKATÁRSUNKTÓL Fegyverneky Sándor jellemzése szerint az építéssel foglalkozó vállalkozók általában három céget birtokolnak: egy dolgozik, egyet éppen felszámolnak, egyet pedig frissen alapítanak. így előre megtervezik, hogy a projektből mikor viszik ki a pénzt. Gyors „bíráskodással" a pénzt még utol lehetne érni, és viszszahozni az alvállalkozók kifizetésére, vélekedett. A kormány szándéka, hogy a jövő évtől az állami beruházásoknál a fö- és alvállalkozásokat a Magyar Államkincstár fizesse ki, így ebben a szférában megszűnik a lánctartozás. Rábai György szakértő arról beszélt, hogy ha a lakást befektetésnek tekintjük, akkor például Berlinben szabályozott körülmények között 8-10, míg Budapesten „vadabb" feltételek mellett 5-6 százalék a hozam. Ha Magyarországon is ingatlanadó lesz, akkor a hozam akár ötödével is csökkenhet, viszont a bérleti díj nem emelhető. így a lakásokat kell olcsóbban építeni, ami viszont a minőség romlásával járhat. Szerinte a jó helyen fekvő, energiatakarékos épü] Lakásfronton is visszaesés Az idén 20-25 ezer új lakás épülhet, miközben tavaly az országban 36 ezer lakásra adtak ki használatbavételi engedélyt - hangzott el az Otthon Centrum tájékoztatóján. A válság hatásaira csak késéssel reagáló ingatlanfejlesztések száma, azaz a kínálati oldal jövőre az ideinél is erőteljesebben zsugorodhat, amelynek egyik oka a már átadott, de még eladatlan sok ezer lakás. Többéves távlatban azonban akár hiány is keletkezhet, ha újra normálisan működik majd a piac. Az új építésű lakásoknál javul a vevők alkupozíciója, megjelentek a készpénzes vevők, ismét sláger lett az 1,5-2 szobás lakás. Szerencsére nálunk nem alakult ki olyan ingatlanpiaci buborék, mint néhány régiós országban, ezért komolyabb áresésekre nem lehet számítani, arra inkább, hogy jó minőségű lakást lehet venni elérhető áron. BS MÍNUSZ 16 SZÁZALÉK. Az építőipari termelés 16 százalékkal csökkent idén januárban - közölte a múlt héten a KSH. Az első hónap alacsony teljesítményében a gazdasági visszaesés mellett az előző évinél 2,9 Celsius-fokkal alacsonyabb hőmérséklet is közrejátszott. Tavaly az év egészében az ágazat termelése hat százalékkal maradt el a megelőző évitől - az idei várakozások ennél sokkal borúlátóbbak. letben lévő lakások bérleti díjai 5-7 év távlatában emelhetők. Akar László, a gazdaságkutató vezérigazgatója a halasztható keresletű iparágak közé sorolta az ingatlanágazatot, beleértve az építőipart is. így válság idején csökken a kereslet, de a lakásoknál van egy szint, amely alá nem eshet. Az irodapiac ennél roszszabb helyzetben van. Az ingatlan-értékbecslők megrendelése az utóbbi hónapokban negyedével csökkent. Van olyan vélemény is, hogy a bankok által visszavett lakásokból állami, önkormányzati bérlakásállományt lehetne kialakítani. Egy ideig úgy tűnt, hogy a kormány vevő az ötletre, de helyette a lakáshitel-törlesztésre vállalt garanciáról hozott törvényt a parlament. • Belső munka. Hosszabb távon akár lakáshiány is lehet ILLUSZTRÁCIÓ: KARNOK CSABA