Délmagyarország, 2009. március (99. évfolyam, 51-76. szám)

2009-03-18 / 65. szám

Szerda, 2009. március 18. Megyei tükör 17 Kossuth-díjjal tüntették ki március 15-én Juronics Tamás balettművészt, koreográfust, rendezőt, a Szegedi Nemzeti Színház és a Szegedi Kortárs Balett művészeti vezetőjét. A két tár­sulat és a város közönsége egyik legsi­keresebb koreográfiájának, Bartók A csodálatos mandarin című balettjé­nek előadásával ünnepli a művészt, aki a köszöntés gesztusát viszonozza is: kivételes alkalomként maga lép fel a címszerepben. Az előadást március 23-án, hétfőn 19 órai kezdettel tartják a nagyszínházban. Jegyek korlátozott számban - személyenként 2 darab ­térítésmentesen kaphatók; kizárólag személyesen vehetők át a színház jegypénztárában (Szeged, Stefánia 6.) mától hétköznap 10-17, szombaton 10-12 óráig. LANTOS NEMESÍTÉSE VERI A HOLLAND FAJTÁKAT IS KIVÉTELES ALKALOM: JURONICS TAMÁS ÚJRA A TÁNCSZÍNPADON Fotó: Frank Yvette Juronics Tamás ünnepi Mandarinja MUNKATÁRSUNKTÓL A japánok ráharaptak a magyar paprikára Több távol-keleti óriáscég érdeklő­dik az SZTE Mezőgazdasági Karán ku­tató Lantos Ferenc nemesített papri­kafajtája iránt. A C-vitaminban és kalciumban gazdag termény lehet az első, nagyüzemben termesztett ma­gyar áru Japánban. R. TÓTH GÁBOR - A japánok évek óta próbálkoztak a paradicsompaprika-termesztéssel, de a koreai, holland típusok nem voltak elég jók. A szentesi zöldségkutató inté­• jjgj Tovább kell vinni # # Szent-Györgyi Albert örökségét. Lantos Ferenc zet munkatársaként 2004-ben Japánba utaztam. Az ottaniak rögtön érdeklőd­tek a magyar paprika iránt, ám a talaj kalciumhiánya, különféle kórokozók miatt nem tudták termeszteni. Ezért kezdtem kísérletezni a nemesítéssel ­eleveníti fel a kezdeteteket Lantos Fe­renc, a Szegedi Tudományegyetem Me­zőgazdasági Kara Növénytudományi és Környezetvédelmi Intézetének tudo­mányos segédmunkatársa. íróasztala mellett japán feliratok, To­kió-térkép, japán névjegykártyák, s egy japán mondás: „ha hétszer el­buksz, nyolcszor gyürkőzz neki!". Lan­tos Ferenc nem gyürkőzött hiába: öt év alatt olyan paprikafajtát nemesített ­egy japán kutatóval, Wachi Yoshitaká­val -, amelyre a Távol-Keleten is ráha­raptak. A 60 ország részvételével, mintegy 50 ezer látogatóval megrende­zett, tokiói Foodex nemzetközi élelmi­szer-ipari kiállításon, március elején óriási sikert aratott a magyar paprika. - A15 milliós Tokióban rövidesen ma­gyar étterem nyílik. Ott is használják majd a paprikát, de három óriáscég, például a Mitsubishi agrárvállalata is érdeklődött - meséü. A különleges pap­rikafajta lehet az első magyar termék, amelynek nagyüzemi termesztése is beindulhat a felkelő nap országában. A Lantos-féle paprika C-vitamin-tar­talma 35-40 százalékkal magasabb, mint a koreai, holland terményeké, jó­val ízletesebb is. Jobb a kalciumfelvevő és -megtartó képessége. A japán nők legnagyobb örömére: a vásárhelyi ku­tató úgy tapasztalta, ők 25 éves koruk­tól tudatosan készülnek a szülésre, fon­tos számukra az egészséges életmód. LANTOS FERENC PAPRIKÁJA AZ ÖREGEDÉST IS LASSÍTJA Fotó: Tésik Attila - A japán piacra csak minőséggel le­het betörni. Előnyben részesítik a ter­mészetes dolgokat, olyan fajtára van szükségük, amelyet szántóföldön le­het termeszteni. Egyre nő az olyan ter­mékek iránti érdeklődés, amelyeknek tudományosan bizonyított hatásuk van az emberi öregedés lassítására. Ilyen ez a paprika is - meséli Lantos Ferenc, hozzátéve: hazánk híre még Kedvenc étele: a sör Lantos Ferenc 2004 óta szinte hazajár Tokióba. Középfokú nyelvvizsgát szerzett japánból. - Az ottaniak megőrzik tradícióikat, nem felejtettek el japánnak maradni. Hihetetlen a tisztaság, a vallási türelem. Nehéz volt hozzászokni a kis asztalokhoz, a különleges ételekhez - meséli. Utóbbi miatt mindenhez sört ivott - ha kérdezték, mi a kedvenc japán fogása, a habzó nedűt említette. mindig nagyon jó a felkelő nap orszá­gában. - A királyi Magyarország kerté­szeti nagyhatalom volt, a japánoknak először a paprika jut eszükbe rólunk. Azt is megmondták nekem: itt nagyon okos kutatók vannak, nagyon kevés pénzzel. A 2004 óta folyó kutatás jövőre zá­rul - a paprika szabadalmi védettségé­nek intézése, a gének tulajdonságai­nak stabilizálása van hátra. - Tovább kell vinni Szent-Györgyi Albert örök­ségét - véli Lantos Ferenc, aki szomo­rúnak tartja, hogy a különleges papri­kát Magyarbánhegyesen fogják ter­meszteni, mert a „szentesi zöldségku­tatónak nincsen gazdája, pedig ha lát­na a projektben fantáziát a város, be­indulhatna itt az élet". S BOLONDOK NAPI KONCERT. Humor a zenében címmel április l-jén, bolondok napján ad legközelebb koncertet Szecsődi Ferenc Szege­den. Az SZTE ZFK tanszékvezető professzora a Fricsay-teremben a tanítványaival együtt lép majd fel. Az est mottója: „Akinek humora van, az mindent elérhet, akinek nincs humora, az mindenre ké­pes." Szecsődi Ferenc örömmel újságolja azt is, hogy hosszú idő után végre sike­rült hozzájutnia egy hozzá méltó mes­terhegedűhöz. - Hihetetlen, de ez egy új magyar hangszer, amit a Cremoná­ban végzett Székely Márton készített. Március 14-én a Régi Zeneakadémián adtam egy különleges koncertet Mes­termüvek magyar mesterhegedükön címmel. Hét müvet játszottam el, mindegyiket más-más új magyar mes­terhegedün. Óriási siker volt, ötven pótszéket be kellett tenni, és rengete­gen kint rekedtek. így is szeretnék segí­teni a magyar hangszerkészítő szakmá­nak, mert kitűnő munkát végeznek. Az én hegedűmet külföldön sokan Guar­nerinek hitték. Büszkén mondtam: igen, magyar Guarneri. Ezeknek a nagyszerű magyar mesterhegedüknek csodálatos a hangjuk, ráadásul gyö­nyörűek, esztétikai élményt is nyújta­nak. Az sem mellékes szempont, hogy nem kerülnek annyiba, mint egy Stra­divari vagy egy Guarneri. Világcsűcstartó „a magyar Paganini" Érdemes művész címet kapott Sze­csődi Ferenc hegedűművész, az SZTE Zeneművészeti Karának tanszékve­zető professzora, aki 13 lemezből álló Hubay-CD-sorozatával világcsúcstar­tó lesz. Külföldön „a magyar Pagani­niként" emlegetik. HOLIÓSI ZSOLT Egyetlen olyan hangszeres előadó van ma Magyarországon, aki nem buda­pestiként nemzetközi elismertségre tu­dott szert tenni: a március 15-én érde­mes művész, címmel kitüntetett Sze­csődi Ferenc. A Hungaroton Classic egyedülálló vállalkozásba fogott, ami­kor 1996-ban a szegedi hegedűmű­vésszel és a zongorista Kassai István­nal megkezdte a hegedűvirtuóz kom­ponista, Hubay Jenő összes hege­dű-zongora művének lemezkiadását. A 13 CD-ből álló sorozatot Hubay szü­letésének 150. évfordulójára, 2008-ra szerették volna befejezni. A hangfel­vételek el is készültek, de eddig csak 11 lemez jelent meg, a tizenkettedik CD a napokban kerülhet a boltokba, a ti­zenharmadik kiadását pedig novem­berre tervezik. Ezzel Szecsődi Ferenc világcsúcstartóvá válik: ennyi lemezt ugyanannak a szerzőnek a müveiből még egyetlen hangszeres előadó sem készített. A vezető amerikai, francia és német zenekritikusok máris szuperlatívu­SZECSÓDI FERENC ELÉGEDETT A MAGYAR HANGSZERKÉSZÍTŐK MUNKÁJÁT DICSÉRŐ ÚJ MESTERHEGEDŰJÉVEL szókban írnak „a magyar Paganini­ről". Tavaly három új lemez anyagát vette fel, ami - ismerve a hihetetlen virtuozitást igénylő Hubay-műveket ­önmagában is hatalmas teljesítmény. Szecsődi Ferenc azt szokta mondani: a lemezfelvételek kapcsán annyit uta­zott már Szeged és Budapest között, hogy azzal kétszer megkerülhette vol­na a Földet. Hubay-lemezeit világszer­te játsszák a komolyzenei rádiók, nemrégiben pedig Svájcban, egy nem­zetközi zenei konferencián tartott hangverseny-előadást A világhírű Hu­bay-hegedűiskola címmel. - Az érdemes művészi kitüntetésre a hangversenyszervezők szövetsége terjesztett fel, igazából a koncertezé­sért kaptam - árulja el Szecsődi Fe­renc, aki a mai komponisták szerze­Fotó: Frank Yvette ményeinek népszerűsítésében is sze­repet vállal. Eddig hét kortárs hegedű­versenyt mutatott be, Durkó Zsolt, Ko­csár Miklós és Huszár Lajos neki aján­lotta egy-egy versenyművét. - Egy éve vagyok tagja a Magyar Zongorás Trió­nak, jelenleg repertoárjukat tanulom, boldogság, hogy az életemből eddig kimaradt kamarazenélésre is adódik immár lehetőségem.

Next

/
Oldalképek
Tartalom