Délmagyarország, 2009. március (99. évfolyam, 51-76. szám)

2009-03-18 / 65. szám

Szerda, 2009. március 18. Megyei tükör 17 • A 30 ÉVES PARTFALNAK MOST IS ÁLLNIA KELL A TISZA TÁMADÁSÁT Fotó: Schmidt Andrea Pénzre vár a 30 éves szegedi partfal Szegeden az árvízvédelmi rendszer leginkább szem előtt lévő része a belvá­rosi partfal. A vasbeton szerkezet csúnya, szürke, „lyukas", és elválasztja a várost a folyótól. Egyszerre kellene az árvízvédelmet biztosítani és a Ti­sza-partot megszépíteni - talán lesz rá 1 milliárd forint. FEKETE KLÁRA Legkésőbb április közepére kap vá­laszt a szegedi önkormányzat és az Atikövizig: megnyerik-e KEOP-pályá­zaton az 1 milliárd forintot a partfal megújítására? A 2006-os árvíz, a Tisza több mint 10 méteres vízszintje ugyanis kihozta a 30 éves partfal gyenge pontjait. Az 1979-ben épített vasbeton fal ugyan megvédte a várost 3 éve, ellenállt az ed­digi legnagyobb víznyomásnak, de ki­derült minden gyengéje: az ülesztések­FOTÓK a témáról «interneten! www.delmagyar.hu nél a vízzárás tökéletlen, a partfal mö­gött ismeretlen nyomvonalú és átmérőjű régi tégla vízelvezető rendszer létezik. Az Atikövizig szakemberei, szegedi építészek egyhangúan azt mondták: az árvízvédelemre fordított költségek tö­redékéért - számítások szerint 15 milli­árd forintért - mobü partfalat, csak ár­vízi védekezéskor „előugró" védművet kellene építeni. A mára elavult és a vá­rost a Tiszától elválasztó betonszerke­zetet pedig le lehetne bontani. Az elképzelésekre azonban nem si­került pályázati forrást találni. Tavaly viszont önkormányzatok számára, ár­vízvédelmi fejlesztésekre írtak ki pá­lyázatot, csakhogy ezen legfeljebb 1 milliárd forintot lehet nyerni. Decemberben Szeged az Atikövizig­gel együttműködve jelentkezett a ten­derre - mondta el Nagy Sándor város­fejlesztési alpolgármester. Ennek vár­ják most az eredményhirdetését. Sze­rinte minden azon múlik, hányan ad­tak be pályázatot, és hogy Szegedhez képest máshol mennyire súlyos az ár­vízi helyzet. Kozák Péter, az Atikövizig osztályve­zetője elmondta, mire lenne elegendő az 1 milliárd forint a gyerekklinika és a Belvedere közötti 1,5 kilométeres sza­kaszon. A klinikasor előtt, a meglévő partfal elé lemélyítve résfalat építené­nek, a beton elé pedig az áramlások kézben tartására függönyfalat. A Stefá­nián pont fordítva: a park felőli részen, a járdába süllyesztenék a résfalat. Feladták volna a mobil partfal ötle­tét? Nem. Amit az 1 milliárdból meg­rossal. „A régi álom elemeire bontva valósulna meg" - foglalta össze tömö­ren Kozák Péter. A későbbiekben is pályázati forrásból építkeznének. Első Mobil ötlet Az építészek és a vízügyi szakma együtt dolgozta ki az úgynevezett mobil partfal koncepcióját 2006-ban. Ilyen működik Kölnben, ilyet építettek Prágában is a 2001-es árvíz után. Szegeden is az alugerendás partfalban gondolkodnak, amely akár a jelenlegi gát szintjénél magasabb árvizek ellen is megfelelő védelmet biztosítana. Árvízkor csak elővennék a raktárból, és összeszerelnék. Vesmás Péter Ybl-díjas városépítész (képünkön), a tanulmánytervet kidolgozó Tér és Forma Építész Stúdió vezetője szerint ha elnyerné a város a pályázatot, „kinyílna egy ajtó", és következetesen végig lehetne vinni a koncepciót. építenének, rá lehetne telepíteni a mobil gátat, és legvégül a beton el­bontásával egybenyitni a Tiszát a vá­lépésként az árvízvédelmi biztonságra törekednének, utána jönne a szépé­szet, a lépcsősor, az út felújítása. Székely Tamás: közmunka a egészség­ügyben is NEM BÍRJAK A VERSENYT A TŐKEERŐS LANC0KKAL Pácban a kis patikák Egyre kilátástalanabb helyzetbe kerülnek a kisebb forgalmú gyógyszertárak Szegeden is, bár - a vásárhelyiekkel ellentétben - még egyik sem húzta le a rolót. A kicsik nem bírják a versenyt a nagy patikaláncokkal - és erre most rátesz a gazdasági válság is. MUNKATÁRSUNKTÓL Az év első két hónapjában a terve­zetthez képest elmaradtak a társa­dalombiztosítás bevételei, ezért kor­látozó csomagot dolgozott ki a tár­ca, amit ma be is mutattunk a par­lament egészségügyi bizottságának - mondta tegnap Székely Tamás Szentesen. A szakmai fórumra meg­hívott egészségügyi miniszter hoz­zátette, a kidolgozott intézkedések a gyógyszertámogatásokat és a beteg­ellátást is érinteni fogják. A 6000 támogatott gyógyszer közül 5-600-nál lesz érzékelhető, mintegy 100 forintos áremelkedés. A házior­vosi rendszert egyáltalán nem, a já­róbeteg-ellátást pedig alig fogják be­folyásolni a változások, a legna­gyobb terhet a kórházaknak kell vi­selniük. A miniszter leszögezte, minden teljesítményt kifizetnek majd, de 10 százalékos teljesítmény­növekedés esetén ellenőrzik az in­tézményeket. Az érdeklődők kérdéseire vála­szolva Székely Tamás elmondta, áp­rilis végére elkészül a minimumfel­tétel-rendszer, amely megszabja majd, hogy hol milyen ellátást lehet végezni. A hiányszakmák finanszíro­zására többletforrásért lehet pályáz­ni, illetve az egészségügyet is bevon­ják a közmunkaprogramba. Utóbbi lehetőséget biztosít majd arra, hogy közel ezer, végzettséggel rendelkező állástalan visszatérjen az ágazatba. A miniszter azt is elárulta, hogy a sürgősségi osztályok fejlesztésére ki­irt pályázat nyerteseit jövő héten hirdetik ki - ebben érdekelt a szente­si kórház is. TOMBÁCZ RÓBERT Szegeden az ANTSZ legutóbbi adatai szerint még mindig 46 közforgalmú patika működik, de a kisebbek egyre inkább sodródnak a csőd felé. A 2007 elején - a patikaliberalizációs törvény megszületésével - kitört gyógyszertár-alapítási láz megállt, sőt: hamarosan a bezárások korszaka jöhet el. Az első szegedi áldozat a szentmi­hályi patika volt, amely tavaly ilyen­kor húzta le a rolót - nemrégiben pe­dig vásárhelyen kényszerült ugyaner­re két gyógyszertár. A kialakult hely­zetet főként a tökerős patikaláncok megjelenése magyarázza. A kisebb, hálózathoz nem tartozó gyógyszertá­rak nem bírják a pácisensekért folyó ár- és szolgáltatási versenyt. - Tavaly óta még rosszabb lett a helyzetünk, a közelben nyílt, patika­lánchoz tartozó gyógyszertár tovább csökkentette a forgalmunkat - mondta el Szoboszlainé Varga Gabriella, az Acél utcai Korall tulajdonosa. Múlt év­ben még hitelt vett föl, felújításra - de erről ma már szó sincs. A kölcsönt a gyógyszerkészlet fenntartására kellett költenie, hogy talpon maradjon. A költségek csökkentése érdekében két gyógyszerészétől is megvált. A gazda­sági válság is érzeteti a hatását: erősen csökkent a kereslet a vény nélküli, sza­badáras szerek iránt, és a vényes gyógyszerekért is csak nyugdíj- vagy fizetésnapok után jönnek többen. - Nem kellünk a patikaláncoknak sem. Tízmillió alatti a forgalmunk, és csak 18 millióssal vennének be - felel­te felvetésünkre, hogy miért nem csat­lakoznak valamelyik lánchoz. Most törzsvásárlói kártyával próbálkoznak, hogy megtartsák eddigi vevőiket - és várják a helyzet javulását. Legrosz­szabb esetben - mondta a tulajdonos ­bezárnak és eladják az ingatlant. De nem szakmai befektetőnek, olyan ugyanis nincs. Hasonló krízisről számolt be a Csap utcai patikatulajdonos, Király István felesége is. Áprilistól nekik is meg kell válniuk egy munkatársuktól, mert a forgalom legalább egyharmadával visszaesett. - Mindez egy év alatt tör­tént. Ezzel a törvénnyel nagyon betet­tek nekünk - utalt keserűen a patikali­9 RECEPT NINCS, CSAK KUPON. - Teljesen bizonytalan, kiszámít­hatatlan a helyzet. Nemcsak az okozza a forgalom-visszaesést, hogy a szomszédba települt egy patikalánc tagja, de a válság is hozzájárul ehhez - magyarázta Mészárosné Engi Mónika, a mak­kosházi Pelikán patika vezetője. Elmondta: mindenki megszenve­di, hogy az egyre kisebb árréssel forgalmazott gyógyszerek bevéte­lén egyre több patika osztozik. Biztos receptet ők sem tudnak a túlélésre, de jelenleg olyan kupo­nokat adnak a pácienseknek, amit a szomszédos pékségben levásá­rolhatnak. Ők ezzel igyekeznek megfogni a vásárlókat. beralizációs törvény hatásaira. Hozzá­tette: hiába is próbálnák eladni, nem találnának vevőt a petőfitelepi gyógy­szertárra. -»l!lmM VÁLLALKOZÓI FÓRUM A KAMARÁBAN Vállalkozói fórumon mutatja be a konk­rét támogatásokat, válságenyhítő eszkö­zöket a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium a Csongrád Megyei Keres­kedelmi és Iparkamara épületében ma délelőtt 11 órától. Varjú László államtit­kár tart előadást, tanácsadók és konzul­tációs pultok várják az érdeklődőket az európai uniós vállalkozói pályázatok­ról, a Magyar Fejlesztési Bank hiteleiről, a Magyar Befektetési és Kereskedelem­fejlesztési Ügynökség és a Regionáhs Munkaügyi Központ szolgáltatásairól. VILIAMOSFEJLESZTÉSEKRŐL SZEGEDEN A szegedi villamosprojekthez hasonló bővítések, felújítások zajlanak Debre­cenben és Miskolcon, és nagyságren­dekkel nagyobb fejlesztésbe fogott a fő­város - erről tartottak közös szakmai konferenciát az érintett városok közle­kedési szakemberei, a kivitelezők, a beszállítók és a szakhatóságok tegnap Szegeden. Mint ismeretes, Szegeden 29,4 milliárd forint értékű tömegközle­kedési fejlesztés zajlik 2011-ig. Elek Ist­ván, a Szegedi Közlekedési Kft. infrast­ruktúra főmérnöke elmondta: idén nyáron elindulhat egy 10 kilométeres pályaszakasz rekonstrukciója és egy 3,8 kilométeres szárnyvonal kiépítése, valamint nemsokára lezárul az új villa­mosokra kiírt közbeszerzési pályázat. 18 HATÁRSÉRTŐ, KÖZTÜK 6 GYEREK Tizennyolc határsértőt, köztük hat gyermeket fogtak el a rendőrök Szege­den és környékén huszonnégy óra alatt - tájékoztatott Pál János alezre­des, a Csongrád Megyei Rendőr-főka­pitányság sajtószóvivője tegnap. A Szegeden, Röszkén és Asotthalmon el­fogottak között volt két szerb család ­hat gyermekkel. A jobb megélhetés reményében indultak útnak Nyu­gat-Európa felé, csakúgy, mint a lebu­kott három koszovói állampolgár és az öt afgán. Az ügyeket a megyei rendőr-főkapitányság idegenrendésze­ti eljárás keretében vizsgálja. • SZOBOSZLAINÉ VARGA GABRIELLA, AZ ACÉL UTCAI KORALL PATKA TULAJDONOSA IS ÉRZI A GAZDASÁGI VÁLSÁG HATÁSÁT Fotó: Karnok Csaba

Next

/
Oldalképek
Tartalom