Délmagyarország, 2009. március (99. évfolyam, 51-76. szám)

2009-03-16 / 63. szám

Hétfő, 2009. március 16. Aktuális 13 ÁLLANDÓ KÉSZENLÉTBEN A SZENTESI LÉGIBÁZISON 3 perc alatt levegőben a mentőhelikopter A BÁZIS BÜSZKESÉGE A FRANCIA GYÁRTMÁNYÚ GÉP Két és fél hónap alatt már több mint ötvenszer szállt fel a mentőhelikop­ter a szentesi bázisról. A Kurca-parti város határában közel 90 millió fo­rintból felépült központot átadása óta belakta a személyzet. A bázison egy pilóta, egy orvos és egy műszaki szakember teljesít szolgálatot. SZflCS CSABA Bár a falára egy hatalmas ötöst festet­tek, sorrendben mégis az ország hete­dik, egyben legmodernebb légimen­tő-bázisa a január 5-én Szentes hatá­rában átadott létesítmény. A sárga szí­nű épület már messziről magához vonzza a Vásárhely felől érkező vagy a Kurca-parti városból kifelé haladó autósok figyelmét. - Szerencséjük van, ha egy órával korábban érkeznek, csak a szerelőnket találják itt, mentettünk - fogadott ben­nünket a kapuban Józsa József, a bázis vezetője. A most 52 esztendős, kecske­méti férfi „öreg rókának" számít a szakmában: 1979-ben került az orszá­gos mentőszolgálathoz, és már 16. éve dolgozik a légi mentésben. A szentesi központ irányítása mellett mentötiszti, illetve koordinátori feladatokat is vé­gez. Az épület bejáratához sétálva megpillantottuk a bázis büszkeségét, az AS-350 típusú helikoptert. - Ez egy 2 tonna súlyú, egy hajtó­műves, francia gyártmányú gép, amely óránként 220 kilométert tesz meg - halljuk az épp szolgálatban lévő pilótától, Tálas Csabától. - Egy tanko­lással közel négy órát tud a levegőben tölteni. Ez a típus egyébként nagyon elterjedt az egész világon: megbízha­tó, gyors, erős és gazdaságos. Percen­ként 3 liter kerozint fogyaszt. A szentesi központ Csongrád, Bács­Kiskun, Békés, valamint Jász-Nagy­kun-Szolnok déli részének (azaz a légi mentésben az 5-ös régiónak) helikop­teres mentési feladatait látja el. - Három perccel a riasztást követően már a levegőben vagyunk, és negyed órán belül megérkezünk a helyszínre ­folytatta Csaba, aki 6 éve van a Légi­mentő Kht.-nál, előtte a honvédség kö­telékében repült. - Legalább 2 kilomé­teres látástávolság mellett, ületve 200 méteres felhőalapig emelkedünk csak levegőbe. Utóbbinak jó mutatója a szomszédos tévétorony, amennyiben nem látszik legalább a fele, kockázatos a felszállás. Zivatar és hóvihar esetén sem adottak a biztonságos repülés fel­tételei. A tájékozódáshoz térképet és GPS-t is használunk, leszállás előtt pe­dig mindig teszünk egy kört a helyszín felett. A hebkopter személyzete három főből áll: pilóta, orvos és mentőtiszt. • • Mindig is légi mentő 7 7 akartam lenni, megpályáztam az állást, így kerültem a céghez. Szalóki Nándor Napnyugta után egész Európában nincs légi mentés. Ennek az az oka, hogy a hebkopter sötétben nem tud biz­tonságosan megközelíteni egy ismeret­len terepet. Hazánkban télen reggel 8-tól délután 3-ig, míg nyáron reggel 6-tól este 8 óráig riaszthatok a légi mentők. - Tavaly nyáron hallottam, hogy or­vost keresnek a Szentesen épülő légi­mentő-bázisra. Mivel mindig is légi mentő akartam lenni, megpályáztam Fotó: Tésik Attila az állást, így kerültem a céghez - me­sélte Szalóki Nándor, aki számára a re­pülés sem volt idegen, egy ideig ugyanis vitorlázott. - Beteggel csak ak­kor indulunk a kórházba, ha már vala­mennyire sikerült stabilizálnunk az ál­lapotát, a levegőben nem folyik ellá­tás. Ha a szálk'tás közben rosszabbodik a sérült állapota, azonnal leszállunk, és újra ellátjuk - tette hozzá Nándor. A most 32 éves orvos Kecskeméten lakik, munkahelyére - ha teheti - moto­ron érkezik. A légi mentés mellett men­tőautón dolgozik, kórházban ügyel, a nyári hónapokban pedig motoros men­tő a fővárosban. A szentesi bázisról ed­dig az volt a legnehezebb útja, amikor egy légzési problémákkal is küzdő cse­csemőt vittek Kecskemétről Szegedre. - Általában 3-4 napos beosztás sze­rint dolgozunk, ilyenkor nem szoktunk hazamenni, a központ kényelmes szo­báiban alszunk. A napi 8 órás pihenő­idő kötelező nálunk - mondta Józsa Jó­zsef. - Nem állandó csapatok vannak, a pilóták és a műszaki szakemberek fo­lyamatosan mozognak a bázisok kö­zött, míg az orvosok és az ápolók csak helyettesítéskor veszik fel másutt a szolgálatot. Szabadidőnkben olvasunk, internetezünk, tévét nézünk, beszélge­tünk, vagy izgalmas pingpongmérkőzé­seket játszunk. A szentesi létesítmény vezetője hozzátette: a családra sajnos nem jut elég idejük, de szeretteik elfo­gadták, hogy az ő életük a légi mentés. FOTÓK aiMrói •LJ *1 inUrrwtwi! www #lmr»Ey;H .hu MÉRLEG. Január 5-e és március 12-e között a szentesi légimentő-bázison ügyelet­ben lévők összesen 52 feladatot hajtottak végre. Ebből 30 eset-, 22 pedig betegszál­lításvolt. Ezeketa központ falinaptárán is feltüntették: piros pöttyel jelölik az előb­bi feladatokat, zölddel a két kórház közötti, míg kékkel a műszaki repülést. Február 8-án például tó piros felszállásuk is volt. A mentőhelikoptereket a budaörsi köz­pontban ülő koordinátor riasztja, aki azután folyamatosan rádiókapcsolatban ma­rad az egységgel, sőt számítógépének monitorján végigköveti a helikopter útját is. Szabad az út a Huszár Mátyás rakparton MUNKATÁRSUNKTÓL Megnyitják a szegedi Huszár Mátyás rak­partot a ma reggeli munkakezdésre. Az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság központi védelem­vezető-helyettese, Andó Mibd/y elmond­ta: a Tisza a hétvégén 550 centiméter környékén tetőzött, nem öntötte el az út­burkolatot. A közlekedők ezért a sebes­ségkorlátozások betartásával egyelőre birtokba vehetik a rakpartot. A követke­ző napokban a szakemberek lassú apa­dásra számítanak, de a hó olvadásának és a lehulló csapadék mennyiségének függvényében várható további áradás. PANEKSÁNDOR Nyergestető A félreeső Nyergestető, az erdős fennsík a szabadság spontán szentélye lett. A Magyar Köztársaság elnökét ahol lehetett, akadályozták a román külügyben, hogy eljusson Nyergestetőre. A derék román diplomatákat nem az alcsíki hely érdekelte, hanem csak utálják azt, hogy Sólyom László nyíltan és európai módon autonómiapárti. A jegyzékek embere­it aligha érdekelte holmi államfői kopjafa, tán Nyergestetöt is csak a rendőri készültség megszervezése miatt nézték meg a térképen. S ez utóbbi okból a székelyek Thermopülaije idén még hasonlított is a Kos­suth térhez. Ami viszont az emlékezést illeti, a Nyergestetö mintha az ellenkezője • Afelreeso lenne annak, ami a magyar parla­7 7 Nyergestető, ment előtt második éve történik már­cius 15-én. Az eldugott hargitai fenn­síkon 1849 augusztusában az orosz-osztrák csapatokat próbálták meg feltartóztatni Gál Sándor és Tu­zson János honvédjei, kik közül száz­nál is többen a halálig küzdöttek. A helyszín a környékbeli falvak, később pedig már az egész székelység emlékjáró helye lett. Az 1893-ban emelt emlékmű mellett számos fara­gott kopjafa és számtalan eszkábált kereszt jelzi, hogy a népi emléke­zet ceremónia nélkül is megőrzi a szabadságharc csatájának helyszí­nét. A félreeső Nyergestető, az erdős fennsík a szabadság spontán szen­télye lett. Pedig az érkezők kis túlzással még a közeli Kászon-vidék fal­vait is alig találják meg, nemhogy a Nyergestetőt. Amikor pedig ünnep­lési tilalom volt, az alcsíki emberek a fenyöerdőbe húzódtak kis ke­resztjeiket felállítani. Így hát az itteni megemlékezéseken nemigen hangzottak el aktualizálgató frázisok, európai párhuzamok és más be­szédírói lelemények. És főleg kordonok nem voltak itt sosem. Ki csodálkozna hát azon, hogy ez a magát kicsit körülményesen kifejező jogász, a Magyar Köztársaság elnöke egyszer csak ilyeneket mond: „az erdélyi magyarság körében én is könnyebben tudok feltenni kérdéseket", vagy „vannak helyzetek, amikor nem lehet tovább vissza­vonulni, amikor neki kell vetni a hátat egy sziklának, egy fenyőnek, és szembe kell fordulni az ellenséggel". Kitárulkozó szavak? Itthonról nem értjük pontosan az elragadtatottságukat, amely a kászoni hóhul­lásban teljesen gyűlöletmentesnek és magától értetődőnek tűnik? Nem értjük a saját kopjafát állító államfő köré sereglő székelyek háláját? Értjük mi, csak jóval távolabbról. Ha jobban magunkba nézünk, talán még el is cserélnénk a Kossuth térrel. MIKLÓS KOCSIT VETT, ZOLTÁN ALKOHOLMENTES SÖRT ISZIK Végre átlagos életet élnek a magyarcsanádi Gánék Ismét átlagos életet él a magyarcsanádi Gán testvérpár, Miklós és Zoltán - ők voltak azok, akiket megvádoltak egy még 2000-ben elkövetett gyilkosság­gal, aztán felmentették ó'ket, és még fejenként 1,2 milliós kártérítést is meg­ítéltek nekik. Miklós nemrégiben kocsit vett, Zoltán pedig élettársa kedvéért már sörből is csak alkoholmenteset iszik. SZABÓ IMRE A magyarcsanádi Gán testvérpár, Mik­lós (40) és Zoltán (44), mint annak ide­jén, hat évvel ezelőtt lapunk az ország­ban elsőként megírta, tizenöt hónapot töltött előzetes letartóztatásban. Ember­öléssel vádolták őket, a bíróság azon­ban felmentette mindkettőjüket, majd az ártatlanul rács mögött töltött közel másfél évért fejenként 1,2 millió forintos kártérítést kaptak az államtól. Történe­tük különösen azért keltett óriási vissz­hangot, mert az általuk benyújtott két­milliós kárigényt első fokon többek kö­zött azért mérsékelték majdnem a felé­re, mert úgymond „primitív" személyi­ségükből adódóan a börtönt az átlag­embernél könnyebben viselték. Azóta megírtuk: a kártérítést a két testvér - fő­ként szerény otthonaik rendbe tételére, felszerelésére - elköltötte, életük pedig visszatért a rendes kerékvágásba, bár az átélt szörnyű napokat azóta sem tud­ták elfelejteni. Mi történt velük azóta? A fiatalabbik Gán fivért, Miklóst egyedül találtuk otthon: felesége épp napszámos mun­kában volt. 0 is alkalmi mezőgazdasá­gi munkákból szerzi jövedelmét, de megjegyezte: jövő hétfőtől négy hóna­pon át a helyi önkormányzat közmun­kása lesz, és minimálbért kap majd, azaz 62 ezer forintot. Legkisebb gyer­meke, Miki - akkoriban született, ami­kor az eljárás folyt ellenük - óvodás, kisebbik lánya, Anett nyolcadikos, és négyes-ötösre áll, tovább tanul, a na­gyobbik, Magdolna pedig a vőlegényé­vel együtt Olaszországban dolgozik egy gyárban. Házának felújítását Mik­lós befejezte. A Balcescu utcai otthon szerény körülményekről árulkodik, de tiszta, rendezett. A családfő nemrég egy használt Wartburgot vásárolt. Felkerestük bátyját, az ugyancsak al­kalmi munkákból élő Zoltánt is. Róla a legnagyobb hír az, hogy noha koráb­ban szívesen sörözött, élettársa, Etelka kedvéért teljesen abbahagyta az ivást, csak alkoholmenteset iszik néhanap. Párját is otthon találtuk, épp főzött, söt: az Etelka korábbi kapcsolatából szár­mazó három fiú közül is otthon volt kettő, Bence és Tivadar mert épp bete­gek -, Viktor viszont iskolában volt. Az ö otthonuk is bővül, szépül: az egykori szülői házba bevezették a vizet, és idén szeretnék befejezni az új fürdőszobát. A sztrádahídnál a víz az úr MUNKATÁRSUNKTÓL Erre a hétvégére ígérte az M43-as sztrá­dahíd kivitelezője, a Tisza M43 konzor­cium, hogy összeállítja az uszályhidat, és megteremti az összeköttetést a Tisza két partja között. Két uszályt állítottak volna egy vonalba, hogy ezeken közle­kedjenek az építkezésen dolgozó jár­művek. A hét közepére már odáig ju­tottak, hogy a hídfőkhöz is sikeresen hozzáillesztették az uszályokat. Már csak a műszaki átadás lett volna hátra. - A Tisza vízszintje azonban olyan gyorsan kezdett emelkedni - mondta el kérdéseinkre válaszolva Gyöngyösi István, a Hidépítö Zrt. építésvezetője -, hogy szét kellett szedni az uszályhidat. De minden más munkát is le kellett ál­lítani, az emberek és a gépek kivonul­tak az ártérből. Információnk szerint még legalább 2 hétig a víz lesz az úr a leendő M43-as sztrádahídnál.

Next

/
Oldalképek
Tartalom