Délmagyarország, 2009. március (99. évfolyam, 51-76. szám)

2009-03-14 / 62. szám

121 Szieszta Szombat, 2009. március 14. Hatvankét hét múlva lesz 100 éves az 1910. május 22-én útjára bocsátott Délmagyarország. Lapunké jubileu­ma alkalmából, mintegy visszaszám­lálásként, idó'utazásra hívjuk olva­sóinkat: hétről hétre egy-egy esz­tendő' újságtermését átlapozva föl­villantjuk, milyennek láttatta a vilá­got, az országot, a régiót, Szegedet ­a Délmagyarország. A magyar vidék legpatinásabb lapja sorozatának harminckilencedik állomása: 1948. A századik újesztendő című vezércik­künk is jelzi, hogy az 1848-as forradalom centenáriuma a most kezdődő év min­den politikai rendezvényében jelen lesz. Amnesztia és Kossuth-díj „Valóra váltjuk Kossuth, Petőfi, Táncsics eszményeit: a szabad, erős, virágzó Ma­gyarországot - Rákosi elvtárs újévi nyi­latkozata" - harsog az ünnepi cím. De az első hétköznapokon is a századik márci­us a vezető téma: ez alkalomból„nagy­szegedi kultúrverseny", s „amnesz­tia-rendelet készül". Nemzeti színű keretben Petőfi Nemze­ti dala, vörös fejléccel írjuk a címlapon: „Világ proletárjai egyesüljetek!". Szent-Györgyi Albert „egyetemi nyilvá­nos rendes tanár az élettan" terén elért eredményeiért részesült Kossuth-díjban. Az ebsmerést először osztják ki a cente­náriumi ünnepen. A szegedi orvoskar „három Kossuth-díjat hódított el": Jan­Március 15.1945-ben. A tömegrendezvényt a centenáriumra újraértelmezték fotó: somogyi-könyvtár, helyismereti gyűjtemény cső Miklós, a szegedi egyetem gyógy­szertani professzora, Straub F. Brúnó, a biokémia professzora, valamint Ivano­vics György, a kórtani professzor része­sült az elismerésben. A szokásos hat ol­dallal szemben 10 kolumnás lapunkban vázoljuk: „Így kezdődött a szabadság­harc Szegeden", barangolunk a szőregi csatatéren, részletesen beszámolunk Kossuth 1848. október 4-i szegedi nagy­Arcél: Koncz László (1912-1952) Koncz László „nem újságíró volt, nyomdászként működött, de ha kellett, maga is papírra vetette gondolatait, amelyek mindenkor a munkásosztály érdekeit, előrehaladását szolgálták" ­olvasható a lapunk fél évszázados jubileumára kiadott emlékkönyvben. „Szegeden tanulta a nyomdászmesterséget, s itt lett 1930-ban tagja az illegális Kommunista Pártnak... Ő szervezte meg az 1944. november 19-én megindult Délmagyarország számára is szükséges nyomdai feltételeket." S ettől kezdve a lap felelős kiadója és a megalakult szegedi Hírlapkiadó Kft. vezetője. A „nyomdák államosítása után egyesített igazgatásukat látta el, míg tüdőbaja újból ágynak nem döntötte". 1952. április 24-én hunyt el. gyűléséről. Március 17-én meg a város­házi jubileumi megemlékezésről. Talpjegy és flanel „A múlt évben szénporral igyekeztem a fűtés látszatát kelteni, az idén pedig 18 mázsa fát tudtam bevenni télire. Tavaly magam vertem talpat a cipőmre hulla­dékból, az idén talpjegyet kaptam. A gyerekeimnek nem volt cipője, most a szakszervezettől 19 forintért tudtam ne­kik cipőt venni. Azután az új status is hozott 60 forintot, ami a X. fizetési osz­tályban jelentős összegnek számit" - ha­sonlítja össze jelenlegi helyzetét a tava­lyival Tóth István irodatiszt. „L. I." ri­portjában „Nagygyörgy Mária üb. tab." is megszólal: „Tavaly olajjal főztünk, az idén 740 munkás közül 320-nak volt malaca". A tápai újgazda felesége, Tari Istvánné pedig annak örül, hogy flanelt vehet, és tervezhet: lovat szeretnének, házat építenének. Fordulatok A 3 éves tervet mindenhatónak tünteti fel a propaganda. „ Megjavítja a szege­di talajviszonyokat" - állítjuk január 4-én. A politikai fordulatot készítik elő az olyan cikkek, mint amelyik címé­KR0N0LÓGIA. 1948. április 29.: Törvény a 100-nál több munkást foglalkoztató üzemek államosításá­ról. Május 14.: Izrael állam megala­kulása, kitör az arab-izraeli háború. Június 2.: Aláírják a magyar-szovjet katonai egyezményt. Július 29.-augusztus 14.: A XIV., londoni olimpiai játékok magyar hőse Papp László. Augusztus 3.: Szakasits Ár­pád az új államfő. November 26.: A magyar országgyűlés elfogadja a nők egyenjogúsításáról szóló törvényt. December 10.: A korábbi Dinnyés Lajos helyett az új miniszterelnök Dobi István. December 26.: letar­tóztatják Mindszenthy József her­cegprímás-érseket. ben hangsúlyozza: „A tisztulás fontos kérdés a Szociáldemokrata Párt részé­re". „Megizmosodott és politikailag előretört a Magyar Kommunista Párt" - kezdődik a február 4-i kolumnás tu­dósítás a nagyszegedi konferenciáról Március 7-én Komócsin Zoltán vezér­cikkben hangsúlyozza - ha valaki nem tudná -: „Balra tartunk." MINT A RÉGI „A gyaloghidat december 10-e körül szét lehet bontani", mert elkészül a közúti híd - jelentette be Gerő Ernő közlekedési miniszter szegedi láto­gatásán - tesszük közzé május 27-i lapunkban. „Az újszegedi oldalon folyó hídmun­kálatokat" megtekintette május 26-án Gerö Ernő közlekedési miniszter - he­lyi nagyságok kíséretében. „Meghall­gatta Lébényi László, a hídépítés veze­tőjének, Fekete János, a MÁVAG szere­lési munkák vezetőjének, a munká­soknak a jelentéseit, majd megállapí­totta, hogy az építkezés teljesen terv­szerűen folyik és a közúti híd még eb­ben az évben elkészül". „A munkaverseny lázában égnek a derék hidász dolgozók", amiről sze­mélyesen is meggyőződhetett Gerő. Látogatása végén kijelentette: „A sze­gediek sokkal jobb hidat kapnak, mint a régi volt. A régiről tudom, hogy állandóan mozgott." Lapunk munka­társa, „(g. a.)" megkérdezte, „Gerő elvtárs" pedig válaszolt: „a vasúti híd építését az ötéves terv keretébe beleil­lesztették". „A hídon dolgozó különböző mun­káscsoportok szinte vetélkednek egy­mással a rájuk eső feladat minél gyor­sabb elvégzésben" - írjuk november 17-én. „Elkészült a villamos felső veze­téke." „Épül a tribün." „Jöhet már a teherpróba!" „Vasárnap, november 21-én átadják Szeged közelebbi és tá­volabbi környéke lakosságának, az üzemekben, gyárakban dolgozó többi munkásnak, a jövő évi kenyerükért harcot folytató dolgos kisparasztnak és az irodák, intézmények haladó ér­telmiségének". Tükröt tart szülővárosának és a ré­giónak a Délmagyarország. A cikkek, információk fölött a forrás: „saját tudósítónktól" - most 1948-ból. 6 ÉV, ILLETVE 6 HÓ. „Mérlegel a mun­kásbíróság." „Könnyelmű életmódjá­ért feketézett" Rédai József kovácsse­géd, aki „a búzát feketén vásárolta, s a lisztet is zugforgalomban értékesítet­te". Ezért hatévi fegyházra, ötévi jog­vesztésre, Makóról kétévi kitiltásra és az ítélet hírlapi közzétételére ítélte" a bíróság. Ezzel szemben az árdrágító Nagy János vecsési munkanélkülit, aki mert a pesti Teleki téren 18 forin­tért vásárolt lúgkövet Szegeden 25-ért adta el, mindössze 6 hónapra büntet­te, mert éhező családján akart segíte­ni (január 13., kedd). A MUNKA HŐSE. „Sivár körülmények között, hat gyermek gondja mellett 200 százalékot termel és munkásszö­vetkezetről álmodik Tóth Ernő ken­der-rohammunkás". „A többi munká­sok 120-130 százalékával szemben Tóth 180-200 százalékot hoz ki heten­te." Így „méltó társa a lemezgyári Bo­zsónak, dohánygyári Vertának és a deszki Kiri Ferencnek. Hős ő, a hét­köznapok, a munka hőse" (február 15., vasárnap). DOHÁNYGYÁRI SPORTOLÓK. „Az újító sakkbajnok labdarugó Berta István felvirágoztatta a dohánygyári dolgo­zók sportegyesületét" (március 28., vasárnap). BULLA ELMA. „Bulla Elma vendégfellé­pése április 17-én, szombaton délután fél 6-kor és este 8-kor a Tiszában" (április 14., szerda). HADIFOGLYOK. „Még több mint ezer szegedi hadifogoly van távol otthoná­tól és így érthető izgalmat keltett a vá­rosban az a hír, hogy 4300 hadifogoly már megérkezett Máramarosszigetre." „Kedden vagy szerdán érkeznek meg az első szegedi hadifoglyok. Újonnan berendezett otthon, tiszta ágy, meleg étel és szerető gondoskodás várja a hazatérőket" (május 1., szombat). SORVASZTJA AZ ÜZEMÉT. „A Rigó utca végén van a Barna késárugyár." „Ha­lára ítélte saját tulajdonosa, hogy a befektetett tökéjét kivonhassa és aka­dályozza, hogy a maroknyi munkás­sereg az üzemet valahogy megment­se." „Az eredeti tulajdonost valahova elsodorta a háború. Az örökös, a mos­tani tulajdonos Eisner Lajosné" (június 2., szerda). MINSZ. „A Magyar Ifjúság Népi Szövet­ségének nagyszegedi bizottsága a sze­gedi ifjúság egységnapját június 6-13-ig rendezi meg" - „1848 szellemé­ben előre a magyar ifjúság jobb jövő­jéért!" Lesz fáklyás felvonulás, nagy­gyűlés, sportünnepély, kiállítás, film­vetítés, a kultúrverseny győztes tánc­csoportjainak műsora" (június 3., csütörtök). APÁCÁK RÉMTETTEI. „Az újsomogyitele­pi apácák felháborító bűntettei. Disz­nóknak adták a lisztet és a tejport, a népkonyháról nagymennyiségű élel­miszert oroztak el" a „magyar nép el­lenségei" (október 10., vasárnap). GÉPMADÁR A TISZA FELETT, „öt repülő gép áll az algyői röptér zöldellő gyö­pén." „Az Országos Magyar Repülő­egyesület tagjai két hónapos repülőtan­folyamon vannak" itt. „Megkezdődött a rendszeres oktatás az algyői sportrepü lőtéren" (november 8., szerda). BÁZISISKOLA. „Újabb három bázisisko Iája van Szegednek" - e címmel büsz­kélkedhet „a vegyipari, a tanítóképző és az ipari leányiskola." Közben „a mindszentysta klerikális reakció a ta­nulókörök ellen uszítja a diákokat". „A bázisiskolák a különféle sportfel­szereléseken felül még külön-külön közel félszáz kötetnyi könyvet kap­nak" (december 12., vasárnap). A nép hídjának nevezték az avatóünnepségen a Tisza új ékességét. A szegediek november 21-én vonulhattak az új közúti hídra fotó: móra fernc múzeum, történeti osztály ÉAmiH FOTÓK a Umt.U I U u InUrntttn! | www.rielmagy4r.hu Időutazás a 2010-ben 100 éves Délmagyarországgal: 1%8 (39. rész) 3 ÉVES TERV A SZÁZAD

Next

/
Oldalképek
Tartalom