Délmagyarország, 2009. március (99. évfolyam, 51-76. szám)

2009-03-12 / 60. szám

Csütörtök, 2009. március 12. Megyei tükör 17 palotasorok SZEGED, AZ ARADASOK PUSZTÍTOTTA - VIZEK SZÜLTE VAROS (2.) Hullámsírból kiemelkedő „Vizecske" vagy „a Víz". így, becézve vagy éppen nagybetűsen írva fejezhető ki a szegediek viszonya az áradásával építő és pusztító Tiszához. A „nagyvíz", vagyis az 1879. március 12—i fekete nap lezárja a régit és elkezdi az új korszakot a Tisza fővárosának históriájában. A130 évvel ezelőtti rettenetes szerdára emlékezve, cikksorozatunkban fölvillantjuk a szegediek szerelmetes viszonyát és heroikus küzdelmét folyójukkal. Mert a szegedi árvizek krónikája a város újjászületéseinek története is. A SZÉCHENYI TÉRI PIAC, MÖGÖTTE AZ ÚJJÁSZÜLETŐ VÁROSHÁZA Fotó: Somogyi-könyvtár, helyismereti gyűjtemény ÚJSZÁSZI ILONA Rettenetes drámáról vette le a sötét takarót a 130 évvel ezelőtti hajnal. Mikszáth Kálmán hírlapíró a Zsótér-ház emeletéről nézte a szörnyű látványt: az 1879. március 12-én hullámsírba temetett várost. De a Szegedi Napló riportere arról is részletesen beszámolt, hogy Szeged vezetése a városban maradt és gyorsan cselekedett. Hozzálátott a mentéshez, a hajlék nélkülieket hirtelen ácsolt újszegedi barakkokban, meg a Váron belüli sátrakban helyezte el, a város költségén 3 népkonyhában sokszor 15 ezer személyre főzetett. Piacozók az Oskola utcán Kinyitottak a megmaradt üzletek is, sőt: március 15-én már a hetipiacot is megtartották - a város egyetlen szárazon maradt területén, az Oskola, Oroszlán és Kereszt utca találkozásában. Ez a tengernyi vízből kiemelkedő sziget, a Palánk, pontosabban a régi Hungária Szálló fogadta be „a Víz" utáni első közgyűlést is. A Széchenyi téri városháza épületét ugyanis csak csónakon lehetett megközelíteni, oda csak az ablakon keresztül lehetett bejutni. A veszteség fölmérése is azonnal megindult. Több mint 36 ezer holdnyi föld került víz alá, 14 ezer 236 károsult összesen 11 millió 811 forintnyi vagyonát vesztette el, mikor egy mázsa mészért 10 forintot, egy kőműves napszámáért 1 forint 40 krajcárt, egy tehénért 100 forintot kértek. Gyors adományok Bulvártémává tette I. Ferenc József szegedi látogatása az árvízi katasztrófát. A hazai és európai újságok címlapjára kerülő királylátogatás hozadékaként adománygyűjtés indult világszerte. A Szegedről érkező táviratok hatására a város sorsa a képviselőház állandó napirendi témájává lett. A hazai gyűjtések 1 millió forintot hoztak. Az európai szintű összefogás az újjáépítés költségeinek egytizenhatodát fedezte. Olyan személyiségek is adakoztak, mint a három koncertje 1900 forintnyi bevételét fölajánló Liszt Ferenc, vagy a könyvtárát ide ajándékozó Somogyi Károly. Kossuth Lajos meg 550 arany frankot csatolt leveléhez, melyben azt üzente Szeged népének: „az, aki őt egykoron a magyar nemzet büszkeségének nevezte, elvárja tőle, hogy e névre magát most is méltónak bizonyítandja". Tisza és Lechner Türelmetlenkedtek az itt maradt szegediek. A „rettenetes szerdát" követően még hosszú hónapokig ladikokkal voltak kénytelenek közlekedni halott Velencévé lett városukban. Az sem nyújtott vigaszt, hogy a gyerkőcök a Széchenyi téri platánok alatt pecázhattak. Mikszáth vitriolba mártott tollal bírálta a kormányt tehetetlenkedéseiért. A királyi biztos, Tisza Lajos május 30-i kinevezésével a kormány magához vonta az újjáépítés levezénylését. A műszaki ügyeket Lechner Lajos mérnök irányította. Először is a Tiszát kellett kitessékelni a városból: június 8. és augusztus 25. között 44 gőzgép 116 szivattyút mozgatva 33 milhó köbméter vizet emelt át (az előző 75 napnyi munkával épített) szádfalak mögé, a folyóba. A későbbi árvizek pusztításának megelőzését szolgáló körtöltés építéséhez már augusztusban hozzáláttak. A Szeged új árvízvédelmi rendszerébe illeszkedő új közúti híd 1883-ra készült el, a Tisza széli partfalat 1886-ban fejezték be. Terepfeltöltést rendeltek el a mérnökök az alföldi mélyedésben elterülő Szegeden: több mint 16 millió köbméter feketeföldet szállítottak ide Szőregről, Szentmihálytelekröl. Csak ezt követően, 1880-ban kezdődhetett el az újjáépítés. 160 utca és tér Tabula rasát teremtett a Tisza áradása: nem házakat, hanem egy várost kellett újjáépíteni. Lechner Lajos és 14 mérnöktársa munkája nyomán 160 utca és tér sugárutas-körutas világvárosi elrendezése bontakozott ki a rajzokból. Az úttest és a járdák szélességét, burkolatát ugyanúgy meghatározták, mint hogy a köztük lévő sávba fákat kell ültetni. A terekből parkokat varázsoltak. Kedvezményes (a közintézmények fölhúzására 5 milhó, a magánépítkezésekére 10 milhó forint) kölcsönnel és építőanyag-szállítással ösztönözte a kormány Szeged újjászületését. Egy-egy városrészben 10-20 típusterv közül válogathatott az építkező. Az első öt évben 9300 ház bújt ki a földből, lakói 15 évig adómentességet élveztek. A legegyszerűbb ház 900, a legdrágább 4000 forintba került. Kétemeletesnél magasabbra csak középület nyújtózhatott. Négy év alatt megszületett a palotás város lényege. Az 1883. október 14-16-i királynapokon I. Ferenc József eklektikus stílusú Belvárosban sétálhatott: a lebontott Vár helyén - többek között - a színház, az igazságügyi palota magasodott. De új városháza, református templom, főposta, iskola is épült a magánpaloták szomszédságában - a kiskörútig. A két körút közti, műhelyekkel és boltokkal gazdagított övezetben a polgárság talált otthonra. Ott családi házak, bérházak, paloták váltakozhattak. A nagykörúton túli övezet pedig a gyárak, közüzemek, raktárak és vasúti központok birodalma lett. Móra Ferencnek igaza lett: „a Víz" Szegednek egyszerre hozott pusztulást és áldást. Az ÚJJÁSZÜLETÉS ÜNNEPE EMLÉKEZÉS A SZEQEDI NAQYÁRVÍZ 130. ÉVFORDULÓJÁN 2009. március 11-15. Március 11. (szerda) 19.00 Szeged Megyei Jogú Város Önkormá és a Szegedért Alapítvány árvízi j a Szegedi Nemzeti Színházban Március 12. (csütörtök) 18.30 FÁKLYÁS FELVONULÁS TISZA LAIOS SZOBRÁTÓL (SZÉCHENYI TÉR) AZ ÁRVlZI EMLÉKMÚIQ 19.00 Emlékezd ünnepség az Árvízi emlékműm' Március 13. (péntek) 14.00 Az Árvfz és újjáépítés című fotókiállítás megnyitója 15,00 Interaktív vetélkedő 17.00 A Petőfitelepi Szépkorúak Népdalkor, és a Sárgarózsa Népdalkör közös műsora 17.30 Boka Qábor utcaszínháza 18.30 A deszki Bánát Együttes műsora 19.00 Népek táncai - A Hóra Színház fám Március 14. (szombat) Klauzál tér: 15,00 A Tisza-parti Fúvósok koncertje 16,00 A Tápal Hagyományőrző Egyesület és az Akropolisz Táncszínház műsora AZ 1879 SZELETES „ÁRVlZI TOR FA* FELSZELETELÉSE ÉS SZf TOSZ rÁSA A KLAUZÁL TÉREN 17,00 QÓzerŐ koncert 18,00 A Dorozsmai Székívirág Népdalkör mtísöri 19.00 A Szeged Táncegyüttes műsora Március 14. (szombat) Dóm tér: V. Árvlzt Emléknap A nap folyamán az alábbi programok közül válogathatnak a kilátogatok; Főzőverseny, lovaglás, l)ászat, toronykilátó, cserkészjátékok, roverjáték, cserebere vásár, ; | meseerdő, kézműves foglalkozások, kalácssulés, katasztrófavédelmi bemutató, kovácsműhely, városvetélkedő, élő-csocsó kupa. „A HAJNAL NEM TALÁLTA TÖBBÉ..." • Korabeli fotográfiák, újságtudósítások teszik elképzelhetővé az 1879-es szegedi árvíz pusztítását a Somogyi-könyvtár „A hajnal nem találta többé..." kiállításán. A katasztrófa 130. évfordulóján - az összeállításunkban olvasható városi programokat kiegészítendő -, ma 10 órától kiállítással egybekötött ünnepélyes felolvasóülést tarta Somogyi-könyvtár. Az intézmény első emeleti folyóiratolvasó-termében Kukkonka Judit mutatja be a helyismereti gyűjtemény árvízi emlékeit - többek között a lapunkban közölt, a szegedi partfal építését ábrázoló fotót. Szőkefalvi-Nagy Erzsébet pedig Revive Szégedin! 1879 - Szeged Európa szívében címmel a Szeged újjáépítése javára rendezett bálokról, koncertekről, adománygyűjtésekről beszél. Délután fél 5-kor az aulában látható Európa Szegedért című tárlatot Kukkonka Judit rendező mutatja be. Ma 10 és 14 óra között a Tisza-parti árvízi emlékműtől séta indul a nagyárvíz emlékére. Az érdeklődőknek az idegenvezetők beszélnek a nagyárvízről, az újjászülető Szegedről, az 1970-es és 2006-os áradás érdekességeiről, miközben a sétálók a Péchy utcán, a Dóm téren, a Somogyi-könyvtáron keresztül visszajutnak a folyó partjára, és maguk is ellenőrizhetik a vízállást a történelmi vízmércénél. (Az árvízi sétáról információ a 30/371-9335-ös telefonszámon kérhető.)