Délmagyarország, 2009. március (99. évfolyam, 51-76. szám)
2009-03-12 / 60. szám
61 Megyei tükör Csütörtök, 2009. március 12. ÖNKORMÁNYZATI REFORM: GYENESEI ISTVÁN NEM NYUL HOZZA A MEGYEKHEZ Ennyit lehet most tenni - vagy még ennyit sem Takarékosságból csaknem a felére csökkentené a falusi, városi önkormányzati képviselők számát, de a fővároshoz, a megyékhez, régiókhoz nem nyúl a Gyenesei István által szorgalmazott javaslatcsomag. Az önkormányzati és sportminiszter szerint ez azért alakult így, mert olyan módosítást akarnak az országgyűlés elé vinni, aminek elfogadására van reális esély. BAKOS ANDRÁS -Kevesebb képviselő, kisebb bürokrácia kell az önkormányzatokban - ez az ön által szorgalmazott javaslat fő mondanivalója. Arról nincs szó, hogy a megyei önlcormányzatokkal, kistérségekkel, régiókkal is kezdenének valamit. Miért? - Ez nem véletlen. Elhatároztuk, hogy olyan javaslatot viszünk a parlament elé, amelynek elfogadására van esély. Persze, azért érhet minket meglepetés, hiszen mostanság az országgyűlésben nem a mondat számít, hanem az, hogy ki mondja. Remélem, elég bölcs lesz mindkét oldal. Arról, hogyan kellene tisztázni a főváros és a kerületek viszonyát, és mi legyen a tizenkilenc éve helyüket kereső megyei önkormányzatokkal, még a szakmán belül sincs egyetértés, nemhogy a parlamentben. Szerintem egy erős önkormányzati középszintre lenne szükség, és ehhez a szerephez ma a megye áll közelebb, én is megyepárti vagyok. Nem árt tisztában lenni azzal sem, hogy egyik kormány sem volt hajlandó arra eddig, hogy kormányzati feladatokkal, hatáskörökkel lásson el régiókat, mert nem ad át hatalmat: nem akar hét erős ellenpontot magával szemben. - Most viszont a megyei önkormányzatok együtt válnak a kormány ellenpontjává, alapokat hoznak létre, településeket segítenek, máskor összehajtanak velük. A szentesi MSZP-s és a vásárhelyi fideszes polgármester is azt nyilatkozta: a megye intézményeit simán működtethetnék a városok. - Lehet kritizálni a megyéket amiatt, hogy önként vállalt feladatként a kevés pénzüket is osztják. Pótcselekvésekre van szükségük, hogy a súlyukat tartsák. Ahhoz, hogy jelentőségük, súlyuk ne csökkenjen, további fel• A MINISZTER A BAL- ES JOBBOLDALNAK IS MEGFELELŐ JAVASLATON DOLGOZIK, DE SZERINTE ÍGY IS ÉRHETI KELLEMETLEN MEGLEPETÉS Fotók: Segesvári Csaba A SPORTÉRT FELELŐS KORMÁNYTAG AZT IS MEGNÉZTE SZEGEDEN, MILYEN A MATY-ÉRI EVEZŐSPÁLYA, HA NINCS BENNE VÍZ adatátvállalásra van szükségük. Ezzel együtt jogos, hogy keresik a helyüket. - És ezt a helyzetet most nem lehet kezelni? - Nem, mert ehhez teljes egészében kellene megváltoztatni a munkamegosztást az állam és az önkormányzatok között. - Nagyobb esély van arra, hogy a falusi iskolák működtetését átvállalja az állam? - Ez nem egy valóságtól elrugaszkodott ötlet. Ha az állam képes és kész arra, hogy átvegye az iskola működtetését, az önkormányzatok pedig hajlandók átadni, akkor ez megoldható, anélkül, hogy sérülne a helyi demokrácia. Ugyanez vonatkozna az én olvasatomban a kórházakra is, hiszen a feladatellátás nem függhet a település anyagi helyzetétől vagy éppen a hozzáállásától. - Az önkormányzatok átszervezéséről évek óta beszélnek, de még semmi sem történt. Ön szerint mióta „érik" ez a feladat? - Talán meglepő, hogy ezt mondom: 19 éve. Akkor tagja voltam az önkormányzati törvényt előkészítő bizottságnak, és rá sem lehetett ismerni a javaslatainkra a kész jogszabályban. Élethűbb, a mostani kihívásoknak jobban megfelelő elképzeléseink voltak. Ami megszületett, az túl „puhára" sikerült. - Szombaton a Magyar Sportért Emlékérem arany fokozatával tünteti ki Petre Cozmát, a meggyilkolt veszprémi kézilabdázó édesapját. Mire gondolt, amikor megtudta, hogy fölterjesztették öt erre az elismerésre? - Arra gondoltam, hogy ez így van rendjén. Egy édesapa, alti elveszíti a gyermekét, nem nagyon tudja kontrollálni a viselkedését, ö azonban nem mindennapi lélekjelenlétről, emberi tartásról tett tanúbizonyságot. Ez a viselkedés nagyobb szolgálatot tett a magyar-román kapcsolatoknak és a sport ügyének, mint bárki és bármi más ezekben a nehéz napokban. Az ügyvezető elnököt és a város polgármesterét is elismerésben részesítjük. Március 15-én Székelyudvarhelyre megyek, és ünnepi beszédet mondok, előtte, szombaton átadom a kitüntetést Bukarestben. Azt is gondolom, egy politikusnak oda kell figyelnie arra, hogy ne csak az esze legyen a helyén, hanem a szíve is. TÍZMILLIÓKKAL TAMOGATJAK AZ ÖNKORMÁNYZATOK A STÚDIÓKAT Helyi televíziók a megyében Tízmilliókkal támogatják az önkormányzatok a megye nagyobb városaiban a helyi televíziókat, amelyeknek a többsége naponta készít híradót és magazinműsort. A saját gyártású műsorok mellett főként képújságot sugároznak. IMRE PÉTER Szegeden három helyi televízió működik, a TiszapART tematikus, kulturális csatorna, míg a VTV és a Telin a közéletre, a helyi eseményekre figyel. A szegedi városi televíziót jelenleg működtető társaságot 2003. február 21-én a városi közgyűlés hozta létre. Idén 100 millió forintot áldoz a város a fenntartására. Évekig csak kábelen volt elérhető, 2007 óta már parabolán is fogható. A közgyűlést élőben közvetíti, magazinműsoraiban a sporttal, gazdasággal és közélettel foglalkozik. A megyeszékhely 30 kilométeres körzetében fogható az adása, ami 300 ezer nézőt jelent. Napi 3-4 óra saját gyártású műsort sugároz, a fennmaradó időben képújságot és a Hálózat TV műsorát adja. A Telin Tévé Kft. 1991-ben alakult, adásaik gazdasági hátterét reklámbevételekből és pályázati pénzekből biztosítják. A műsorpalettán található gasztronómiai és sportmagazin is. Az adásokat eleinte KIS TELEPÜLÉS, KIS TÉVÉ. A nagyobb városok mellett a megye kisebb településein is működnek és sugároznak saját készítésű műsort kábeltelevíziós hálózaton a helyi tévék. Többek között Mórahalmon, Tiszaszigeten, Zákányszéken, Kisteleken, Szegváron és Domaszéken értesülhetnek első kézből a hírekről, helyi eseményekről a lakosok. • A SZEGEDI VÁROSI TELEVÍZIÓ STÚDIÓJÁBAN. IDÉN 100 MILLIÓ FORINTOT KAPNAK AZ ÖNKORMÁNYZATTÓL Fotó: Segesvári Csaba csak Szegeden láthatták, de most már eljutnak Vásárhelyre, Makóra, Mórahalomra is, mintegy 300 ezren nézhetik műsoraikat. Vásárhelyen 1986 óta létezik a VTV, ami 100 százalékban önkormányzati tulajdonú. Ennek megfelelően több tízmillió forinttal támogatja évente a város. A VTV napi három híradót ad, mindennap van magazinműsor, sportot is közvetítenek, hétvégén pedig rögzített adásokat láthat a közönség. A közgyűléseket „csúsztatott élőben", de vágatlanul közvetítik. A VTV műsora a környező településeken is fogható. Hétköznap délután 4-től éjfélig, hétvégén pedig délután 5-től este 10-ig van adás, a többi képújság. A Civil TV négy éve alakult Szegváron, de alig egy hónapra rá átköltözött Szentesre, és közhasznú civilszervezetként üzemel. Adásuk Szentes és Csongrád kistérségében, valamint Mindszenten és Kunszentmártonban fogható kábelen. Hétfőn, kedden, szerdán és csütörtökön este 7-től általában egyórás saját gyártású műsorral jelentkeznek. Ezt 4 óránként ismétlik, közte képújság megy. A testületi ülést élőben közvetítik, de sport és kultúra is megtalálható a palettán. A tavalyi költségvetésük a 11 millió forintot is meghaladta, aminek felét pályázati pénz tette ki. A szentesi önkormányzattól havi 200 ezer forintot kapnak. Makón 1990-ben alakult a helyi tévé, amely manapság már a kábel mellett az 51-es csatornán és interneten is elérhető, és a kistérség több településén is fogható. A város 23 millió forinttal támogatja. Élőben adják a testületi üléseket, híradóval is mindennap jelentkeznek, de készítenek magazinműsorokat is. Az adásidő reggel 7-től 9-ig és este 6-tól 8-ig tart, átveszik a Hálózat TV műsorait, és képújság is olvasható, tavaly először adták élőben a karácsonyi éjféli misét. A Csongrád Televízió 1995 óta működik, 2003 óta nem csak kábelen fogható. Hétfőn, szerdán és pénteken sugároz híradót, magazint pedig kedden és csütörtökön, mindkét műsort többször ismétlik. Átveszik a Hálózat TV műsorát is. Önkormányzati támogatásból és reklámbevételből élnek, pontos összeget nem árultak el. Összefogtak a kisebb villanyszámláért Közös közbeszerzési eljárást ír ki a villamos áram beszerzésére a vásárhelyi, a szentesi és a székkutasi önkormányzat. Azt remélik: így a jelenleginél olcsóbb árammal láthatják el intézményeiket, kevesebb lesz a közvilágítás számlája. KOROM ANDRÁS A hódmezővásárhelyi, a szentesi és a székkutasi önkormányzat közösen ír ki közbeszerzési eljárást az intézményeiben, illetve a helyi közvilágításban felhasznált áramra. Azt remélik, összefogva kedvezőbb ajánlatot kapnak, vagyis együtt jobban tudnak spórolni. A vásárhelyi önkormányzat már két ízben is megpályáztatta a városi intézmények és a közvilágítás áramellátását. 2005-ben az akkor legkedvezőbb ajánlatot tett E.On Energiakereskedő Kft. nyert a vásárhelyi tenderen. 2006 végén a szabadpiaci áramárak megemelkedtek, s 2007-ben Vásárhely ismét a Démászhoz, azaz a közüzemi szolgáltatóhoz tért vissza. A megtakarítás összege így is jelentős, 2006-ban az E.On-os korszakban Vásárhely 35 milliót spórolt a városi villanyszámlán. A törvény változása azóta viszont ismét lefelé nyomta a szabadpiaci árakat, azaz újra kínálativá vált a piac. Ezen szeretne a szövetséget kötött Hódmezővásárhely és Szentes minél nagyobb mennyiségű áramot szerezni. Szirbik Imre, Szentes szocialista polgármestere maga kereste meg az ötlettel Lázár Jánost, Vásárhely fideszes polgármesterét. Szirbik szerint az összefogás célja az, hogy mindkét város a jelenleginél olcsóbban kapja a villamos energiát.