Délmagyarország, 2009. március (99. évfolyam, 51-76. szám)

2009-03-11 / 59. szám

Szerda, 2009. március 11. Megyei tükör 17 SZEGED, AZ ÁRADÁSOK PUSZTÍTOTTA, VIZEK SZÜLTE VÁROS (1.) Rettenetes szerda, 130 évvel ezelőtt „Vizecske" vagy „a Víz". így, becézve vagy éppen nagybetűsen írva fejezhető ki a szegediek viszonya az áradásával építő és pusztító Tiszához. A „nagyvíz", vagyis az 1879. március 12-i fekete nap lezárja a régit, és elkezdi az új korszakot a Tisza fővárosának históriájában. A130 évvel ezelőtti rettenetes szerdára emlékezve cikksorozatunkban fölvillantjuk a szegediek szerelmetes viszonyát és heroikus küzdelmét folyójukkal. Mert a szegedi árvizek krónikája a város újjászületéseinek története is. fllSZÁSZI HONA vizecske! Mennyi bajt, romlást, pusztulást és halálveszedelmet hozott már ez a víz, mégis szeretik. A neve mégis becéző, kedves és simogató. Mint amikor egy nemzet imádata vesz körül valamely zsarnokot" - jellemzi a szegediek Tiszához való viszonyát Tömörkény István szegedi hírlapíró. Pusztított az ár, megszámlálhatatlanul sokszor, a Tisza alsó szakaszán. Például 1712-ben olyan erővel rontott Szegednek, hogy - Cserey Mihály krónikája szerint - híre kelt: a várost máshová telepítik. Holott a folyó szabályozása előtti időkben itt, az Alföld legmélyebb pontja körül a legnagyobb árhullámok is csak 600-640 centinél nyaldosták volna a szegedi vízmércét. Algyő, Tápé, Dorozsma oda Rossz előjelként 1879-ben már újév napjától nőtt a félelem az ártól, mert fokozatosan 806 centisre dagadt a Tisza, s ha nem szakította volna át a derekát övező gátat, talán még 820 centisre is hízik. Először március 5-én, Petres közelében, településektől távol szökött ki a Tisza a töltések közül. Hódító útján a víz legyűrte a sövényházi kereszttöltést, aztán 6-áról 7-ére virradóan Algyői és Tápét foglalta el. Algyőn a grófi kastély első emeletéig ért a víz, Tápén csak a templom maradt állva. Aztán a Szeged és Vásárhely közötti Alföldi Vasút töltéseit ostromolhatta, végül elöntötte Kiskundorozsmát is. Az ártól már csak az alföldi-fiumei vasúti töltés magasítása menthette meg Szegedet. A védekezés megszervezésére állandó bizottság alakult. Zavarodott hangyabolyra emlékeztetett Szeged: a boltok egy része bezárt, a kapuk elé falakat emeltek. Az utcákon katonák meneteltek a töltésekre védeni a Tisza fővárosát, melyet addigra csapdába zárt a síkságon szétterülő folyó. Az áradás elkerülésének reményét szétfújta a március 11-én este kitört vihar: a szelek fölkorbácsolták a tengernyi vizet. A városba költözött a folyó „Jön a víz! Jön a víz!" „Átszakadt a töltés! Vége mindennek!" - kiabálták Szegeden a 130 évvel ezelőtti március 11-i éjjel a Rókusról és Felsővárosról a Paa 130 évvel ezelőtti rettenetes szerdán hajnali négyig zúgtak a harangok - a Tisza 186 napra elfoglalta Szegedet. Rókust, aztán Felsövárost öntötte el a víz. A belvárosba a Budapesti úton érkezett, onnan Alsóváros bekebelezésére indult. A menekülők egy része a hajóhídon Újszeged felé vette az irányt. Sokan gyűltek össze a magasabb kőépületekben, a várban, a belváros magasabb pontjain, a töltések vízből még kiemelkedő koronáján. A 3-4 méternyi víz borította város lakóinak mentése március 12-én csak reggel kezdődhetett. Három napig tartott a szegediek biztonságba helyezése. A 75 ezer lakosú városban 60 ezren maradtak hajlék nélkül, meghalt és eltűnt közel 200 ember; összerogyott 5458 ház, csak 265 mentette át magát a jövőbe. A szegedi katasztrófáról Tisza Kálmán miniszterelnököt még március 12-én táviratban értesítették. A főváros polgármestere gyűjtést szervezett, képviselői a hullámsírba került Szegedre hozták az uralkodó 10 ezer forintnyi gyorssegélyét. A híradások nyomán támadt döbbenet országos, európai segélyakciókra ösztönzött - 35 ország nyújtott támogatást. Magyarország királya, Ferenc József - a miniszterelnök kíséretében - március 17-én különvonattal Szegedre érkezett, csónakon szemlélte meg a város pusztulását - segítséget ígért, és kijelentette: „Szeged szebb lesz, mint volt!" • AZ ALSÓVÁROSI TEMPLOM KÖRNYÉKE IS ROMBA DŐLT Fotó: Somogyi-könyvtár, helyismereti gyűjtemény Iánk felé menekülők. Az orkán erejű szélben a várost fojtogató Tisza méteres hullámokban ostromolta az átázott gátakat, vasúti töltéseket. Az ár elleni harcot feladták: már nem lehetett mit tenni a szétázott gátakon. A holtfáradt iparosok, napszámosok és a védelemre március 4-én ide rendelt Pultz Lajos altábornagy katonái vert seregként indultak a városháza felé. A március 11-éről 12-ére virradó éjjelen a Szegedi Napló riportere, Mikszáth Kálmán szerint „olyan volt már (...) az ostromló tenger, ez éjjel a sötétben még iszonyúbb kinézésű szörnyeteg, mint a mesebeli sárkány, kinek ha a fejét vágják le, hét nő a helyén. Nem lehetett már akkor vele bírni. Itt már csak az Isten segíthetett: ő is csak úgy, ha nagyon akarja!" A batyuikkal menekülő emberek magaslatot, kőházat kerestek. Például Mikszáth a Zsótér-házba ment: a bank és a Szeged étterem fölötti termekben kétezren zsúfolódtak össze. Március 12-én éjjel kettő után a rókusi pályaudvar közelében, a 97. és 98. számú őrház között a nyúlgát átszakadt. Ma emléktábla mutatja az akkori százméteres sebhelyet, melyből megállíthatatlanul ömlött „a Víz" - a város felé. Hatvanezer hajléktalan „Megkondult a harang a Rókus-városi toronyban - írta Mikszáth. - Velőt rázó vészkongása utat hasított magának a vihar zúgásán. (...) Mint a kígyó, sziszegve, mászva jött az óriási áradat, elfoglalva a völgyezeteket, aztán a dombokat..." Azon Március 11. (szerda) £ • 19.00 Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Szegedért Alapítvány árvízi placstje a Szegcdi Nemzeti Színházban § „A HAJNAL NEM TALÁLTA TÖBBÉ..." • Korabeli fotográfiák (Letzter Lázár, Lausher Lipót, Keglovich Emil, Klösz György, Plohn Illés fényképei), valamint újságtudósítások teszik elképzelhetővé az 1879-es szegedi árvíz pusztítását a Somogyi-könyvtár „A hajnal nem találta többé..." kiállításán. A katasztrófa 130. évfordulóján - az összeállításunkban olvasható városi programokat kiegészítendő -, ma 10 órakor a szegedi Huszár Mátyás rakpart (várrom melletti lejárónál elhelyezett) emléktábláját megkoszorúzzák. Az 1970. évi szegedi árvizet követően 1979-ben újjáépült szegedi partfal 30 éves évfordulója alkalmából az Alsó Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság és a Magyar Hidrológiai Társaság szegedi területi szervezete ünnepségén Andó Mihály, az Atikövizig főmérnöke, az MHT szegedi területi szervezetének elnöke mond beszédet. Ezt követően, 11 órakor nyílik a Bálint Sándor Művelődési Házban a XVIII. újszegedi gyermekrajz-kiállítás, melynek címe: A Tisza partján halkan ballagok... www.szegcd.cu Március 12. (csütörtök) 18.30 FÁKLYÁS FELVONULÁS TISZA LAJOS SZOBRÁTÓL (SZÉCHENYI TÉR) AZ ÁRVÍZI EMLÉKMÚIQ 19.00 Emlékező ünnepség az Árvízi emlékműnél Március 13. (péntek) 14.00 Az Árvíz és újjáépítés című fotókiállítás megnyitója 15.00 Interaktív vetélkedő 17.00 A Petőfitelepi Szépkorúak Népdalkör, és a Sárgarózsa Népdalkör közös műsora 17.30 Boka Qábor utcaszínháza 18.30 A deszki Bánát Együttes műsora 19.00 Népek táncai - A Hóra Színház táncműsor. i9 Március 14. (szombat) ns Klauzál tér: é-15.00 A Tisza-parti Fúvósok koncertje 16.00 A Tápai Hagyományőrző Egyesület és az Akropolisz Táncszínház műsora AZ 1879 SZELETES .ÁRVÍZI-TORTA' FELSZELETELÉSE ÉS SZÉTOSZTÁSA A KLAUZÁL TÉREN 17.00 Qőzerő koncert 18.00 A Dorozsmai Székívirág Népdalkör műsort 19.00 A Szeged Táncegyüttes műsora Március 14. (szombat) Dóm tér: V. Árvízi Emléknap A nap folyamán az alábbi programok közül válogathatnak a kilátogatok: Fózőverseny, lovaglás, íjászat, toronykílátó, cserkészjátékok, roverjáték, cserebere vásár, meseerdő, kézműves foglalkozások, kalácssűtcs, katasztrófavédelmi bemutató, kovácsműhely, városvetélkedő, élő-csocsó kupa. ÚJJÁSZÜLETÉS ÜNNEPE EMLÉKEZÉS A SZEQEDI NAQYÁRVÍZ 130. ÉVFORDULÓJÁN 2009. március 11-15.