Délmagyarország, 2009. február (99. évfolyam, 27-50. szám)

2009-02-07 / 32. szám

Szombat, 2009. február 7. Szieszta 111 NAPI HÍREK Tükröt tart szülővárosának és a ré­giónak a Délmagyarország. A cikkek, információk fölött a forrás: „saját tudósítónktól" - most 1993-ból. MŰKORCSOLYÁZÓ. A KISOK műkorcso­lyázó tanfolyamát lezáró versenyen, a városligeti műjégpályán 7 leány közül „második lett Palócz Magda, Szeged, 23.6 ponttal" (január 6. szerda). LOPOTT AUTÓBAN A SZÖKÖTT FEGYENC. „Csütörtökön délelőtt a Szent György-ut­cai városi bérház elől ismeretlen tettes ellopta dr. Magyari István rendőrorvos autóját. A tettes az egyik szegedi fogház szökött fegyence: Déri József 32 éves asztalossegéd, akit nemrég ítéltek halál­ra." Az Opel Olympia kocsi Kalocsán került elő (február 6., szombat). FEKETE KÉZ RABLÓBANDA, „öt kiskorú szegedi suhanc 'Fekete Kéz' rablóban­dája éjszakánként betörni és lopni" járt. „A rendőrtiszt a beteg fantázia kó­ros rögeszméivel telített lelkiségben, az ügyész a családi élet erkölcsi alapjának megrendülésében, a bíró a nevelés hiá­nyában, vagy elhibázottságában látja a gyermekbünözés elterjedtségének okát" (március 21., vasárnap). BEFŐZÉSI CUKOR. „Háztartási célokra csak annak a családnak utalnak ki befőzési cukrot, ahol apró gyermekek vannak éspedig minden tizenkét éven aluli gyermek után félkilónyi mennyi­séget" (július 8., csütörtök). BÉRKOCSIVITELDÍJAK. „Újszegedre, ak­kora távolságra, amelynek megtételé­ért a bérautó 4 pengőt kér, a bérkocsis 8 pengőt követelt", s „az éjszakai órákban csak horribilis felárral lehet kocsit kapni és például a hajnali vo­natokhoz alig lehet bérkocsist találni, aki fuvart vállaljon." Akadt, akit „Tá­péra 20 pengőrét" fuvaroztak. „Új díj­szabást kell megállapítani a konflisko­csik részére" (augusztus 10., kedd). TOSCA. „A szegedi színtársulat dédel­getett kedvence: az ifjú operaegyüttes, nagy ambícióval és lelkesedéssel ké­szül Puccini Tosca című operájának előadására." „T. Török Emil helyettes igazgató vezényli a Toscát." „Dr. Dal­noky Viktor, az operatársulat főrende­zője szintén nagyon bizakodó." A leg­ifjabb magyar Tosca: Soós Katalin. „Scarpia megszemélyesítője: Katona Lajos" (november 18., csütörtök). VILÁGHÁBORÚS ÉTREND. „Papp Viktor: Hogyan kell olcsón főzni háborús idő­ben?" című, az első világégés idején megjelent könyve „nagyon propagálja a kukoricát, málélisztet mindenféle formában, valamint a házinyúlhúst, amelynek fehérjetartalma igen nagy" (november 25., csütörtök). SZENT-GYÖRGYI AZ IZMOKRÓL. A Debre­ceni Tisza István Tudományos Társa­ság meghívására új vizsgálatairól itt számolt be először a Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert professzor. Azt mondta: „Tulajdonképpen mindegy, hogy milyen szervet vizsgálunk. Az élet mindegyik szervben egyformán nyilvánul meg, mindegyik ugyanazt az alapvető funkciót tárja elénk." „A kutatások eredménye azon fordul meg, hogy az ember nyitott szemmel járjon és minden apróságot megfigyel­jen" (december 17., péntek). NÉPJÓLÉT. A szegedi Népjóléti Szövet­kezet „költségvetésének 70 százaléka, körülbelül 960 ezer pengő" a sok­gyermekes családok legsúlyosabb gondjának, a lakás megoldása. „Alsó­központon tizenkét 400 négyszögöles telken épült családi ház építése" befe­jezést nyert, 18 házat még építenek. „Csengelén 10 családi ház építése volt tervbe véve." „Ebben az évben 40 te­henet juttatott a szövetkezet tanyai sokgyermekes szegény sorsú csalá­doknak." „3200 napos csibét" osztot­tak szét (december 22., szerda). ű0"1"" mttejbbi Időutazás a 2010-ben 100 éves Délmagyarországgal: 1%3 (3h. rész) HADIJELENTÉSEK A D0 AZ ÚJSZEGEDI „A felszabadult játékkedv, látnivaló, pihenni akarás jellemzi az újszegedi Vigadó háta mögött lévő Népligetet" - állítja július 28-án megjelent, Fel­derítő úton az újszegedi vurstliban című riportjában Kiss Ottó Miklós. „Az árnyas és padokkal keretezett újsze­gedi sétányon (...) minden férfi mellett van egy nö, hiszen itt is áll a mondás, hogy minden zsák megtalálja a maga foltját még ma is, amikor a cérna nyaral­ni ment..." „Az első, ami szembe ötlik a vurstli látogatójának, a motor hajtotta lánchinta", aztán a hajóhinta, majd a lö­völde, s „a jellemet boncoló láda". De itt várakozik „Sybilla, jövőbe látó papagáj, tengeri malac, amelyeknek az a hivatá­suk, hogy fóltúrják a jövőt". A „dobbal hirdetett cirkuszban (...) látható a 'római császár teljes díszben', amint a cirkusz sátránál ügyes kézzel megsétáltatja az igazgató. (...) Mielőtt a vurstht végleg el­hagynánk, tornászok, akrobaták szóra­koztatnak bennünket." „Híres, fényes kávéházai voltak a régi Szegednek, másfajta kávéhá­zak, mint a maiak, ott, ezek mögött a tükörablakok mögött szövődött a város szel­lemi életének száz és száz fonala, az emberek második otthona volt a kávéház, ott találkozott a sajtó, a színház, az irodalom és a közigazgatás" - írja Osváth Tibor Ottó január 6-án. Búcsúztatja „a meglévők között legrégibb" Emkét, amit korábban ­többek között - Belvárosi kávéháznak is neveztek. 63 éve „a Klauzál térre Stró'bl Jó­zsef szegedi kávéház-tulajdonos és vendéglős szép emeletes házat" épített, „amelynek egész földszintjét kávéháznak rendezte be". „A világháború alatt vette át a kávéház bérletét Dávid Sándor", aki „egészen a harmincas évek elejéig vezette." Ekkor jött „Horváth Szilárd, egy felvidéki pénzintézeti tisztviselő, aki nagy ambíció­val látott hozzá, hogy feltámassza a kávéház régi, fényes korszakát". Ám a „Klauzál térre nyíló sarokajtaja rövidesen, még ebben a hónapban bezárul", mert „az Emke kávéház helyén márciusban az egyik budapesti pénzintézet fiókja nyit kaput". „Győztes harcok közepette lépik át az újév küszöbét" a „tengely és szövetsé­gesei" - szól a legelső hadijelentés, ja­nuár l-jén az első oldalon. A táj bömböl és vonaglik „Az ellenség harctevékenységének bi­zonyos fokú megélénküléséről számol be" a honvéd vezérkar 36. számú ha­dijelentése január 8-án. Egy nappal később Ferencz Gyárfás aláírással köz­lünk pillanatfelvételt a „Donmenti ál­lásokéról: a „vállalkozás", vagyis há­rom bunker felrobbantása közben „pokollá változik a táj... A még elébb csendes vidék ordít, bömböl, ugat és vonaglik... Tüzérségünk és gyalogsá­gunk nehézfegyverei, tüzgépei záró­tüzzel támogatják rohamjárőrünk munkáját. (...) Kézigránát kézigránátot ér, miközben a vörös aknavetők is ugatni kezdenek... Kegyetlenül verik a Don vonalát..." Légvédelmi gépágyú tüzelőállásban - a Donnál FOTÓK: SOMOGYI-KÖNYVTÁR, HELYISMERETI GYŰJTEMÉNY arcvonal felét kitevő arcvonalon küz­dő Bühm-Ermolli-hadsereg kereken 45 ezer főt vesztett, míg a Don mentén ma küzdő honvédsereg 4 és fél hónap alatt (...), s kétszer olyan hosszú arc­vonalon: mindössze 13.332 főt." A hátország együttérzéséről árulko­dik, hogy az új esztendő első napján Arcél: Osváth Tibor Ottó (1906-1963) A Szegeden 1906. május 28-án született Osváth Tibor Ottó 1924-től 1942-ig a Szegedi Napló, majd a Délmagyarország munkatársa. Közben 1931-33 között a szegedi színház főtitkára volt. 1937-ben a Szegedi Tudományegyetemen jogi doktorrá avatták. Például 1938-ban Magyar Salzburg vagy magyar Szeged címmel írt cikket. 1943-ban, majd 1947-től a lap megszűnéséig (1951) a Budapesten megjelent Friss Újság szerkesztője. Szerkesztésében jelent meg a Magyar színháztörténet 1920-1949 című kötet. 1956-tól haláláig (1963. augusztus 2.) a Ludas Matyi című lap tördelőszerkesztője volt. Megdöbbentő összefüggéseket tá­runk a sorok között is olvasni tudó elé a január 10-i címlapon: „A honvédve­zérkar főnökének heti jelentése" sze­rint „A bolsevizmus ellen küzdő ma­gyar hadsereg 1942 augusztus 20-tól december 31-ig a következő vesztesé­geket szenvedte: Hősi halott 109 tiszt, 2147 legénységi; sebesült 305 tiszt, 8712 legénység; eltűnt 46 tiszt, 2013 le­génység." Az adatokat összehasonlít­ják az első világháború veszteségei­vel: „az 1915. áprilisi kárpáti húsvéti csatában 3 hét alatt a mai donmen,ti Horthy Miklósné országos gyűjtésre hív „a honvéd családokért". Helyi bizottsá­gok alakulnak, de „gyűjteni csak pénzt szabad" - az akció február 7-én zárul. A hadisegély mértéke: 50-200 pengő le­het, miközben „gondoljunk értünk küz­dő véreinkre" - írjuk január 10-én. Házassági kölcsön, csomag „Az idén is folyósítanak házassági köl­csönöket" - „Az Országos Nép- és Csa­ládvédelmi Alap 1943-ban tovább foly­tatja a támogatásra szoruló szegény csa­ládok megsegítését és szociális védel­mét", de „a hadbavonultak megsegíté­se" is fontos - tudatjuk január 8-án. Ugyanakkor január 17-én arról adunk hírt, hogy „névre szóló csomagok küld­hetők 12 kg súlyhatárig a harctéren lévő munkaszolgálatosoknak" - téli holmik kerülhetnek a dobozokba. „A szójaliszt a vüág legtáplálóbb élelmiszere bevo­nul a magyar háztartásokba." Propaganda és cáfolat „Sztálingrádnál 50 fokos hidegben és 2 méter magas hóban" harcolnak a né­met katonák, a magyarokat pedig a Donnál „kerítette be az ellenség". E ja­nuár 22-i „hírt a miniszterelnök a Ma­gyar Élet Pártjában már csütörtökön megcáfolta", s éppen ezért vasárnap, január 24-én nagyon is hihető. Mint a január 31-i, a magyar csapatok voro­nyezsi csatájáról" a harmadik oldalon „eldugott" részletes tájékoztatóba rej­tett pontosítások: „A donmenti harc (...) a magyar haderő bátor helytállásá­nak örökké fényes bizonyítéka, egyben cáfolata annak az ellenséges állítás­nak, mintha ezt a harcot 'elveszítettük volna'. A donmenti harcot a magyar hadsereg nem veszítette el, csak vesz­teségei voltak." Ezek nagysága „még pontosan meg nem állapíthatók", de „korántsem akkorák, amint az a közvé­leményben elterjedt. Ennek bizonyítá­sára katonai helyen megemlítik, hogy a 2. hadsereg egyharmadrésze most is KRONOLÓGIA. 1943. január 1-3.: A keleti fronton a szovjetek támadást indítanak a térség északi részén harcoló német erők bekerítésére. Január 24.: A 2. hadsereg marad­ványai kiválnak az arcvonalból. Ja­nuár 27.: Megsemmisül a magyar 3. gyalogezred. Február 2.: A német hadsereg kapitulál Sztálingrádnál. Február 7.: Szent-Györgyi Albert a németellenes magyar ellenzék képviseletében, Isztambulban, an­gol megbízottakkal tárgyal. Április 24-május 30.: A „doni poklot" megjárt csapatok hazaszállítása. Július 31.: Bajcsy-Zsilinszky Endre memorandumot nyújt át Kállay Miklósnak, követelve a kormány irányváltoztatását, a háborúból va­ló kilépés módozatainak kimunká­lását. Augusztus 3.: Meghal Glatf­felder Gyula püspök. November 18.-december 1.: A teheráni kon­ferencián Roosevelt amerikai el­nök, Churchill brit miniszterelnök és Sztálin szovjet vezető vesz részt. harcban áll az ellenséggel, teljesen ren­dezetten és vesztesége csekély." „Illeté­kes helyen a leghatározottabban hang­súlyozzák, hogy a 2. hadsereg 'meg­semmisüléséről' terjesztett hírek nem egyebek propagandahazugságnál." Hatvanhét hét múlva lesz 100 éves az 1910. május 22-én útjára bocsátott Délmagyarország. Lapunké jubileu­ma alkalmából, mintegy visszaszám­lálásként, időutazásra hívjuk olva­sóinkat: hétről hétre egy-egy esz­tendő újságtermését átlapozva föl­villantjuk, milyennek láttatta a vilá­got, az országot, a régiót, Szegedet ­a Délmagyarország. A magyar vidék legpatinásabb lapja sorozatának harmincnegyedik állomása: 1943.

Next

/
Oldalképek
Tartalom