Délmagyarország, 2009. február (99. évfolyam, 27-50. szám)

2009-02-07 / 32. szám

Tom Hankstől kezdve Clint Eastwoo­dig sok mindenkivel találkozott, be­szélgetett Tóth Erzsébet, a Magyar Mozgókép Közalapítvány fó'titkára ­Los Angelesben, a Golden Globe-dí­játadón. Neki munkaköri kötelessé­ge, hogy világsztárokkal találkoz­zon: hazánk filmgyártását képvisel­ve próbál kedvet csinálni a filmesek­nek, nálunk forgassanak. FÁBIÁN GYÖRGY - Tavaly elmaradt a Golden Globe-gála a forgatókönyvírók sztrájkja miatt, így idén mindenki ki volt rá éhezve. A szakmának hiányzott a fantasztikus kavalkád, a sajtónak, hogy legyen mi­ről írni - jelenti ki Tóth Erzsébet, a Ma­gyar Mozgókép Közalapítvány főtitká­ra. - Delegációnk a Magyar Filmbizott­ságot is képviselte. Ennek a szervezet­nek az a dolga, hogy minél több film­gyártást hozzon hazánkba. A Golden Globe-díjátadón Tom Hanks oldalán mutatta a televízió Tóth Erzsébetet. - Tom Hanks nem csupán az egyik legfelkapottabb színész, de a legbefo­lyásosabb producer, az életmű Glo­be-ot kapó Steven Spielberg egyik leg­jobb barátja is. Hát ezért kiáltottunk fel örömünkben az asztalunknál, ami­kor a John Adams-sorozatért járó díjat átvéve megköszönte Budapestnek, a magyaroknak a minisorozat forgatá­sához nyújtott lehetőséget - idéz föl egy kellemes pillanatot Tóth Erzsébet. - Jó, az Adams díszlete leégett, pont mikor a forgatásra iderepült volna, de utána újra felépült, és a stáb attól kezdve csak dicsérte Magyarországot Hanksnek. A film egyébként négy je­lölést kapott, és mindegyikben nyert. Azt hittük, azután, hogy így megdi­csért egy világsztár minket, újabb öröm nem jöhet. De akkor szólították ki a főszereplöt, Paul Giamattit. És ő mit mond? Köszönöm, Magyarország! Kész volt mindenki, kelet-európai or­CSÁBÍTÓ AJÁNLAT. - Hazánkban, megvívva csatánkat az EU-val, si­került a filmkészítőknek húszszá­zalékos adózási kedvezményt ki­harcolni. A költségek is fontosak, nem csupán a jó környezet! - ma­gyarázza Tóth Erzsébet. - A film, a filmipar, a filmgyártás nem csupán szórakoztatás, komoly üzlet és kul­turális lehetőség. A film hírvivő, ki kell ezt használni. szágot ennyit még soha nem emleget­tek ezen a díjátadón. Az, hogy Tom Hanks dicsérjen meg minket, megfizethetetlen reklám, mert ott volt az a szakma, aki majd filmez­ni fog, ráadásul ezt az eseményt a vi­lágon közel ötvenmillió ember nézte. - Milyen ember közelről Hanks? ­kérdez vissza Tóth Erzsébet. - Közvet­len, helyes, barátságos. De ezen a ren­dezvényen a legtöbb sztár ilyen. Mert ez nem a rajongók hadáról szól, ha­nem a szakmáról. Együtt dohányoz­hatsz, beszélgethetsz Colin FarreU-lel, vagy éppen egyszerre mentek el a mellékhelyiségbe Penélope Cruzzal. Sting például megállított bennünket mint magyarokat, és azt mondta, ked­veli Budapestet, csodás város, ott mindig jól érezte magát. Drew Barry­more-nak magyar születésű az anyu­kája. Magyarul is szólított meg min­ket: „Á, a madzsarok már megint!" Vele is jót beszélgettünk, akárcsak Leonardo DiCaprióval. Szóval mindenki meg- és leszólítha­tó. Ez a varázsa a Golden Globe-nak, ezért fontos, hogy ott legyen a magyar filmipar képviselője. - Nekem nagyon nagy élmény, hogy életem egyik bálványával, Clint East­woddal megismerkedhettem, mikor gratuláltam neki. Azt azonban látni kell, az ilyen eseményekből a hazai filmgyártás profitálhat a legtöbbet. A SZAPPANOPERA NEM CSAK AGYMOSÁSRA VALÓ A rákbetegségre általában úgy döbbennek rá az emberek, ahogyan a tévében Miklós FOTÓ: RTL KLUB Embert raboltat, lop, csal, hazudik, zsarol - és amikor kiderül, hogy tüdő­rákja van, a műtétről hosszú összefoglalóban számol be egy magazinműsor. Hiszen ami a legnézettebb magyar szappanoperában nagy esemény, az az ország életében is az. A Barátok közt Berényi Miklósa tényleg fontos szemé­lyiség: a másokon átgázoló vállalkozó - és a többiek - viselt dolgai nemcsak beszédtémával, de viselkedésmintákkal is bőven ellátják a nyájas tévénézőt. Jóval, rosszal. ANDRAS Berényi Miklós filmbeli műtétjéről ér­dekes összeállítást készített az RTL Klub. Szó volt arról, hogy mivel élet­hűen, részletesen akarta bemutatni a Barátok közt a beavatkozást, orvosok segítségét kérték a forgatáshoz. Mese az egész - vagy mégsem? Elhangzott az is, hogy Magyarorszá­gon nagyon sokan szembesülnek úgy a rákbetegségükkel, mint Miklós, és hátha nekik segíteni fog a produkció azzal, hogy bemutatja: miképpen le­het földolgozni egy ilyen traumát. Ez az összeállítás azért volt érdekes, mert rávilágított arra, hogy a népsze­rű tévésorozatok készítői tisztában vaiyiak azzal, hogy hatnak a nézőik­re. Persze a Barátok közt közönsége már nem úgy éli meg a képernyőn lá­tottakat, mint azok a nénikék, akik annak idején gyűjtést rendeztek Isau­ra felszabadítására. Nyilvánvaló, hogy á sorozat is „mese", de mivel a jelle­mek mégis összetettek, a képernyőn látottak hétköznapi tapasztalattá lé­nyegülnek. - Kutatások bizonyították, hogy a hősök viselkedése mintát jelent sok néző számára - feleli kérdésünkre a témával foglalkozó Kósa Éva média­pszichológus. Ez végső soron azt is je­lenti, hogy Miklós - aki időnként em­bert raboltat, lop és zsarol - a hasonló­an nyomuló embereknek is segít bel­ső konfliktusaik feldolgozásában. Ugyanígy ülnek a képernyő előtt olyan hölgyek is, akiket az nyugtat meg, hogy Nóra vissza-visszatér Mik­lóshoz, és a bajban kitart mellette: „lám, egy ilyen agresszív, gátlástalan palit is lehet szeretni; az én Pityum­nak azért ennyire durva dolgai nincse­nek, szerencsére". Csak ármány és szerelem A Barátok közt hatását azért lenne ér­demes közelebbről vizsgálni, mert eb­ben a sorozatban Miklós nélkül is elég erős a sötét oldal. Szerettük volna megtudni, hogy a Greg Stevens vezető író által irányított csapat valóban ilyennek látja-e a magyar rögvalósá­got - például a vállalkozói szférát -, és felmerült-e korábban, hogy reagálja­nak társadalmi jelenségekre, ahogy annak idején a Szomszédok tette. - A Barátok közt sorozatnak a szóra­koztatás a célja. Az, hogy az egész na­pi munka, rohanás után a néző kikap­csoljon, és azon rágódhasson, hogy Klaudiának sikerül-e végre lépre csal­nia Miklóst, vagy miként alakul Niko­lett és Imre szerelme, így a sorozat so­ha nem politizál, és nem aktualizál. Azt, hogy a karakterek leképezései-e a társadalomnak, a néző könnyedén eldöntheti - írta e-mailben feltett kér­déseinkre Böjté Piros, a produkció saj­tóreferense. Szóval egy jó sorozathoz elsősorban ármány és szerelem kell. Ez az egysze­rű recept tíz éve, amikor a Barátok közt elkezdődött, nálunk még újnak Furcsállnák például, ha a szereplők elkezdenének a gazdasági válságról vagy az ország megosztottságáról be­szélni. Ám téved, aki azt gondolja, hogy mindenütt csak ilyen napi és heti té­vésorozatok készülnek, és hogy a hi­telességet minden forgatókönyvíró föl­áldozza az „izgalmasan pergő törté­net" kedvéért. Mi több, a népművelő célzat is gyakran tetten érhető - példá­ul a Vészhelyzetben. Egy epizódban az egyik főszereplő, egy nővér meg­próbálja elmagyarázni kedvesének, hogy mi nyomasztja. A nőről lehet tudni, hogy korábban alkoholbeteg volt: a férfi szemlátomást sejti, hogy megint ez a baj, de nem kérdez rá, nem támadja le a nőt, de nem is pró­bál menekülni a beszélgetés elől. Ezek szerint ezt így kell csinálni. Amerika, egészen közelről - Több példa is van arra, hogy a szap­panoperák véleményformáló, sőt atti­tűdmódosító szándékkal szerepeltet­nek hősöket - mondja Kósa Éva. - A Vészhelyzet például valóban a mai Zsebükbe nyúltak a lettek Néhány lelkes néző tanácsát megfogadva közadakozást hirdettek a legkedveltebb tévésorozat készítői Lettországban. A gazdasági válság miatt ugyanis félő, hogy megszűnik ez a produkció, nem jut rá elég pénz. Eddig a legnagyobb bank támogatta készítését, de tavaly év végén már olyan súlyos gondokkal küzdött a pénzintézet, hogy az állam átvette az irányítását. A köztévén futó sorozat készítőinek - átszámítva - mintegy 60 millió forintra lenne szükségük a következő fél évre. számított. A forgatás helyszínén, a rá­kosszentmihályi hangárban - ahol ko­rábban a minszki traktorgyár képvise­lete működött - a szereplők sokáig érezték a festékszagot. Az RTL Klubnál egy ideig nem mindenki tapsolt a szappanoperának, mert „gödröt csi­nált a nézettségi görbén", de aztán mégis egyre több embert ültetett le a tévé elé. A sorozat „társadalmi be­ágyazottságára" jellemző, hogy ami­kor nemrég kiderült, hogy Magdi anyus, egy igazán régi szereplő távo­zik a produkciótól, az Index internetes újság elkészíttetett hét stílushű verzi­ót, és megszavaztatta olvasóit arról, hogy szerintük melyik forgatókönyv szerint fogják „kiírni" a szószátyár né­nikét. Ez persze fricska a sorozat ké­szítőinek - de leginkább a nézőinek, akik estéről estére majdnem kétmillió­an vannak. Ezek az emberek nyilván már tényleg hozzászoktak a Mátyás király tér kissé belterjes viszonyaihoz. amerikai társadalom szinte minden konfliktusát bemutatja, nagyon hatá­rozott érzelmi-erkölcsi állásfoglalás­sal. Példát, modellt állít a nézők elé ­amint ezt számtalan pszichológiai vizsgálat bizonyítja. Erre a hatásra építenek ma már akciófilmek, bűn­ügyi sorozatok is, ahol az erkölcsöt és a rendet képviselő felügyelők és rend­őrök között mindig látunk fekete bő­rűt is: a két évtizeddel ezelőtti filmek­ben ez egyáltalán nem volt így. Szóval a televízió nem az ördögtől való, csak érdemes megnézni, mit né­zünk benne. Jó tudni azt is: aki egész nap szomorúságot, bajt látott maga körül, és ki akar kapcsolódni, annak van más választása is, mint hogy be­kapcsolja a tévét. Lehet beszélgetni, olvasni. Az pedig, hogy föl tudunk-e építeni egy legóűrhajót a gyerekkel a szőnyegen, sokkal izgalmasabb kér­dés, mint hogy Klaudiának sikerül-e végre lépre csalnia Miklóst. A hollywoodi sztár hazánk filmgyártását dicsérte TOM HANKS OLDALÁN A VÖRÖS SZŐNYEGEN • Tóth Erzsébet munkaköri kötelessége világsztárokkal találkozni - például Tom Hanksszel FOTÓ:DM/DV

Next

/
Oldalképek
Tartalom