Délmagyarország, 2009. február (99. évfolyam, 27-50. szám)

2009-02-06 / 31. szám

,. uldij Pentek, 2009. február 6. Aktuális 13 KÜLFÖLDI ELISMERTSÉGET, TÖBB SZÁZ ÚJ MUNKAHELYET HOZNA A GIGAPROJEKT Tudományos központtá tenné Szegedet a szuperlézer | ÉRVEK PRÓ ÉS KONTRA Mi szól Szeged mellett - és mi ellene? MELLETTE: - Szegedet a lézerkutatás nemzetközi élvonalában jegyzik - Kedvező logisztikai helyzet: Európa szívében,.a Ferihegyi reptértől nem egészen másfél órányi útra épülne a központ - A francia kormány más projekteket favorizál, Romániánál szakmailag jóval előrébb járunk ELLENE: - Szakmailag Franciaország pályázata a legerősebb - Csehország az Unió soros elnökeként erősebben lobbizhat a győzelemért - Ha Debrecenben épül a neuronközpont, esélyeink szinte nullára csökkennek forrás: dm/dv-gyűjtés dm-grafiká Folytatás az 1. oldalról Ha Szeged nyer, az itteni természettudományos képzés is nagy lökést kaphat. - Akár egyetemi, akár felsőfokú szakképzés révén, akár a pedagógusképző karral együttműködve olyan technikusokat képeznénk, akik itt dolgozhatnának - mondja a professzor, hozzátéve: a lézerközpont vezetésében a házigazda nem élvez előnyöket, az összeurópai szintű, független a helyszíntől. Több honlapon is az olvasható: 5-10 év múlva lebontanák a szuperlézert. Szabó Gábor szerint ennél jóval hoszszabb az élettartama. - A 20 éve épített lézerközpontok ma már technikailag elavult megoldásokat alkalmaznak, ezeknél merül fel: gazdaságosabb lebontani. E lézerközpont esetében is eljöhet ez az idő, de 5-10 évig biztosan olyan unikumnak számít, amelyet máshol nem lehet találni a világon, újabb 5-10 évig pedig továbbra is a legnagyobbak egyike lesz - tartja a fizikus. Hazánk elsősorban a Debrecenben építendő neutronkutató megépítésére pályázik - ha ezt nem nyerjük el, Szeged jó eséllyel száll harcba Csehország, Franciaország, Nagy-Britannia és Románia mellett a 100 miibárd forintos lézerB0R ZSOLT: ELISMERÉS. - Nagyban a szegedi lézerfizikusok érdeme, hogy eséllyel indulhatunk ezen a pályázaton, jó a nemzetközi kapcsolatrendszerünk, elismertek kutatásaink - mondta az Egyesült Államokban dolgozó Bor Zsolt szegedi akadémikus, lézerfizikus profeszszor, akit tegnap a kaliforniai Irvine-ban értük utol telefonon. - A lézerközpont Európa 50 legfontosabb kutatóhelyének egyike lesz, Szegednek nagy elismerést jelentene a projekt elnyerése. központért, amely egy 200 PetaWatt átlagteljesítményü lézerimpulzusokat előállító lézerrendszerből, valamint 8-10 célkamrából áll. A lézerimpulzusokat a célkamrákban különböző tárgyakra fókuszálják. Magfizikai, atomfizikai, kozmológiai kísérletekre, de akár a gyógyításban is lehet majd használni. r

ovábbi FOTÓK a témáról a2 interneten!! www.delmagyar.hu Jó hírünket viszi - Minden európai uniós projekt, amely még jobban megerősíti az SZTE-taz Európai Unió tudáspalettáján, erősíti azon törekvésünket, hogy minél több külföldön tanuló hallgató találjon rá egyetemünkre. Aki hallja a hírekben: Szegedet támogatja a magyar kormány egy ilyen fontos projekt elnyerésében, méltán gondolhatja azt, ahol ilyen komoly tudásközpont működik, ott más képzések is kiemelkedőek. Ha pedig megnyernénk a projektet, külföldi kutatók érkeznének a városba, hoznák családtagjaikat, aztán egy-egy szabadtéri előadásra, REÖK-kiállításra később is visszatérhetnének - ugyancsak Szeged jó hírét terjesztve a világban - fogalmazott lapunknak Szabó Gábor, az SZTE rektora. A napi ingázás okai a megyében °/Q Lakóhelyén nem talált semmilyen munkalehetőséget 52,7 ... képzettségének megfelelő munkát 33,9 ... anyagi igényeinek megfelelő munkát 3,3 ... továbbfejlődést biztosító munkahelyet 1,7 Nem kíván elköltözni lakóhelyéről 9,1 Egyéb B5EB1 Hozzájárul-e a munkáltató a napi ingázás közlekedési költségeihez? % Nem 22,3 Legfeljebb a felét fizeti 16,4 Több mint a felét fizeti 38,3 A teljes összeget fizeti I 22,9 forrás: ksh REGGELENTE NÉPVÁNDORLÁS INDUL A MEGYESZEKHELYRE Napi bumlizás a munkáért Otthonülő, nem túl mobil a nép a megyében: 155 ezer alkalmazottból mindössze 25 ezer ingázik naponta. Még ennek ellenére is azt észlelhetjük, hogy munkanapokon népvándorlás indul meg a Szeged környéki falvakból a megyeszékhelyre, valamint Szeged és Vásárhely között mindkét irányba. Az ok: helyben nem találtak munkát. FEKETE KIÁRA A Szegedre bevezető utakon óriási a forgalom a reggeli és a délutáni órákban. Akiknek futja a benzinköltségre, személygépkocsival özönlenek be a megyeszékhelyre, egy füst alatt gyermekeiket is óvodába, iskolába hozzák. Zsúfoltak az autóbuszok is: a legtöbben - mondta el Mező István, a Tisza Volán Zrt. közlekedési közszolgáltató divíziójának igazgatója - Szeged és Vásárhely között utaznak. Ezen a vonalon napi 84 járatpár közlekedik, A második legerősebb vonal a Szeged-Makó 64 járatpárral, de még a sándorfalvin is napi 40-et indít a közlekedési társaság. A KSH-nak egy friss, 2009 januárjában készült felmérése is arra keresi az okokat, miért vállalkoznak az emberek a stresszes és időigényes, háztól házig több mint egy óráig tartó napi ingázásra. A felmérésből kiderült, hogy a 25 ezer ingázóból minden második ember azért bumlizik Csongrád megyében, MÁS RÉGIÓK. Csongrád megye 155 ezer foglalkoztatottjából 25 ezer ingázik naponta - írtuk. Fejér megyében 170 ezerből 72 ezer, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 174 ezerből 48 ezer, Jász-Nagykun-Szolnok megyében 142 ezerből 36 ezer fő a napi ingázó. Arányuk magasabb, mint nálunk. mert a lakóhelyén semmilyen munkahelyet nem talált, minden harmadik pedig azt mondta, hogy nem sikerült a képzettségének megfelelő állásra bukkannia. A megyében jelenleg 155 ezer foglalkoztatottat tartanak nyilván. A munkáltató köteles hozzájárulni a település közigazgatási határain kívül élő dolgozók bejárásához, aminek mértéke a bérlet, menetjegy árának 86 százaléka vasút, 80 százaléka busz esetében. A gépkocsival közlekedőknek a jövedelemadó-törvényben meghatározott költségtérítés jár, de csak akkor, ha nem megoldott a tömegközlekedés. A statisztika szerint a dél-alföldi régióban - nem készült ugyanis megyei adatsor a KSH-nál - a napi ingázók csaknem fele semmilyen hozzájárulást nem kap a bejárási költségeihez, de majdnem ugyanennyi embernek kifizeti a munkáltatója az adható maximumot. A buszbérlet 20-25 kilométeres távolságban jelenleg 15 ezer forintba kerül. A teljesség igénye nélkül, telefonon készített saját felmérésünk szerint azok, akik a törvényi maximumot megkapják, általában közalkalmazottak. Ez a versenyszférában nincs így: a gazdasági válság óta egyre több munkáltató nem fizeti a bejárás költségeit, s ha vesznek is fel munkaerőt, igyekeznek helyben élőket alkalmazni. Kardos Kálmán, a szegedi Nevelési-Oktatási Intézmények Gazdasági Szolgálatának (NGSZ) igazgatója lapunk kérésére készített összesítést az ingázók számáról, arányáról, és bevallotta: úgy gondolta, többen járnak be a környező településekről. Az önkormányzati közalkalmazottaknak csak a 14 és fél százaléka vidéki, a legtöbben sándorfalviak, algyőiek, deszkiek. ŐRFI FERENC Dzurinda szinte szó szerint végigverte az országon a reformokat. Nekünk Mohács kell! Mint minden rosszban, ebben az átkozott válságban is csak van valami jó. Újragondolásra, átértékelésre, a ki nem mondott szavak kimondására, az elmulasztott lépések megtételére, tabuk feszegetésére bátorít és kényszerít. A politikai homokozókat szeretném kikerülni azzal, hogy a válság okairól, felelőseiről most nem nyitok vitát, annyit azonban megjegyeznék: ekkora világfelfordulásra nemhogy Magyarország, de a Nemzetközi Valutaalap, a Világbank, az Európai Unió, sőt még a pénzügyi alulinformáltsággal aligha vádolható Soros György sem számított, aki a Lehman Brothers bedőlése előtt nem sokkal még bevásárolt a globális méih Dzurinda szinte retü amerikai befektetési központ # # SZÓ szerint részvényeiből. Nekünk amúgy is Mohács kell. Tessék, most itt van! Húsz éve alig nyitogatott tulipános szekretereinkből csak úgy dőlnek kifelé a csontvázak. Politikusok, közgazdászok, társadalomtudósok egymásra bcitálva ecsetelik az eléjük táruló látványt. Például azt, hogy 830 ezer rokkantnyugdíjas van Magyarországon, miközben a szomszédos Szlovákiában 27 ezer, ami a lakosság számarányához viszonyítva is több mint tizenötszörös különbség! Hetvenkét egyetem és főiskola van Magyarországon, annyi, mint a nálunk nyolcszor nagyobb lakosságszámú Németországban. A pécsi egyetem rektora nem véletlenül fakadt ki magából a minap egy rádióinterjúban: sok a gyenge hallgató, sok a gyenge tanár, ergo: alacsony az oktatás színvonala. Az tanulhasson csak tovább, aki alkalmas arra, hogy továbbtanuljon - tette hozzá. Addig is futószalagon gyártjuk a diplomás munkanélkülieket, miközben jól képzett szakmunkásokat, mestereket, műszaki szakembereket nagyítóval is alig lehet találni. Pár éve ha Szlovákiára akartunk tekinteni, még hátrafele kellett néznünk - ma előre. Nem csináltak mást, mint válság nélkül is meglépték azokat a reformokat, amelyeket lehet, mi azzal együtt sem fogunk megcsinálni. Dzurinda szinte szó szerint végigverte az országon a reformokat (még a vizitdíjat, kórházi napidíjat, több biztosítós rendszert is). Ott nem fordulhat elő olyan, hogy valaki szociális juttatásokból ugyanannyit össze tudjon szedni, mint ha dolgozna. A rendszer olyan „kegyetlen", hogy munkába menekülnek az emberek. Ficóék - akik akkor még ellenzékben voltak - természetesen ott is támadták az elképzeléseket, de egyfajta kiegyezésként, soha sem tettek keresztbe az intézkedéseknek. És a babérokat már ők arathatták le, hiszen Dzurindáéknak a fájdalmas reformmütétekbe óhatatlanul bele kellett bukniuk, de az ország kormányrúdja másfél év alatt egyenesbe fordult. A válság kényszere felszínre hozza a politikusok gumicsontjait is. Valamennyi párt eljátssza most nekünk, hogy mindig is kisebb parlamentet akartak, meg hogy igenis adóztassák meg saját költségtérítésüket is. A látszat is becsülendő: ha szív a nép, legalább azt lássuk, megpróbálnak ők is szívni egy kicsit. Vajúdnak a hegyek... A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara baloldali elhajlással aligha vádolható elnöke, Parragh László már olyan, tabunak számító témákat is fel mer vetni, mint a paksi atomerőmű bővítése, Bős-Nagymaros újragondolása, vagy akár a szénbányák újbóli megnyitása. Itt van tehát Mohács. Én csak attól félek, nekünk ez is kevés lesz. Idén is jut 50 millió a csongrádi településekre MUNKATÁRSUNKTÚl Nehéz helyzete ellenére idén is félretesz 50 millió forintot a megyei önkormányzat a TPEA nevű alapjába, melyre a települések adhatnak be pályázatokat - jelentette be Sándor Attila, a megyei közgyűlés alelnöke a tegnapi, röszkei sajtótájékoztatón. A Települési Pályázat Előkészítő Alapot 2007-ben hozta létre a megye, az elmúlt két évben ezen a módon összesen 100 millió forintot osztott szét. A cél az volt, hogy segítsék a településeket nagyobb pályázataik elkészítésében. Új Avensis. Erős, ki felülemelkedik. TOYOTA liipl Megérkezett az új Avensis, me kényelmes, megnövelt utastér megoldásaival felülmúlhatatla forradalmian új merevlemezes hoz rendelhető óriási panorán környezetére is fokozott figyel érintő fejlesztések a Toyota Of teljesítmény növekedését erec fogyasztás és C02-kibocsátás ly dinamikus megjelenésével, ével és élvonalbeli biztonsági n élménnyé teszi az utazást. A navigáció és a Wagon változatta üvegtető mellett az Avensis met fordít. Az autó egészét itimal Drive jegyében a Iményezik, alacsonyabb mellett. Premier hétvége: február 7-8, Minimlst i Mitimise Toyota Tmax Márkakereskedés és S 6778 Szeged, Dorozsmai út 9 Tol.: 62/5&-700 • E-mail: szeged®* 6800 Hódmezővásárhely, Szántó K.. Tel.: 62/535-700 E-mail: hmv@tm« ! ii+v..'..'.:. zerviz Today Tomorroui Toyota A képen látható autó illusztráció. Kombinált üzemanyag-fogyasztás (I/IOO km): 5,4 - 7,0. C02-kibocsátás (g/km): 141 -176. A felsorolt jellemzők, nem minden esetben tartoznak az alapfelszereltséghez, valamint nem minden modellváltozathoz rendelhetők.