Délmagyarország, 2009. február (99. évfolyam, 27-50. szám)

2009-02-26 / 48. szám

Csütörtök, 2009. február 26. Megyei tükör 19 Csókolózni a metrón Néhány napja Londonban időztünk, ahol nemcsak labdarú­gó-mérkőzéseket és múzeumokat, ázsiai piacokat és királynői kastélyokat tekintettünk meg, hanem világhírekre is vadásztunk, olyan hírekre, amelyek kifejezik az élet lényegét, működésének csodáját, miért is nem kell már a szülőszobában eldobni magunk­tól az életet. Ott, Londonban tudtuk meg, hogy a tudósok fölfe­dezték a helyet az agyban, ami a féltékenységért felel, ez a diónyi terület vezérli a zöld szemű szörnyeteg tombolását. Nos, az em­ber fölkapja nagymama rozsdás kötőtűjét, odaszúr, és attól fogva azt is elnézi, ha az árva postásfiú velük alszik éjszaka a családi ágyban - és ő, a fiú van középen. Ennél is fontosabb hír volt, hogy a londoni metró bizonyos szakaszain megtiltották a csó­kolózást. Tudjuk, csókolózni sokféleképpen lehet, a nyelv, a fogak, a mandula - már akinek van -, az orr vagy a fülcimpák - már akinek van - igénybevé­telével, de nem is ez a lényeg. Van tapasztalatunk arról, hogyan szokott búcsúzni a nő. Ha a férfi megy, lista van a nőnél. Akár egy hosszú középkori tekercs, még utoljára fölsorolja, mit szabad, mit kell megtenni, mire kell vigyázni, ez és ez a dolog a bőrönd melyik rekeszében van, hol a kulcs, a bankkártya, az elektromos sokkoló, mit lehet enni, inni, mi legyen a másik nem­mel. Ha a nő utazik, egyszerűen könnyebb lesz. Halad a peronon a kétmázsás kézi poggyásszal, könnyedén viszi, és a lába nem éri a földet, pardon, flasztert. Az, akitől mennek, mindig tovább integet, mint aki megy. A londoni metró bizonyos szakaszain azért tiltották meg a csókoló­zást, mert az ilyeténképpen elbúcsúzó párok komoly késéseket és fennakadásokat okoztak. Már két órája nyalták egymást a szerelvény ajtajában, Lon­don meg állt, mindenki őket nézte, a peronőr, a többi utas, a jegy­ellenör, a királynő, aki éppen arra lovagolt. De azért nem ártana valamit megtudnunk. Mert mi van azok­kal, akik nem csókolózva búcsúzkodnak, még simogatás sincsen, csak ölelik egymást, csak kapaszkodnak a másikba, mintha alat­tuk megnyílni készülne a szakadékká vált idő?! Ott, Londonban tudtuk meg, hogy a tudósok fölfedezték a helyet az agyban, ami a féltékenységért felel. •MMNMMMMI 4 VÁLÁSSAL A NON JÁRNAK ROSSZABBUL Nagy kockázatot vállalnak azok a nők, akik úgy döntenek, be­adják a válópert. A házasság felbomlása után ugyanis ők azok, akik nehezebb anyagi helyzetbe kerülnek, mutat rá egy brit kutatás. A férfiak fizetése magasabb, a gyerekekről viszont többnyire az anya gondoskodik. DAILY MAIL Az elvált férfiak lényegesen jobb életszínvonalat tudnak maguknak biztosítani, mint a nők, ugyanis magasabb fizetést kapnak, így több pénzt is tud­nak megtakarítani. Az is lénye­ges szempont, hogy a válás után a gyerekek többnyire az anyákhoz kerülnek, így a nők­nek a férfiakkal ellentétben nap mint nap nemcsak maguk­ról, hanem a gyerekeikről is gondoskodniuk kell. Stephen Jenkins professzor, a kutatás vezetője arra mutatott rá: az elvált emberek jövedel­me megváltozik. Altalánosság­ban elmondható, hogy a férfi­ak bevétele 25 százalékkal emelkedik, míg a nőké ötö­dével esik vissza - amennyiben a gyerekek ellátását nem szá­moljuk bele. A professzor szerint a nemek közötti egzisztenciális különb­ség túlságosan nagy a válást követően, amivel Ruth Smalla­combe családjogász is egyetért. Az általános vélekedés az, hogy a válás a férfiakat anyagi­lag padlóra küldi, azonban a valóság ennek éppen az ellen­kezője: a nők sokkal nagyobb anyagi veszteséget szenvednek el, ha elválnak. Figyelembe kell venni azt a tényt is, hogy a házasság felbomlása után az anyagi különbségek nehezte­lésre adnak okot a volt házas­társak között, ami megnehezíti a jó viszony megtartását. Szilvia öt éve a hídról vetette magát a Tiszába BOLDOG, H0G\ Az élet szép! A halál riem megoldás! - üzente pár napja Szilvia mindenkinek, aki ön­gyilkosságon töri a fejét. A 39 éves nő Csörög rovatunkat hívta fel, és avatott be törté­netébe. Kíváncsiak lettünk, és ellátogattunk szentesi ottho­nába, ahol felidézte életének legszörnyűbb napját, amikor megpróbált a halálba mene­külni. A nőt a Tisza úszóház tulajdonosa és a vendégek, köztük munkatársaink men­tették meg öt évvel ezelőtt, egy forró augusztusi estén. Szilvia most boldog. - Ne tegye! Az öngyilkosság nem megoldás! Az élet szép! Tudni kell talpra állni. Muszáj. A halál túl könnyű megoldás. És akiket itt hagyunk? Azok­nak fájni fog. Nem is tudjuk, mennyire. - Miért mondja ezt most el nekünk? - öt évvel ezelőtt öngyilkos­ságot kíséreltem meg. Már tu­dom, nagy hiba volt. A párbeszéd pár napja la­punk Csörög rovatának tele­fonján zajlott. A 39 éves Szilvia a Délmagyarországban megje­lent, 15 éves öngyilkos fiúval foglalkozó cikkre reagált. A be­szélgetést később szentesi ta­nyájukon folytattuk, ahol el­mesélte élete legszörnyűbb napját. Haragudott megmentőire - Haragudtam azokra, akik megmentettek. Tényleg meg akartam halni. Hetek-hónapok óta, igazából gyerekkorom óta terveztem. De mindig találtam kifogást: fel kell nevelnem a fi­am. Aztán elszakadt az a bizo­• Szilvia szeme fényével, Rékával nyos cérna, már nem volt erőm küzdeni - szabadkozott Szilvia. Látszott tekintetén, szégyelli magát, majd folytatta: - Pedig az az augusztusi nap még jól is Lapunk írta Idézet a Délmagyarország 2004. augusztus 3-i számából: „- Segítsen - jön egy alig hallható hang a Tisza felől. Már sötétedik. (...) Kicsit megemelkedek, észreveszem, hogy egy fej sodródik, arról jött a hang is. Már állva kérdem: - Baj van? Megismétli: - Segítsen... (...) - Jól hallottam? Segítséget kért? ­kérdezi már állva a sodródó fejtől Szilárd. Vele és Jancsikával hármasban ültünk az úszóház szélén, az egyik asztalnál. Kézbe veszem a mentőövet, Szilárd elkezd vetkőzni, Jancsika toporog, ugorjon, vagy (...) Endre bácsi, az úszóház istene mellém lép, kezemből kiveszi a mentőövet..." Az úszóház végénél a fejet valaki megragadja, ketten kiemelik a vízből, akkor már látom, nő fuldoklott. Fiatal, harmincnál kevesebb. (...) Odatámogatják asztalunk végéhez, leültetik egy padra. Reszket. Láthatóan sokkot kapott. Mindenki segíteni akar. Takarót és egy vastag melegítő­felsőt terítenek rá, bebugyolálják... (...) - Mi történt, hogy került a vízbe? - kérdezem a barna hajú, még mindig remegő asszonytól. A választól mindannyian megdöbbenünk: - Leugrottam a hídról ­emeli a kezét a Bertalan híd irányába. (...) A mentők alig három perc alatt értek ide (...), a rohamkocsi elindul vele a klinikára. FOTÓ: TÉSIK ATTILA indult. Süttettük a hasunkat a fiammal, Martinnal a strandon. De aztán a bátyám lejött utá­nunk a partra, összevesztünk. Verekedésig fajult a vita. Elme­nekültem. Csak futottam, és fu­tottam, egyenesen a Bertalan híd közepére. Út közben köve­ket raktam a strandtáskámba. Felálltam a korlátra, nyakamba akasztottam a táskát, és leug­rottam a mélybe. Reméltem, többé nem fáj - emlékezett a nő, aki közel 20 métert zuhant, mielőtt belecsobbant a Tiszá­ba. Csoda, hogy túlélte. De mi­vel tudott úszni, ösztönösen mentette az életét. A folyó fene­kéhez érve elrugaszkodott. A szemtanúk szerint segítségért kiáltott. Hozzál valami piát! - A szüleim sokat bántották egymást, s bennünket is. Nem tudja, milyen attól rettegni, hogy a hajánál fogva kirángat­AKI FELTALALTA A FARMERT „Semmi sem kelt elhanyagol­tabb benyomást, mint ha egy munkás zsebei szakadtak" ­írta helyeslően a San Francis­có-i újság 1873-ban, amikor árusítani kezdték a hiányos­ságot orvosló farmernadrá­got. A „feltaláló", Levi Strauss száznyolcvan éve, 1819. feb­ruár 26-án született. MTI A legamerikaibb ruhadarab atyja Németországban, Loeb Strauss néven látta meg a nap­világot. Tizennyolc évesen vándorolt ki Amerikába, ahol - immár Léviként - betársult két féltest­vére méteráru-kereskedésébe. 1853-ban a kaliforniai aranyláz hírére ő is a nyugati partra in­dult szerencsét próbálni: a bá­nyászok számára árusított min­den elképzelhető ruhafélét a szövettől az alsóneműig. Ügyfelei gyakran panaszkod­tak gyorsan elhasználódó pa­mutnadrágjaikra, lifegö zsebe­ikre. Ezért kezdett maradék vitor­lavászonból elnyűhetetlen nad­rágokat gyártani. 1872-ben leve­let kaptak egy Jacob Davis ne­vű ügyfelüktől, aki azt írta: a vászondarabok találkozási pontjain és a zsebek sarkain fémszegecsekkel erősítette meg a varrásokat, így a nadrágok még tartósabbak lettek. Davis és Strauss partnerségre lépett, és 1873. május 20-án benyújtot­ták közös szabadalmukat: meg­született a farmernadrág. Az első darabok még barnák voltak, a kék szín csak 1896-ban vette át az uralmat. A legenda szerint Strauss úgy mutatta be a Levi's Jeans már­ka kimagasló minőségét, hogy két lóval ellenkező irányba hú­zatta a nadrágokat. A ruhadarabok kiállták a próbát, ezt jelzi a Levi's nadrá­gok övrészén a kétlovas emblé­ma. A kereslet viharos emelke­dése nyomán az 1880-as évek­ben saját gyárat nyitott. Strauss vagyonát hatmillió dollárra becsülték. A ruhaipar mellett betársult bankokba és biztosítókba, emellett jóté­konykodásáról is ismerték. 1902. szeptember 26-án legény­emberként halt meg, az üzletet unokaöccsei vitték tovább. ják éjszaka az ágyból: hozzál valami piát! Próbáltam kitörni, ezért férjhez mentem egy jor­dán gyógyszerészhallgatóhoz. Huszonhárom éves voltam, amikor megszületett Martin. El akarták venni tőlem, ezért amíg lehetett, hazajöttünk Jor­dániából azzal az indokkal, hogy hivatalos papírokat inté­zünk. A férjem egy évvel ké­sőbb meghalt autóbalesetben. A vendéglátásban dolgoztam, de mindkét állásomat elveszí­tettem. Ki kellett költözni az al­bérletből, ahol éltünk. Egyik napról a másikra hajléktalan lettem. Nem tudtam eltartani a kisfiamat - sorolta az asszony, ami miatt véget akart vetni az életének. Nem először: gyerek­korában kétszer is vett be nagy mennyiségű nyugtatót. De utó­lag azt mondja: csak magára akarta vonni a figyelmet. - Ki akartam szállni. De így alakult. Túléltem. Azóta nem fordult meg a fejemben az el­múlás - vallotta be Szilvia. Élt Pécsen, Szekszárdon, és végül Szentesen telepedett le. Három évig az utcán „lakott". Esőben a padon aludt. Nem kapott munkát. Párra talált, anya lett - Reggelente a parkban ülni és tétlenül nézni, ahogy a szépen öltözött emberek rohannak a munkába - állítja: ez a legrosz­szabb. - 2007 tavaszán éreztem először: sikerült kimásznom a depresszióból. Mindig a fiam boldogsága lebegett a szemem előtt. Ö nevelőszülőkhöz ke­rült. Most is Szentesen él, né­hány kilométerre tőlem. Min­dennap meglátogat. Nagyon jó a viszonyunk, de tudom, jobb helye van új családjánál: én nem tudnám teljesíteni egy 16 éves fiú igényeit - vallotta be az asszony, aki most állítja, bol­dog. Élettársát, Gyurit a mun­kahelyén ismerte meg. A 60 éves férfi is az utcán élt. Most együtt bérelnek egy tanyát, és nevelik 15 hónapos kislányu­kat, Rékát. Szerényen, de bé­kességben élnek otthonosan berendezett szobakonyhás há­zukban. Szilvinek három test­vérével is rendbe jött a kapcso­lata, évekig nem beszéltek egy­mással. - Novemberben Réka bölcsődébe megy, én pedig dol­gozni. Jó lesz, hisz annyi szép dolog van az életben - zárta a beszélgetést Szilvia, aki már alig várja a tavaszt, hogy végre kertészkedjenek a veteményes­ben. Neckermann 2009 Nyár 2009. február 23 ­2009. március 2. '/( kedvezmény vágyj f Akár akár ^RbAKANLI | A kedvezmény és az árgarancia a Neckermann I 1 2009 Nyár katalógusokból lefoglalt utazásokra ér- f I vényes. Az árgarancia tovább) feltétele a részvételi I dlj 100%-os befizetése 2009.03.09-tg Részletek az| 1 irodában. BULGÁRIA NAPOSPART Nessebar Beach Resort"" O l hét 4 ágyas szobában Ali Inklusive 81.700 * Ketkezméntiyet csökkenten összeg A részvétek tg tertatmázzá I I a niegrefolk szádtxtai srotgatatást. ellátást. d repdOtegv ar.it és I I a transzfereket. NEM WtalnuzZd a repteti Jeteket (25.900H1ÖI I | és a biztosítást. 02.28-án szombaton 19.00-18.00 óráig nyitva tartunk! Nrtker itwnn Utazási Iroda 6720 Szeged. Oroszlán u. 6. let. (62) 421110 • fax: (62) 470 564 siéged 1 nedtermann.hu

Next

/
Oldalképek
Tartalom