Délmagyarország, 2009. február (99. évfolyam, 27-50. szám)

2009-02-24 / 46. szám

Kedd, 2009. február 2A. Megyei tükör 17 Makón a fák hegyén lehet majd járni a Maros-parton 70 ÉVES A VÁSÁRHELYI GUINNESS-REKORDER János bácsi ma is nyír Az országban egyedülálló magaslati sétaút épülhet Makón a Maros hullámterében. A látogatók mintegy 300 méter hosszan sétálhatnak majd a föld felett 5-6 méterrel. A Fidesz hülyeségnek, pénzkidobásnak nevezte az uniós pénzből épülő lombkorona sétány tervét. SZABÓ C. SZILÁRD Igazi turisztikai attrakcióval rukkolhat elő jövőre Makó. A képviselő-testület legutóbbi ülésén döntött arról, hogy benyújtja pályázatát egy olyan különleges tanösvényre, melyet a Maros hullámterében építenének meg - 163 millió forintból. A költségek 95 százalékát az Unió állja, csupán 5 százalék, 8 millió forint a városi önerő. Marosvári Attila alpolgármester szerint a megújuló makói fürdő mellett a lombkorona sétány jelentheti a városnak az idegenforgalmi vonzerőt. Szerinte innen olyan állatokat is meg lehet majd figyelni, amelyeket a földről ritkán veszünk észre, fgy az őzek, mókusok, fácánok, rókák és nyulak mellett ritkán látható, védett ragadozó- és vízimadarakat nézhetünk meg. A képviselő-testületi ülésen nagy vita kerekedett arról, hogy pályázzon-e a város, épüljön-e sétaút a földtől 5-6 méterre, közvetlenül a nyárfák lombkoronájánál a Maros hullámterében, amely természetvédelmi terület, a Körös-Maros Nemzeti Park része. A fideszes Mágori Józsefné hülyeségnek, pénzkidobásnak nevezte a tervet, és nem értette, miért kellene neki a föld felett 5 méterre sétálnia az Alföldön. Szerinte olyan turisztikai központokban van értelme a magaslati sétaútnak, ahol például nyüzsögnek a krokodilok. Ügy vélte, inkább csónakkikötőt kellene építeni a Maroson, és a vízi sportokat fejleszteni. A szintén ellenzéki Halmágyi Pál azt üzente „a brüsszeli kartársaknak", hogy ne ilyen - megfogalmazása szerint - madárlesekre írjanak ki pályázatot és adjanak százezer eurókat, hanem értelmes célokra. Búzás Péter polgármester azt kérte az ellenzékiektől, tegyenek olyan turisztikai javaslatokat, amelyek 5 százalékos városi önerővel megvalósíthatók. Marosváritól tudjuk, hogy a városnak 25 millió forintos terve van a Maros-parti strand és környéke turisztikai hasznosítására. Ebben nemcsak csónakkikötő, de lovarda építése is szerepel. Erre azonban nem írtak ki pályázatot. A mostani projektbe pedig azért nem lehet bevonni a strandot - hangsúlyozta az alpolgármester -, mert nem természetvédelmi terület, márpedig az Unió csak ott engedélyezi a fejlesztést, arra ad pénzt. Az áradások miatt fémből építenék meg a mintegy 300 méter hosszú magaslati sétautat. Kedvező elbírálás esetén 2010 második felében valósulhat meg a makói lombkorona sétány. O A SZALAJKA-VÖLGYBEN IS ÉPÜL. Különleges tanösvények Németországban, Csehországban és Angliában is vannak. Londonban tavaly avatták fel a Brit Királyi Botanikuskertben a 18 méter magasban vezető magaslati sétautat. Itthon a makói mellett Szilvásváradon, a Szalajka-völgyben terveznek még egy mintegy 200 méter hosszú lombkorona sétányt. MUNKATÁRSUNKTÓL Pest megyében is találtak a kínai melaminos gyerektejitalból az élelmiszer-ellenőrök. Szombaton megírtuk, az egészségügyi határérték dupláját tartalmazta a mérgező műanyagnak az a gyerektejital, amelyet a szegedi Corában árultak ősz óta; a Milk drink feliratú, összesen 60 dobozos termékből majdnem a fele elkelt. Az áruházlánc Pest megyei üzletei közül háromban találtak összesen 500 üyen tejitalt - tájékoztatott Hajós Ádám, a Pest megyei és fővárosi élelmiszer-biztonsági és állat-egészségügyi igazgatóság vezetője. Mint Szegeden, azokat is az energiaitalok között árulták. Az ellenőrök felkeresték a forgalmazó kínai Debcious Asia Kft. bejelentett budapesti telepét a Jászberényi úton, de onnan eltűnt a cég. Egy irodáját viszont megtalálták a Fiumei úton. A leveleiket kezelő Buday és Udvardi ügyvédi irodán keresztül felszólították a kínai tulajdonost, hogy jelenjen meg meghallgatásra, és igazolja, mikor és hol hozta be az országba a szennyezett élelmiszert. Radnóti Miklós születésének 100. évfordulójára emlékbizottság alakult a Szegedi Tudományegyetemen. Áprilistól színes rendezvénysorozat kezdődik a városban. MUMKATÁRSUNKTÓt Centenáriumi emlékbizottság alakult Radnóti Miklós születésének századik évfordulója alkalmából a Szegedi Tudományegyetemen, kapcsolódva a Radnóti-év országos programsorozatához. A Botka László, Szeged polgármestere és Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora fővédnökségével megalakult Radnóti Centenáriumi Emlékbizottság legfőbb célja, hogy méltó módon emlékezzék meg az egyetemi tanulmányait Szegeden végzett, a város és az egyetem életéhez erőteljesen kötődő költő életművéről. A bizottság védnöke Csorba Csilla, a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) igazgatója, Sipos Lajos, a Magyar Irodalomtudományi Társaság elnöke és Csernus Sándor, az SZTE BTK dékánja. Tagjai: Olasz Sándor egyetemi tanár, a Tiszatáj főszerkesztője, Bernáth Árpád egyetemi tanár, Ilia Mihály irodalomtörténész, Solymos László, Szeged alpolgármestere, Máder Béla, az egyetemi könyvtár igazgatója, Vajda Zoltán egyetemi docens, tudományos dékánhelyettes, Gál Béla, a Radnóti Miklós gimnázium igazgatója, Varga Katalin (PIM), Zelena András, az SZTE EHÖK elnöke, Tajti Gabriella, az SZTE Kulturális Irodájának vezetője és Ortutay Tamás képzőművész. Áprilistól színes rendezvénysorozat kezdődik Szegeden. A rendezők többek között szegedi emlékhelyeken szervezett irodalmi sétákkal, szavalóversennyel, felolvasóestekkel, emlékkiállításokkal, a Szegedi Nemzeti Színház művészeinek közreműködésével megrendezett irodalmi esttel, a Szegedi Egyetemi Színház előadásával és konferenciákkal várják az érdeklődőket. A programokon jeles hazai és határon túli irodalmárok, helytörténészek, levéltárosok, színművészek, fiatal tudósok és Radnóti fordítói tisztelegnek a művész emléke előtt. LONDONBAN, A BRIT KIRÁLYI BOTANIKUSKERTBEN TAVALY AVATTÁK FEL A18 MÉTER MAGASBAN VEZETŐ MAGASLATI SÉTAUTAT MARTON JÁNOS MA IS SZÍVESEN CSATTOGTATJA BIRKANYÍRÓ OLLÓJÁT Ma is nyírja a birkákat a vásárhelyi Marton János, aki 2003-ban Guinness-rekordot állított fel ebben a műfajban. Akkor 8 óra alatt 50 birkát nyírt meg kézi ollójával, azóta sem akadt nála jobb a világon. A 70 éves férfi hl éve dolgozik első munkahelyén. KOROM ANDRÁS 70. születésnapját ünnepelte tegnap Marton János, Vásárhely birkanyíró világrekordere, aki február 2-án kezdte 48. munkaévét első, máig egyetlen munkahelyén, a Hód-Mezőgazda Zrt-nél. A Guinness-rekorder először 8 esztendős korában nyírta meg édesapja birkáit, s már akkor kiderült, igencsak tehetséges ebben a műfajban. - Nyaranta, szabadságomon vagy szabadnapjaim alatt végzem ezt a munkát, tavaly nyáron például ezernél több birkát megszabadítottam gyapjától. Miután felállítottam a Guinness-rekordot, többen is becsöngettek hozzám, hogy náluk is vállaljak ilyen munkát, de egyszerűen nem volt rá egy percem sem. A hétvégén kezdem az idei munka dandárját, mártélyi barátomnál, Tóth Istvánnál. A meleg pajtában 350, téli bundát növesztett állat vár rám. De én nyírom a tanüzem 200-as állományának majd felét is, három éve a mezőgazdasági karon tanuló Ferenczi István segítségével. A többit ápribsban majd a Szent György-napi juhászverseny résztvevői fogják megfosztani gyapjúktól. A ma is aktívan dolgozó János bácsi azonban nem juhász, hanem állatgonFotó: Tésik Attila majd 1962-ben kezdett dolgozni jelenlegi munkáltatója jogelődjénél, az Állami Gazdaságnál. Akkor került át a vajháti tehenészetbe, amikor a barattyosi telepről oda költöztették az állatokat. Ma is ivarzó tehenekkel és borjakkal foglalkozik, legutóbb egy ikerellésnél segédkezett. - Reggel 4-kor kelek ma is, mert a munkásszállító buszra időben kell odaérni. Korán le is fekszem, hogy a Hatvan birkával is bírna Marton János ma is szívesen idézi fel a Guinness-rekord történetét. Az erő és kitartás fejezetben szereplő rekorder elárulta: azt a bizonyos napot két pohár pálinkával kezdte, a birkanyírás közben szívószállal ivott, s nyolc óra alatt összesen egy szendvicset evett, ugyanis egyfolytában járt a kezében az olló. Azt mondja, mai rutinjával már nem ötven, hanem hatvan birka „levetkőztetését" is képes lenne véghezvinni 8 óra alatt. dozó a Hód-Mezőgazda Zrt. vajháti tehenészeti telepén. - Már akkor a cégnél dolgoztam, amikor még Hoffer traktorok forgolódtak a határban, ma meg már az eget is szuperszonikus repülőgépek szántják - összegezte szemléletes példával a munkával eddig eltöltött majd fél évszázadot Marton János, aki leszerelése után megnősült, másnapi munkám is érjen valamit. Az 5 órás híreket még megnézem, aztán elmegyek aludni. Amikor 55 éves koromban nyugdíjas lettem, több akkor alakuló magántehenészettől is megkerestek, de a Hód-Mezőgazdánál is számítottak rám a főnökeim. Maradtam, mert úgy érzem, tényleg megbecsülnek - tette hozzá János bácsi. Beidézték a tejital kínai fnra3lm37nlát ÁPRILISTÓL SZÍNES RENDEZVENYS0R0ZAT KEZDŐDIK Radnóti emlékét ápolják