Délmagyarország, 2009. február (99. évfolyam, 27-50. szám)

2009-02-19 / 42. szám

61 Megyei tükör Csütörtök, 2009. február 19. Székhelyi szerzői estje a Madáchban írásba adom címmel ma este mutatják be a Madách Színház Tolnay Szalonjában Székhelyi József önálló szerzői estjét. MUNKATÁRSUNKTÓI - A Madách Színház stúdiójában 17-18 évvel ezelőtt Mácsay Palival, Békés Italával és másokkal együtt én is lehetőséget kaptam arra, hogy önálló esttel is bekerüljek a teátrum repertoárjába. Akkoriban, a rendszerváltás utáni években kezdett foglalkoztatni, hogy összeállítsak egy könyvet azokból a „firkálmányaimból", amelyekről úgy gondoltam, talán iro• • A szünetben # # sem megyek ki a színről, hanem kávét főzök a publikumnak. Székhelyi József dalmi értéket is képviselnek, és lehet irántuk érdeklődés - meséli Székhelyi József színművész, akinek önálló szerzői estje olyan sikert aratott, hogy Budapesten 46-szor játszotta, Kecskeméten, Pécsett és Szombathelyen is előadta. - Az est forgatókönyvét a Pátria Kiadó átvette, és 1992-ben Szófotó címmel megjelent az első könyvem. Ezen elpimaszodva kezdtem újabb könyvet írni: 1996-ban megjelent az Ombudsman a súgólyukban, az ezredfordulón pedig a Díszgráfia című kötetem. Az új, kétrészes estem - amelynek premierjét az egykori Madách-stúdió helyén Tolnay Szalonként működő elegáns teremben csütörtökön este fél 8-kor tartom tulajdonképpen az Írásba adom címmel futó régi műsorom reinkarnációja. A régi és az azóta született írásaimból egy „best of" válogatást adok a közönségnek. Puritán a közeg: egy fotel, egy kisasztal és egy szép állólámpa. Jó másfél óra egy pici szünettel. Mivel máris elég nagy iránta az érdeklődés, márciusra is kitűzték. Kentaur Csipkerózsikával álmodik Ha díszlettervezőként Kentaur (Uk) neve szerepel a színlapon, biztos lehet benne a néző: eredeti látványvilágéi előadást kap. A világjáró alkotó most Juronics Tamás és a Szegedi Kortárs Balett új produkciója, a Csipkerózsika színpadképét és jelmezeit álmodta meg a kisszínházban. HOUÓSI ZSOLT Erkel László - pontosabban ahogy a művészvilágban mindenki ismeri, Kentaur - több műfajban is sikeres alkotó. Komolyzenei tanulmányai után, az Erkel-ösök zenei tehetségét örökölve, a Satöbbi együttes alapító frontembereként indult. 1988-ban diplomázott a Magyar Képzőművészeti Főiskola festő szakán, majd díszlettervezőként szerzett nemzetközi hírnevet, közben képzőművészként is befutott. Több szegedi sikerdarab díszlete fűződik a nevéhez - nemzetközi karrierje is a Dóm térről indult. Amikor 1994-ben a Miss Saigon színpadképén dolgozott a szabadtérin, a neves producer, Cameron Mackintosh is eljött a bemutatóra. Annyira megtetszett neki a színpadra leszálló helikoptert befogadó merész díszlet, hogy a következő évben meghívta Kentaurt Koppenhágába, ahol kicsit másképpen kellett megcsinálnia ugyanezt a darabot. A Miss Saigonhoz azután Stockholmban, Manilában, New Yorkban és Ausztráliában is tervezett díszletet. Kentaur most a Szegedi Kortárs Balettel dolgozik: Juronics Tamás új koreográfiáját, a Csipkerózsikát pénteken mutatják be a kisszínházban. - Bár nagyon közel áll hozzám a modern táncművészet, nem csináltam még táncszínházi előadást Szegeden, de Tamással hét-nyolc évvel ezelőtt Budapesten már dolgoztam együtt. Örülök, hogy létrejött most egy közös produkció, izgalmas a kisszínházi tér, speciálisan ide ] Erkel -darabot rendezne Erkel Ferenc születésének 200. évfordulója tiszteletére 2010 Erkel-év lesz Magyarországon, Kentaur máris sok felkérést kapott Erkel-produkciókra. - Szívesen színpadra vinnék a Dóm téren is egy darabot, de nem feltétlenül a Bánk bánt vagy a Hunyadi Lászlót, hiszen vannak más, izgalmas operák is az életműben - mondja Kentaur, aki Erkel Ferenc zeneszerző testvérének, a zongoraművész Tibornak egyenes ági leszármazottja. - és a hasonlóan meredek nézőterű Várszínházba - alakítottuk ki a színpadképet. Nem klasszikus, függönyös balettdíszletet találtam ki, hanem egy variábilis, kreatív teret, amely ehhez az izgalmas, új felfogású előadáshoz sokkal intenzívebb, autentikusabb látványvilágot biztosít - mondja a kortárs táncszínházat fontos kifejezési formának tartó Kentaur. Úgy véli, a Csipkerózsika modernsége ellenére nagyon is a lélekre és a szívre ható produkció, amely megérinti majd a közönséget. A jól ismert mesét Juronics Tamással olyan megvilágításban mutatják, ahogyan még nem láthattuk: egy lány nővé válásáról, egy kamasz pszichoszexuális fejlődéséről is szól a darab. - Visszanyúltunk ahhoz az alaptörténethez, ami jóval korábbi, mint a Grimm-mesék, és aminek semmi köze a Walt Disney-hez. A díszlet és a jelmezek is a mai világot idézik, ugyanakkor próbálják visszaadni azt a lírát, ami benne van a mesében - ajánlja a baletteEMLÉKEZETES SZÍNPADKÉPEK. Kentaur nagy sikert aratott Peter Pan-előadásával Londonban, Alföldi Róbert nagy vihart kavaró Faust-produkciójával 2003ban a Szegedi Nemzeti Színházban, majd Budapesten Az operaház fantomjával, a Producerekkel és a Vámpírok báljával. Szegeden legutóbb Eszenyi Enikő alkotótársaként a Marica grófnő színpadképét tervezte a szabadtérin: ebben a produkcióban szerepelt a legnagyobb hegedű, a legnagyobb női cipő és a legnagyobb pitypang, ami díszletelemként valaha is színpadra került. gyüttes új előadását Kentaur. Azt is elárulja: következő nagy munkája a Vámpírok bálja lesz Bécsben. Utána Eszenyi Enikővel, a Vígszínház új igazgatójával dolgozik - a darab címe egyelőre titok. Van-e 200001 szabad, demokrata szavazó, aki úgy gondolja, hogy egy nőnek ugyanazért a munkáért ugyanannyi pénzt kéne kapnia, mint egy férfinak? 0 Magyarországnak szüksége van rájuk. www.szdsz.hu FIZETETT POLITIKAI HIRDETÉS EJ HORVÁTH DEZSŐ Szélkakas - szoknyában Furcsa szerzet lehet, gondolja, aki ilyet még nem látott, de van. írtam is már róla, amikor görögországi kirándulásunkról hazaértünk. Igaz, akkor szélkányáról beszéltem, mert az a forgó madár leginkább a varjúfélék családjába tartozó kányát formázta. Ahogy a vízmelegítő napkollektor ott volt minden ház tetején, a kéményeken is ott fordult szél irányába a bádogmadár. Sokan hívták föl akkor a figyelmemet, hogy nálunk szélkakas lenne az, de ezenkívül semmi nem történt. Amiatt aggódtam akkor, hogy miként szüret idején a mustgáz szokta tizedelni a szőlősgazdákat, a téli fűtési szezonban a kéményből visszaáramló szén-monoxid támad a békésen alvókra. Ha akkor elengedte a füle mellett mindenki, most azért veszem elő megint, mert azóta fölnőhetett az az ember, akinek a fejében könnyebben megtapadnak a mentő gondolatok. Olvassák isteni félelemmel. Gyerekkoromfalujában az erdészház kéményén láttam ilyet először. Nem győztem csodálni. Amikor odakint a szélkányát megláttam, első gondolatom az volt, akármelyik hazai tulinty bádogos meg tudná csüiálni (a „kontár" szegedi változata a „tulinty"!). Tehát a szélkakas nevezet ismerősebb, csak egy kicsike bokorugró szoknyát kellene kiegészítésképpen alá szerkeszteni. Ahogy a bádogkakast elfordítja a szél, úgy pördülne vele mindig a szoknya is. Az a lényeg, hogy nem engedné visszafújni a halálos égésterméket a lakásba. Aki álomra hajtja a fejét, armal< se kellene rettegnie, hogy másnapra virradóan a túlvilágon fújják majd az ébresztőt. Most okos embereket szeretnék toborozni. Áramlástanban járatos agyafúrtak kellenének, akik a tudomány és tapasztalat érveivel is bizonyítanák teóriám igazát. Azután együtt lobbiznánk valamelyik képviselőnél, hogy terjessze a parlament elé, változtassa meg az építési szabványt. Tegye kötelezővé a megszoknyásitott szélkakas fölszerelését minden kéményre. Újra és régire egyformán. Fillérekből kitelne. A koporsó „eszmei értékét" is hozzáadva - lényegesen drágább! Magam megrögzött jobbitóként semmi részesedést nem kérek. Beérem a tisztesség és becsület megmaradásával. • A CSÁRDÁSKIRÁLYNŐ TAVALYI SZABADTÉRI ELŐADÁSÁBÓL KENTAUR DÍSZLETE IS EMLÉKEZETES Fotó: Segesvári Csaba