Délmagyarország, 2009. február (99. évfolyam, 27-50. szám)

2009-02-13 / 37. szám

Péntek, 2009. február 13. Aktuális 15 A GŐZMOZDONY MÁR A VÁROSKÉP RÉSZE Közlekedéstörténeti érdekesség, egy fagázas úthenger parkol az állami közútkezelő' szegedi székháza előtt. A leismertebb a MÁV-palota kertjében álló gó'zmozdony. Kávézóként született újjá a 7-es villamos. DDMBAI TÜNDE Divatos kifejezéssel alternatív energiát használt az az 1930-as években, a Martos és Hertz Művekben öntöttvas úthenger, amely a Magyar Közút Kht. Juhász Gyula utcai, megyei székháza előtt parkol. Minőségi bükkfával „tankolták" ugyanis a hátsó tartályát, és a fagázzal a 10 tonnás behemót akár 3-4 órán át hengerelt. Az ötvenes években, az olajhiányos időkben élte reneszánszát, az akkori útportalanítási programban. Az alföldi utakon döngölte földbe szuszogva a makadámutak kőkockáit. Saját súlyával taposta laposra az utakat a tömör vashengere. Ebt beosztásúnak számító hengerész vezette, egy segédgépész rakta meg a Fotó: Segesvári Csaba kazánját. A hetvenes-nyolcvanas években nyugdíjazták - mondta Szöszi András a közútkezelő kiskőrösi közúti szakgyüjteményének vezetője. A múzeum kölcsönzi Szegedre ezt az országban egyedülálló ritkaságot. - Soha nem járt korábban Szegeden, míg három éve nosztalgiakávézónak megvette Pestről a tulajdonosa a Somogyi és a Zrínyi utca sarkán ácsorgó 7-es villamost. A közel 100 éves fapados tuja a megszólalásig hasonlít a Szegedi Közlekedési Kft. nosztalgiajárataira. A Ganz Wagon- és Gépgyárban építették és a szegedi társaság szakemberei állították helyre - tudtuk meg Nagy Istvántól, a társaság nyugalmazott oktatótisztjétől. A kocsi egyedül nem képes megmozdulni, bár elboldogulna a szegedi síneken. Új pályaszáma egyben évszám is: 1950-ben Sztálin tiszteletére indították el a szegedi 7-es járatot a Somogyi utcától, később az l-es kórház elől. Változott a másik végállomása is: előbb az Úttörő tér, majd a textilgyár lett 1977-es megszüntetéséig. A sárga nosztalgiakocsi mindössze egyetlen utat tett a városban: elvontatták a rókusi remíztöl a Somogyi utcáig. Újszeged és Mezőhegyes között ingázott a már városképbe forrott gőzmozdony a MAV-igazgatóság kertjében. 1910-ben gördült ki a MAV Gépgyárból; az 560 lóerős gőzgép végsebessége akár a 75 kilométer per órát is elérhette. Mellékvonalakon húzott kocsikat. Több mint félezret gyártottak belőle, jelenleg az ország 9 pontján maradt hírmondója. A szegedi mozdonyt 1982-ben emelték be mostani helyére. Noha tavaly átfestették, régi csőrendszere nem működik, nem tudna ehndulni. S NAGYAPA BICIKUJE. A világ első bicikliző szobrát Bánvölgyi László szegedi szobrász készítette 1991-ben: nagyapja hatvanas években vásárolt íves vázú kerékpárjára ültette fel Albert Einsteint életnagyságban, poliészter műgyantából. A művész kölcsönözte a Somogyi utcai SZAB-székház udvarára, de hogy ne csak a kétkerekű, hanem a szobor is ellenálljon az időjárásnak, közadakozásból bronzba öntötték. A formázáshoz Einsteint és a nagyapa s biciklijét is feldarabolták, elemeiket a szobrász mementóként őrzi. Jobb lenne a dóci gyerekeknek, ha nem Szegeden, hanem egy falusi iskolában tanulhatnának tovább - tartják a településen, ahol hétfőn döntöttek: bezár az általános iskola. Balástya és Ópusztaszer is befogadná mind a 74 diákot. R. TÓTH GÁBOR A dóci képviselő-testület hétfőn döntött arról, hogy bezárja a helyi általános iskolát. Előtte rendkívüli értekezleten tárták a szülök elé a kialakult helyzetet. A 74 dóci diák - köztük 17 speciális nevelési igényű tanuló - jövője egyelőre kérdéses. A kistérségi társulás javaslata szerint reggel-délután iskolabusz szállítaná őket a 22 kilométerre található szegedi Weöres Sándor Altalános Iskolába, majd onnan haza. A szülők többségének azonban nem tetszik ez a megoldás. - Szeged távol van, sok szempontból ismeretlen nekik, más szociokulturális háttérrel rendelkező gyerekek közé kerülnének a mieink - foglalja össze az általa hallott panaszokat Huszka Zoltánné dóci iskolaigazgató. A szabad iskolaválasztás elve miatt a szülőknek joguk van arra, hogy ne éljenek a kistérség által felajánlott lehetőséggel - a legtöbben a balástyai vagy az ópusztaszeri iskola mellett döntenének. - A Balástya és Dóc közötti Bodorszékről a gyerek eddig Dócra jártak. Nekik előbbi lesz a legközelebb. Sokan eleve ópusztaszeri lakosok voltak az iskolában, ők lakhelyükön maradnának - mondja Huszka Zoltánné. Még nem tudni, együtt maradhat-e a 74 tanuló. Balástya és Ópusztaszer - a két település közösen üzemeltet intézményfenntartó társulást - egyaránt befogadná a dóci gyerekeket. - Az ópusztaszeri iskola adottságai lehetővé teszik akár mind a 74 dóci általános iskolás befogadását, biztosítani tudjuk a gyerekek szervezett szállítását is. 200 fősre tervezett épületükben most 125 diák tanul. Intézményünk működőképes éppúgy, mint önkormányzatunk. A dóci szülőknek az iskola lehetőségeiről levélben tájékoztatást adtam - tájékoztat Széplakiné Dóra Ildikó intézményvezető, hozzátéve: jó néhány szülő járt már nála, megnézték az iskolát. Csakúgy, mint a balástyait: Újvári László polgármester elmondta, az utóbbi napokban sokan érdeklődtek Dócról. - Balástyán már most is van iskolajárata a Tisza Volánnak, ez is bővíthető lenne, de az önkormányzat is El JÚLIUSIG DÖNTHETNEK. A szülőknek legkésőbb július elejéig kell dönteniük. Elsejével szűnik meg a gyerekek tanulói jogviszonya Dócon. Mivel tankötelesek, a jogszabály szerint 5 napon belül kell gondoskodni arról, hogy beírassák őket másik intézménybe. Demonstrált a Gárda és a Jobbik Szegeden MUNKATÁRSUNKTÓI A „cigánybűnözés áldozataira" emlékezett tegnap a Magyar Gárda és a Jobbik a szegedi városházánál. Mintegy 150 érdeklődő előtt Rácz Tibor, a Jobbik szegedi alelnöke részvétét fejezte ki a Veszprémben leszúrt kézilabdás családjának, és elmondta: ma már az átlagember nem merészkedhet ki az utcára, olyan méreteket öltött a cigánybünözés. Mucsi Zsolt, a Magyar Gárda Csongrád megyei kapitánya szerint cigány szervezett bűnözés és cigányterror van Magyarországon. Tóth Péter, a megyei Jobbik elnöke azt mondta: Magyarországot megtámadta egy romboló, fosztogató kisebbség, ezért a honvédséget haza kell vezényelni a Közel-Keletről, hogy fegyverrel védje meg a magyarokat. Szerinte a civileknek is cselekedni kell a cigánybűnözés ellen. A demonstráció 18 órakor kezdődött és nagyjából egy órán át tartott. A SZÜLŐK BALÁSTYÁT VAGY ÓPUSZTASZERI VÁLASZTANÁK SZEGED HELYETT ÚJSZEGED EGYIK LEGÉRTÉKESEBB TERÜLETE MÉG HIÁNYZIK A TÉRKÉPRŐL Utca szeretne lenni a házsor Közlekedéstörténeti csodák a város utcáin Dóci diák, mi lesz veled? Van egy utca, amit közművesítettek, leaszfaltoztak, emberek közelítik meg rajta az ingatlanaikat Újszegeden. Papíron azonban nem létezik: nincs neve, nem szerepel a térképeken, s emiatt G. éve a vízcsapot sem lehet megnyitni. A történet a lassú ügyintézés beszédes példája. FEKETE KLÁRA Van egy nem létező utca Újszegeden, a Tárogató és a Felső Kikötő sor között, a töltés aljában. Az új híd alatt nyílik a bejárata, az elején ott a zsákutca tábla, de nincs neve, nincsenek benne házszámok sem. Az aszfaltcsík jobb oldalán a Tárogató utca felőli telkek vége, a bal oldalon 6, látszólag elhagyatott ház és telek, szemben, a „zsák" végében a rendezvényház hátsó traktusa. A vak is látja, Újszeged igencsak előkelő része lehetne ez az utca, aranyárban mért négyzetméterárakkal, ha hivatalosan is utca lenne. De nem az. Az egyik lakó, Tülkösné Orovicz Márta, aki 1993 óta küzd a közterületté nyilvánításért, próbálja elmagyarázni, mi is történt. Kezében dosszié, az az irathalmaz, amit az ügygyei kapcsolatban összegyűjtött. Kiderült: a lakókkal elhatározták, mindenki a telke végéből, jobbról és balról egyaránt, felajánl ingyen az önkormányzatnak annyi négyzetmétert, amennyi középen az utcanyitáshoz kell. Erre azért volt szükség, mert a vízügy nem járulhatott hozzá a töltés felőli közművesítéshez. Partner volt a Szegedi Víziközmü Működtető és Fejlesztő Zrt., amely az újszegedi csatornázást intézte - ezt Nóvák Gyula vezérigazgató is megerősítette. Minden a legnagyobb egyetértésben zajlott, hisz ki ne akarta volna, hogy a telke a jelenlegi ár sokszorosát érje. A beruházás megvalósult, 2005 augusztusára a semmiből közművesített utca született. Csak éppen azóta sem nyitják meg a vízcsapot. Miért? - Kiderült például - mondja Tülkösné -, hogy kiskorúak nevén telekhányad szerepelt, és a gyámhatóság csaknem egy évig mérlegelte, „megkárosíthatják-e" a gyerekeket a néhány négyzetméter mínusszal. A legnagyobb falat azonban az, hogy két ingatlan tulajdonlapján bankok jelzálogjogot jegyeztettek be. A hitelek fedezetéül szolgáló telkekkel kapcsolatban pedig új kölcsönszerződéseket kell írni, hiszen azok már nem akkorák, mint eredetileg voltak. Jelenleg ezek a szerződések „intéződnek". A lakók már nevet is adtak nem létező újszegedi utcájuknak: Barcsay Károlyról, Szeged egyik híres patikusáról szeretnék elkeresztelni - közgyűlési jóváhagyással természetesen. A Barcsay család Barcsay Károly (1875-1955) gyógyszerész-dinasztiát alapított Szegeden, ma élő unokája is ilyen diplomát szerzett. A cikkben szereplő utcában lévő egyik telek máig a család tulajdona. A Barcsay-patika a források szerint a Széchenyi tér és a Károlyi utca sarkán állt. • TÜLKÖSNÉ OROVICZ MÁRTA 1993 ÓTA KÜZD A KÖZTERÜLETTÉ NYILVÁNÍTÁSÉRT Fotó: Frank Yvette rendelkezik saját járművel, szervezetten utazhatnának a gyerekek. Az iskola 16 tantermében 70-80 gyereket el tudnánk helyezni - tudtuk meg a polgármestertől, aki kiemelte: a legfőbb, hogy „a gyerekek és szülök által választott intézmény jó oktatási szinvonalat garantáljon, ésszerű tá• • A gyerekek és szülők # # által választott intézmény jó oktatási színvonalat garantáljon, ésszerű távolságra legyen Dóctól. Újvári László volságra legyen Dóctól". Mindkét intézményben hangsúlyozták: a gyerekeknek jobb lenne, ha falusi iskolában tanulhatnának tovább, kis létszámú osztályokban.