Délmagyarország, 2009. február (99. évfolyam, 27-50. szám)

2009-02-11 / 35. szám

Szerda, 2009. február 11. Aktuális 13 A BŰNÖZŐ ÜLDÖZENDŐ, BÁRMILYEN SZÍNŰ A BÖRE Cigányok a gyilkosságról A cigánybűnözés hírmagyarázatokban, de magánbeszélgetésekben is gyak­ran megjelenő szófordulat a veszprémi kézilabdások megtámadása óta. A nyomozók szerint a veszprémi szórakozóhelyre egy 27 fős társaságban érke­zett a 3 elkövető, akiknek volt már dolga a rendőrséggel, de arra utaló jellel nem találkoztak, amely szerint etnikai motivációjú bűncselekmény áldozata lett volna Cozma. A történtekről közismert Csongrád megyei cigány személyi­ségek véleményét kértük. MUNKATÁRSAINKTÓI - Sportszerető emberként is nagyon megrázott a gyilkosság híre - mondja Károlyi Sándor cigány politikus, me­gyei önkormányzati képviselő. - A bű­nöző üldözendő, bármilyen színű a bőre, a rendőrsé­get meg kell erő­síteni; ez a mi ér­dekünk is, mert mi is szeretünk békességben élni, mi is féltjük a gyerekeinket. De fontos e 800 ez­res népesség szo­cializálása - a többség érdekében. Ezért a kormánynak támogatnia kell a lemaradott térségeket, hogy legyen munkahely, és erősödjön meg a ci­gány értelmiség. - Nincs cigánybünözés, mint ahogy a magyarbünözés sincs - jelenti ki Ko­vács Lajos. A Csongrád megyei vajda szerint megélhetési bűnözés viszont lé­tezik egészen addig, amíg nem tudnak munkához, s így pénzkeresethez jutni a szegény emberek - függetlenül a bőrszí­nüktől. - Csongrád megyében jobban együtt tudnak élni a cigányok és a nem cigányok, mint az ország más részein. - Már megint egy feketepont, amit nem lehet megmagyarázni! Nagyon szomorú voltam, amikor hallottam a tragikus végű veszprémi verekedésről - emlékszik a hétvégi tragédiára Fran­ki e Látó. A szegedi dzsesszzenész sze­rint Európa más országaiban, pél­dául a francia fő­városban is szá­mos példa akad a különböző etni­kumok nézetelté­résére. E példák is azt mutatják, hogy nem szabad általánosítani. Egy 40-50 fős család egészét sem szabadna megbélyegezni egyetlen „feketebárány" miatt. - Megdöbbentett mindnyájunkat, ami Marian Cozmával és társaival tör­tént, mélyen elítélünk minden erősza­kos cselekményt - mondta Sztojka László, a vásárhelyi Cigány Kisebbségi önkormányzat elnöke. - Információim szerint Vásárhelyen minden száz elkö­vetőből, húsz-hu­szonöt a roma, és hasonló a helyzet a megyében is. Nem zavar, hogy a Cozma-gyilkos­ság egyik gyanú­sítottjával azonos a vezetéknevem. Az viszont kelle­metlen volt, mikor az egyik tanárnő megkérdezte a fiamtól: Sztojka Iván ro­konunk-e? Kijelenthetem: nem. Arról sincs tudomásunk, hogy ezen vidéken bujkálna, ha erről hírt kapnánk, segíte­nénk a hatóság munkáját. 3 törzs, 13 kaszt - A cigánybűnözés mint rendőrségi belső zsargon kiterjedt használata ellen már az országos cigánytanács is tiltakozott. De a cigányságról is csak akkor helyes beszélni, ha az a 3 törzsünkre és 13 kasztunkra egyformán érvényes - utal a múltra Szirtes! Zoltán. A dorozsmai körzeti orvos, a rendszerváltás előtti időszak legismertebb roma közszereplője hangsúlyozza: az utóbbi évtizedekben rengetegen veszítették el munkájukat, és a halmozottan hátrányos helyzetű emberek még kilátástalanabb körülmények közé kerültek. - Erős rétegződésünk civilizációs különbségeket is jelent. Civilizálatlan rétegeink felemeléséért a mostani kisebbségi önkormányzatok nem tesznek eleget. De minden komoly kisebbségi politikus véleménye: nem halat, vagyis segélyt kell adni a cigányoknak, hanem hálót, tudást, képesítést, s hozzá vizet, amiben halászhatnak. Sztojka Ivánért! milliótajanlottak 1 millió forint nyomravezetői díjat aján­lott fel a Veszprém Megyei Rendőr-főka­pitányság vezetője annak, aki érdemi információval szolgál a veszprémi kézi­labdások elleni bűncselekmény harma­dik gyanúsítottja, az enyingi Sztojka Iván tartózkodási helyéről. Sztojkát to­vábbra is nagy erőkkel keresik. Elfogá­sára külön nyomozócsoport alakult, amelynek tagjai minden állampolgári bejelentést ellenőriznek. A vasárnap éjjel elkövetett bűncse­lekménnyel 3 férfi gyanúsítható. Közü­lük kettőt, a sárbogárdi R. Sándort és a budapesti ZV. Győzőt még vasárnap haj­nalban Ausztriában, az A2-es autópá­lya 133-as kilométerszelvényénél elfogta és őrizetbe vette az osztrák rendőrség, átadásuk hétfőn a nemzetközi jogsza­bályoknak megfelelően megkezdődött. A gyilkosságot a kamerák felvételei sze­rint (videófelvétel látható a szórakozó­helyről a delmagyar.hu-n) R. Sándor követte el. © VIDEÓ a neten! www.delmagyar.hu MARIAN COZMA ÉDESAPJA AZ ÚJSZEGEDI SPORTCSARNOK ELŐTT FOGADTA A RÉSZVÉTNYlLVÁNÍTÁS0KAT Fotó: Schmidt Andrea BAKOS ANDRÁS Tűzparancs Az ő közösségük­ben a személyes példának-a jónak és a rossznak is - nagyon nagy a jelentősége. Cigánybünözés. Sokan gondolják most ebben az országban, hogy ha ez a szó elhangzik a tévében, megjelenik az újságban, ha minél többen ki­mondják - ki merik mondani! -, attól valami megváltozik. Pedig ez csak egy szó, legalább olyan hülye szó, mint a kultúrház. Attól, hogy elhangzik, nem fog történni semmi különös: miután néhány újságíró és másodvonalbeli politikus leírta, kimondta, izgatottan vagy elégedet­ten, más újságírók és politikusok majd rasszistának nevezik emezeket, lesznek, akik szörnyülködnek, a miniszterelnök beleír valamit a blog­jába, és ezzel véget is ér az ügy érde­mi megbeszélése. A közéleti viták • • Az O k0Z0SSeguk- nálunk a jelszavakról szólnak, vagy # # ben a személyes olyan jelenségekről, amelyek körül­írásához elég három mondat. A veszprémi gyilkosság és a vá­rosban tapasztalható, szinte polgár­háborús helyzet eredeti okait, előz­ményeit - vagyis azt, hogyan lehetne a közbiztonság javítása mellett segíteni a cigányság szocializációját ­nem lehet röviden leírni. Még nem jutott el odáig a politikai elit, hogy megmondja, hogyan szeretné feloldani a beilleszkedni képtelen ki­sebbség és a háborgó többség közötti ellentétet. Mert azt nem gondol­hatja komolyan, hogy közmunkaprogrammal. Elit nélkül nincs fejlődés - idézte Bibót négy évvel ezelőtt egy apátfalvi cigány fiatalember. Igaz, ő a cigány értelmiség hiányára gondolt. Akkoriban pedagógia szakra járt, és az újságnak nyilat­kozva azt magyarázta, hogy az ő közösségükben a személyes pél­dának - a jónak és a rossznak is - nagyon nagy a jelentősége. A helyi általános iskolában évekkel azelőtt bevezettek egy ösztöndíj­rendszert, de nem a szegény cigánygyerekeket segítették, hanem azokat, akik jó jegyeket hoztak. Évek teltek el, de javultak a tanul­mányi átlagok. 2004-ben már hatan jártak egyetemre, főiskolára a 380 fős cigány közösségből. Sándor, a fiatalember azt mondta, iga­zán akkor fog eldőlni, hogy a példájuk hatással lesz-e a közösség­re, ha munkát kapnak. Ha bebizonyosodik, hogy a tanulással igen­is ki lehet mászni a nyomorból. Így idővel - nyilván három-négy emberöltővel - végre kialakulhat a cigányságon belül egy olyan középréteg, ahová a jó érzésű emberek majd tartozni akarnak. Sándor ma középiskolai tanár, gyerekei is tovább akarnak tanulni, de ez még csak a második generáció. A cigány közösségek helyze­te változó, de még mindig jellemző, hogy nyomorgók vannak és gazdagok, vagy ha úgy tetszik: közmunkások, karalábétolvajok és lakásmaffiózók. A legkézenfekvőbb kérdés most úgy szól - ugye, kedves Bayer Zsolt! -, hogy miért nem kap a rendőr tűzparancsot. Szerintem azt is meg kellene kérdezni: ki és hogyan ellenőrzi a különböző programokra szánt pénzek elköltését, miért kell mindig cigánykodni, hogy jusson valamennyi a roma gyerekeket korrepetáló pedagógusok tanodáira, vagy hol van az a magyar politikai elit, amelyik az apátfalvihoz hason­ló példákra legalább odafigyel? És hol volt az elmúlt húsz évben? 100 EZER EMBERBŐL 200-AN BETEGEK SZEGEDEN Járvány van, vírus nincs Szegeden már meghaladta a jár­ványküszöböt az influenzás pana­szokkal orvoshoz fordulók száma, látogatási tilalmat egyelőre mégsem rendelnek el. Makón, Vásárhelyen és Szentesen is egyre több a beteg. MUNKATÁRSUNKTÓL Az elözö héthez képest megduplázó­dott az influenzaszerű tünetekkel ­magas lázzal, végtagfájdalommal, el­esettségérzéssel - orvoshoz fordulók száma a Dél-Alföldön, a fertőzések te­rületi megoszlása viszont változó - tudtuk meg Tombácz Zsuzsannától, a régiós ÁNTSZ járványügyi osztály­vezetőjétől. Míg a Bács-Kiskun megyei Kecske­méten már a járványküszöb kétszere­sére -100 ezer emberre számítva 400 fő - nőtt a betegek száma, Szentesen ez a szám csupán 82. Makón és Vásár­helyen 100 ezer emberre számítva „csak" 153 fertőzött, de Szegeden kissé már átlépte a járványküszöböt a bete­gek száma. Többségük a 15-24, illetve a 35-59 éves korúak közé tartozik. Mi­vel kevés az idősebb korú beteg, közü­lük valószínűleg sokan beoltatták ma­gukat - tette hozzá a főorvos. A magas megbetegedési arány el­lenére egyelőre sem Kecskeméten, sem Szegeden nem rendelt el láto­gatási tilalmat az egészségügyi in­tézményekben az ANTSZ, és ezen a héten nem is fog. Ennek az a ma­gyarázata, hogy a régióbeli betegek­től levett, Budapestre küldött min­tákból még nem sikerült kimutatni az influenzavírust. Ha ez megtörté­nik, „első körben" vélhetően a szü­lészeti, gyermek-, intenzív és onko­lógiai osztályokon nem lehet majd látogatni. Tombácz Zsuzsanna az apás szülésre készülő „kispapák­nak" azt javasolja, ha még nem tet­ték meg, oltassák be magukat influ­enza ellen minél előbb - így na­gyobb eséllyel engedik meg nekik, hogy részt vegyenek a szülésen. TERJESZKEDIK A CEG-TEMESVARILEANYVALLALAT Románia és Bulgária felé tart a Sole-MiZo Zrt. Regionális terjeszkedésbe kezdett a Sole-MiZo Zrt., amely a román és a bolgár piacon szeretné értékesíteni termékeit. A Ziarul Financiar című román gazdasági-pénzügyi napilap Gerbrant de Boert, a szegedi vezér­igazgatót idézi, aki a lap szerint ki­válóan ismeri a román tejpiacot, hi­szen tavaly februárig a Friesland Foods Románia vezérigazgatói tisz­tét töltötte be. Elmondta: a Sole-Mi­Zo Temesváron alapított leányválla­latot, és jelenleg tárgyalásokat foly­tatnak a nagy nemzetközi üzletlán­cok vezetőivel, hogy termékeik a ro­mán piacon is forgalomba kerülje­nek. A későbbiekben Bulgáriában is terjeszkednének.

Next

/
Oldalképek
Tartalom