Délmagyarország, 2009. január (99. évfolyam, 1-26. szám)

2009-01-08 / 6. szám

r 10 12008 krónikája Csütörtök, 2009. január 8. Magyarorszag 2008-ban: nincs vizitdii, Menetrend szerint vasutassztrájkkal kezdődött és zárult a 2008-as év, amelyre nálunk is rányomta bélyegét a gazdasági válság. Olyannyira, hogy egy asztalhoz ült a kormány és az ellenzék a nemzeti csúcson, a Fidesz és a KDNP képviselői pedig - két év kivonulósdi után - végighallgatták a miniszterelnököt a parlamentben. Gyurcsány Ferencnek egyébként a másik oldal támogatására is szüksége lett - miután az SZDSZ kilépett a koalícióból, és ellenzékbe vonult. 2008-ban népszavazással megszűnt a vizitdíj, lehallgatási botrány robbant ki, és új hidat adtak át a forgalomnak a Dunán. JANUÁR L: Életbe lépett az új nyugdíj számítási rendszer, amelynek nyomán 6-8 százalékkal csökkent az induló nyugdíjak szintje, ugyanakkor emelkedett a minimálbér és a minimálbérhez rendelt egyéb juttatások összege. 8.: A kabinet a kormányzati negyed beruházásának megállításáról döntött. 10.: A Fővárosi Ítélőtábla másodfokon hanyag kezelés miatt az 1997-ben érvényes legmagasabb pénzbüntetést rótta ki a Postabank volt vezetőire. 21.: Miskolcon megkezdődött az olaszliszkai emberölés büntetőpere. (A Borsod megyei településen 2006. október 15-én gyermekei szeme láttára verték agyon Szögi Lajos tiszavasvári tanárt.) 28.: A Magyar Honvédség kecskeméti repülőbázisán átadták a 14 svéd Gripen vadászgépből álló flottát. FEBRUÁR L: A Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete (VDSZSZ) határozatlan idejű sztrájkot kezdett, tízszázalékos többletbérfejlesztést és nettó 250 ezer forintot követelve a MÁV minden dolgozójának a MÁV Cargo privatizációs bevételéből. A sztrájkok sorozata az év közepére elhalt, decemberben azonban újrakezdődött. 6.: A Fővárosi Ítélőtábla jelentősen súlyosbította a Globex-ügyben Postáné Vellai Györgyike elsőrendű és Vajda László másodrendű vádlott büntetését. 11.: Az országgyűlés név szerinti szavazással másodszor is elfogadta az egészségbiztosítási pénztárakról szóló, némileg átdolgozott törvényt, amelyet Sólyom László államfő 2007 decemberében küldött vissza megfontolásra. (A törvényt 2008. május 26-án hatályon kívül helyezték.) 15.: A budapesti Semmelweis Egyetem Ér- és Szívsebészeti Klinikáján végrehajtották az első magyarországi műszívbeültetést. Az 58 éves férfi beteg február 28-án meghalt. 25.: A Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa eltörölte a forintárfolyam euróval szembeni, 1995 óta érvényes sávos rögzítését, és bevezette a lebegő árfolyamrendszert. 28.: Moszkvában aláírták a Déli Áramlat gázvezeték magyarországi szakaszának megépítéséről szóló kormányközi megállapodást. MÁRCIUS 9.: A vizitdíj, a kórházi napidíj és a tandíj megszüntetéséről, illetve bevezetéséről rendezett ügydöntő népszavazáson 50,51 százalékos részvétel mellett mindhárom kérdésre a szavazók elsöprő többsége mondott igent. Március 17-én az országgyűlés eltörölte a vizitdíjat és a kórházi napidíjat, és úgy döntött, a tandíjat nem vezeti be. 12.: A Fővárosi Bíróságon megkezdődött a Magyar Gárda Hagyományőrző és Kulturális Egyesület feloszlatására a Fővárosi Főügyészség által indított polgári per. December 16-án a törvényszék feloszlatta az egyesületet, a nem jogerős ítélet azonban a mozgalomra nem terjed ki. 19.: Magyarország elismerte a független Koszovót. 24.: A Heves Megyei Közgyűlés rendkívüli ülése jóváhagyta az egri Markhot Ferenc Kórház üzemeltetésének húsz évre szóló átadását a Hosplnvest Zrt.-nek. A döntés nyomán úgynevezett kórházvédő mozgalom szerveződött, de nem tudta megakadályozni, hogy a Hosplnvest november l-jén átvegye a kórház működtetését. 30.: Magyarország a repülőtereken is csatlakozott a határellenőrzés nélküli közlekedést biztosító schengeni övezethez. 31.: Gyurcsány Ferenc miniszterelnök felmentette Horváth Ágnes egészségügyi minisztert. A Szabad Demokraták Szövetsége a döntés miatt április 30-án kilépett a kormánykoalícióból. ÁPRIUS 10.: Albert Zsolt és felesége csaknem félmillió, az általuk a több-biztosítós egészségbiztosítási rendszerről kezdeményezett népszavazást támogató aláírást gyűjtött össze. Miután az országgyűlés május 26-án hatályon kívül helyezte az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvény jelentős részét, az Alkotmánybíróság november 3-án megsemmisítette az országgyűlés e kérdésben népszavazást elrendelő határozatát, így az országgyűlés nem rendelte el a népszavazást. 11.: Az újlipótvárosi Hollán Ernő utcában, a tíz nappal korábban felgyújtott jegyirodánál ezrek vettek részt a szélsőjobboldali és más szervezetek demonstrációjával szemben civil kezdeményezésre szervezett antifasiszta tüntetésen. 13.: Előzetes letartóztatásba helyezték a MÁV Általános Biztosító Egyesület (MÁV ÁBE) elnök-vezérigazgatóját és MOZGÓURNA A SZEGEDI ÚJ KLINIKÁN. LESZAVAZTÁK A VIZITDÍJAT a cég öt további vezetőjét a biztosítónál különösen nagy értékre elkövetett sikkasztás és pénzmosás megalapozott gyanúja miatt. 18.: A Budapesti Közlekedési Vállalat szakszervezetei egész napos sztrájkot tartottak, követelve a tervezett járatritkítások visszavonását és a vállalat gazdasági helyzetének stabilizálását. 19.: A magyar jégkorong-válogatott megnyerte a B csoportos vb-t, és első alkalommal került fel az A csoportba, a világ 16 legjobb csapata közé. 26.: A Pesti Központi Kerületi Bíróság jogerős végzésében megszüntette az Orbán Viktor Fidesz-elnök és 79 képviselőtársa ellen rendzavarás és garázdaság szabálysértése miatt indult eljárást, ugyanakkor leszögezte, hogy a kordonbontók tettükkel a köznyugalmat megzavaró magatartást tanúsítottak. (A fideszes képviselők 2007. február 2-án elbontották a rendőrség által a Kossuth téren felállított kordont.) MÁJUS 1.: Ettől az időponttól alkalmazzák élesben az objektív felelősség elvét, azaz ezután a gépjármű üzemben tartója a felelős az autójával elkövetett szabályszegésekért, attól függetlenül, hogy ismert-e a szabályszegés elkövetője. A rendszerváltás után először lépett hivatalba kisebbségi kormány. Az ZUSCHLAG JÁNOS ÉS KULCSÁR ATTILA. VOLT KÉPVISELŐ ÉS BRÓKER A VÁDLOTTAK PADJÁN Fotók: Karnok Csaba, MTI/Bruzák Noémi SZDSZ kilépése után az országgyűlésben az addigi 210 fős kormánytöbbség a 190 MSZP-képviselőre csökkent. 5-6.: A Magyar Tudományos Akadémia 178. közgyűlése Pálinkás József akadémikust választotta az MTA elnökének. 14-25.: A 61. Cannes-i Filmfesztiválon Mundruczó Kornél Delta című filmje nyerte el a Nemzetközi Filmkritikusok Szövetségének (FIPRESCI) díját. 21.: A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Monok önkormányzata rendeletben mondta ki, hogy közterületi feladatot kell végezni az egyébként alanyi jogon járó szociális segélyek folyósításához. A példát egyre több település követte, így június 23-án Szepessy Zsolt monoki polgármester aláírás-gyűjtési akcióba kezdett annak érdekében, hogy a segélyezési rendszer átalakításáról országos ügydöntő népszavazást rendezzenek. December 8-án az országgyűlés törvénymódosítással úgy alakította át a segélyezési rendszert, hogy a hangsúlyt a pénzbeli ellátások helyett az aktív eszközökre helyezte át. A gázolaj literenkénti nagykereskedelmi ára 330, a 95-ös benziné 310 forintra emelkedett, ami történelmi rekord. A pénzügyi-gazdasági világválság következtében az üzemanyagok ára december elejére viszont már négy éve nem látott szintre süllyedt. 22.: Az interneten részletek jelentek meg Orbán Viktornak, a Fidesz elnökének egy zártkörű rendezvényen elhangzott előadásából. Eszerint a Fidesz kormányra kerülése esetén „nem hagyományos kormányzás lesz", így tervezik állami nagyberuházások leállítását és további megszorításokat. Orbán Viktor később pontosította kijelentéseit. 26.: Az országgyűlés megválasztotta Fülöp Sándort a jövő nemzedékek ombudsmanjának, de elutasította Baka András jelölését a Legfelsőbb Bíróság elnökének posztjára és Péterfalvi Attila megválasztását adatvédelmi biztosnak. A képviselők szeptember 29-én adatvédelmi biztossá választották Jóri Andrást, aki Sólyom László államfő ötödik jelöltje volt a tisztségre, de december 8-án elutasították az államfő újabb főbírójelöltjét, Havasiné Orbán Máriát. JÚNIUS 7.: Az SZDSZ budaörsi rendkívüli tisztújító küldöttgyűlése - mindössze két szavazatnyi különbséggel - Fodor Gábort választotta pártelnökké. (A küldöttgyűlést a 2007. márciusi tisztújításkor történt szabálytalanságok miatt hívták össze.) Fotó: Karnok Csaba 9-15.: Budapesten nyilvánosan lejátszották a Nagy Imre néhai miniszterelnök és társai 1958. június 9-15. között megrendezett koncepciós perének egyetlen eredeti, vágatlan, mintegy 52 órás hanganyagot tartalmazó felvételét. 10.: Afganisztánban egy robbanószerkezet hatástalanítása közben életét vesztette a magyar újjáépítési csoport katonája, Kovács Gyula tűzszerész főtörzsőrmester. Július 12-én robbanás áldozata lett Nemes Krisztián tűzszerész is. Az Alkotmánybíróság három évre Paczolay Pétert választotta a testület ötödik elnökévé. 18.: A Nemzet Színésze cím viselői a május 20-án elhunyt Raksányi Gellért helyére Tordy Gézát választották maguk közé. Az európai uniós tagországok illetékes miniszterei úgy döntöttek, hogy Budapest lesz a székhelye az Európai Innovációs és Technológiai Intézetnek (EIT). A német Daimler-Benz cég bejelentette, hogy Kecskeméten építi fel új Mercedes-gyárát. A beruházásról szóló megállapodást október 27-én írták alá. (A 800 millió eurós beruházás keretében felépülő gyár 2012-től a beSzállítókkal együtt csaknem 13 ezer embernek ad munkát.) 20.: Fehérgyarmat közelében lezuhant a Magyar Honvédség egy katonai kiképző gépe, a két pilóta életét vesztette. 21.: Tíz év után először találkozott hivatalosan a Fidesz és az SZDSZ elnöke, amikor Fodor Gábor és Orbán Viktor a Parlamentben tárgyalt. 30.: Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a gyalázkodás büntethetőségét tartalmazó büntetőtörvénykönyv-módosítást, amelyet az országgyűlés február 18-án fogadott el szocialista képviselők javaslatára. JÚLIUS 1.: Sólyom László köztársasági elnök nyolc településnek adományozott városi címet, ezzel 306-ra nőtt a városok száma Magyarország 3129 települése között. Hivatalosan is Alföldi Róbert lett a Nemzeti Színház főigazgatója. 5.: Budapesten szélsőségesek támadtak a Meleg Méltóság Menetére, majd összecsaptak a rendőrséggel is. A rendzavarások után Gyurcsány Ferenc miniszterelnök Magyar Charta formájában „jogos nemzeti önvédelmet" kezdeményezett a szélsőségek, az indulatok, az intolerancia ellen. A Magyar Demokratikus Charta szeptember 6-án alakult meg.