Délmagyarország, 2009. január (99. évfolyam, 1-26. szám)

2009-01-02 / 1. szám

Péntek, 2009. január 2. 2008 krónikája 19 Obama győzelme, Karadzsics börtönben BARACK OBAMÁT VÁLASZTOTTA AZ ÉV EMBERÉVÉ AZ AMERIKAI TIME MAGAZIN Fotó: MTI 1 OROSZ PÁNCÉLOZOTT HARCJÁRMŰ GORIBAN A DÉL-OSZÉTIA KAPCSÁN KIROBBANT FEGYVERES KONFLIKTUS IDEJÉN Fotó: MTI/AP/Darko Bandic JÚLIUS 2.: Kiszabadult a kolumbiai gerillák fogságából Ingrid Betancourt egykori kolumbiai elnökjelölt, akit még 2002ben raboltak el. 8.: Prágában aláírták az amerikai rakétapajzs részét képező radarállomás csehországi elhelyezéséről szóló keretszerződést. 18.: Az EU pénzügyminiszterei jóváhagyták, hogy Szlovákia 2009. január l-jétől bevezesse az eurót. Ezzel 16-ra emelkedik az euróövezethez tartozó országok száma. 21.: Belgrádban elfogták, majd 30-án kiadták Hágának az 1995 óta bujkáló Radovan Karadzsicsot, az egykori boszniai Szerb Köztársaság elnökét, akit a hágai Nemzetközi Törvényszék népirtással, háborús és emberiesség elleni bűntettekkel vádol. 30.: Lemondott hivataláról a korrupciós ügyekbe keveredett Ehud Olmert izraeli miniszterelnök. Az őt a Kadima párt élén követő Cipi Livni külügyminiszter kormányalakítási tárgyalásai kudarcba fulladtak, ezért előrehozott választásokat írtak ki. AUGUSZTUS 8.: Grúz csapatok hadműveletet indítottak a függetlenségét 1992-ben kikiáltott, ám nemzetközileg el nem ismert Dél-Oszétiában. A harcokba beavatkozó orosz erők visszaverték a támadást, majd mélyen benyomultak Grúzia területére. Az EU-közvetítéssel született tüzszüneti megállapodást augusztus 15-én írták alá. A konfliktus miatt Grúzia kilépett a Független Államok Közösségéből, Oroszország felfüggesztette együttműködését a NATO-val, majd elismerte Dél-Oszétia és a másik szakadár grúz régió, Abházia függetlenségét. 8-24.: Pekingben megrendezték a XXIX. nyári olimpiát, amelynek éremtáblázatán a házigazdák végeztek az első helyen. 17.: Lemondott Pervez Musarraf pakisztáni elnök. A tisztségben szeptember 6-án Aszif Ah Zardari, a kormányzó Pakisztáni Néppárt (PPP) jelöltje, a 2007. december 27-én meggyükolt Benazir Bhutto volt kormányfő özvegye követte. 20.: Varsóban aláírták az amerikai hadászati rakétapajzs egy részének Lengyelországba telepítéséről szóló megállapodást. A madridi nemzetközi repülőtéren 154 ember halt meg, amikor egy repülőgép felszállás közben kicsúszott a kifutópályáról és kigyulladt. 25-28.: Barack Obama illinois i szenátort választották az amerikai Demokrata Párt elnökjelöltjévé. SZEPTEMBER 1.: Lemondott Fukuda Jaszuo japán miniszterelnök, utóda 24-én Aszó Taro volt külügyminiszter lett. 3.: Ukrajnában felbomlott a nyugatbarát kormánykoalíció, amely december 9-én egy újabb párttal kibővülve újjáalakult. Október 8-án Viktor Juscsenko államfő feloszlatta a parlamentet, előrehozott választást üt ki, amelyet a gazdasági válság miatt 2009-re halasztottak. 1-4.: John McCain arizonai szenátort választották meg az amerikai Republikánus Párt elnökjelöltjének. 5.: Angolában a 27 évig tartó, 2002-ben véget ért polgárháború óta első parlamenti választást az 1979-től kormányzó Népi Mozgalom Angola Felszabadításáért (MPLA) párt nyerte meg. 6-17.: Pekingben megrendezték a XIII. paralimpiát, amelyen 148 ország sportolói vettek részt. 7.: Lemondott a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) elnöke, Kurt Beck. Az új vezető Franz Müntefering lett. 10.: Megkezdte működését a világ legnagyobb részecskegyorsítója, a genfi székhelyű Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) nagy hadronütköztetője (LHC). A gyorsítót 19-én üzemzavar miatt hosszabb időre le kellett állítani. 12.: Kínában botrány robbant ki a tápszerekhez és egyéb tejtermékekhez adagolt, a fehérjetartalmat növelő melamin miatt, amelytől több ezer csecsemő és gyermek betegedett meg. A MATRJ0SKA BABA MEDVEGYEV ÉS PUTYIN ARCMÁSÁVAL melaminbotrány a külföldre került kínai termékek /évén a világ számos országát érintette. 15.: Az Egyesült Államokban elmélyült az egy éve kezdődött pénzügyi válság. Sorra jutottak csődbe a befektetési bankok és a biztosítók, az állam által veszni hagyott Lehman Brothers összeomlása világméretű pánikhullámot indított el. A bankok leálltak az egymásnak nyújtott kölcsönökkel, a pénzügyi rendszerek megbénultak, a tőzsdeindexek zuhanórepülésbe kezdtek. A nagy központi bankok likviditásnövelő akciókat indítottak, a kormányok a bankok segítségére siettek, és gazdaságélénkítő csomagokat dolgoztak ki. A válság átterjedt a reálszférára is, a nagyvállalatok sorra csökkentették termelésüket, és elbocsátásokat jelentettek be. Az év végére az Egyesült Államok és a világ számos nagy gazdasága hivatalosan is recesszióba került. 21.: A szlovéniai parlamenti választásokat az ellenzéki Szociáldemokraták (SD) nyerték meg. Lemondott tisztségéről Thabo Mbeki dél-afrikai államfő, aki 1999 óta töltötte be tisztségét. Utóda Kgalema Motlanthe lett. 25-28.: A harmadik embert szállító kínai űrhajó, a Sencsou-7 útja során az egyik tajkonauta (űrhajós) 15 perces űrsétát tett. 26.: Türkmenisztánban új alkotmányt fogadtak el, amely engedélyezi a többpártrendszert és a piacgazdaságot. 28.: Az ausztriai parlamenti választásokon előretörtek a jobboldali populista pártok. December 8-án az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) és az Osztrák Néppárt (ÖVP) részvételével nagykoalíciós kormány alakult Werner Faymann vezetésével. Fehéroroszországban a képviselőházi választásokon egyetlen ellenzéki képviselő sem került a törvényhozásba. Ecuadorban népszavazás szentesítette az új alkotmányt, amely piacgazdaság helyett állami szabályozást és tervezést ír elő. OKTÓBER I.: Az orosz legfelsőbb bíróság jogtiprás áldozatának ismerte el II. Miklóst, az utolsó orosz cárt, és rehabilitálta az 1918-ban agyonlőtt cári családot. 5-26.: A katolikus egyház XII. rendes püspöki szinódusára első alkalommal hívtak meg zsidó rabbit. 6-13.: Odaítélték a Nobel-díjakat. Az orvosit a német Harald zur Hausen, a francia Francoise Barré-Sinoussi és Luc Montagnier, a fizikait az amerikai Yoichüo Nambu, a japán Kobajasi Makoto és Maszukava Tosihide, a kémiait az amerikai Roger Tsien és Martin Chalfíe, valamint a japán Simomura Oszamu, az úodalmit a francia Jean-Marie Gustave Le Clézio, a közgazdaságit az amerikai Paul Krugman, a Nobel-békedíjat Martti Ahtisaari békeközvetítő, volt finn államfő kapta. 7.: Az ENSZ Biztonsági Tanácsa felhatalmazást adott arra, hogy külföldi hadihajók behatoljanak Szomália felségvizeire a kalózok elleni harc céljából. II.: A Ciszjordániát kormányzó Fatah mozgalom és a Gázai övezetet 2007 júniusa óta uraló iszlamista Hamász szervezet is elfogadta a palesztin belviszályt megszüntető javaslatokat. 15.: Szíria és Libanon több mint hatvan év után diplomáciai kapcsolatot létesített egymással. 17.: George W. Bush amerikai elnök Washingtonban bejelentette, hogy újabb hét ország, köztük Magyarország-csatlakozhat a vízummentességi programhoz. 22.: India útnak indította első Holdszondáját. 24.: A pénzügyi válság első áldozataként Izlandnak hitelkeretet kellett kérnie a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF). A következő időszakban egyre több feltörekvő gazdaság szorult a nemzetközi pénzügyi intézmények segítségére. 30.: Kínában üzembe helyezték a világ legnagyobb vízerőműve, a Három Szoros Gát utolsó turbógenerátorát. NOVEMBER 4.: Az amerikai elnökválasztáson a demokrata párti Barack Obama győzött, aki az Egyesült Államok első afroamerikai elnöke lesz. A demokraták a kongresszus mindkét házában többséget szereztek. 12.: A kínai kormány 600 milliárd dolláros gazdaság- és fogyasztásélénkítő intézkedéscsomagot fogadott el. 14-15.: A G20, az iparilag legfejlettebb és a feltörekvő gazdaságok vezetői a világgazdasági és vüágkereskedelmi válságból való kiutat kutatták washingtoni csúcsértekezletükön. 21.: Londonban lezajlott az „évtized válása", az amerikai popsztár Madonna és filmrendező férje, Guy Ritchie pontot tett nyolcéves házasságuk végére. 26.: Az orosz parlament mindkét háza jóváhagyta az alkotmánymódosítást az elnöki és a képviselői mandátumok meghosszabbításáról. 27.: Az iraki parlament ratifikálta az ENSZ BT mandátumának helyébe lépő iraki-amerikai biztonsági megállapodást, amely az amerikai csapatok 2011-es távozását irányozza elő. Az indiai Mumbai városában iszlamista terroristák összehangolt támadásai következtében 174 ember, köztük több külföldi halt meg. A terrorcselekmények miatt kiéleződött India és Pakisztán viszonya. 30.: Az új rendszerben lebonyolított romániai parlamenti választásokon csak négy párt (köztük az RMDSZ) jutott be a törvényhozásba, kiesett a nacionalista Nagy Románia Párt. DECEMBER 2.: A thaiföldi ellenzéknek az egész országot megbénító tüntetései közepette az alkotmánybíróság elrendelte a kormányzó párt feloszlatását, és eltiltotta a politikai szerepvállalástól a visszaélésekkel vádolt Szomcsai Vöngszavat kormányfőt. 3.: A szlovák parlament döntése értelmében kétnyelvűek lesznek a földrajzi megnevezések a szlovákiai kisebbségi tankönyvekben. 5.: Meghalt II. Alekszij, Moszkva és egész Oroszország pátriárkája. 8.: Súlyos zavargások robbantak ki Athénban, miután rendőrök lelőttek egy 15 éves fiút. 27.: A palesztin rakétatámadásokra válaszul Izrael légicsapás-sorozatot mért a Gázai övezetet irányító Hamász bázisai ellen. Eddig 400-an haltak meg. A Magyar Távirati Iroda összeállítása alapján a két oldalt szerkesztette: Hegedűs Szabolcs RENDŐRÖK A MADÁRFÉSZEKKÉNT EMLEGETETT NEMZETI STADION ELŐTT, A PEKINGI OLIMPIA ZÁRÓÜNNEPSÉGÉN Fotó: MTl/EPA