Délmagyarország, 2009. január (99. évfolyam, 1-26. szám)

2009-01-30 / 25. szám

Péntek, 2009. január 30. Aktuális 13 13 MÁSUTT IS VAN ARZÉN. Sárosi Tamás, a Dél-alföldi Regionális tisztiorvosi szolgálat helyettes regionális tiszti főorvosa az MTI-nek elmondta: a térségben 149 településen van valamilyen probléma az ivóvízzel, a legtöbb esetben a magas arzénszint okozza a gondot. A helyzet Eperjesen a legrosszabb. Az arzén elsősorban a bőrben és a hajban halmozódik fel, hosszantartó és jelentős mennyiségű bevitele pedig növeli a daganatos megbetegedések kockázatát. Ö

ovábbi FOTÓK a témáról Pl az intrrn. trii! MÉIÉMMMmMÍ DIÓS JÓZSEFNÉ MUTATJA AZ EPERJESI CSAPOK ÉS A LAJTOS KOCSI VIZÉT - A KÜLÖNBSÉG SZEMBETŰNŐ Fotók: Tésik Attila Fekete víz Eperjesen KOVÁCS ANDRÁS Fékezett habzás Most éppen nincs igazi szezonja a bioetanolnak, a növényekből nyert alternatív üzemanyagnak, legalábbis nem akkora, mint az elmúlt év tavaszán, nyarán volt. Március végén például attól volt hangos a sajtó, hogy felavatták Magyarországon a tizedik bioetanol töltőállomást. Lehet, hogy azóta nőtt a számuk, de azt már nem követte olyan nagy hírverés, és környékünkön még nem tudok ilyenről. Igaz, nem is mindegyik autóba tankolható, csak speciálisba, azt viszont kevesen tudják, hogy a Mol néhány százalékot már régóta belekever az általa forgalmazott gázolajba. A legnagyobb bioetanol fék persze a lassuló világgazdasággal össze; A legnagyobb függő olajárcsökkenés, a tavaly júliM m bioetanol fék a usban történelmi csúcsot elért 147,3 dolláros hordónkénti olajár mára tartósan 40-50 dollár közé esett, ami minimum újraszámoltatta a gazdaságosságot, visszavetette a kutatásokat világszerte. Már ami az alternatív üzemanyagok kifejlesztésére és gyártására fordított dollármilliárdokat illeti. Nem sok jel mutat arra, hogy az olajár a közeljövőben emelkedjen, az Európai Bizottság a múlt héten minden eddiginél borúsabb gazdasági előrejelzéseket adott, újraindult a gázfolyam Oroszországból Európa felé, s a gázai tűzszünet miatt - remélhetően nem átmenetileg csökkent a politikai felár is. Ez persze a rövid táv. Ennek tükrében nagyon dicséretes a Szegedi Túdományegyetem kutatóinak munkája, az, hogy a változó erejű ellenszélben is eredményeket tudnak felmutatni. És ami fontos, növényi hulladékból állítják elő a bioetanolt, így nem veszít az ország értékes, élelmiszer-termelésre alkalmas területeket. Mert a bioetanol bumm átmeneti kifulladásában, a fékezett habzásban az is szerepet játszik, hogy kiszámolták, mekkora mezőgazdasági területet kell (kellene) alapanyag-termelésre beállítani - az élelmiszertől elvonni -, hogy a világ teljesítse saját, 10-15 évre szóló célkitűzéseit az alternatív forrásból származó energia felhasználásban. A mezőgazdasági hulladék a jobb út, más út, csak nem tudni még, elég széles-e. A legnagyobb bioetanol fék a lassuló világgazdasággal összefüggő olajárcsökkenés. AZ ÓVODÁBAN A KICSIK MÁR HOSSZÚ ÉVEK ÓTA BALLONOS VIZET KAPNAK GÖNCZ KINGA SZEGEDEN - Nemzetközi fórum kezdődött tegnap, és ma is tart szerb, ukrán és magyar résztvevőkkel. A fórumot a Szeged Biztonságpolitikai Központ rendezi. A téma: 60 éves a NATO, Magyarország pedig 10 éve tag. A rendezvényre meghívták Göncz Kinga külügyminisztert is, aki a nyitóelőadást tartotta. Képünkön Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora üdvözli. Fotó: Frank Yvette -t Folytatás az 1. oldalról - Sárga, büdös, piszkos - sorolta az eperjesi víz mikroszkóp nélkül is szembetűnő bajait Gugyin Petemé. A nyugdíjas pedagógus évek óta szódát és ásványvizet iszik. Ottjártunkkor is éppen a boltba sietett, becserélni az üres palackokat. - Többször megesett, hogy fekete víz folyt a csapból - folytatta. - Hiába nem fogyasztják az emberek, a legtöbben ezzel itatják állataikat, s öntözik növényeiket, az arzén pedig beépül a húsba, a termésbe. Hallottam, valakinek azért nem vették át a vágóhídon a jószágát, mert ezt a rossz vizet öntötte a vályújába. A csordultig töltött lajtos kocsi reggel fél 9-kor kezdi meg másfél-, kétórás körútját. Pihenőnap természetesen nincs, hétfőtől vasárnapig naponta egyszer végigjárja a falut. A vizet a szomszédos Gádorosról vételezi, ebből a helyiek fejenként 5 litert kapnak. Aküc a kocsi érkezésekor nem voltak odahaza, délutánig a település szertárjánál parkoló járműből megkaphatják napi adagjukat. A helyi óvodában a kicsik már S Mi a megoldás? Eperjesen már 20 éve tudják, hogy magas a víz arzénkoncentrációja. A megoldást az jelentené, ha a község vízhálózatát hozzákapcsolnák a szomszédos Gádoroséhoz - tudtuk meg Kiss Csaba polgármestertől. Ehhez 6-7 kilométernyi vezetéket kellene kiépíteni a szükséges műszaki berendezésekkel együtt. A becslések szerint ez közel 150 millió forintba kerül. Ekkora összeg azonban nincs a 70 millió forintos éves költségű és 30 milliós forráshiánnyal küzdő falu kasszájában. Mivel a település éves vízfogyasztása nem éri el a 20 ezer köbmétert, arra sincs lehetőség, hogy a fejlesztést az érintett vízmű végezze el. Eperjes csatlakozott a dél-alföldi ivóvízminőség-javító programhoz, ennek keretében viszont legkorábban csak 2013-ra épülhetne meg a vezeték. A lajtos kocsi üzemeltetése eddig több százezer forintjába került az önkormányzatnak. hosszú évek óta ballonos vizet kapnak, így számukra nem újdonság, hogy most már otthon sem a csapból töltik meg poharaikat. - A falu határában egy tanyán lakom - árulta el Oravecz Lajos, aki a kerékpárjára erősített műanyag kannáját teletölteni karikázott be. - Ásott kutam van kint, de olyan kemény a vize, hogy még a Calgon is megbolondul tőle, a szappan pedig megtúrósodik. - Itt nálunk, a Kossuth Lajos utcában a legrosszabb a helyzet: a víz színe olyan, mintha tea lenne, és kisebb-nagyobb sötét szemcsék úsznak benne - panaszolta a 62 éves Diós Józsefné Eszter, aki a férjével együtt várta kannájuk megtöltését. Utcájukban található a vízmütelep. Korábban a szakemberek klórral próbálták tisztítani, és valamelyest javítani az ivóvíz minőségét, de ettől még rosszabb lett a helyzet. A községben élők kedélyét az is borzolja, hogy közelmúltban a víz köbmétere 50 forinttal drágult. Uniós pénzek: Makór Szentes és Szeged áll az élen -4 Folytatás az 1. oldalról Ugyanakkor a kormány a kialakult pénzügyi és gazdasági válság miatt az uniós források átrendezését tervezi. A Népszabadság értesülése szerint a pályázati kiírásokban például inkább a munkahelyteremtésre és -megőrzésre akarja a kabinet helyezni a hangsúlyt, s - ahogy a lap írja - már nem szökőkutakat és élményfürdőket, hanem olyan infrastrukturális beruházásokat kíván támogatni, amelyek a gazdaság fellendítését szolgálják. Makó csatornája A vizsgált települések rangsorában Makó áll az élen. A Maros-parti várost a szennyvízcsatorna-rendszer bővítésére kapott uniós forrás, mintegy 6 milliárd forint röpítette az első helyre. Emellett fürdőfejlesztésre 1,6 milliárdot, az ehhez kapcsolódó városrehabilitációra 900 milliót, a Makói Altalános Iskola bővítésére 500 millió forintot nyert. Szentesen és Szegeden már korábban elvégezték a csatornázási munkát, így más forrásokra startoltak. A Kurca-parti városban az ipari parkot fejlesztik gőzerővel. Szentesen eddig egymilliárd forintot költöttek a városközpont rehabilitációjára. Előkészítés, illetve elbírálás alatt 3,5 milliárd forint összértékben vannak pályázataik, így például a szentesiek is várnak pénzt fürdőkorszerűsítésre. Szegeden az elektromos közösségi közlekedés fejlesztése teszi ki a legnagyobb tételt. Erre 25 milliárd forintot nyert az önkormányzat az Uniótól. A megyeszékhely városrehabilitációra 2,1 milliárdot, három általános iskola rekonstrukciójára több mint 800 milliót, kerékpárút-építésre 270 millió forintot nyert. Vásárhely a Petőfi Sándor Művelődési Központ felújítására, bővítésére 1,2 milliárd, a fürdő fejlesztésére 1 milliárd, városrehabilitációra MAKÓ SZENNYVÍZCSATORNA-RENDSZERE 6 MILLIÁRDBÓL BŐVÜL Fotó: Tésik Attila 900 millió, az ipari parkot és a 47-es utat összekötő út, valamint ipari vágány építésére 800 millió forint uniós forrást kapott. Vásárhely csatornázni szeretné külterületeit, amihez 2 milliárd forint pályázati pénzre lenne szüksége. Pályamunkájukat még nem bírálták el. Szaunapark Mórahalmon? A kisvárosok közül Mórahalom áll az első helyen, amely a legtöbb pénzt, közel 400 millió forintot ipari parkjának fejlesztésére nyerte. Fürdője élményszolgáltatásának bővítésére és szaunapark létrehozására 440 millió forintos uniós támogatást igényelt, de az ügyben még nem született döntés. Sándorfalva összesen 1,1 milliárd forintot nyert az elmúlt két évben: 500 milliót kapott az általános iskola bővítésére, 165 milliót múzeumfejlesztésre és 133 milliót buszpályaudvar-építésre. Tervezik még a bölcsőde és az öregek napközi otthonának felújítását. Kerékpárút itt is, ott is Csongrád többek között egy iskola és óvoda felújítására, a felgyői kerékpárút megépítésére és a Serházzugi-holtág rehabilitációjára nyert közel 1 milliárd forintot. Előkészítés, illetve elbírálás alatt közel 2 milliárd forint összértékben vannak pályázataik, így például a csongrádiak is várnak pénzt városközpont-rehabilitációra. Mindszent egyedül kerékpárút-építésre nyert nagyobb összeget, 259 millió forintot, és csatornaépítésre vár 3 milliárdot az Uniótól. Kistelek szintén kerékpárút-építésre kapott 108 millió forintot. Emellett akadálymentesítésre, a közösségi közlekedés fejlesztésére és a hivatali szervezet fejlesztésére nyert még 115 millió forintot. Elbírálás alatt áll a kisváros 666 millió forintos városközpont-rehabilitációs pályázata.