Délmagyarország, 2009. január (99. évfolyam, 1-26. szám)

2009-01-05 / 3. szám

Hétfő, 2009. január 5. A pénz beszél 19 Zöldkártya és változó szabvány DRÁGULHATNAK IDEN AZ ÚJ ÉPÍTÉSŰ LAKÁSOK Idén több olyan jogszabály lép ha­tályba, amely érinti a lakáspiacot. Az alábbiakban összegyűjtöttük, mi­lyen változások következnek be 2009-ben. FEKETE KLÁRA Január l-jétől az ingatlanokról energia­felhasználási jellemzőik alapján ener­giatanúsítványt, zöldkártyát kell ké­szíteni, de a rendelkezés egyelőre még csak az új lakásokat érinti. A használ­taknál 3 évvel később vezetik be az előírást, s mindössze abban az eset­ben, ha a tulajdonos eladná vagy hosszabb bérbe adná az ingatlanát. A zöldkártyának vagy lakcímkének is nevezett dokumentum megmutatja, hogy az adott ingatlanban mennyire gazdaságos a fűtési, világítási és egyéb célokra felhasznált energiafo­gyasztás, valamint üzemeltetési infor­mációkkal szolgál a tulajdonosok szá­mára. „A tanúsítványnak azonban egyelőre nem lesz érzékelhető hatása a lakáspiacra, mivel a válság miatt az új lakást vásárlók egyedül a lakás árát nézik, minden más csak ezután követ­kezik" - nyilatkozta Valkó Dávid, az Otthon Centrum vezető elemzője. 2009-ben adják át az első olyan la­kásokat, amelyek a 2008 szeptemberé­ben elfogadott OTÉK-módosításoknak megfelelően épülnek fel. A szabályo­zás ugyanis szigorította az Országos Te­lepülésrendezési és Építési Követelmé­nyek több pontját, többek között az épületek elhelyezésével, a szobamére­tek növelésével kapcsolatban. Újdon­ság az is, hogy a 10 méteres magassá­got elérő házakba liftet kell beépíteni, a 2 szobás lakásokban külön fürdőszo­bát és illemhelyet kell kialakítani, s a klímaberendezéseket is takarni kell. Mivel szinte az összes módosítás növeli a beruházók költségeit, elvben drágul­nak az új otthonok. Ugyanakkor igen­csak kétséges, hogy a válság miatt eze­ket érvényesíteni tudják-e az árakban az ingatlanfejlesztők. 2009-től, 100 ezer forint értékhatá­rig csökkenteni lehet a személy ijöve­• • A válság miatt az új 7 7 lakást vásárlók egyedül a lakás árát nézik. Valkó Dávid delemadó-alapot többek között az igénybe vett lakásfelújítási és -korsze­rűsítési szolgáltatások árával. De ezt csak azok tehetik meg, akiknek a jö­vedelme éves szinten nem haladja meg a bruttó 3,4 millió forintot. „Bár az új szabály nem titkolt célja a gazda­ság fehérítése, az alacsony összegha­tár és az így elérhető csekély mértékű adócsökkenés miatt alig fogjuk érezni a hatását" - mondta Valkó Dávid. Abszolút jó hír viszont, hogy idén már kevesebb örökösödési illetéket kell fizetni. A jogszabály változása a közvetlen rokoni örökösöket érinti: ők személyenként 20 millió forintos ér­tékhatárig nem fizetnek „haláladót" az államnak. Belső munka. Az új szabály növeli a beruházók költségeit ILLUSZTRÁCIÓ: KARNOK CSABA Kisebb lett az OTP. Árfolyama egy év alatt több mint 67 százalékot esett FOTÓ: DM/DV A VALSAG EVE VOLT 2008, MEGFELEZŐDÖTT A BUX A Budapesti Értéktőzsde részvényin­dexe 2008-ban több mint 53 száza­lékkal esett, a forgalom pedig mint­egy negyven százalékkal volt alacso­nyabb az előző évinél. Az év utolsó kereskedési napján, december 31-én a BUX 12 ezer 242 ponton állt, 13 ezer 994 ponttal alacsonyabban, mint 2007. december végén. A 2007 júliu­sában harmincezer feletti történelmi csúcsához képest másfél év alatt kö­zel hatvan százalékot esett vissza a BUX. BUDAPEST (MH) A részvénypiaci forgalom 2008-ban 5290 milliárd forint körül alakult az MTI-ECO számításai szerint, míg 2007-ben 8692 milliárd forintot tett ki. A tökepiacok alakulását 2008-ban globális szinten meghatá­rozta az Amerikai Egyesült Államok másodlagos jelzálogpiacáról kiindu­ló pénzügyi válság. A világ tőzsdéit hatalmas mértékű árfolyamesések jellemezték, és ebbe a trendbe illesz­kedett a budapesti tőzsdeindex zu­hanása, valamint a forgalom nagy mértékű visszaesése is. A BUX-index a piaci események ha­tására október 27-én érte el az éves mélypontját, ekkor 10 ezer 751 ponton állt. A legmagasabb értéke 2f008-ban 26 ezer 111 pont volt január 8-án. A ve­zető papírok mindegyike jelentős veszteséget szenvedett el 2008-ban. Az OTP árfolyama egy év alatt több mint 67 százalékot esett, a bankpapír 2875 forintot ért az év utolsó kereske­dési napján, az éves mélypontja pedig 2300 forint volt október végén. A Mol-részvények ára közel hatvan százalékkal, 9870 forintra süllyedt. Az olajrészvény év közben ennél jóval kevesebbet is ért: október végén 8160 forinton is született rá kötés. A Magyar Telekom árfolyama negy­ven százalékkal esett vissza, 537 forinton zárta az évet. A gyógyszeripari papírok közül a Richter 32 százalékkal gyengült, 28 ezer 400 forintot ért az év utolsó ke­reskedési napján, az Égis pedig 47 száza­lékos veszteséget szenvedett el 2008-ban, és tízezer forintra csökkent az árfolyama. A Budapesti Értéktőzsde Az azonnali és a származékos piac között a forgalom megoszlása tekinte­tében nem történt változás, az azon­nali piac a teljes tőzsdei forgalom 58 százalékát teszi ki. A származékos pi­ac forgalma 2008-ban 42 százalékkal esett vissza. Az árutőzsde viszont a BÉT többi piacával ellentétben 14 szá­zalékos forgalomnövekedést ért el. En­nek oka, hogy a korábban intervenci­ós piacra került termékmennyiség je­lentős része ismét az árupiacon for­dult meg. A részvénypiaci forgalom 96 szá­zalékát - az előző évhez hasonlóan ­a négy vezető papír adta. Ezen belül azonban jelentős átrendeződés tör­Drasztikusan csökkent a kapitalizáció Az árfolyamesések következtében a részvénypiac kapitalizációja is nagy mértékben visszaesett 2008-ban: a 2007. december végi 8239 milliárd forintról 2008. november végéig 3721 milliárd forintra csökkent a részvények piaci értéke. A részvénypiaci kapitalizáció tavaly a magyarországi GDP 32,4 százalékát, míg az idén 13,6 százalékát tette ki. adatai szerint a részvényszekció napi át­lagos forgalma 2008-ban mindössze 21,3, milliárd forintot ért el, míg az előző év­ben 35,5 milliárd forint volt. Továbbra is a részvények adásvéte­le teszi ki a BÉT azonnali forgalmának meghatározó részét, bár az elözö év­hez képest enyhén csökkent a piac koncentrációja: 2007-ben a forgalom 97 százaléka, 2008-ban 92 százaléka bonyolódott a részvényszekcióban. tént: míg 2007-ben az OTP és a Mol egyaránt 40-40 százalékkal részese­dett a forgalomból, addig 2008-ban az OTP súlya 58 százalékra nőtt, a Molé pedig 21 százalékra zsugoro­dott. Ebben jelentős szerepet játszott a Mol-papírok közkézhányadának csökkenése. A Richter 9,7 százalé­kot, a Magyar Telekom 7,4 százalékot tudhat magáénak az éves forgalom­ból. A Kisosz aláírásgyűjtésbe kezdett MEGINT A NAPI MÉRICSKÉLÉS ELLEN KELL KÜZDENI • • A vendéglátósok számára újra előírt munkaidő utáni napi méricskélés, az alkoholos italok nyitó- és zárókész­letének nyilvántartása óriási terhe­ket róhat a vállalkozásokra. Február l-jétől kellene újra bevezetni a stan­dolást, a Kisosz aláírásgyűjtésbe kezdett. MUNKATÁRSUNKTÓL A Kisosz országos tanácsának ülésén a vendéglátó vállalkozók felháborod­va vették tudomásul, hogy az adójog­szabályok módosítása közé bekerült a jövedéki törvény kiegészítéseképpen a napi alkohol nyilvántartás kötele­zettsége - nyilatkozta lapunknak Mar­tonosi István, az érdekképviselet me­gyei titkára. A vezető emlékeztetett ar­ra, hogy 2004-ben egyszer már rövid ideig hatályban volt a napi standolás intézménye, azonban a vállalkozók felháborodása miatt a képviselők még abban az évben hatályon kívül he­lyezték. A vállalkozások kezdeményezésére a Kisosz tiltakozó aláírásgyűjtésről döntött, a termékek beszerzésére, ér­tékesítésére, a nyitó- és a zárókészlet adataira vonatkozó napi alkohol nyil­vántartás kötelező vezetését a követ­kező indokokkal kéri visszavonni: elő­ször is a világon sehol, sem uniós or­szágokban, sem Unión kívüli orszá­gokban ilyen adminisztrációs kötele­zettséget nem írtak elő a vendéglátás­ban. A rendelkezés ellentétes továbbá a vállalkozók adminisztrációs terheinek csökkentését célzó kormányhatározat­tal, holott az adminisztrációs költsé­gek Magyarországon az uniós átlag kétszeresét is meghaladják. A rendel­kezés értelmetlen, mert az alkoholfor­galmazás a jelenlegi jogszabályok sze­rint is ellenőrizhető a beszerzési bi­zonylatok (számla, szállítólevél) és az értékesítési bizonylatok (számla, nyugta) alapján. A felesleges adminisztrációs kötele­zettség, s a munkaidő utáni napi mé­ricskélés a vendéglátásban jelentős többletköltséget okoz, hiszen valame­lyik alkalmazott az egyébként is pót­lékkal terhelt éjszakai műszak végén kénytelen a feladatot elvégezni, az egész napi fáradtságból adódóan pe­dig növekszik a hibázás lehetősége, amely megalapozza az ellenőrzések során további bírságok és szankciók alkalmazását - fogalmazott Martonosi István. Ez tovább növeli a vállalkozók és az alkalmazottak közötti feszültsé­geket. Hosszú távon a magyar vendéglátás hagyományosan jó minősége sérül, mert a nyilvántartás többletterhei miatt szűkülhet a forgalmazott italválaszték. Az intézkedés a vendéglátó szakma újabb megbélyegzési kísérlete. Tekintettel arra, hogy az intézkedés február l-jétől lép hatályba, az érdek­képviselet kéri, hogy a kormányzat a végrehajtást az országgyűlés döntésé­ig függessze fel. Azok a Csongrád me­gyei vállalkozók, akik a tiltakozáshoz csatlakozni szeretnének, Szegeden, a Mikszáth Kálmán utca 24. szám alatti Kisosí-titkárságon írhatják alá a nyi­latkozatot. — mi éH

Next

/
Oldalképek
Tartalom