Délmagyarország, 2009. január (99. évfolyam, 1-26. szám)

2009-01-27 / 22. szám

Csütörtök, 2009. január 29. Megyei tükör 17 BÚZÁS PÉTER POLGÁRMESTER SZERINT 2009 AZ ÉPÍTÉS ÉVE LESZ 100 forintból 91-et megnyert Makó 100 megpályázott forintból 91-et meg is nyert tavaly Makó önkormányzata, és nagyjából minden úgy alakul, ahogy a képviselő-testület eltervezte. Idén elkezdik építeni 14 milliárdból a csatornát, az MA3-as is halad. A tizennegye­dik évét töltő polgármester, Búzás Péter reméli, az ipari parkban mielőbb megépül az új húsüzem, a helyi vállalkozók pedig kitalálják, a fürdőbe átjá­ró románok mire költenék el szívesen a pénzüket. BAKOS ANDRÁS - Most nagyjából úgy alakul minden, ahogyan elgondoltuk - vont mérleget kérdésünkre az elmúlt évről Búzás Pé­ter polgármester, országgyűlési képvi­selő. - Ha 2007 a tervezés éve, akkor a tavalyi a pályázatok esztendeje volt, 2009 lesz az építkezés időszaka. A szennyvízprojekttel nyolc éve görcsöl­tünk, kétszer újrakezdtük, és most si­került. Makó és térsége a 2007-13-as uniós időszakban a korábbiakhoz ké­pest tényleg négy-ötszörös fejlesztési forráshoz jut: a községekkel közös szennyvízcsatorna nettó 14 milliárd, a makói fürdőfejlesztés 3,2 milliárd, nyertünk félmilliárdot az ipari park bővítésére, 700 milliót a Kálvin-iskola megépítésére, a kerékpárút - bár vitá­zunk a kivitelezővel - kész. Kollégáim kiszámolták: eddig 100 megpályázott forintból 91-et nyertünk, ez jó arány. A polgármesterként tizennegyedik évét töltő Búzás ezzel együtt úgy gon­dolja, a térségre legnagyobb hatással a M43-as megépítése lesz. Olyan jelentő­ségű ez most, mint amüyen a vasútépí­tés volt. Lélekben már egy évtizede ké­szül rá ez a vidék: az óföldeáki képvise­lő-testület már akkor korlátozta a ser­téstartást a faluban, arra gondolva, hogy a közeb autópálya miatt ide kiköl­töző városi népeket a szag se zavarja. Az építés évének úgy vág neki a vá­ros, hogy a hivatal munkája - Búzás értékelése szerint - szakszerű. Az egyesített szociális intézmény munká­járól az olasz testvérváros, Martinsi­curo jegyzője mondta azt, hogy ebben nekik van mit tanulniuk Makótól. Az általános iskolai oktatás átszervezése • • Lehet hibáztatni 7 7 ezt a kormányt sok mindenért - sok jót is csinált de az biztos, hogy erről a válságról nem a kormány, és nem is az ellenzék tehet. Búzás Péter is sikeres volt a polgármester szerint, és Búzás vallja, a gazdasági recesszió ellenére sem kell sajnálni a kötvényki­bocsátást. - Lehet hibáztatni ezt a kor­mányt sok mindenért - sok jót is csi­nált -, de az biztos, hogy erről a vál­ságról nem a kormány, és nem is az el­lenzék tehet. Ez a folyamat nem érinti majd jól Makót, ami a működés, fönn­tartás költségeit illeti, vissza kell fog­nia magát mindenkinek. A fejlesztést azonban nem lehet föladni. Nálunk megfontoltabban nemigen bocsátott ki kötvényt önkormányzat, kollégáim végigjártak több települést, és végig­nézték, mások hogyan fogtak hozzá. Most tényleg van árfolyamveszteség, de egy ilyen 5 plusz 20 évre szóló szerződés hatását tíz-tizenöt év múlva kell megítélni, amikor majd látszik, mi mindent tudtunk megcsinálni a kötvény segítségével előteremtett ön­erőből. Ha adnak ennyi pénzt fejlesz­tésre, bűn nem élni a lehetőséggel ­mert a másik lehetőség a tunyaság, a tespedés, a patópáloskodás. Makón örök kérdés, hogyan tudna az önkormányzat változtatni a tragi­kus munkaügyi helyzeten: eddig nem nagyon tudott. Kérdés, ebből a szem­pontból milyen év lesz 2009, amikor a válság miatt a meglévő munkahelyek is veszélybe kerülnek. Búzás erre azt mondja, az ország legjobban közmű­vesített kukoricatáblájából, a makói ipari parkból sikerült eladni három hektárt egy makói vállalkozónak, ket­tőt egy betelepülőnek, mindketten végrehajtották, amit elterveztek. 1,4 hektárt adtak el egy török befektető­nek, aki most megnyerte a támogatást a gyrosüzem építésére, ez 250 ember­nek ad munkát, és remélhetőleg a kör­nyékből vásárol alapanyagot. - Mi a fürdőt is a vállalkozók helyett fejlesztjük; igaz, másutt is vágott már bele önkormányzat ilyen üzletbe, de ez alapvetően mégis üzleti vállalkozás lenne - érvel Búzás. - De például Mó­rahalom példája is igazolja, hogy ezt a lépést meg kellett tennünk: ha már a hagymatermesztés visszaszorulóban van, a termálvízre épülő turizmus le­het olyan lehetőség, amelyben a fiata­lok egy része megtalálhatja a számítá­sát. Másutt a fürdő mellé három-négy optikus települt. Előbb-utóbb itt is ki­derül, az ennivaló mellett mire költik el szívesen a pénzüket a fürdőben pi­henő románok. • BÚZÁS PÉTER: HA ADNAK ENNYI PÉNZT FEJLESZTÉSRE, BŰN NEM ÉLNI A LEHETŐSÉGGEL - MERTA MÁSIK LEHETŐSÉG A TUNYASÁG, A TESPEDÉS, A PATÓPÁLOSKODÁS Fotó: Tésik Attila HUSZONÉVES JEGYZŐK A MEGYEI KISTELEPÜLÉSEKEN Fiatal nők az önkormányzati hivatalok csűcspozícióiban Remekeltek a Csongrád megyei kézművesek Három Csongrád megyei, két vásár­helyi ás egy algyői kézműves kapta meg idén a Magyar Kézműves Remek elismerő címet - nem először. IMRE PÉTER A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara hetedik alkalommal hirdette meg a Ma­gyar Kézműves Remek címért kiírt pá­lyázatot, és idén a benyújtott alkotá­sokból huszonkettőt találtak erre mél­tónak, emléklapot tizenegyen kaptak. A remekek között három Csongrád me­gyei van: két vásárhelyi, Ambrus Sán­dor fazekas ötödik, a Hódfó Szociális Foglalkoztató Kht. hímzőműhelye har­madik, míg az algyői szövő népi ipar­művész, Gálné Nagy Ildikó negyedik alkalommal nyerte el a Magyar Kézmű­ves Remek címet. Az algyői szövő iparművész étkező­be való rongyszönyeg-garnitúrával ne­vezett, amelynek elkészítésénél a vá­sárhelyi fazekasok alapszíneit hasz­nálta, variálta. A Hódfó egy hímzett kress terítővel és két hímzett kress párnával (mindhármat Marton Sán­dorné tervezte, Tóth Sándorné és Ko­rom Jánosné készítette el), míg Amb­rus Sándor népi iparművész vásárhe­lyi pálinkás- és borosedényekkel je­lentkezett. - Minden évben újra kell pályázni, s más, újabb termékekkel - mondta Ambrus -, én mindig Vásárhelyhez kö­tődöekkel kandidáltam. Eddig ötször jelentkeztem, és minden alkalommal megkaptam a Magyar Kézműves Re­mek címet, ami nagy kihívás, szá­munkra az egyetlen országos szintű megmérettetés. Ezek a díjak növelik bemutatótermem értékét, tárgyaim presztízsét. Egyébként érdekes, hogy most is úgy izgultam, olyan verseny­drukk volt bennem, mint az első neve­zéskor; a Magyar Kézműves Remek cí­met ugyanis nem adják meg automati­kusan - mondta a vásárhelyi fazekas. A díjat a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban vehették át az érintettek, ahol három héten át a beérkezett munkákból válogatást, időszaki kiállí­tást láthat a közönség. Ezt követően, február 10-étől a megyei alkotásokat a vásárhelyi Belvárosi Fazekasházban tekinthetik meg az érdeklődök. Kihívás, ha valaki a húszas éveiben lesz egy település jegyzője - állítja Pusztamérges és Tiszasziget polgár­mesteri hivatalának vezetője. Fiatal nőként nehéz mindenkinek megfe­lelni, de egy igazi jegyző a boltban is jegyző. R. TÓTH GÁBOR Amikor tavaly novemberben Gyene­sei István önkormányzati miniszter belépett az üllési polgármesteri hiva­talba, balról a férfi polgármesterek, jobbról hölgykoszorú fogadta. Utóbbi­ak felé fordult először, jelezve, a köz­igazgatásban is érvényesülhet a szép­érzék. A hölgykoszorúban ott állt a 27 éves Fodor Viola is, aki 2007 márciusa óta Pusztamérges jegyzője. - Eddig csak előnyét láttam annak, hogy nő va­gyok, és fiatal. Nem találkoztam még olyannal, aki emiatt ne tekintett volna tárgyalópartnernek - mondja. Szociális ügyintézőként kezdte a hi­vatalban, és amikor elődje lemon­dott, pályázott a jegyzői tisztségre. - Az első pillanatban tudtam, hogy kemény lesz. De ez egy vissza nem té­S Dögös hozzáállás - Ritka, hogy valaki az egyetemről rögtön jegyzői székbe kerül, mert sokan misztifikálják ezt a szerepkört - vélekedik Szentirmay Sára (képünkön), aki 9 éve dolgozik jegyzőként, jelenleg Újszentivánon. - Zsanett és Viola is szokott segítséget kérni, hiszen vannak dolgok, amikben nagyobb tapasztalat híján elakadnak. Látszik viszont rajtuk, nagyon igyekeznek. Dögös a hozzáállásuk - fogalmaz. rö lehetőség. Néha nehéz egyensú­lyozni a különféle érdekek között - fo­galmaz, ám biztosít: határozott egyé­niség, és nem csak a hivatalban. Ha nem is lándzsával, mint Pallas Athé­né, de szigorúan „őrködik" a törvé­nyesség felett. - Szinte az életemet je­lenti a hivatalom. Kevés idő jut a ki­kapcsolódásra, de néha még szórako­zóhelyekre is eljutok - mondja, ám tudja, hogy mindenhol Pusztamérges hivatalát képviseli: „ha lemegyek a boltba, akkor is jegyző vagyok, az or­vosnál is". Fodor Viola fiatalon érte el a köz­igazgatásban csúcsnak számító pozíci­ót - még nem tudja, hogyan alakul a jövője, merre tovább. Mivel Puszta­mérgesen nőtt fel, bizonyítani szeret­ne a helyieknek. Csakúgy, mint Vladiszávyev Zsa­nett. 24 évével ő a legfiatalabb a me­gyei jegyzők között. Tiszasziget hiva­talát vezeti január elseje óta. - Vélet­lenszerűen történt. Az egyetem után a szegedi önkormányzat gyámhivatalá­ban helyezkedtem el, de több helyre is beadtam a pályázatomat. A köz­igazgatást éreztem magamtól Iegtávo­• FODOR VIOLA, PUSZTAMÉRGES JEGYZŐJE. NEM CSAK A HIVATALBAN HATÁROZOTT Fotó: Miskolczi Róbert labb, de Tiszasziget képviselő-testüle­te bennem látott fantáziát - meséli, hogyan találta meg őt a pozíció. - jegyzőnek lenni kortól-nemtől füg­getlenül nagy kihívás, fiatal nőként még nehezebb, de rengeteg segítséget kapok kollégámtól, Szentirmay Sárá­tól, Tiszasziget és Újszentiván korábbi körjegyzőjétől. A legnehezebb feladat a hivataíi apparátus irányítása ­mondja, hozzátéve: nehéz a tekintélyt megszerezni, de ha korrekt az ember, sikerülhet. Hivatalában határozott ­otthon azonban elmondása szerint nincs nőuralom. Vladiszávyev Zsanett ugyanis fiatal kora ellenére család­anya: ötéves kisfia és szerb származá­sú férje - innen az érdekes vezetéknév - várja haza. AMBRUS SÁNDOR ÖTÖDSZÖR NYERTE EL AZ ELISMERÉST Fotó: Tésik Attila

Next

/
Oldalképek
Tartalom