Délmagyarország, 2009. január (99. évfolyam, 1-26. szám)

2009-01-26 / 21. szám

^ JT • SIKER, ÉRTÉK ÉS GAZDASÁi a

oenz DBSZBI O • • •• l^MP ^P • ^^ 2009. JANUÁR 26. SZEGED TÉLEN NEM MEDITERRÁN VÁROS Sokba kerül a téli terasz fenntartása, ezért nem lehet kint ülni a szegedi utcákon? Nem: országos rendelet szabályozza, hogy előkerteket csak idényjelleggel lehet üzemeltetni. Az „idény" eshet téli hónapra is, de az éttermek inkább a tavasztól ó'szig tartó szezont választják. FEKETE KLÁRA A szegediek ezen a télen nem először tapasztalhatták, hogy a Kárász utcán egyik-másik kávézó, cukrászda, vendéglő egészen karácsonyig kint hagyott néhány asztalt és széket, plédekkel. Amíg viszonylag enyhe volt az idő, többen üldögéltek nagykabátban a teraszokon valamilyen forró ital mellett. Akárcsak Prágában, Berlinben, Párizsban vagy Balatonfüreden, Egerben. Most azonban üres a korzó, és üres a Klauzál tér is. Gyuris László, az A Cappella cukrászda tulajdonosa elmondta, neki vesszőparipája az, hogy Szegeden télen is kiülhessen a vendég a teraszra, és figyelje az utca forgalmát. De itthon rendelet tiltja, hogy egész évben folyamatosan működtessék a teraszt vagy annak legalább egy kis részét. ES ÁRAK. A nagykörúton belül négyzetméterenként 600 forintot kell fizetni az önkormányzatnak a közterület használatáért. Egy sávval kijjebb 400, a külvárosokban 300 forint a költség négyzetméterenként. A díjak évek óta nem emelkedtek. Gyuris László szerint a vendég szereti, ha friss levegőn van, a dohányosok meg különösen örülnek annak, ha cigarettájukat ülve szívhatják el kedvenc italuk mellett. Ezért például 2008-ban december végéig kint hagytak néhány asztalt és széket. Arra a kérdésre, mekkora pluszköltséget jelent, azt válaszolta: a decemberi közterület-használati díjért 23 ezer forintot fizettek ki. Hogy ez beB Eszéki teraszok Eszék a horvátországi szlavón területen található 120 ezres város. Pezsgő élettel. Főként igaz ez, amikor a Dráva partja benépesül. Az embernek jó időben olyan érzése van, mintha tengerparton sétálna, pedig az Adriától jó pár száz kilométerre található a település. Kávézók, sörözők, éttermek tucatjai találhatók a belvárosban, külvárosban és a folyóparton. Az pedig már természetes, hogy mindegyiknek van terasza, ahol téli napsütésben helyet sem lehet találni. De a rossz idő sem riasztja el a horvátokat, akiknek az életük része egy jó kávé, egy csevap, vagy éppen egy habzó Ozujsko vagy Karlovacko. Decemberben még ki lehetett ülni a Karasz utcara jött-e a forgalmon, ugyanúgy nem lehet tudni, nünt hogy megtérülnek-e a reklámra kiadott összegek. Megkérdeztük, milyen jogi háttér akadályozza, hogy szegeden is Párizsban érezhessük magunkat. Orosziné Polner Kinga, az önkormányzat általános igazgatási irodájának osztályvezetője azt mondta: a kereskedelemmel kapcsolatos országos jogszabály idényjelleget ír elő az előkertek üzemeltetői számára. Ez azt jelenti, hogy egyfolytában, 12 hónapon keresztül nem tarthatják fenn a teraszt a vendéglők, cukrászdák, kávézók. Nincs szó olyan tütásról, hogy a téb hónapokban nem rakhatnak ki asztalt és székeket - fogalmazott Orosziné Polner Kinga. - Egyre több terasz üzemelt novemberben, decemberben, a karácsony előtti bevásárlás időszakában például Szeged több vendéglátóhelyén lehetett megpihenni és fogyasztani. Az üzemeltető döntheti el, hogy müyen időszakot preferál. FOTÓ: FRANK YVETTF fl FŰTŐTESTEK. A Kárász Csárda tulajdonosa, Puskás László elmondta: 2 évvel ezelőtt 4 fűtőtestet vásárolt, sátorral vette körbe a Klauzál téri, belső udvarban található nyári teraszát, és a székekre birkabőrt terített. De nem használták ki a vendégei. Klauzál téri, az Oroszlános kúthoz közeli hagyományos teraszát április l-jétől működteti. LAKÁSALAP ÉS GARANCIA BUDAPEST (MTI) Majdnem teljesen kész van a lakásgarancia-alap koncepciója - jelentette ki legutóbbi sajtótájékoztatóján Gyurcsány Ferenc. A miniszterelnök hozzátette: a koncepció törekvése szerint az állam átmeneti időre beszállna az adós helyett a lakáshitel törlesztésébe, de nem úgy, hogy ezzel „ajándékpénzt" adna a hitelfelvevőnek. Az utóbbi időben nem egy esetben jelentős értékű lakások tulajdona került veszélybe a lakás értékénél lényegesen kisebb tartozás miatt. „Nemcsak a lakás veszhet el a család feje felől, hanem az értékénél lényegesen alacsonyabb áron cserél gazdát a lakás, ez senkinek sem jó" - emelte ki a miniszterelnök. Gyurcsány Ferenc rámutatott: a lakásgarancia-alappal kapcsolatos előkészítő munkát a kormánynak fel kell gyorsítania, mert nem szabad megengedni, hogy a felhalmozott személyes vagyonok a nem fizetett lakástörlesztések miatt semmivé váljanak. DEVIZÁK MÉLYREPÜLÉSE BUDAPEST (MTI) Újabb pesszimista hetet tudhat maga mögött a Budapesti Értéktőzsde (BÉT), a BUX az elmúlt héten 471 ponttal, 3,88 százalékkal esett, 11.670 ponton zárt pénteken. A régiós devizák is mélyrepülésbe kezdtek. A forint árfolyama történelmi mélypontot ért el az euróval szemben, pénteken 291 forint feletti árfolyamon is jegyezték az uniós devizát a bankközi piacon. A lengyel zloty és a cseh korona is többéves mélypontra zuhant az euróval szemben. Tízezrekkel is nőhet a jen- és frankhitelesek havi törlesztőrészlete TÖBBET FIZETÜNK, MINT EGY ÉVE Mintegy 1400 milliárd forint a magyar háztartások hitelállománya. Akik devizában adósodtak el, akár 70 százalékkal is többet fizethetnek havonta a forint gyengülése miatt. A kormánypárt egy évre befagyasztaná az elbocsátottak hiteleit. MUNKATÁRSUNKTÓL - Az előzetesen kalkulált 45 ezer helyett már majdnem 100 ezret kell fizetnünk a japán jen alapú lakáshitelért. Mikor felvettük, 158 forint volt a jen, most 250. Ezt nem fogjuk bírni éveken keresztül - panaszolja a szegedi Sándor. Zsuzsa és párja 20 évre vette fel svájci frank alapú lakáshitelét. A harmadik esztendőt tapossák, 29 ezerről 35-re emelkedett a havi törlesztőrészletük. Testvére férjével együtt 30 évre vett fel 6 millió forintos, svájci frank alapú lakáshitelt - januártól 32 helyett 44 ezret fizetnek. Megannyi hasonló történetet hallani manapság: a lakásra, autóra, műszaki cikkre vágyók többsége a kedvezőbb havi törlesztés miatt nem forint-, hanem valamilyen devizaalapú - zömmel svájci frank, euró vagy jen - hitelt választott. A Magyar Nemzeti Bank 2008. októberi adatai szerint a magyar háztartások B NEM ÁLLAMI SEGÍTSÉG, FIZETÉS KÉNE. - Mintegy másfél havi törlesztőrészlet mindig van a számlámon, ha bármi történne, pedig egyébként nem vagyok takarékos mondja a cikkünk elején idézett Zsuzsa, hozzátéve: nem vár az államtól segítséget. Inkább olyan fizetést szeretne, ami biztonságot ad neki a hasonló helyzetekben. • Romlik a hitel hitele a válságos hónapokban banki hitelállománya több mint 1400 milliárd forint - ennek jelentős része, mintegy 70 százaléka devizahitel. Csakhogy az ilyen típusú hitelek havi részleteit a kamatláb változása mellett az árfolyam változása is emelheti, illetve csökkentheti, attól függően, hogyan alakul az adott deviza árfolyama, valamint hogy miképp alakul az adott ország jegybanki alapkamata. A forint jelentősen gyengült az utóbbi hónapokban - így pénznemtől függően tíz-húsz, de akár hetven százalékkal is emelkedtek a devizahitelek törlesztőrészletei. A jelenleg 300 forint felé közelítő euró jó 20 százalékkal erősebb, mint nyáron. A svájci frank több mint 20 százalékot „drágult" egy év alatt. Így aki tavaly júliusban vett fel frankalapú hitelt, az most csak az árfolyammozgás miatt nagyjából harmadával fizet többet. Bel- és külföldön egyaránt számos forgatókönyv készül arra, hogyan dobjanak mentőövet az eladósodottaknak. A svájci jegybank például bejelentette, hogy tovább kívánja gyengíteni a frank árfolyamát. Az MSZP pedig arra kéri a Magyar Bankszövetséget, javasolja tagjainak, hogy a csoF0TÓ: SEGESVÁRI CSABA portos létszámleépítéssel elbocsátott embereknek adjon 12 hónapos moratóriumot lakáshiteleik törlesztésére jelentette be Juhászné Lévai Katalin, a párt országgyűlési képviselője. Frakciójából néhányan plafon bevezetését javasolják a teljes hiteldíjmutatóhoz (THM), hogy ne lehessen hitelt adni irreálisan magas kamatokkal. Müller János, a Magyar Bankszövetség szóvivője elmondta, várják az MSZP írásos javaslatát. Szerinte azonban számos kérdést vet fel a kezdeményezés: például azt, hány embert érinthet, illetve hogy ki finanszírozza a moratórium ideje alatt a bankokat.