Délmagyarország, 2009. január (99. évfolyam, 1-26. szám)

2009-01-23 / 19. szám

Péntek, 2009. január 23. Kapcsolatok 113 Mit tesz, tett Szeged legszebb tereivel? 0LVAS0INK FOTOIBOL SZEMTŐL SZEMBEN• A szőlőindán üldögélő madár tekintete egy pilla­natra összekapcsolódik a fényképezőgép optikájával. Összenéznek. Olvasónk Mórahalmon, szomszédja szőlőskertjében látta meg a fe­nyőrigót, amely telente költözik hozzánk. Egyik kedvenc csemegéje a szőlőtőkén maradt, mézédes szőlőszem. Fotó: Maaka Sándor PROGRAMPONT - NAPI PROGRAMAJÁNLÓ A Reök-palota előtti kis tér nagyon szép, csodálatosan harmonizál a jogi egyetem épületével - ezt a vak is látja. Nem szabad átalakítani, nem szabad a szép, míves vaskerí­tést tönkretenni, nem szabad a szobrot áthelyezni. Akármi­lyen szépséges díszburkolatot raknának le, az sivárabbá tenné ezt a helyet. Becsüljük meg a ránk maradt, időtálló szépségeket városunkban! Nagy hiba, hogy nem ve­szik észre az illetékesek, a Reök-palota látványát a hom­lokzatára állandó jelleggel, jó magasan kifeszített 3, lepedő nagyságú plakát mennyire el­rontja. Nem lehetne másképp megoldani a kiállítások reklá­mozását? Tovább rontja a lát­ványt a palota előtt parkoló rengeteg autó, a Tisza Lajos körúti lámpaoszlop, a szintén jó magasan felrakott Spar, és egy másik, talán bankot rek­lámozó tábla. Ha megszüntetnék a palota körüli parkolást, és a Kölcsey utcába kanyarodva körülven­nék az épületet stílusos, igé­nyes, csupa virágos terasszal, A vásárhelyi Ilosfalvy család megbecsült pedagógusokból állt. A szülőknek négy gyerme­kük született, 1927. június 18-án elsőnek Róbert, akinek zenei fogékonysága gyermekkorában kitűnt. A Bethlen Gábor Refor­mátus Gimnáziumban érettsé­gizett. A Szent Háromság római katolikus templomban Tóth La­jos kántor, a Magyar Állami Operaház későbbi magánszó­listája mellett tanult orgonálni és énekelni. A második világ­háború végén, amikor a Fekete Sas báltermében egy utazó énekescsoport A sevillai bor­bélyt adta elő, a fiúra olyan ha­tással volt, hogy az opera mű­fajjal végleg eljegyezte magát. Tóth Lajos helyett a 18 éves Ilosfalvy Róbert kántorkodott, majd egy év múlva már a Zene­akadémián tanult. Tanárai kö­zött Kodály Zoltánt és Szabolcsi Bencét találhatjuk. Még meg sem szerezte diplomáját, ami­kor a Honvéd Művészegyüttes­ben elsők között kapott állást. 1953-ban a bukaresti világifjúsá­gi találkozóról az opera kategó­ria első díját hozta el Bánk az emlékmű csöpp kertjét vá­logatottan szép rózsákkal ül­tetnék be (gondoznák is!), csodás oázis lenne az a város szívében, ami valósággal vonzaná a városbelieket és a turistákat egyaránt. Vegyék példának az A Cappellát, nem hinném, hogy ráfizetés­sel működik. Én nem problémázok azon, hogy nem tudnám a leendő te­rasz árait megfizetni, és nem hi­szem, hogy éppen ez zavarná legjobban a szegediek zömét, hi­szen van választék cukrászdák­ból, teraszokból is városszerte. Sajnálom a Reök működtető­it, szomorú, hogy a művészet­re, kultúrára (kiállításokra) nincs pénzük az embereknek az egyre növekvő megélhetési gondok miatt. Ezt a teret így szeretjük na­gyon-nagyon régóta, kérjük, ne rendezzék át! Tudom, nagyon szubjektí­vek az alábbi soraim: az én édesanyámról fiatal lányként itt készült fénykép az emlék­mű vaskerítésénél az 1920-as években. Akkor ő kifutó volt a tér melletti Zászló csemegé­nagyáriájával és Walter ver­senydalával. 1954 májusában az Operaházban a Hunyadi László címszerepében debütált. Más­nap kezében volt az Operaház szerződése, és átütő sikerrel olyan szerepeket játszott, mint a Szöktetés Belmontéja, az Anye­gin Lenszkije, a Traviata Alfréd­ja, Hoffmann és a Fra Diavolo címszerepe, vagy Puccini Bo­héméletének Rodolphéja. Nemzetközi sikerei egyre bő­vültek. 1960 után már a Mac­beth tenorhőse volt, és ekkor dolgozott először Lamberto Gardellivel. 1961-ben a Manón Lescaut premierje zajlott Gar­delli vezényletével, és a Des Grieux szerepével annyira azo­nosulni tudott, hogy Berlinben, Koppenhágában, Londonban, Moszkvában, Rómában, San Franciscóban és még számos operaházban három évtizeden keresztül előadhatta. Németül és olaszul is kitűnő szóejtéssel énekelt. Gyönyörű hőstenorját már az egész világ ünnepelte. Magánéletében és színpadi sze­repeiben is csöndes, béketűrő, majd kirobbanó, szangvinikus ben. (Abban az időben 10 de­ka élesztőt is házhoz vittek a méltóságos és nagyságos asz­szonyoknak.) Édesanyám me­sélt Móra Ferenc nagylelkűsé­géről is. ö és a barátnője mindig akkor vitték a meg­rendelt portékát Móra Ferenc feleségének, amikor tudták, hogy az igazgató úr haza­megy ebédelni. Az író mindig megkérdezte, „Na, kislányok hol jártak?" A válaszuk után l-l pengőt adott nekik min­den alkalommal, ami néha több volt, mint az éppen ház­hoz vitt holmi ára. Nekem szívmelengető érzés, • • Becsüljük meg # # a ránk maradt, időtálló szépségeket városunkban! Lázár Jenőné hogy még megvan a tér a vas­kerítéssel, remélem, nagyon sok, idősebb korosztályhoz tar­tozó szegedinek is az. Mészáros Istvánné soraihoz - olvasói levelében azt írta: ember volt, ezért szinte hozzá­nőtt nem egy olyan szereptí­pushoz, amelyet jobban mások sem tudtak énekelni. Mindezt fokozta, hogy előadásmódjá­ban egyénit alkotott. A szerep­lők személyiségét újraalkotta, és legtöbbször az intellektuális értékeiket emelte ki. Egyetlen operaházba sem szerződött el, még Kölnbe sem, ahol évtizedekig élt. Méltatója megjegyzi, hogy a „szabad­úszó vendégművész státusá­ban élt, és járta a világot". Ter­mészetesen nemcsak operák­ban szerepelt. Kitűnő volt nagyzenekari koncertek szólis­tájaként, és számos hangle­mezfelvételt készítettek vele. „Magyar férfi énekes sem előt­te, sem azóta nem futott be olyan fényes karriert, mint ő" ­írták róla. 1982-ben visszaszerződött Budapestre. Kezdetben a „Nyu­gatról jött" művészt több sze­repben mellőzték. 1991-ben megtört a jég, és Waltert ettől kezdve csak ő énekelte. Ekkor 64 esztendős volt. A Waltertől 1997-ben, 70. születésnapján „A Reök előtti tér átrendezé­sét szakavatott, hozzáértő emberek végzik" - csak any­nyit fűznék hozzá: kérem, hogy 1. Nézze meg a Szent István téri bódékat, üveggúlákat, a mögöttük lévő sárga panelhá­zat (a panelréseket mostan­ság ugyan már beszigetelték, némi kéket is kentek az épü­letre, vajon a bódék miatt?). Semmilyen építőipari végzett­ség, még csak különösebben fejlett ízlés sem kellett volna ahhoz, hogy felérjék ésszel: a térre nyeregtetős épületet kel­lett volna építeni. Az új tér gyönyörű lenne, ha el nem babázták volna a förtelmes bódékkal, üveggúlákkal. Ek­kora városnak nem járt volna egy igazán szép tér, park? Né­hány kereskedő érdeke domi­nált? 2. Ha leül az Anna-kútnál, nézzen körbe, hogy milyen csodálatos város Szeged, de sokkot kap az ember a „pos­tapalota" nevű betonszörnye­tegtől, és a tetején lévő vasto­ronytól, amiről jó sokat cik­keztek annak idején, hogy le kell bontani. Ez az épület tönkreteszi a gyönyörű épüle­tek hatását a rajta lévő vasto­rony nélkül is. 3. A Tisza Lajos körúti szép házak sorát valamikor elcsúfí­tották a Centrum „dobozával", a mellette lévő förtelmes be­tonkolosszussal. (Vajon a rég­óta tátongó gödör helyére vá­rosképbe illő épületet emelnek majd?) 4. A Kárász utcai csodálatos házak folytatását szintén tönk­retették rögtön a Dugonics tér sarki házzal, a nagyáruházzal, és annak a végében lévő Jókai utcai csúf és igénytelen beton­förmedvénnyel, pedig milyen szép sétát lehetne tenni végig a Hősök kapujáig! Szomorú látvány mindez, szakbarbár­ság városunk legszebb része­in. Ennyit a „szakavatottságról". Sokszor gondolkodtam már, hogy egyáltalán miért volt, van városi főépítész, vagy város­képért felelős ember hatalmas fizetésekkel?! Lázár Jenőné, Szeged búcsúzott. Ez is példátlan telje­sítmény! Az utolsó operasze­replése 2000 októberében zaj­lott. A 2004-es operabálon még a Himnuszt elénekelte. Nyilvá­nosság előtt ekkor hallhatták utoljára. Historikusa így foglal­ta össze teljesítményét: „végig kifogástalan életet élt, a ma­gánembert mindig háttérbe szorította, alárendelte a művé­szetnek. Rendkívüli intenzitás­sal, lobogó temperamentum­mal készült előadásaira". Szé­les repertoárja a lírától a spinto szerepkörön át a hőstenor sze­repekig ívelt. Nyolcvanadik évében még napi rendszeres­séggel úszással, kerékpározás­sal kondicionálta magát. Munkásságát számos elisme­rés fémjelezte. Liszt Ferenc-dí­jat, Kossuth-díjat kapott, és a Magyar Állami Operaház örö­kös tagja, mesterművésze volt. Amikor elment tőlünk, megis­mételhetetlen és feledhetetlen világot vitt magával, és egy szomorú, megfosztott világot hagyott maga után. Dr. Lázár János polgármester, országgyűlési képviselő SZÍNHÁZ SZEGED NEMZETI SZÍNHÁZ 10 óra: A diótörő - zenés családi mesejáték. Szundi-bérlet, 14 óra: A diótörő - zenés családi mesejáték. Hókirálynő-bérlet. KISSZÍNHÁZ 19 óra: Figaro házassága ­vígopera. Bajor Gizi 2.-bérlet. KÖVÉR BÉLA BÁBSZÍNHÁZ 14.30 óra: Napsugár. Hófehérke-bérlet. MOZI SZEGED BELVÁROSI MOZI ZSIGMOND VILMOS TEREM 14,16,18,20,22 óra: U2-3D. Színes, amerikai koncertfilm. BALÁZS BÉLA TEREM 15.45, 20.15 óra: Sukiyaki western django. Színes, feliratos, japán film, 18 óra: Cselek. Színes, feliratos lengyel film. CSÖKE JÓZSEF TEREM 16.15 óra: Mamma mia! Színes, m. b. amerikai zenés vígjáték, 18.30,20.45 óra: Kínzó együttlét. Színes, feliratos német film. GRAND CAFÉ 18.45 óra: Az ígéret szép szó. Színes, feliratos szerb-francia film, 21 óra: Kaméleon. Színes, magyarfilm. PLAZA Cl NÉMA CITY A szabadság útjai (feliratos): 13.15, 15.30,17.45, 20, 22.15 óra. Underworld - A vérfarkasok lázadása (feliratos): 14.30,16.30, 18.30,20.30,22.30 óra. Transz-Szibéria (feliratos): 13,18.15, 22.30 óra. Az igenember (feliratos). 14,16.15, 18.15,20.15, 22.30 óra. Szextúra (m. b.): 17.30,22 óra. Fűrész V (feliratos): 19.30,21.45 óra. Spíler (feliratos): 15.15,19.45 óra. Esti mesék (m.b.): 13.15,14.15, 15.15,16.15,17.15,19.15,21.15 óra. Cincin lovag (m. b.): 13.45,15.30, 17.30 óra. Ausztrália (m. b.): 16,19,22 óra. A törvény gyilkosa (feliratos): 16.15 óra. G Ó Valami Amerika 2. (m. b.): 13.15, 15.30,17.45,20,22.15 óra. Amikor megállt a Föld (m. b.): 14 óra. Kaméleon (m. b.): 20.30 óra. SZENTES 17.30 óra: Madagaszkár 2. Színes, m. b. amerikai animációs film, 20 óra: Kaméleon. Színes, magyar film. BALÁSTYA 18 óra: A quantum csendje. Színes, m. b. amerikai akciófilm. DESZK 19 óra: Kaméleon. Színes magyar film. KÖZÉLET SZEGED A Közéleti Kávéház rendezvénye A DÉMÁSZ ELEKTROTECHNIKAI MÚZEUMÁBAN (Korányi fasor 18.) 15 óra: Látogatás a múzeumba. Házigazda: Kelemen Gábor. Tárlatvezető: Koncz Géza, AZ SZTE ÁLLAM-ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR 3. EMELET TÁRSALGÓJÁBAN 17 óra: Beszélgetés a XIII. magyar kultúra napja gálaműsoráról. Vendégek: a 2009. január 22-én, s korábban avatott Csongrád megyei lovagok és apródok. Házigazdák: dr. Majzik István, v. Szilágyi Árpád. A MÓRA FERENC MÚZEUMBAN 18 óra: Az igazat mondd...­Eperjes Károly estje. AZ ÉSZAKVÁROSI FIÓKKÖNYVTÁRBAN 16 óra: Mesekuckó - gyerekklub meseszerető általános iskolásoknak. AZ ODESSZAI FIÓKKÖNYVTÁRBAN 16 óra: A magyar kultúra napja alkalmából Mátyás deák címmel irodalmi összeállítást hallhatnak az érdeklődők Móra Ferenc elbeszéléseiből. Közreműködik Kiss Ernő. A JÁTÉKDZSUNGEL JÁTSZÓHÁZBAN (Pulzu.33.) 15 óra: Festészet és grafika - 5-8 éves, rajzolni szerető gyerekek részére. GŐry Piaee ti Terasz, (t^'A Szeged, Liszt u. 9. AHOL A LÁLAIASAAN tCNSlGil RAADAs VAN! • A SZÉPSÉG ÉS A SZÖRNYETEG: ÉPÜLETEK A DUGONICS TÉREN Fotó: Miskolczi Róbert In memóriám Ilosfalvy Róbert (1927-2009)

Next

/
Oldalképek
Tartalom