Délmagyarország, 2009. január (99. évfolyam, 1-26. szám)

2009-01-23 / 19. szám

Péntek, 2009. január 23. Kapcsolatok 113 Mit tesz, tett Szeged legszebb tereivel? 0LVAS0INK FOTOIBOL SZEMTŐL SZEMBEN• A szőlőindán üldögélő madár tekintete egy pillanatra összekapcsolódik a fényképezőgép optikájával. Összenéznek. Olvasónk Mórahalmon, szomszédja szőlőskertjében látta meg a fenyőrigót, amely telente költözik hozzánk. Egyik kedvenc csemegéje a szőlőtőkén maradt, mézédes szőlőszem. Fotó: Maaka Sándor PROGRAMPONT - NAPI PROGRAMAJÁNLÓ A Reök-palota előtti kis tér nagyon szép, csodálatosan harmonizál a jogi egyetem épületével - ezt a vak is látja. Nem szabad átalakítani, nem szabad a szép, míves vaskerítést tönkretenni, nem szabad a szobrot áthelyezni. Akármilyen szépséges díszburkolatot raknának le, az sivárabbá tenné ezt a helyet. Becsüljük meg a ránk maradt, időtálló szépségeket városunkban! Nagy hiba, hogy nem veszik észre az illetékesek, a Reök-palota látványát a homlokzatára állandó jelleggel, jó magasan kifeszített 3, lepedő nagyságú plakát mennyire elrontja. Nem lehetne másképp megoldani a kiállítások reklámozását? Tovább rontja a látványt a palota előtt parkoló rengeteg autó, a Tisza Lajos körúti lámpaoszlop, a szintén jó magasan felrakott Spar, és egy másik, talán bankot reklámozó tábla. Ha megszüntetnék a palota körüli parkolást, és a Kölcsey utcába kanyarodva körülvennék az épületet stílusos, igényes, csupa virágos terasszal, A vásárhelyi Ilosfalvy család megbecsült pedagógusokból állt. A szülőknek négy gyermekük született, 1927. június 18-án elsőnek Róbert, akinek zenei fogékonysága gyermekkorában kitűnt. A Bethlen Gábor Református Gimnáziumban érettségizett. A Szent Háromság római katolikus templomban Tóth Lajos kántor, a Magyar Állami Operaház későbbi magánszólistája mellett tanult orgonálni és énekelni. A második világháború végén, amikor a Fekete Sas báltermében egy utazó énekescsoport A sevillai borbélyt adta elő, a fiúra olyan hatással volt, hogy az opera műfajjal végleg eljegyezte magát. Tóth Lajos helyett a 18 éves Ilosfalvy Róbert kántorkodott, majd egy év múlva már a Zeneakadémián tanult. Tanárai között Kodály Zoltánt és Szabolcsi Bencét találhatjuk. Még meg sem szerezte diplomáját, amikor a Honvéd Művészegyüttesben elsők között kapott állást. 1953-ban a bukaresti világifjúsági találkozóról az opera kategória első díját hozta el Bánk az emlékmű csöpp kertjét válogatottan szép rózsákkal ültetnék be (gondoznák is!), csodás oázis lenne az a város szívében, ami valósággal vonzaná a városbelieket és a turistákat egyaránt. Vegyék példának az A Cappellát, nem hinném, hogy ráfizetéssel működik. Én nem problémázok azon, hogy nem tudnám a leendő terasz árait megfizetni, és nem hiszem, hogy éppen ez zavarná legjobban a szegediek zömét, hiszen van választék cukrászdákból, teraszokból is városszerte. Sajnálom a Reök működtetőit, szomorú, hogy a művészetre, kultúrára (kiállításokra) nincs pénzük az embereknek az egyre növekvő megélhetési gondok miatt. Ezt a teret így szeretjük nagyon-nagyon régóta, kérjük, ne rendezzék át! Tudom, nagyon szubjektívek az alábbi soraim: az én édesanyámról fiatal lányként itt készült fénykép az emlékmű vaskerítésénél az 1920-as években. Akkor ő kifutó volt a tér melletti Zászló csemegénagyáriájával és Walter versenydalával. 1954 májusában az Operaházban a Hunyadi László címszerepében debütált. Másnap kezében volt az Operaház szerződése, és átütő sikerrel olyan szerepeket játszott, mint a Szöktetés Belmontéja, az Anyegin Lenszkije, a Traviata Alfrédja, Hoffmann és a Fra Diavolo címszerepe, vagy Puccini Bohéméletének Rodolphéja. Nemzetközi sikerei egyre bővültek. 1960 után már a Macbeth tenorhőse volt, és ekkor dolgozott először Lamberto Gardellivel. 1961-ben a Manón Lescaut premierje zajlott Gardelli vezényletével, és a Des Grieux szerepével annyira azonosulni tudott, hogy Berlinben, Koppenhágában, Londonban, Moszkvában, Rómában, San Franciscóban és még számos operaházban három évtizeden keresztül előadhatta. Németül és olaszul is kitűnő szóejtéssel énekelt. Gyönyörű hőstenorját már az egész világ ünnepelte. Magánéletében és színpadi szerepeiben is csöndes, béketűrő, majd kirobbanó, szangvinikus ben. (Abban az időben 10 deka élesztőt is házhoz vittek a méltóságos és nagyságos aszszonyoknak.) Édesanyám mesélt Móra Ferenc nagylelkűségéről is. ö és a barátnője mindig akkor vitték a megrendelt portékát Móra Ferenc feleségének, amikor tudták, hogy az igazgató úr hazamegy ebédelni. Az író mindig megkérdezte, „Na, kislányok hol jártak?" A válaszuk után l-l pengőt adott nekik minden alkalommal, ami néha több volt, mint az éppen házhoz vitt holmi ára. Nekem szívmelengető érzés, • • Becsüljük meg # # a ránk maradt, időtálló szépségeket városunkban! Lázár Jenőné hogy még megvan a tér a vaskerítéssel, remélem, nagyon sok, idősebb korosztályhoz tartozó szegedinek is az. Mészáros Istvánné soraihoz - olvasói levelében azt írta: ember volt, ezért szinte hozzánőtt nem egy olyan szereptípushoz, amelyet jobban mások sem tudtak énekelni. Mindezt fokozta, hogy előadásmódjában egyénit alkotott. A szereplők személyiségét újraalkotta, és legtöbbször az intellektuális értékeiket emelte ki. Egyetlen operaházba sem szerződött el, még Kölnbe sem, ahol évtizedekig élt. Méltatója megjegyzi, hogy a „szabadúszó vendégművész státusában élt, és járta a világot". Természetesen nemcsak operákban szerepelt. Kitűnő volt nagyzenekari koncertek szólistájaként, és számos hanglemezfelvételt készítettek vele. „Magyar férfi énekes sem előtte, sem azóta nem futott be olyan fényes karriert, mint ő" írták róla. 1982-ben visszaszerződött Budapestre. Kezdetben a „Nyugatról jött" művészt több szerepben mellőzték. 1991-ben megtört a jég, és Waltert ettől kezdve csak ő énekelte. Ekkor 64 esztendős volt. A Waltertől 1997-ben, 70. születésnapján „A Reök előtti tér átrendezését szakavatott, hozzáértő emberek végzik" - csak anynyit fűznék hozzá: kérem, hogy 1. Nézze meg a Szent István téri bódékat, üveggúlákat, a mögöttük lévő sárga panelházat (a panelréseket mostanság ugyan már beszigetelték, némi kéket is kentek az épületre, vajon a bódék miatt?). Semmilyen építőipari végzettség, még csak különösebben fejlett ízlés sem kellett volna ahhoz, hogy felérjék ésszel: a térre nyeregtetős épületet kellett volna építeni. Az új tér gyönyörű lenne, ha el nem babázták volna a förtelmes bódékkal, üveggúlákkal. Ekkora városnak nem járt volna egy igazán szép tér, park? Néhány kereskedő érdeke dominált? 2. Ha leül az Anna-kútnál, nézzen körbe, hogy milyen csodálatos város Szeged, de sokkot kap az ember a „postapalota" nevű betonszörnyetegtől, és a tetején lévő vastoronytól, amiről jó sokat cikkeztek annak idején, hogy le kell bontani. Ez az épület tönkreteszi a gyönyörű épületek hatását a rajta lévő vastorony nélkül is. 3. A Tisza Lajos körúti szép házak sorát valamikor elcsúfították a Centrum „dobozával", a mellette lévő förtelmes betonkolosszussal. (Vajon a régóta tátongó gödör helyére városképbe illő épületet emelnek majd?) 4. A Kárász utcai csodálatos házak folytatását szintén tönkretették rögtön a Dugonics tér sarki házzal, a nagyáruházzal, és annak a végében lévő Jókai utcai csúf és igénytelen betonförmedvénnyel, pedig milyen szép sétát lehetne tenni végig a Hősök kapujáig! Szomorú látvány mindez, szakbarbárság városunk legszebb részein. Ennyit a „szakavatottságról". Sokszor gondolkodtam már, hogy egyáltalán miért volt, van városi főépítész, vagy városképért felelős ember hatalmas fizetésekkel?! Lázár Jenőné, Szeged búcsúzott. Ez is példátlan teljesítmény! Az utolsó operaszereplése 2000 októberében zajlott. A 2004-es operabálon még a Himnuszt elénekelte. Nyilvánosság előtt ekkor hallhatták utoljára. Historikusa így foglalta össze teljesítményét: „végig kifogástalan életet élt, a magánembert mindig háttérbe szorította, alárendelte a művészetnek. Rendkívüli intenzitással, lobogó temperamentummal készült előadásaira". Széles repertoárja a lírától a spinto szerepkörön át a hőstenor szerepekig ívelt. Nyolcvanadik évében még napi rendszerességgel úszással, kerékpározással kondicionálta magát. Munkásságát számos elismerés fémjelezte. Liszt Ferenc-díjat, Kossuth-díjat kapott, és a Magyar Állami Operaház örökös tagja, mesterművésze volt. Amikor elment tőlünk, megismételhetetlen és feledhetetlen világot vitt magával, és egy szomorú, megfosztott világot hagyott maga után. Dr. Lázár János polgármester, országgyűlési képviselő SZÍNHÁZ SZEGED NEMZETI SZÍNHÁZ 10 óra: A diótörő - zenés családi mesejáték. Szundi-bérlet, 14 óra: A diótörő - zenés családi mesejáték. Hókirálynő-bérlet. KISSZÍNHÁZ 19 óra: Figaro házassága vígopera. Bajor Gizi 2.-bérlet. KÖVÉR BÉLA BÁBSZÍNHÁZ 14.30 óra: Napsugár. Hófehérke-bérlet. MOZI SZEGED BELVÁROSI MOZI ZSIGMOND VILMOS TEREM 14,16,18,20,22 óra: U2-3D. Színes, amerikai koncertfilm. BALÁZS BÉLA TEREM 15.45, 20.15 óra: Sukiyaki western django. Színes, feliratos, japán film, 18 óra: Cselek. Színes, feliratos lengyel film. CSÖKE JÓZSEF TEREM 16.15 óra: Mamma mia! Színes, m. b. amerikai zenés vígjáték, 18.30,20.45 óra: Kínzó együttlét. Színes, feliratos német film. GRAND CAFÉ 18.45 óra: Az ígéret szép szó. Színes, feliratos szerb-francia film, 21 óra: Kaméleon. Színes, magyarfilm. PLAZA Cl NÉMA CITY A szabadság útjai (feliratos): 13.15, 15.30,17.45, 20, 22.15 óra. Underworld - A vérfarkasok lázadása (feliratos): 14.30,16.30, 18.30,20.30,22.30 óra. Transz-Szibéria (feliratos): 13,18.15, 22.30 óra. Az igenember (feliratos). 14,16.15, 18.15,20.15, 22.30 óra. Szextúra (m. b.): 17.30,22 óra. Fűrész V (feliratos): 19.30,21.45 óra. Spíler (feliratos): 15.15,19.45 óra. Esti mesék (m.b.): 13.15,14.15, 15.15,16.15,17.15,19.15,21.15 óra. Cincin lovag (m. b.): 13.45,15.30, 17.30 óra. Ausztrália (m. b.): 16,19,22 óra. A törvény gyilkosa (feliratos): 16.15 óra. G Ó Valami Amerika 2. (m. b.): 13.15, 15.30,17.45,20,22.15 óra. Amikor megállt a Föld (m. b.): 14 óra. Kaméleon (m. b.): 20.30 óra. SZENTES 17.30 óra: Madagaszkár 2. Színes, m. b. amerikai animációs film, 20 óra: Kaméleon. Színes, magyar film. BALÁSTYA 18 óra: A quantum csendje. Színes, m. b. amerikai akciófilm. DESZK 19 óra: Kaméleon. Színes magyar film. KÖZÉLET SZEGED A Közéleti Kávéház rendezvénye A DÉMÁSZ ELEKTROTECHNIKAI MÚZEUMÁBAN (Korányi fasor 18.) 15 óra: Látogatás a múzeumba. Házigazda: Kelemen Gábor. Tárlatvezető: Koncz Géza, AZ SZTE ÁLLAM-ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR 3. EMELET TÁRSALGÓJÁBAN 17 óra: Beszélgetés a XIII. magyar kultúra napja gálaműsoráról. Vendégek: a 2009. január 22-én, s korábban avatott Csongrád megyei lovagok és apródok. Házigazdák: dr. Majzik István, v. Szilágyi Árpád. A MÓRA FERENC MÚZEUMBAN 18 óra: Az igazat mondd...Eperjes Károly estje. AZ ÉSZAKVÁROSI FIÓKKÖNYVTÁRBAN 16 óra: Mesekuckó - gyerekklub meseszerető általános iskolásoknak. AZ ODESSZAI FIÓKKÖNYVTÁRBAN 16 óra: A magyar kultúra napja alkalmából Mátyás deák címmel irodalmi összeállítást hallhatnak az érdeklődők Móra Ferenc elbeszéléseiből. Közreműködik Kiss Ernő. A JÁTÉKDZSUNGEL JÁTSZÓHÁZBAN (Pulzu.33.) 15 óra: Festészet és grafika - 5-8 éves, rajzolni szerető gyerekek részére. GŐry Piaee ti Terasz, (t^'A Szeged, Liszt u. 9. AHOL A LÁLAIASAAN tCNSlGil RAADAs VAN! • A SZÉPSÉG ÉS A SZÖRNYETEG: ÉPÜLETEK A DUGONICS TÉREN Fotó: Miskolczi Róbert In memóriám Ilosfalvy Róbert (1927-2009)