Délmagyarország, 2009. január (99. évfolyam, 1-26. szám)

2009-01-23 / 19. szám

Péntek, 2009. január 23. Megyei tükör 13 Miért jön Csongrád megyébe a turista? •+ Folytatás az 1. oldalról Hiszen a megafürdőnek köszönhetően a vendégéjszakák száma ugrásszerűen emelkedhet: a mostani több mint 230 ezret szinte csuklóból „hozták" a szál­láshelyek, hiszen 2008-ban már zárva volt a Royal, szeptembertől pedig a For­rás is. Napi 500 férőhellyel kevesebb áll most a vendégek rendelkezésére. A top 10-es bstát nézegetve az lát­szik, hogy Szegedhez képest erősen lemaradva, tizednyi, vagy annál is ke­vesebb ottalvós vendéggel dicsekvő KITEKINTÉS. Győr-Moson-Sopron megyében nem a megyeszékhely vezet a vendégéjszakák számá­ban, hanem Sopron: a hűség vá­rosában 347, Győrött 184 ezer éj­szakát adtak el (kevesebbet, mint Szegeden). A top 20-as listájukon szereplő települések mind ren­delkeznek attrakcióval: Moson­magyaróvár a fogászati turizmus fellegvára, Röjtökmuzsaj és Du­nakiliti a kastélyáról, Hegykő, Ka­puvár a fürdőjéről híres, Hegyes­halom, Kópháza a határ menti fekvéséből, Fertőrákos, Sarród a kerékpáros turizmusból profitál. S Futottak még Tipikusan egynapos célponttá vált, de még így is a 10. helyen áll Ópusztaszer, ahol mindössze 4401 vendégéjszakát tudtak eladni. És lecsúszott Mártély -1002 vendégéjszakájával: az a Holt-Tisza menti üdülőhely, amely a múlt rendszerben országos hírű volt. Balogh Jánosné polgármester azt mondta, a strandon az utolsó 10 évben nem fejlesztettek semmit, még mindig ugyanazt a tusolót kell használni, amit az ő gyerekkorában állítottak fel. Nincs bolt, nincs zöldséges. A faluban nincs panzió, a kemping csak olcsó szállást kereső iskolai csoportok fogadására alkalmas. Mindeddig nem találtak pályázati forrást a fejlesztésére. kisvárosok következnek. És szinte va­lamennyi a fürdőinek köszönheti, hogy „megfoghatja" a vendéget. Lát­ványos a makói vendégéjszakák szá­mának 128 százalékos megugrása, kö­szönhetőn a Romániából érkező turis­táknak. Mellesleg Szegeden is a romá­nok a leggyakrabban megforduló kül­földiek, őket a németek követik. Mi indokolja Szentes második he­lyét? Háttérinformációkat gyűjtve megtudtuk, hogy az ottani sport- és él­ményközpont, valamint annak üdülő­házai kínálnak olyan wellness- és egyéb szolgáltatásokat, amelyek ma­rasztalják a vendégeket. Mórahalmon, a lista negyedik he­lyezett településén - mondta el Teleki Ferenc né Tourinform-iroda-vezető ­bővült a fürdő, nőtt a szálláshelyek száma. A 350 forintos fejenkénti és éj­szakánkénti idegenforgalmi adót az utolsó fillérig visszaforgatták a fürdő fejlesztésébe. Ne gondoljunk persze nagy összegre: október végéig alig 5 millió forintról van szó. Balástya a 6., Szatymaz a 9. helyen áll a megyei top 10-ben. Miért? Balás­tyán az egyéjszakás tranzit a húzó­erő, az Orchideában és a Camionban például egyszerre 80-an alhatnak. De a szabadidőközpont és a kiadó ta­nyák is hoznak vendéget. Szatymaz­hoz is tartozik tranzitforgalmat bo­nyolító, a régi 5-ös út mellett fekvő kemping. A100 éves fogadót hétvége­ken a lakodalmas vendégek töltik meg, a tanyai romantikát kereső tu­risták pedig lovastanyákon szállásol­ják el magukat. ÓPUSZTASZER TIPIKUS EGYNAPOS CÉLPONTTÁ VÁLT A TURISTÁK SZÁMÁRA Fotó: Frank Yvette SULYOK ERZSÉBET Magunkért Komoly ember nem hiheti, hogy a bankot majd meghatja a munkátlanságom. Minden bizonnyal az optimisták klubjába tartoznak, akik ezekben a napokban azt veszik számba, melyek a „biztonságos" munkahelyek. Amíg soroljuk, hogy orvos, gyógyszerész, rendőr, tűzoltó mindig kell, az energiaipar dolgozóinak munkahelyét a válságban sem fenyegeti veszély - addig sem kell arról beszélni és gondolkodni, hogy tízezrek veszítik el a munkájukat mostanában. Az eddig általunk irigyelt du­nántúli régiókban és Közép-Magyarországon a legtöbben, becslések szerint mostanáig 20 ezren kerültek az utcára. Vegyük például a 30 ez­res lélekszámú Komáromot, ahol már most úgyszólván minden máso­• • Komoly ember dik család elvesztette legalább az # # nem hiheti, hogy egyik keresetet. Azért példálózom Komárommal, mert itt, a délkeleti végeken nekünk egyelőre nehéz beleképzelni magun­kat a válság teljes mélységébe. Úgy tetszik, most pont azzal jobb a helyzetünk, ami eddig a hátrányunknak számított. A Dunántúlt és Közép-Magyarországot ellepték a multik, megtelepedtek a korszerű, exportra gyártó iparágak, mint az elektroni­ka, elektrotechnika, hírközlés. Ezek és a beszállítóik szenvedték meg először a recessziót. Mifelénk alig települt hírmondó ezekből az ágaza­tokból, ezért még kevéssé érzékeljük a bőrünkön, mekkora a baj. Egyébként akkora, hogy tegnap már uniós képviselő javasolta: a csoportos létszámleépítések elszenvedői kapjanak egyéves haladékot ­a lakáshiteleik törlesztésében. Mondjuk ebbe semmiféle képviselőnek nincs beleszólása, kizárólag a bankok dolga, amelyeknek viszont nem a szociális érzékenység a legfőbb tulajdonságuk. Ugyancsak tegnap másik politikus azt javallotta, hogy engedjék el a munkaügyi bírságo­kat, hadd pályázzanak közbeszerzéseken a munkára roppant rászoru­ló, korábban vétett cégek. Szóval a politikusok hetet-havat összehorda­nak, nyilvánvalóan azért, hogy jó benyomást keltsenek. Hiszen ko­moly ember nem hiheti, hogy a bankot majd meghatja a munkátlansá­gom, a törvényt meg úgy lazíthatom, ahogyan napi érdekem diktálja. Akkor mi lesz itt? Churchill-lel szólva vér, veríték, könnyek? Alig­hanem. És alighanem csak egy hasznunk lehet a rosszból: megtanul­juk végre, hogy akkor kell takarékoskodni, amikor van miből, azaz ak­kor se szórjuk a pénzt, amikor tehetnénk. Országnyian és egyenként. És talán megtanuljuk, hogy magunk tehetünk valamit - magunkért. TORMÁSI GYULA IDEN IS BEVALLALTA Szeged újra nyeregbe száll a Nemzeti Vágtán Újra szurkolhatunk a szegedi lovas­nak a második Nemzeti Vágtán. A város a tavaly jól futó, de balesete miatt idó'eló'tt kiesett négylábút és zsokéját indítja. MUNKATÁSRUNKTÓL Szeged az elsők között nevezett a Nem­zeti Vágtára, amit idén május 30. és júni­us 1. között második alkalommal rendez­nek meg a budapesti Hősök terén. A tör­ténelmi hangulatú, nagyszabású lovas­versenyre települések, illetve cégek ne­vezhetnek március 15-éig, amelyek ezzel lehetőséget kapnak, hogy saját standdal jelenjenek meg az Andrássy úton. A ver­seny összdíjazása 52 millió forint, az elő­futamok győztesei és a döntőbe kerülők is l-l millió forinttal gazdagodnak. - Ugyanabban a felállásban indul­nánk, mint tavaly, azaz - ha semmi nem jön közbe - Tormási Gyula lenne a zsoké, aki Arany Patakon lovagolna - mondta el Szélpál Gábor, a Szegedi Városkép Kft. vezetője. A profi zsoké annak ellenére is vállalta a részvételt, hogy tavaly a középfutamban súlyos balestet szenvedett, és hónapokig nem versenyezhetett csigolya- és bor­dasérülései miatt. Szélpál szerint a tavaly óriási látoga­tottságú esemény remek lehetőség a város turisztikai kínálatának, hagyo­mányainak bemutatására. A nevezési díj és a szegedi stand felállítása 2,4 millió forintba kerül - a pesti megjele­nés révén a városba csábított turisták ennél lényegesen többet hozhatnak. A NEGY MANCS SZERINT A KORMÁNY „SZELS0J0BB" AKCIÓT INDÍTOTT - APRILISBAN ALLATTART0 TELEPEKET LATOGATNAK A NEMET UJSAGIR0K Botrány Berlinben: védtük a libamájat Szélsőjobboldali indíttatású, megfélemlítő akciót folytat a magyar kormány - ezt mondta a Négy Mancs Alapítvány képviselője a berlini élelmiszer-ipari szakvásáron. A rendezvény nemzetközi sajtótájékoztatóján ez előtt a magyar kormány képviselője arról beszélt, hogy a libatömés bizonyítottan nem ál­latkínzás, a magyar baromfiágazatot pedig érdemtelenül érte kár az állatvé­dők kampánya nyomán. Áprilisban német újságírók járják végig a magyar li­bafarmokat. MUNKATÁRSUNKTÓL Áprilisra meghívta Magyarországra a libatömés és az állattartás körülményei iránt érdeklődő német újságírókat Süth Miklós országos főállatorvos, szakál­lamtitkár a berlini élelmiszer-ipari szakvásáron. A Zöld Hetet (Grüne Woche) a világ egyik legjelentősebb agrárkiállításaként tartják számon. A magyar kormány képviselője és Bá­rány László, a Baromfi Terméktanács elnöke azért tartott itt szerda este nem­zetközi sajtótájékoztatót, hogy támo­gassa a baromfitartókat és -feldolgozó­kat, amelyeket hátrányosan érintett a Négy Mancs Alapítvány kampánya. Az MTI tudósítása szerint Süth Miklós és Bárány László arról beszélt, hogy a vízi szárnyasok tömése több száz éves ha­gyományra visszatekintő állattartási mód Magyarországon, rendezett törvé­nyi háttérrel. Tudományosan bizonyí­tott, hogy ez nem okoz fájdalmat, nem állatkínzás. Az állatvédők mégis az el­lenkezőjét állítják, kampányuk pedig mintegy 2 milliárd forintos veszteséget okozott a magyar baromfiágazatnak. Hatvanezer magyar termelő munkahe­lyéről, egzisztenciájáról van szó, s az anyagi kárnál nagyobb az erkölcsi, hi­szen a magyar mezőgazdaság hagyo­mányos ágazatát érte támadás. A berlini sajtóeseményen botrány is volt: a Négy Mancs németországi képviselője ugyanis - megismételve a libatömésre vonatkozó állításaikat - durva hangnemben reagált a ma­gyar szóra. Szerinte szélsőjobboldali indíttatású, megfélemlítő hecckam­pányt indított ellenük a magyar kor­mány. Ez azért érdekes, mert koráb­ban kommunizmusban megrekedt, még korábban pedig az izraeli tőke karmaiban vergődő magyar baromfi­iparról szóltak internetes közlemé­nyeik. A főállatorvos ezek után hívta meg a német újságírókat a magyar állattar­tó telepekre. Az invitálás áprilisra szól, de aki hamarabb jönne, jöhet. Ezt azért mondta Süth, mert a Négy Mancs szerint meglehet, a kormány áprilisig „eltakarítja a törvénytelensé­geket". Várjuk a választ Miután a Négy Mancs Alapítvány magyar irodájában nem nyilatkoznak újságírói kérdésekre, e-mailt írtunk a szervezet osztrák központjához. Egy kérdést tettünk fel: hogyan kommentálja a szervezet, hogy a Hungerit újraindította a hizlaltbaromfi-feldolgozást. A válasz azért is lenne érdekes, mert annak idején a szervezet azt állította: a Hungeritnek kapóra jött az ő kampányuk, erre lehetett hivatkozni a létszámcsökkentéskor, amire egyébként is sor került volna. Kérdésünkre egy hete várjuk a választ. A magyarországi irodában a minap megígérték, utánanéznek, miért nincs válasz. A HVG-nek adott interjújában közben Jürgen Faulmann kampányfőnök azt mondta, „gyanújuk szerint" a Hungerit egy percre sem állította le ezt a munkát. - Bárkit szívesen látunk, mindent megmutatunk - felelte kérdésünkre Magyar József, a Hungerit vezérigaz­gatója. Hozzátette: egy olyan üzem­nek, amely minden, Európában érvé­nyes audittal rendelkezik, nincs, nem lehet takargatnivalója. - A Négy Mancs úgy állítja be, hogy nálunk az állatjólét terén semmi sem történt, amíg az Unió tagjai nem let­tünk, és ma is le vagyunk maradva; ezt ugyan könnyű lehet elhitetni a né­met vásárlóval, de nem igaz - mondta lapunknak Kasza Gyula, az FVM osz­tályvezető munkatársa, aki kollégái­val együtt előkészítette a berlini sajtó­tájékoztatót. - 2006-ban minden tele­pet, 2007-ben pedig hetven százaléku­kat ellenőriztünk végig, csak állatjólé­ti szempontból. Az Unió öt százalékot várt volna el. Az első magyar állatvé­dő szervezet 1845-ben alakult meg, az első állatvédelmi törvényünk pedig 1893-ban született meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom