Délmagyarország, 2009. január (99. évfolyam, 1-26. szám)

2009-01-03 / 2. szám

Szombat, 2009. januári. Szieszta - Rejtvény 115 Időutazás a 2010-ben 100 éves Délmagyarországgal: 1938 (29. rész) B. Ú. É. K.: HÉT ÉVTIZEDES MESÉK Hetvenkét hét múlva lesz 100 éves az 1910. május 22-én útjára bocsátott Délmagyarország. Lapunké jubileuma alkalmából, mintegy visszaszámlálásként, idó'utazásra hívjuk olvasóinkat: hétró'l hétre egy-egy esztendő újságtermését átlapozva fölvillantjuk, milyennek láttatta a világot, pz országot, a régiót, Szegedet a Délmagyarország. A magyar vidék legpatinásabb lapja sorozatának huszonkilencedik állomása: 1938. A kimúlóban lévő 1938. esztendőt először pénzügyi és gazdasági mérlegre helyezte a korabeli szerkesztőség. De nem csupán a korabeli gazdaság állapotáról olvasva juthat eszünkbe máig időszerű párhuzam. Például a szilveszteri jó kívánság: B. ú. é. k. Bécsi döntés és paprika A szegedi pénzintézetek vezetői közül a Szeged-Csongrádi Takarékpénztár vezérigazgatója, Kozma Ferenc azt mondta: „Magyarország közgazdasági helyzetére kedvezően hatott a bécsi döntés, amely felszabadította a cseh uralom alól a Felvidék egy részét, és jelentős gazdasági erőforrásokat juttatott vissza az anyaországhoz. A zsidótörvény viszont (...) nagy bizonytalanságot szült minden vonalon, (...) a földvásárlások száma is megcsappant." A helyzet Szegeden még kedvezőtlenebb: „alig van néhány olyan nagyobb vállalat, amely exportra is dolgozik. Új vállalatok nemigen alakultak. Ezen a téren súlyos aránytalanság mutatkozik Budapest és a vidék helyzete között". „Szegednek jótéteménye a paprika, amelynek magas beváltási ára és jó, kiadós termelése tekintélyes bevételhez juttatta a város gazdatársa: i ft íl im u > LM > 11 ül f » II . hí A helyi gazdasági élet egyik központja, a Szeged-Csongrádi Takarékpénztár FOTÓK: SOMOGYI-KÖNYVTÁR, HELYISMERETI GYŰJTEMÉNY dalmát". A jövőt biztatónak látja, mert „az emberek nagy többsége élni, dolgozni, keresni akar". Barátaink az állatok Barátaink az állatok - vet föl egy divatossá lett témát karácsonykor „(-ász.)", aki szerint „talán sohasem volt olyan nagy az 'állatnyomor', mint napjainkban". A Szegedi Állatbarátok Köre hivatalos helyiségéül „Colbeár Kamilla őnagysága appartementje szolgál" a Maros utcában. A hölgy nyelvismeretét arra használta, hogy „átbúvárkodta az egész európai állatbarát irodalmat és angol, német, lenArcél: Csányi Piroska (1909-1981) A Kassán született és Budapesten elhunyt Csányi Piroska Csányi Mátyás zeneszerző lánya, Berey Géza újságíró felesége volt. A Magyar Életrajzi Lexikon szerint „Aradon 4 gimnáziumi osztályt végzett. 1930-ban a Brassói Lapok novellapályázatán Manillai szerelem című novellájával díjat nyert. 1930-ban hivatásos újságíró lett. 1930-34-ben az Aradi Közlöny, 1934-36-ban a Szatmári Újság, 1937-ben a Sajtó, 1937-38-ban a Reggeli Lapok munkatársa. 1938-tól a szegedi Délmagyarország belső munkatársa. Magyarország német megszállásakor letartóztatták, majd bebörtönözték. 1944-ben a Délmagyarország egyik újjászervezője. Később Budapestre költözött, az1950-es években egy ideig visszavonultan élt, majd különböző budapesti lapokban jelentek meg írásai. A Délmagyarország rendszeresen közölte" Pesti levelek című írásait. gyei, svéd példákon elindulva megalkotta a magyar állatvédelmi törvény tervezetét". Két éve „eljuttatta az illetékes minisztériumba", de választ nem kapott. Kiderül nyilatkozatából az is: „a szegedi munka tulajdonképpen országos, mert innen irányítjuk az egész ország állatbarát propagandáját". Támogatóik között tudják a polgármesternőt, sőt: például Ramon Navarro, a híres filmszínész azért küldte el sajátkezű aláírásával ellátott fényképét, hogy pénzzé tegyék. „Németök" közt 30 deszki Az egyik legjobban megszervezett népjóléti intézményrendszerrel Szeged rendelkezik, de ezt kevesen tudják. Mint ahogy az sincs a köztudatban, hogy évi 800 ezer pengőt költ a város az elesettekre -16 féle segélyezési formában. Akik az ínséges időkben magukon igyekeznek segíteni, vendégmunkásnak állnak - például Németországban. „Deszkről is nekiindult a hosszú útnak 30 derék mezőgazdasági munkás, hogy odakint a 'németök' közt szerezzen becsületet a magyar névnek. Március végén indultak útnak Deszkről, és nyolc hónap elteltével, alig pár nappal ezelőtt érkeztek vissza az édes anyaföldre". A „35 év körüli értelmes munkásember", Minyó Sándor és felesége is „részt vett a német expedícióban". 510 KRONOLÓGIA. 1938. június 26.: a Szent Jobb Szegedre érkezik a Szent István-év legkiemelkedőbb helyi eseményeként. Július 24.: a Dóm téren Kodály Háry János című daljátéka. Augusztus 6.: bemutatják a szabadtérin Újházy György István király népe című művét. Szeptember 2.: életbe lép az előzetes sajtócenzúra, korlátozzák a lapok terjedelmét. (Ebben az évben az országban 1934 folyóirat és hírlap jelenik meg.) Szeptember: a kormány Szentesen (és Egerben) új internálótábort létesít. pengőt hoztak haza tisztán nyolc hónapi munka után, de közben már hazaküldtek a gyerekeknek 225 pengőt, 300-at pedig elvásároltak odakint. Kerékpárt vettek, háztartási cikkeket, ruhaneműt, lábbelit, csupa olyan dolgokat, amit ott olcsóbban megkaptak, és itthon hasznát veszik. Ha már most összeszámítjuk a fenti összegeket, és hozzávesszük azt is, amit odakint élelmezésükre költöttek, megállapíthatjuk, hogy a Minyó-házaspár mintegy 1500 pengőt keresett nyolc hónap alatt. Ez az összeg arányba állítva körülbelül megfelel egy XI. fizetési osztálybeli kistisztviselő évi keresetével." MIBŐL ELNEK Csányi Piroska azt tudakolta december végén: „Miből élnek a szegedi festők?" „Dinnyés Ferenc kopott felöltőben (...) fogadott fűtetlen, negyedik emeleti műtermében. Három gyermeke van, ezek közül kettő művészegyéniség: Dinnyés Jenő festő, Dinnyés Éva szobrász és iparmüvésznő. Csak a harmadik ment gyakorlati pályára, most végzi a műegyetemet." „1923ban 30 millió koronát hozott haza budapesti kiállításáról. (...) Dinnyés Ferencnek 1938-ban nincs semmije, csak bizakodó, rajongó müvészlelkének örök derűlátása. (..-.) Kétségbeejtő, potom áron kell túladnom a képeimen, néha csereüzleteket kötök és van egy pár portré megrendelésem. Ebből tengődünk..." (...) „Vinlcler László, a fiatal, rendkívül tehetséges és rokonszenves egyéniségű festőművész" szerint a festőművészetből meg elehet élni, „ha az ember fiatal és meggyőződéssel, lelkesen dolgozik". „Alsótanya 32.000 lelket meghaladó lakossága jelentős számban van érdekelve a Belváros középiskoláiban. A tanyai szülőknek sok gondot okoz gyermekeik középfokú iskoláztatása, mert a nagy távolságokról nehéz az iskolák megközelítése" - írjuk december 22-én. - „A tanulóifjúság - igen kevés kivétellel - a városi gazdasági vasutat veszi igénybe naponként 10-80 kilométernyi utazás árán tudja csak elérni az iskola küszöbét. (...) Piacnapokon azonban a kisvasútori egészen tarthatatlan a tanulók sorsa. A szerelvények Várostanyáról és Mérgesről is túlzsúfoltan járnak. Ilyenkor a vasút forgalmi személyzete helyszűke miatt rászabadítja a tanulók részére fenntartott kocsikra a piacozó közönséget. (...) A kisvasút üzemére jellemző, hogy a tél beálltával állandóan, szinte rendszeresen késik. Nem ritkák a 2-3 órás késések is, amelyek nemcsak a tolatásokra, hanem a motorok sűrűn előforduló üzemzavarára vezethetők vissza. (...) Piacos napokon (szerdán, szombaton) külön tanulóvonatok járatását" kérik a szülők. K0TR0 A „Royal nagykávéházban hangulatos Szüveszter est. Közkedvelt Misán István énekel. Ropogós malac, pezsgős káposztával. Bableves csülökkel. Lángos. Szolid árak. Kincsey Lajos tulajdonos" kezdődik az óvébúcsúztató és új év köszöntő kínálatok sora december 31-i lapunkban. „Nagy Szüveszter-est a Raffay-étteremben, Aradi Farkas Károly muzsikál." „Nagy Szüveszter estély a Három Matrózhoz. Volt Négus kocsma. Tisza Lajos körút 1. Kisorsolunk 1 malacot, 1 üveg pezsgőt, 1 üveg 7 deciliter bort, fél liter finom likőrt. Elsőrendű zene Rácz István közreműködésével. Kitűnő vacsora, szolid árak. Szíves látogatást kér Fodor Lajosné kocsmáros." „Szüveszter estéjén Csülag Gáspár vendéglőjében ingyen malac reggelig." „Párisi Nagy Áruház Rt. Szeged. Cserkonics és Kiss ucca sarok. Szüveszterre és újévre:" újévi képeslap 10 darab 0,24 pengő, zsebnaptár 1939. évre 0,18 pengő, szerpentin 10 darab 0,14, konfetti 0,10 csomag 0,18, hólabda 1 csomag 0,14, színes papír tombola 0,10, török sapka 0,14, nagy csokoládé malac 0,98, 0,38, 0,18 pengő, zsenaila kéményseprő 3 darab 0,24, újévi kotró 0,06 pengő. NAPI Tükröt tart szülővárosának és a régiónak a Délmagyarország. A cikkek, információk fölött a forrás: „saját tudósítónktól" - most 1938-ból. ÁTOKHÁZI BETÖRŐ. „Az elmúlt csütörtökön éjjel a kiszombori római katolikus templomban a csendőrök tetten értek egy fiatalembert, amint éppen a templomperselyeket akarta kifosztani és a templom értékes kegyszereit akarta elrabolni. A betörő, Farkas János 22 éves átokházi napszámos bevallotta, hogy az előző napokban Sándorfalván és Kiskundorozsmán járt", ahol kerékpárokat lopott, Szőregen trafikot tört föl. „Az ebből származó zsákmányt párnahuzatba varrva az újszegedi tiszai füzesben, a Csemegi utca végén lévő kubikgödörben rejtette el." Ám a tettes a tetthelyre szállítás közben „pénteken megszökött a csendőrök kezei közül" (december 20., kedd). TILOS A PAPÍRCIPŐ. „A kereskedelmi miniszter rendeletet adott ki a papiros felhasználásával készített cipő, csizma és más lábbeli előállításának és forgalomba hozásának eltiltásáról. (...) A rendelkezés nem vonatkozik a báli és egyéb divat női félcipőkre." A rendeletet megszegőt akár 15 napi elzárással is büntethetik (december 23., péntek). 40 ÉVES SPORTEGYLETEK. „Szegednek két olyan régi sportegyesülete van, amelyiknél az országban nem dicsekedhet nagyobb múlttal egyetlen klub sem. A SzÁK ebben az évben töltötte be negyvenedik évfordulóját és 1939 elején ünnepli meg fennállásának negyedik évtizedét a Szegedi Vívó Egyesület." Ez utóbbi sportág képviselői április 23-án ünnepelnek majd, amikor köszöntik lovag Armentáno Ede vívómestert is negyvenéves eredményes szegedi működésére emlékeztetve (december 24., szombat). MENÜ, SZERELMESLEVÉLLEL. A lapunk Szakácskönyv rovatát író dr. Csikós Nagy Józsefné az év utolsó hetére és az új esztendő elejére is ajánlott menüt. Szombat: ebéd - „sóskaleves, töltött felsál lencsefőzelékkel, csöröge"; va csora - „erőleves csészében, sajtos puding, sajtos öntettel, kappanpecsenye kompóttal és amyonese burgonyával, malakow-créme, sajt, gyümölcs"; éjfélkor - „coupe-jaques". Vasárnap: ebéd „savanyú malacaprólék leves aprómorzsa gombócokkal, sonkásrolád tejfeles öntettel, ropogós malacpecsenye párolt káposztával és uborkával, farsangi fánk baracklekvárral, gyümölcs és sajt" vacsora - „tea, hideg malacsült, csokoládékrém, sajt". Desszertnek szerelmeslevél: „25 dkg lisztből 15 dkg vajjal, 8 dkg cukorral, 7 tojássárgával és megfelelő tejjel sem túl lágy, sem túl kemény tésztát gyúrunk, amelyet aztán 1 órára hideg helyre teszünk. Vékonyra nyújtjuk, hosszúkás levélformájúra vágjuk, azután megtöltjük vanília krémmel, amelybe rumba áztatott diót és 4 tojásfehérje habját kevertük, levélboriték formájúra hajtottuk össze és lassú tűz meüett szép sárgára megsütjük" (december 25., vasárnap). LEVÉLSZEKRÉNY A VILLAMOSON. „Kunder Antal kereskedelemügyi miniszter nyugati mintára Magyarországon is meg akarja honosítani a villamoskocsikra szerelt levélgyűjtő szekrények rendszerét. Ezeket a levélszekrényeket a posta közegei minden egyes kocsinál a vasúti végállomásra való megérkezés alkalmával ürítik ki és ezáltal lehetővé teszik a postai forgalom meggyorsulását" (december 30., péntek). DEVIZAÁRFOLYAM. „A Magyar Nemzeti Bank hivatalos valutaárfolyamai. Angol font 15.90-16.10, USA dollár 345.40, lengyel zloty 60.00-61.40, leu 2.40-3.45" (december 31., szombat). További információk. FOTÓN a témáról«intornoton! www.Helmdgyar.hu