Délmagyarország, 2009. január (99. évfolyam, 1-26. szám)

2009-01-13 / 10. szám

Szerda, 2009. január 14. Aktuális 13 VEGSO ESETBEN AZ EPULO TAROLO KESZLETEIHEZ IS HOZZANYULHATNANK Az összes kút termeli a földgázt Algyőn TOVÁBBRA IS CSAK A KUTATÁS FOLYIK: 2012 ELŐTT NEM LESZ KITERMELES Még várni kell a Makó-árok gázára Bár a mostani gázhiányos időkben sokaknak eszébe jut, hogy a Makó-árok­ban Európa legnagyobb, 1500 milliárd köbméteresre becsült földgázkincsét rejti a föld, nem változott a szakemberek eló'rejelzése: 2012 előtt nem várha­tó a kitermelés megkezdése. Továbbra is csak a kutatómunka folyik a térség­ben: szeretnék megtalálni például azokat a pontokat, ahonnan a legköny­nyebben kitermelhető a gáz. MUNKATÁRSUNKTÓL Miközben folyik az ukrán-orosz gázvi­ta, amelynek következtében a csapo­kat elzárták, és Európa, benne Ma­gyarország nem kapott gázt, sokaknak eszébe jut, hogy alattunk rejlik a kon­tinens legnagyobb, 1500 milliárd köb­méteres szénhidrogénkészlete. Becslé­sek szerint ez akár száz évre is fedez­hetné a teljes hazai fogyasztást, kiak­názására azonban továbbra is vár­nunk kell még. A földgázkutatásokkal kapcsolatban ugyanis egyelőre nincs új fejlemény - tájékoztatta lapunkat Szabó György, a TXM Olaj- és Gázku­tató Kft. (a gázkutatást a megyében an­nak idején megkezdő kanadai Falcon Oil & Gas Corporation hazai leányvál­lalata) ügyvezetője. Mint annak idején megírtuk, vidé­künkön három esztendővel ezelőtt kezdődtek a kutatások. Többek között Óföldeák határában végeztek különbö­ző vizsgálatokat és fúrásokat, melye­ket kiterjesztettek például a magyar­csanádi határra és Hódmezővásárhely körzetére is. Forintban számolva már eddig is milliárdokat költöttek a beru­házásra, ami nem csoda: a szénhidro­gén hatezer méter mélyen, kemény kő­zetréteg alatt rejtőzik, ami a hazai vi­szonyok közepette rendkívüli kihívást jelent. A kutatást egyébként immár há­rom cég, a már említett Falcon, az Ex­xonMobil és a hazai Mol Zrt. végzi. Mint megtudtuk, jelenleg is keresik azokat a pontokat, amelyekről a leg­könnyebben és leggazdaságosabban kinyerhető a földgáz, és ebben töb­bek között a szegedi egyetem földtu­dománnyal foglalkozó szakemberei is segítenek. Ez kevésbé látványos, mozgalmas munka, mint amihez az érdeklődők vidékünkön hozzászok­tak. Hogy mikorra várható a kiterme­lés? Bár lapunk hasábjain az illetéke­sek korábbi nyilatkozataikban ezt ígérték már korábbra is, információ­ink szerint e tekintetben jelenleg az a közlemény az irányadó, amit a Mol korábban tett közzé - azaz: 2012-2014 között. Senkinek nem tűnt fel, hogy a jogszabály nem bünteti azokat, akik megszegik. OLÁH ZOLTÁN Jogállami képtelenség Azért az egy kicsit röhejes, hogy a kormány a fővárossal áttekinti a szmogriadó eddigi tapasztalatait. Pedig ez nem vicc, erről maga a kor­mányszóvivői iroda tájékoztatta tegnap a Magyar Távirati Irodát. Sőt a kormány és a főváros nem elégszik meg ennyivel, hanem a megszerzett tapasztalatok alapján majd közösen összeállítanak egy komplex javas­latcsomagot, amely tartalmazza a módosítani szükséges jogszabályokat. Nem túl nagy kockázat kijelenteni, hogy a szmogriadó tapasztala­tainak áttekintése nem tarthat túl sokáig, hiszen nem sok minden tör­tént. Vasárnap délelőtt 11 órakor el­rendelték, hogy a főváros területén a I Senkinek nem páros napokon a páros, páratlan na­# # tűnt fel, hogy a pokon a páratlan rendszámú gépjár­müvek közlekedhetnek, és... És más nem. Illetve annyi mégis, hogy volt, aki betartotta (betartja), volt (van), aki nem, ugyanis betartatni szankció híján lehetetlen. Ezt nevezte egy ismert alkotmányjogász jogállami képtelenségnek. Igaza van. A környezetvédelmi, az egészségügyi és a földmüvelésügyi minisz­terek közös szmogriadó-rendelete tavaly október 25-én lépett hatályba. A három minisztériumban senkinek nem tűnt fel, hogy a jogszabály nem bünteti azokat, akik megszegik. A rendőr jelenleg annyit tehet, hogy páros napokon a páratlan rendszámú, páratlan napokon pedig a páros rendszámú autók vezetőinek mondhatja el, hogy mivel ma nem ülhetett volna volán mögé, ha tehetném, ha lehetne, jól megbüntetném. Az szintén jogállami képtelenség, hogy az emberek hírműsorokból értesülhetnek alapvető jogaikat és kötelezettségeiket befolyásoló intéz­kedésekről. Mert az, hogy nem vezetheti az autóját, nem mehet oda, ahová különben mehetne, például keletről Budapesten át nyugatra, az bizony az alapvető emberi jogok korlátozása. Persze Magyarországon semmi nem történhet politikamentesen. Még egy közönséges szmogriadó sem. Az MDF egyik vezetője tegnap azt javasolta, hogy a korlátozás alatt legyen lehetőség forgalmi engedéllyel használni a tömegközlekedési járműveket, de arra nem tért ki, hogy mi lesz az autó utasaival, ök honnan szerezzenek forgalmi engedélyt? Ez is jogállami képtelenség. 280 forint fölött az euró MUNKATÁRSUNKTÓL Tovább gyengült a forint a bankközi piacon hétfőn, a régió gazdasági kilá­tásai terhelik a forint és a környékbeli devizák árfolyamát. Az eurót 282,30-282,40 forinton jegyezték dél­után hat óra előtt a bankközi kereske­delemben, két százalékkal gyengébb forintárfolyamon a péntek délutáni 276,65/85 forintnál. Az euró utoljára október 21-22-én járt 280 forint felett. A valaha elért leggyengébb árfolyam 286,40 euró/fo­rint. Egyes vélemények szerint az ár­folyam „egyensúlyi pontja" 290 forint közelébe tolódik el. A forint esetében a gyengülés irá­nyába hat az MNB jelzése is a számára elfogadható, a jelenleginél gyengébb forintárfolyamról. B0D0 IMRE ÚJHELYI ISTVÁNT SZERETNÉ LEGYŐZNI Szegedre költözött a tiszaszigeti polgármester Újszegedre költözött Bodó Imre. A politikus a választókerületében élőkhöz akar közelebb lenni, és a megyei politikára koncentrálni. 2010-ben nem indul Tiszasziget pol­gármesteri székéért. GONPA ZSUZSANNA Üjszegedre költözött családjával Bodó Imre, Tiszasziget polgármestere, az egyes választókerület elnöke, fideszes országgyűlési képviselő. Ezzel együtt a politikus bejelentette: nem indul a polgármesteri székért Tiszaszigeten 2010-ben. A költözést azzal indokolta, hogy Csongrád megye egyes választókerüle­tének elnökeként nemcsak Tiszaszige­tet, de Deszket, Kübekházát, Üjszent­ivánt és Szeged rá eső részét is képvisel­nie kell - ezért jobb, ha beljebb lakik. Ezenkívül a család is kötődik Sze­gedhez, pszichológus felesége például a megyeszékhelyen szeretne egyszer rendelőt nyitni. De a változtatásnak elsősorban nem személyes, hanem politikai okai vannak. Túl azon, hogy jobban elérhető akar lenni a választó­kerületben élőknek, szeretné meg­nyerni a jobboldalnak Deszket, Kü­bekházát és Szegedet. Ehhez pedig szerinte elengedhetetlen a jelenléte. A kérdésre, hogy ha Szigeten nem is, de Szegeden indulna-e a polgármesteri székért, közölte: a jelölés egyrészt a városi Fidesztől függ, másrészt köz­ponti egyeztetési folyamat eredménye. Bárki is lesz azonban a párt polgár­mesterjelöltje, öt „tiszta szívéből segí­B0DÓ IMRE ÚGY ÉRZI, NEM HAGYTA CSERBEN A FALUT Fotó: Karnok Csaba teni fogja". Ugyanígy a megyei köz­gyűlés fideszes elnökjelöltjét is (Bodó Imre korábban szeretett volna a köz­gyűlés elnöke vagy alelnöke lenni). Amit viszont biztosan akar: egyéni jelöltként indulni a megyei egyes vá­lasztókerületben, és legyőzni Újhelyi Istvánt. Bodó Imre azt mondta: amikor 2007-ben választókerületi elnök lett, a Fideszben beszédtéma, a tiszaszigeti­ek között pedig elfogadott lett, hogy Szegedre költözik, és a megyei politi­kára koncentrál. A települést, amit tíz éve vezet, megítélése szerint nem hagyta cserben, idén például a temp­lom tetejét újítják fel, kiépítik a csapa­dékvíz-elvezető árkokat. „Rendben van a falu" - fogalmazott. Abban bí­zik, hogy 2010-ben alpolgármestere, Ferenczi Ferenc veszi át posztját. A GÁZMEZŐN MOST SEM DOLGOZNAK TÖBBEN, MINT ÁLTALÁBAN Fotó: Karnok Csaba délyt adott, hogy a Szőreg l-ben, az épülő stratégiai tárolóban lévő tartalé­kokat is megnyissák, de csak végszük­ség esetén. Oláh Károly elmondta: no­ha még épül a tároló, már megkezdték a földgázkészlet feltöltését a Mol kompresszoraival. A termelés különben télen-nyáron folyamatos: de míg télen közvetlenül a gázvezetékbe kerül a földgáz, nyáron egy része, amit nem használnak fel a fogyasztók, az 5 hazai nagykereskedel­mi földalatti gáztároló valamelyikébe. A hazai termelés egyébként a jelen­leg ismert és feltárt készletekből to­vább már nem fokozható: a legna­gyobb, Szeged melletti medence is év­ről évre csökkenő hozamú. Becslések szerint még mintegy 10 évre elegendő tartalék húzódik meg Algyőn, szinte a lábunk alatt. HAZAI LELŐHELYEK. Ma már csak az alföldi földgázkutak termelnek je­lentősebb mennyiségű gázt, a du­nántúli termelés elenyésző mérté­kű. A mostani rendkívüli helyzetben felszínre hozott, napi 9 millió köb­métert is elérő mennyiségű földgáz lelőhelyei Szeged, Kiskunhalas, Orosháza, Füzesgyarmat és Hajdú­szoboszló térségében találhatók. r ovábbi FOTÓK i témáról az interneten! www.delmagyar.hu Az algyői olaj- és gázmezőn megnéz­tük tegnap, mennyire jár csúcsra a Szeged melletti terület. Azt gondoltuk, ilyen kényes helyzetben ennek a föld felszínén is vannak jelei. De csak a laikus képzeli azt, hogy iz­gatott emberek megannyi autóval ci­káznak az olajmező aszfaltozott útjain. A valóságban nem dolgoznak többen, mint máskor, a csúnya szürke és fa­gyos időben szinte fülsiketítő a csönd. Nem dolgoznak az M43-as építésén sem a gépek, a nyomvonal régészek vájta üregeiben jéggé fagyott a víz. Oláh Károlytól, a Mol-csoport algyői termelésvezetőjétől is azt kérdeztem: a rendkívüli helyzetben - amelynek so­rán, mint tudjuk, egy hétig nem jött földgáz Oroszország felől - mit tettek, tesznek azért az olaj- és gázmezőn, hogy több fűtőanyag jusson az orszá­gos vezetékbe. Pluszműszakokat állí­tottak be? Kétszer annyian dolgoznak? A szakember azt válaszolta, a kutak, a gyűjtőrendszer és az előkészítő tech­nológia automatizált, vagyis minden a maga útján megy. Ha normál üzemet tartanak, akkor emberi felügyelettel ugyan, de nem állandó kezelői jelenlét mellett működnek a berendezések. Most azonban, mivel rendkívüli (volt) a helyzet, magasabb fokozatú készenlé­tet tartottak fenn: a többlettermelés mi­att kedden és szerdán többet túlóráztak és ügyeltek, de ma már a rendszerbe „fizikailag" alig kell beavatkozni. A gázvita és a kemény hidegek mi­att most az ország napi mintegy 60-70 millió köbméter földgázt használ el. A tárolókból - import gáz híján - 53 mil­lió köbmétert nyomnak az országos gázvezetékbe, a magyarországi gázku­tak pedig mintegy 9 milliót termel­nek. A „saját" termeléshez az algyői gázmező 4 millió köbméterrel járul hozzá. Ezekben a napokban az összes kút „ment", míg normál körülmények között csak a háromnegyedük termel­ne. Az E.ON Földgáz Storage Zrt. tulaj­donában lévő, Algyőn, a föld alatt ta­lálható Maros l-es tároló is teljes kapa­citással „küldi" a gázt az országos ve­zetékbe. A miniszter még arra is enge­Mivel már az épülő algyői stratégiai gáztárolóban, a Szőreg 1-ben is van bevethető és mobilizálható gázkész­let, elvben ezt a tárolót is bármikor meg lehetne csapolni. Eddig azon­ban semmi sem indokolta, hogy a döntést meghozzák. A hazai gázter­melés felét még mindig a Szeged melletti algyői medence adja. FEKETE KLÁRA

Next

/
Oldalképek
Tartalom