Délmagyarország, 2009. január (99. évfolyam, 1-26. szám)

2009-01-12 / 9. szám

Hétfő, 2009. január 12. Aktuális 13 A szívbeteg Larának gyűjtenek Szegváron Több mint két hónapja gyűjtenek adományokat a szívbeteg szentesi Bóta Lara Szonja új otthonának megvásárlására Szegváron. A szívát­ültetés után ugyanis a gyermekét egyedül nevelő édesanya a nagyköz­ségben telepedne le. A forintok las­san gyűlnek, de a csöppség nem ma­rad fedél nélkül: a Szegvár és Vidéke Takarékszövetkezet biztosítja a ház­vásárláshoz szükséges összeget. SZFLCS CSABA Október vége óta gyűjti az adományo­kat a 16 hónapos, szívbeteg szentesi Bóta Lara Szonja jövőbeli otthonának megvásárlására a szegvári gyermekjó­léti szolgálat és a Szegvár Egészségéért Közalapítvány. A csöppség édesanyja, Csentes Éva gyermekkorában a nagy­községben élt, ezért lánya szívátülteté­sét követően itt szeretnének majd lete­lepedni. A kislány kórházba kerülésé­ig egy szentesi albérletben laktak, ide már nem jöhetnek vissza, a kicsi lakás ugyanis nem biztosítja a teljes felépü­léshez szükséges környezetet. - Tizenegy lebélyegzett gyüjtőurnát helyeztünk el a község forgalmas he­lyein: közintézményekben, boltokban - árulta el Nagy Sándorné, a Szegvár Egészségéért Közalapítvány kurátora. ­De az adományokat be lehet fizetni a közalapítvány bankszámlaszámára is. Az urnákat még nem nyitottuk fel, de a bankszámlánkon eddig 40 ezer fo­• • Tizenegy lebélyegzett # # gyüjtőurnát helyeztünk el a község forgalmas helyein. Nagy Sándorné rint gyűlt össze. Igaz, ez nem nagy ösz­szeg, de ilyenkor minden forint számít. Sokan pedig bútorokat ajánlottak fel. A kinézett ház önkormányzati tulaj­donú, és 5 millió forintba kerül. A há­zat folyamatosan kínálják eladásra, így elképzelhető, hogy mire a kis Larát ha­zaengedik, már gazdára talál az épület. A csöppség és édesanyja azonban nem marad fedél nélkül, még akkor sem, ha a gyűjtésből származó pénz kevés a la­káscseréhez: a Szegvár és Vidéke Taka­rékszövetkezet biztosítja a házvásárlás­hoz szükséges összeget. - Az édesanya kedvezményes köl­csönt kap tőlünk az ingatlan megvá­sárlásához, amelynek visszafizetésé­vel ráér, az sem gond, ha 20-30, vagy akár még több évig törleszti apránként - mondta el lapunknak Kis János, a Szegvár és Vidéke Takarékszövetkezet elnöke, ügyvezető igazgatója. - Fel­ajánlásunkat semmilyen gazdasági ér­dek nem vezérli, szeretnénk, ha a kis­lány megfelelő körülmények között gyógyulna és cseperedne fel. A takarékszövetkezet ingyen vezeti a közalapítvány bankszámláját. Javas­latuk szerint a gyűjtést a műtét után is érdemes lenne majd folytatni. Nagy Sándorné bízik benne, ha Lara új szí­vet kap, megnő az emberek adomá­nyozó kedve. FOLYAMATOSAN VÁRJÁK AZ ADO­MÁNYOKAT. A szívbeteg Bóta fara Szonjának szánt adományokat a következő bankszámlaszámra lehet befizetni a szegvári takarékszövet­kezetben: 57200062-10003468. Bővebb felvilágosítás a nagyközség gyermekjóléti szolgálatának tele­fonszámán kérhető: 63/364-860. PANEKSÁNDOR Az akkor hozott törvények semmivel sem voltak jobbak a mostaniaknál. Boross Péter elbúcsúzott Nyolcvanévesen lemondott mandátumáról, és kiszállt a parlamenti po­litikából Boross Péter volt miniszterelnök, MDF-es képviselő. Az idős politikus leköszönő nyilatkozatában a magyar közállapotok romlásá­ról, a megosztottságról, az „agresszívben előadott politikai deklaráci­ók" színterévé vált parlamentről és a jogalkotás szakszerűtlenségéről beszélt. Szinte ugyanarról, ami a hétköznapi ember szemében már rég közhelyes, s ami a parlamenti munka presztízsének csökkenését, a po­litikától való nagyarányú elfordulást okozta. Emberileg teljesen érthető, hogy Borosst nyolcvanéves korára megvise­lj • Az akkor hozott li már e parlamenti környezet, sőt in­# W törvények kább az csoda, hogy eddig bírta. 2006-ban, 78 évesen úgy vállalt újra parlamenti munkát, hogy számára is világos lehetett: a politika sokkal ösz­szetettebb lett, mint az Antall-kor­mány idején volt. A kilencvenes évek elejének történészektől, költőktől és tanároktól színes parlamentjére még jellemzőbb volt az elvi vagy in­kább ideológiai politizálás. Az akkor hozott törvények semmivel sem vol­tak jobbak a mostaniaknál, a választók egy ideig mégis szimboükus biza­lommal fordultak az első szabadon választott parlamenti képviselők felé. Antalléknak a hberálisokkal kötött paktum, a Horn-kormánynak pedig az abszolút többség nyújtott a mainál békésebb munkát a parlamentben. Az Orbán-kormány, amelynek környezetében szintén ott volt Boross Péter, ugyancsak kényelmes parlamenti többséggel rendelkezett. Valójában 2002-ig egyik kormány sem mutogatott az ellenzékre balsikerei miatt. A 2002-es választásoktól az ellenzék és a kormánypártok versenye kiegyenlített lett, és folytatódott a választási ciklusok közben is. Ekkor­tól állandósult a politikai kommunikáció, a választókat célzó szövege­lés. 100 lépés és egyéb, hónapok alatt elfelejtett nevű programok szület­tek a választók szóval tartására, mígnem az őszödi produkció és az azt követő túlélőshow az emberek nagy százalékát győzte meg arról, hogy nem érdemes a politikával összehangolniuk véleményüket. A kövéle­mény-kutatási adatokon látszik is: olykor 50 százaléknyian is vannak, akik nem, illetve „nem tudómmal" válaszolnak a politikáról feltett kér­désekre. Jószerivel már csak dühödt militánsok és egymást provokáló újságírók veszik komolyan a nekik közvetített politikai üzeneteket. Egyelőre senki nem tudja, milyen út vezet ki innen. A Boross Péter által váltig emlegetett antalli örökség, a józan, tárgyilagos ítélkezés he­lyett MDF-ben is inkább arrogáns légkör van, vizsgálatokkal és kizárá­sokkal. Bár Boross tagadja, lehet, hogy ez jobban megviselte, mint az egész parlament. MÁSODFOKON IS NYERTEK A TELEPÜ LESEK Nem kapja meg a BS Alfa a 180 millióját Másodfokon is az érintett önkormányzatoknak adott igazat abban a perben a bíróság, amely 11 Csongrád megyei település és a hódmezővásárhelyi BS Al­fa Bt. között folyt arról, ki kell-e fizetniük a cégnek azt a 180 millió forintot, amellyel a 2006-os árvíz utáni fertőtlenítés munkálatai miatt tartoztak. A helyhatóságok némelyike így a csődtől menekült meg. A társaság nem nyi­latkozott lapunknak. SZABÓ IMRE Nem kell kifizetnie 11 Csongrád me­gyei településnek azt az összesen 180 millió forintot, amelyet a hódmezővá­sárhelyi BS Alfa követelt tőlük a 2006-os árvíz utáni fertőtlenítésért ­így döntött a bíróság a napokban má­sodfokon is. Mint korábban beszámol­tunk róla, a tartozás miatt nehéz anyagi helyzetbe került cég azért pró­bálta meg peres úton behajtani köve­telését, mert az önkormányzatok csak annyit fizettek neki, amennyit erre a célra átutalt nekik az önkormányzati tárca - ez azonban csak töredéke volt a szerződésben rögzített díjnak. A mi­nisztérium azért nem adott többet, mert egyes helyeken indokolatlannak tartotta ezt a munkát, és az árat is so­kallta, az önkormányzatok pedig arra hivatkozva nem egészítették ki ezt az összeget, hogy a megkötött megálla­podásban az áll: abból a pénzből fizet­nek, amit a központi vis maior alap­ból kapnak. Mellesleg ha magukra vállalták volna ezt, némelyik falu csődbe is ment volna. Az egyik érintett település, Csanád­palota polgármestere, Kovács Sándor lapunknak azt mondta: számukra megnyugtató az ítélet, a vis maior alapból kapott központi pénzt pedig már átutalták a cégnek, részükről így az ügy le van zárva. Szerettük volna megtudni, hogy a BS Alfa Bt. miként értékeli a bírósági döntést, illetve hogy élnek-e jogorvoslati lehetőséggel a Legfelső Bíróságnál, ám a társaság egyik vezetője, Samu Ágoston azt mondta, csak írásban hajlandó nyilat­kozni lapunknak, és ragaszkodik en­nek szó szerinti közzétételéhez. BEISKOLÁZZÁK VAGY MUNKÁBA KÜLDIK A TÖBBSÉGET - A KÖLTSÉGEKET AZ ALLAM ES AZ 0NK0RMANYZAT ALLJA Felülvizsgálják a szociális segélyeket Visszaszorítja a szaktárca a szociális segélyezettek számát. Többségüket beiskolázzák, vagy dolgozni küldik. A munkaadóknak egy fillérjükbe sem kerül az új munkaerő'. POMBAI TÜNDE Több mint 200 ezren élnek az ország­ban rendszeres szociáhs segélyből. Csongrád megyében 5800-an, Szege­den 2000-en jogosultak ellátásra. A létszámot a szociális és munkaügyi tárca úgy próbálja lefaragni, hogy a közfoglalkoztatások körébe január l-jé­től bevezette az Út a munkához progra­mot új, rendelkezésre állási támoga­tással. Ezt azok kapják, akiket az ön­kormányzat a segélyezettek közül ok­tatásra vagy dolgozni küld. A minisz­térium becslése szerint a segélyezettek többségét érinti a változás. Novkov Ve­szelinka, a szegedi polgármesteri hiva­tal szociális irodájának vezetője el­mondta, március végéig felülvizsgálat­ra hívják be az érintetteket. A 2000 szegedi segélyezett nagy többsége a felülvizsgálatig kapja a 2008-ban folyósított ellátás összegét, utána a fix összegű, 28 ezer 500 forin­tos rendelkezésre állási támogatást kapja. Mindaddig jár ez az ellátás, amíg képzést vagy munkát nem aján­lanak a jogosultaknak. Akit munkába küldenek, az magától értetődően bért kap, vagy ha a munkaszerződése le­járt, megint automatikusan rendelke­zésre állási támogatást. Munkahelyeket a szociális iroda ku­tat fel. Szegeden nagyjából félezer munkahelyet ajánlanak, ez négyszer több, mint tavaly. Eddig 30 városi cég­gel, intézménnyel szerződtek: ilyen a városi óvoda- és bölcsődeigazgatóság, a vadaspark, a fürdők, a környezet­gazdálkodás, a temetkezési kft., a vá­rosörség és néhány alapítvány, egye­sület. A közfeladatot ellátó intézmé­nyek köre még bővül. A támogatottak felváltva is alkalmazhatók. Minimáli­san 90 munkanapot dolgozhatnak, minimálbérért. A bért, a járulékokat és a közterheket a központi költségve­tés és az önkormányzat állja, a mun­káltatóknak tehát egy fillérjébe sem kerül a foglalkoztatás. LARA EGYELŐRE VÁR AZ ÚJ SZÍVRE. A MŰTÉT UTÁN MEGFELELŐ KÖRNYEZET KELL A FELÉPÜLÉSÉHEZ Fotó: Tésik Attila

Next

/
Oldalképek
Tartalom