Délmagyarország, 2009. január (99. évfolyam, 1-26. szám)

2009-01-10 / 8. szám

Szombat, 2009. január 10. Szieszta 111 VÁRHATÓ A FEHÉR HÁZBAN Csomagolnak az elnöki párok: a Bushék hamarosan elköltöznek, Obamáék beköltöznek a washingtoni Fehér Házba. Január végétől új stílus jellemzi az Amerikai Egyesült Államok irányítását. Úgy hírlik, az új elnök nem csak mint férj támaszkodik majd a M» esztendö's Michelle Obama véleményére. Michelle-t öltözködési stílusa miatt sokan Jackie Kennedyhez hasonlítják. „Soha nem hallgat rám" - panaszkodik viccesen feleségéről Barack Obama. Az Amerikai Egyesült Államok megvá­lasztott elnöke azonban azt is hozzáte­szi: megismerkedésükkor nagyon jó fő­nöknek bizonyult... Michelle és Barack 1989-ben találkozott egy chicagói jo­gászcégnél. Erőskezű first lady? Micbelle Obama erőskezű first la­dyként áll férje mellett. Annál is in­kább, mert Barack Obama minden ko­rábbi elnöknél jobban bízik a felesége ítéletében, és ad a véleményére. A Newsweekben megjelent cikk szerint Michelle Obamát a férje teljességgel bevonja majd elnöki munkájába: pél­dául segít neki megírni fontosabb be­szédeit, és a döntések előtt is elmond­ja majd férjének a véleményét. Mic­helle a 90-es évek elején - közeli ba­rátja és apja halála után - egy sajátos úton ment végig: szeretett volna tisztá­ba jönni önmagával. Otthagyta a jogi céget, és valami olyat szeretett volna tenni, amivel se­gít másokon. A Harvard Egyetemen diplomájával új állás után nézett. A chicagói polgármesteri hivatalnál kez­dett dolgozni olyan programokban, amelyek elősegítik a fiatalok és a fel­nőttek képzését, illetve segítenek el­helyezkedni nekik a közszférában. Jackie és Michelle Az amerikai divatlapok szerkesztői úgy vélik: a Fehér Ház újabb lakója igencsak emlékeztet az egykori first ladyre, Jackie Kennedyre. Példaként említik, hogy Michelle Obama és Jackie Kennedy is A fővárosban és az új esztendó'ben először indítja gyermekeit iskolába az Obama házaspár váll nélküli ruhát választott az esküvő­jére, mindketten a klasszikus, elegáns stílust kedvelik, és hasonló a frizurájuk is. A Kennedy családdal van más jellegű kapcsolata is a Barack családnak: Jackie lánya, Caroline Kennedy Schlossberg az amerikai elnökválasztási kampányban Obamát támogatta. Obamáék barátaik között tudhat­nak olyan hírességeket, mint például Jennifer Anistont, George Clooney-t, Halle Berryt, Sharon Stone-t, Oprah Winfrey-t, Scarlett Johanssont és Will Smitht is. Romantikus pár Michelle és Barack megismerkedésük óta mindent megtesz azért, hogy Va­lentin-napon, a szerelmesek napján együtt legyenek. Ha pedig távol töltik egymástól ide­jüket, webkamera segítségével tartják Fotó: MTI/EPA/Callie Shell a kapcsolatot. Ilyenkor is mindennap beszélnek egymással. Soha nem iüányoznak gyermekeik, a 9 éves Malia és a 6 éves Sasha szülői ér­tekezleteiről. Azt mondják: nagy él­mény számukra, amikor a gyerekek elő­adását nézhetik meg az iskolában. So­katmondó adalék, hogy Michelle imád­ja a sudokut. Semmit sem szeret jobban, mint ha sudoku rejtvényeket oldhat meg, miközben férje vacsorát főz... A rendszerváltástól napjainkig két tucat tudósunk lett követe a hazának DIPLOMATAGYÁR A SZE HOSSZÚ NÉVSOR. Hosszabb-rövi­debb ideig valamilyen külügyi in­tézményben szolgálatot teljesítő és Szegedhez kötődők (valószínűleg hiányos) névsora: Bollobás Enikő, Bratinka József, Csernus Sándor, Csorba László, Csűri Károly, Hunya Péter, Katona Tamás, Martonyi Já­nos, Mását András, Pál József, Pálfi György, Pordány László, Somogyi Norbert, Szabó Győző, Szörényi László, Torma József, Trócsányi László, Vastagh Pál, Vigh Éva, Zimo­nyi István. gyarországi látogatásához köthető. A szegedi diplomatának tehát köze van ahhoz, hogy több milliárd forintnyi tá­mogatás érkezhet térségünkbe, ma­gyar-francia együttműködésben folyó kutatásokra. Pálfi György szerint a jó szakdiplomata az együttműködések bővítése mellett a hazai tudomá­nyos-technológiai fejlődést is élénkít­heti. - Színvonalas, nemzetközileg nyitott a képzés a szegedi egyetemen. Ezt is igazolja a külügyben helyt álló, a mi univerzitásunkhoz köthető oktatók magas száma. De közülük csak azok lehetnek sikeres diplomaták, akik kel­lő alázattal megtanulják e nehéz szak­ma titkait és fogásait. Jómagam a kar­rierdiplomaták részéről csak segítsé­get tapasztaltam - folytatja a magyará­zatot Csernus Sándor, aki 1990 és 1994, majd 1998 és 2000 között dolgo­zott a párizsi magyar intézetben, együttműködött négy magyarországi nagykövettel is, ma viszont középkori egyetemes történetet oktat, és a BTK dékánja. - A külügyben szokásos fő­város-központúsággal szemben mi a regionális szempontok fontosságát át­éreztük és érvényesítettük. Például az SZBK, illetve a szegedi egyetem kivá­lóságát ismerve támogatunk uniós projektek ideérkezését. Ezért is tartom fontosnak fenntartani a diplomácia társadalmasítását. Szeged, a régió és az egyetem nemzetközi szereplésé­ben, hírének növekedésében a diplo­máciai szolgálatba kirajzott egyetemi oktatók nagy szerepet játszottak. Párizs, Berlin, Bécs és Róma kulcsfon­tosságú diplomáciai intézményeit Szegedhez kötődő egyetemi oktatók igazgatták az ezredfordulón. Ám előt­te és azóta is, több mint húsz követ indult a Tisza-parti városból. De nem csupán ezért nevezhetjük diplomata­gyárnak a szegedi egyetemet, hiszen - a meglévő tudás intézményesítése­ként - létrejött az itteni nemzetközi kapcsolatok szak, mely a hazai felső­oktatási intézmények közül a máso­dik legnépszerűbb. Egyszerre négy külföldi magyar in­tézet élén is a szegedi egyetemhez kö­tődő diplomata állt az ezredfordulón. Négyen az élen Párizsban Csernus Sándor, Berlinben Mását András, Bécsben Csúri Károly, Rómában Szabó Győző dolgozott kul­túrdiplomataként. Közülük a szegedi egyetem német tanszékének egykori - Amatőr diplomataként, politikai ki­nevezettként kezdtük a külügyi szol­gálatot, de gyorsan megtanultuk azo­kat a technikai fogásokat, melyek nél­kül nem boldogulhattunk volna. A múlt század nyolcvanas éveinek vé­géig a Szovjetunió irányította a ma­gyar külpolitikát, ott képezték ki azo­kat a „külügyéreket", akiknek a kivá­lasztásában a politikai megbízható­ság számított elsőszámú szempont­nak. Ehhez képest volt szükség 180 fokos fordulatra a rendszerváltás után - adott diplomáciatörténeti vázlatot Pordány László, az Antall-kormány ausztráliai és új-zélandi, majd az Or­bán-kormány dél-afrikai nagykövete. A szegedi egyetem angol tanszékéről induló, visszatérte után a tanárkép­zőn angol tanszéket alapító, ma már nyugdíjas oktató hozzátette: a több­nyire a határon túli magyarokkal is Nemzetközi kapcsolatok szak Immár 11 hazai felsőoktatási intézményben is lehet a nemzetközi tanulmányok szakon diplomázni. Ezek között - a budapesti Corvinus egyetemi után - a második legnépszerűbb a szegedi - mondja Majsa József koordinációs igazgató. Az SZTE állam és jogtudományi karának a 3. évfolyamnál tartó, új szakján körülbelül 260 hallgató ismerkedik az idegen nyelvekkel és kultúrákkal, a külföld társadalomföldrajzával, gazdaságával és jogrendszerével - a multidiszciplinaritás jegyében. Ök - reményeik szerint - a helyi és megyei önkormányzatok, kulturális rendezvényekés persze a cégek bővülő külkapcsolatainak ápolójaként tudnak majd elhelyezkedni. kapcsolatokat ápoló új diplomata­nemzedék - elődeivel szemben - jól ismeri a modern nyelveket és annak a térségnek a kultúráját, múltját, ahol hazánkat képviselik. oktatója, ma a német nyelvű And­rássy-egyetem rektora, Mását András nem csak a berlini magyar intézet új épületének fölhúzására büszke. Azt is számon tartja, hogy a Tisza-parti vá­Pál József háromszor - például egy 1998-as fogadáson - is találkozott a II. János Pál pápával fotó: dm/dv rosból vendégül látta, és bemutatta a német közönségnek például lapunk publicistája, Darvasi László focis könyvét, vagy a Somogyi-könyvtárból a Szőkefalvi-Nagy Erzsébet által ren­dezett kiállítást. A most az SZTE oszt­rák tanszékét vezető Csúri Károly pro­fesszor viszont a bécsi magyar intézet első embereként az osztrák-magyar kapcsolatokról 2003-ban olyan jelen­tős és sikeres kiállítást rendezett, hogy azt Oroszország leghíresebb mú­zeumában, az Ermitázsban is bemu­tatták 2005-ben. A különbség forrásai - Újabb fordulatot hozott az uniós csatlakozás. Immár az EU-tagországok együttműködésének kerete adott, ezért e helyeken a nagykövetségek szerepe csökken, míg a korábbinál sokkalta fontosabbá lett a kulturális sajátosságok felmutatására képes in­tézetek és diplomaták szerepe. Ugyan­akkor a nagykövetségek funkcióit a gazdasági kapcsolatépítésben a cégek közötti információháló váltja föl - em­lít egy új szempontot a jelenleg az olasz tanszéket vezető Pál József pro­fesszor, aki korábban helyettes állam­titkárként, de a Római Magyar Akadé­mia vezetőjeként is, mostanában pe­dig mint szegedi tiszteletbeli olasz konzul és az olasz intézet irányítója kapcsolódik a külügyekhez. Vigyázó szemünk Párizson A legek közé tartozik, hogy volt idő, mikor egyszerre hárman - Csernus Sándor, Pálfi György és Somogyi Nor­bert - dolgoztak külügyesként hazáju­kért. A 2001-es franciaországi magyar évvel indult a nagy sikerű külföldi magyar évadok sorozata. - Természetesen a szigorú szakmai szempontok mellett a lokálpatriotiz­mus is dolgozott bennünk, amikor Pá­rizsból szegedi helyszínű együttműkö­dési pályázatot kezdeményeztünk a 2004-es budapesti Chirac-látogatást követően - ismeri el az embertani tan­széket vezető Pálfi György, aki 2002-töl öt éven át Párizsban tudomá­nyos és technológiai tanácsosként dol­gozott. Kezdeményezőként vállalt részt abban az újabb magyar-francia biotechnológiai nagyprojektben is, amely Nicolas Sarkozy 2007-es ma-

Next

/
Oldalképek
Tartalom