Délmagyarország, 2009. január (99. évfolyam, 1-26. szám)

2009-01-10 / 8. szám

61A Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara információs oldala Szombat, 2009. január 10. GAZDASÁGI ÉVNYITÓ A KAMARÁBAN Parragh: Reformbarkácsolás helyett valódi reformokat! PARRAGH LÁSZLÓ A NAGY ELLÁTÓRENDSZEREKNÉL FOLYTATNÁ A RENDSZERVÁLTÁST Kis- és nagyvállalkozások egymásra vannak utalva Mint ismeretes, a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (CSMKIK) új összetételű küldöttgyűlése október 8-án a változásra szavazott: a következő négy évre Nemesi Pált, a Ferroép Zrt. vezérigazgatóját választotta a kamara új elnökévé. A köztestület első embere erős, jól szervezett, szolgáltató köztestületben gondolkodik, melyben a vállalkozók közössége nemcsak megtalálja számítását, de jól is érzi magát. A válság ugyan nem kerüli el Csongrád megyét sem, az elnök talál okot bizakodásra is. A Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara hagyományt teremtve gazdasági évnyitóval kezdte idei munkáját. A rendezvényen Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a gazdasági válságról, a befejezetlen rendszerváltozásról, illetve a vállalkozói környezet torzulásairól fejtette ki véleményét. Csak két megdöbbentő adat: míg a nagyvállalatok adójuk A7 százalékáttudják leírni valamilyen jogcímen, a kisvállalkozások alig több mint 3 százalékot; a rokkantnyugdíjasok száma Magyarországon 830 ezer, ami arányaiban is tizenötször több, mint Szlovákiában. MUNKATÁRSUNKTÓL Parragh László hamis illúziónak nevezte azokat a politikusi megnyilatkozásokat, amelyek szerint „Magyarország már túl volt a nehezén, amikor szerencsétlen pillanatban elérte a pénzügyi válság..." A kamara elnöke szerint ugyanis mai gazdasági nehézségeinknek a pénzügyi válság mellett az is oka, hogy Magyarország „elszabotálta" a rendszerváltás jó részét, a gazdaságon kívüli nagy ellátórendszerek átalakítását. Miközben rendkívüli áldozatok árán átalakultak a piaci struktúrák - a nem versenyképes cégek tönkrementek, a kilencvenes évek közepén 850 ezren voltak munka nélkül -, az államigazgatás, az oktatás, az egészségügy, a nyugdíjrendszer, a kutatás-fejlesztés, az egészségügy, a nyugdíj- illetve a szociális ellátórendszer csaknem változatlan struktúrában él tovább. Az MKIK elnöke emlékeztetett arra, hogy a kamara mint egy gazdasági szeizmográf, évek óta folyamatosan és időben jelez, csak 2006-ból néhány példa: MUNKATAWSUNKTÓÍ A kamara két legutóbbi adófóruma a magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatos egyeztetésekkel és ellenőrzésekkel, valamint az adó- és járuléktörvények változásával foglalkozott, avatott szakértők, Szűcs Edit, Plenter Jánosné és Pestuka Gabriella segítségével. Az ilyen fórumokon a vállalkozások útmutatást kapnak a normakövető magatartáshoz is és segítséget ahhoz, hogy minél felkészültebben várhassák az ellenőrzéseket. De tanul az adóhatóság is, hiszen szakemberei ezeken a fórumokon közvetlenül tájékozódhatrögtön a választások másnapján strukturális reformokat követeltek, de időben jelezték azt is, hogy a reformok szakmai előkészítettsége gyenge, társadalmi elfogadottsága alacsony, és hogy „reformbarkácsolás" történik; egyfolytában mondják, az európai uniós források lényegesen nagyobb részét kellene gazdaságfejlesztésre fordítani; a pénzügyi válságot Magyarország sem tudja elkerülni, aminek gazdasági visszaesés lehet a következménye. Így is lett. Jellemző példa az anomáliákra, hogy hiába sikerült az elmúlt évben 360 milliárddal növelni az adóbevételeket, jó részét megint szétfolyattuk a kiadási oldalon (a veszteséges állami vállalatok finanszírozására 64, a nyugdíjkiadásokra 62, s egyéb intézmények kiadási többletére 70 milliárddal költöttek többet mint egy évvel korábban). Magyarországon egészségtelen a gaznak a kis- és középvállalkozásokat nyomasztó problémákról. A vállalkozók és könyvelőik jó néven veszik, hogy a fórumokon nemcsak a jogszabályi változásokról hallhatnak első kézből, hanem az adóhatóság beavatja őket saját szervezési, stratégiai, adópolitikai munkájába is. Legutóbb éppen az APEH regionális igazgatóságának vezetőjétől, Tamásné Czinege Csillától hallhattak az érdeklődők egyebek mellett az adóhatóság feladatait meghatározó hármas elvről is: 1. Az adózóknak nyújtott szolgáltatásokkal segítsék az önkéntes jogkövetést; 2. lépjenek fel a daság szerkezete - szögezte le az MKIK elnöke. Az első száz cég - melyek 54 százaléka külföldi tulajdonban van adja a nemzeti jövedelem felét, miközben a munkavállalóknak csak mintegy negyedét foglalkoztatja. A kis- és közepes vállalkozások a 42 százalékát. Hatalmas termelékenységi és hatékonysági különbség van a nagyvállalatok a magyar kis- és közepes vállalkozások között, ami a fejlett nyugati országokban nincs így. A foglalkoztatási problémák megoldását is itt kellene keresni, a kisvállalkozások megerősítésénél. Jelenleg ott tartunk, hogy 100 forintnyi számított adóból a különféle jogcímeken elszámolható kedvezmények levonása után a nagyvállalatok (250 fő fölöttiek) 100 forintból mindössze 42 forintot, míg a kisvállalkozások 96 forint 70 fillért fizetnek be ténylegesen. Óriási problémának nevezte a kamara elnöke, hogy Magyarországon többen élnek államtól kapott pénzből, mint munkából származó vagy vállalkozói jövedelemből. Egy megdöbbentő adat a sok közül: 830 ezer rokkantnyugdíjas van Magyarországon, miközben a szomszédos Szlovákiában 27 ezer - ami arányaiban is (Szovákiában feleannyian élnek, mint Magyarországon) több mint tizenötszörös különbség! S A KAMARA KÖVETELÉSEI. A fórumok résztvevői csokorba szedték javaslataikat, melyeket a kamara megyei és országos szervezetén keresztül kívánnak felerősíteni, illetve eljuttatni a döntéshozókhoz. 1. Legalább egy évig ne lehessen az adózással kapcsolatos jogszabályokat változtatni. A jelenlegi módosítás során ugyanis 18 törvényhelyen többféle időpontban életbe lépő módosítás történt. 2. A jövőben egy-egy törvénymódosítás a nyugati mintákhoz hasonlóan a jóváhagyást követően csak egy év múlva legyen életbe léptethető. 3. Ne lehessen az egyes törvényeket, ún. salátatörvényekben (tehát bárhol, bármilyen jogforrásban) módosítani. A fórumon alkotmányos szempontból is aggályosnak találták a törvénymódosítás több pontját, nevezetesen: a készpénzfizetés - az adózók gazdálkodási szabadságát sértő - 250 ezer forintos felső határát; a cégautóadó és gépjárműadó szektorsemlegességét és a gazdálkodását sértő jogszabályi helyeket; valamint az egy szabálysértés háromszori büntetési tételének kiszabhatóságát. törvénysértőkkel szemben; 3. magasan képzett munkatársakkal dolgozzanak. (A CSMKIK tagjai az előadásokról részletesen is olvashatnak a Kamarai Futár januári számában) MUNKATÁRSUNKTÓL - Ahogy cégvezetőként bizonyára van víziója vállalata jövőjéről, elnökként gondolom, a kamaráról is. Milyen lesz pár év múlva a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara? - Remélem, egy olyan ügyfélközpontú szolgáltató kamara, melyben a tagok - kis-, közepes- és nagyvállalatok egyaránt - pontosan tudják és érzik, hogy miért jó és milyen előnyökkel jár ehhez a közösséghez tartozni. Szervezzük a kamara stratégiai testületét is, ahová klubszerű keretek között a megye nagyvállalatainak első számú vezetőit hívjuk meg - jellemzően valamilyen aktuális gazdasági esemény előtt vagy valamilyen nem várt gazdasági esemény okán. Mivel a kisvállalkozások vannak a leginkább kiszolgáltatott helyzetben, a kamarának sokkal több figyelemmel és nagyobb törődéssel kell lennie irányukban. - Ha jól értem, ön szerint a kis- és közepes vállalkozások, valamint a nagyvállalatok érdekei és szerepei összebékíthetők a kamarában? - Abszolút. Egy térségben, sokszor ugyanabban a városban, kis faluban dolgozunk együtt, kicsik és nagyok, egymásra épülnek tevékenységeink, gyakran vagyunk egymásra utalva. És ebből az összetartozásból valamenynyien profitálhatunk is, hiszen amit itt teremtünk meg, annak a haszna is itt marad. Ha a környezetünkben lévő nagyvállalatoknak megbízható, jól működő rendszere van, az jó a kisvállalkozásoknak is. Azon vagyunk, hogy a térségünkben működő nagyvállalatok beszállítói hálózata jellemzően az itt lévő kis- és középvállalkozásokból épüljön fel. Lobbizunk azért is, hogy a helyi vállalkozások minél nagyobb arányban jussanak szerephez a különféle beruházásoknál, közbeszerzéseknél. Természetesen a törvény adta keretek között! - Elnök úr, hogyan látja Csongrád megye gazdasági helyzetét, lehetőségeit, főleg a nemzetközi válság várható következményeinek függvényében? - Egyikünk sem tudja kivonni magát a pénzügyi, gazdasági válság okozta hatások alól, át kell értékelni megtakarításainkat, fogyasztási szokásainkat, beruházási elképzeléseinket. Csongrád megye gazdasági szerkezetéből adódóan elsősorban az építőipar lehet az, amelyik leginkább megérzi a pénzügyi válság következményeit, de talán nem olyan mértékben, mint mondjuk a fővárosban. A lakásépítés üteme biztosan viszsza fog esni - ami részben a válság nélkül is bekövetkezett volna, persze sokkal kisebb mértékben. Rövid távon hitelből nem lesz célszerű lakást építeni. Nemzetközi közlekedési konferencia A Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a CSMKIK-ban működő Enterprise Europe Network - Szeged, valamint a Stratégiai és Közszolgáltató Társaságok Országos Szövetsége a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara támogatásával január 29-30-án immár tizedik alkalommal szervez Szegeden nemzetközi közlekedési konferenciát. A jubileumi rendezvény témája: Hatékony érdekérvényesítés és érdekvédelem a közlekedési szolgáltatások területén Magyarországon és Európában. Annak a vüágnak vége, amelyben valaki felveszi a devizahitelt alacsony kamatra, miközben a saját pénzét forintban kamatoztatja; az a gazdasági helyzet is a múlté, hogy az ingatlan felértékelődése magasabb, mint egy pénzügyi betét kamata. A gépipar aránya ugyan alacsony a megye gazdaságában, ám azok a cégek, amelyek jellemzően járműipari beszállítók, máris érzik a válság hatásait, visszaestek megrendeléseik. Reméljük, csak átmenetileg. • NEMESI PÁL - ön miben bízik elnök úr? - Nem gondolom, hogy a jellemzően pályázati úton, uniós forrásokból, a nemzeti fejleszti terv alapján megvalósuló beruházások áldozatául esnének a mostani helyzetnek (autópálya-építés, közlekedési nagyprojekt, fürdőfejlesztések stb.). Véleményem szerint a válság legkevésbé a szolgáltatások területén fogja éreztetni hatását. A beruházások egy része is ezt a szektort, a vendéglátást, turizmust szolgálják; a biopoliszprogram ugyan jelentősen átalakult az eredeti elképzelésekhez képest, de még mindig jelentős egészségipari fejlesztésről van szó Szegeden. És itt van az egyetem. A Trigránit hatalmas A kategóriás irodaházat épít a Bertalan híd újszegedi lábánál, melynek jelentős részét a Siemens bérli majd, a programfejlesztést hozzák Szegedre - már az indulásnál száznál több programozó-matematikusra lesz szükségük. A megye gazdasági szerkezete jelentősen átalakult, adottságainkból és hármas határ menti fekvésünkből adódóan is a szolgáltatások kerülnek előtérbe, amikben az eddigi átlagainkat meghaladóan fogunk fejlődni persze ha már túl leszünk a most következő átmeneti visszaesésen. Báli meghívó A kamara február 14-én rendezi meg az iparosok, kereskedők, szolgáltatók és kézművesek hagyományos kamarai bálját Szegeden, a kamara székházában. Ez alkalommal adják át a Csongrád Megye Gazdaságáért és a Kézműves Mester Remek Díjat is. A rendezvény partnertalálkozó is egyben, ahol a vállalkozók, cégvezetők kötetlen formában erősíthetik üzleti és baráti kapcsolataikat. Jegyigénylés és információ: a CSMKIK ügyfélszolgálatán (Párizsi krt. 8-12.). Tel.: 62/486-987/193. E-mail: balint.tunde@csmkik.hu Összeállításunka Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara támogatásával készült. Szerkesztette: Őrfi Ferenc TAMÁSNÉ CZINEGE CSILLA AZ APEH MUNKÁJÁBA AVATJA BE A KAMARA TAGJAIT O A kamara megint figyelmeztet A kamara szerint Magyarország talpra állásához elengedhetetlen a nagy elosztórendszerek reformjainak szakszerű kidolgozása és végigvitele (oktatás, egészségügy, nyugdíj- és rokkantnyugdíjrendszer, munkanélküli-ellátás, kutatás-fejlesztés, államigazgatás, önkormányzatok); a közteherviselési reform; a gazdasági szereplők terheinek csökkentése; valamint érdemi párbeszéd és együttműködés a társadalomban és a politikai pártok között is. ADÓ- ÉS JÁRULÉKFÓRUMOK A KAMARÁBAN - MEGSZÓLÍTJÁK A JOGALKOTÓKAT Padtársunk lett az adóhivatal A kamarában hagyománya van annak, hogy az APEH megyei, majd regionális igazgatósága legjobb szakembereivel magyarázza a vállalkozásoknak illetve képviselőinek a legújabb adó- illetve járulékváltozásokat, tudnivalókat. Ezek a találkozók olyan fórumokká nőtték ki magukat, ahol a jelenlévők a puszta ismeretszerzés mellett konkrét kritikai észrevételeket, javaslatokat is megfogalmaznak a jogalkotó számára. A készpénzfizetés korlátozásával és a cégautó megadóztatásával kapcsolatban alkotmányossági aggályok is felmerültek.