Délmagyarország, 2008. december (98. évfolyam, 280-304. szám)

2008-12-24 / 300. szám

161 Csendes éj Szerda, 2008. december 24. Kínai keresztények, zsidók, buddhisták, hinduk ünnepi készülődése Szegeden MINDENKI MÁSKÉPP KARÁCS0NY0ZIK A szegedi Xu Zhong család. Kínai apa, magyar anyuka, kínai-magyar gyerekek Ahány nemzet és vallás, annyiféle karácsonyi szokás. Az ünnep alatt mégis minden a szeretetről, a csa­ládról, az ajándékozás öröméről és a meghittségről szól. Legyen szó kínai vagy tanzániai keresztények­ről, zsidókról, buddhistákról vagy éppen hindukról. Szegeden néz­tünk körül. KANCSÁH TÍMEA A gyermekeim elhiszik: a Jézuska hoz­za az ajándékot. Szép ez a karácsony: mézédes, finom a fenyőfa illata - fo­galmazta meg az 50 éves Xu Zhong Ping, mit jelent számára a karácsony, amit református keresztényekhez illő­en ünnepel a családjával. Kínai-magyar vegyes karácsony A szegedi Cserepes sori piacon dol­gozó, sanghaji születésű árus 17 éve él Magyarországon, megkeresztelke­dett. Feleségével, Szabó Ibolyával 10 éve házasok, két gyönyörű, korom­fekete hajú kisfiút nevelnek. A gye­rekek ilyenkor pénzt kapnak aján­dékba. Változatos náluk az ünnepi menü: Ibolya halászlét, töltött ká­posztát főz és bejglit süt, míg kedve­se elkészíti az elmaradhatatlan bam­buszos csirkét rizzsel. A hatalom képviselői, miután 1949-ben magukhoz ragadták az állam irányítását, vagy bezárták, vagy le­rombolták a templomokat Kínában, ezért elég kevés, legfeljebb 80 millió keresztényről tudnak az országban. Ök megünneplik Jézus születését. Ezenkívül rengeteg külföldi él Peking­ben, a karácsony ezért is közismer­tebb. Sok szálloda és a gazdagabbak otthona fényárban úszik ilyenkor, és a kínai karácsonyfát a „fények fájának" nevezik. A Szegeden élő kínaiak közül sokan ellátogatnak karácsony napján a Cserepes sori piacon kialakított ima­helyre. Esznek, isznak, énekelnek és imádkoznak. Xu Zhong Ping elmondta: ők kétszer ünnepelnek. A kínai újév az Újhold el­ső napjával kezdődik, és tizenöt nap­pal később, teliholdkor, fejeződik be. Kínában az év legszebb ünnepe, mely a családról, az ősök tiszteletéről szól. Idén január 25-én lcezdődik - Kínában ilyenkor az emberek nem dolgoznak, minden bolt zárva. - Mi is megünne­peljük a 2000 éves hagyományt, csak nem olyan nagy felhajtással. Dolgo­zunk. A húsos táska azonban biztosan nem marad el - tette hozzá a kereske­dő. Tanzániában pilaut esznek A tanzániai születésű, lutheránus ke­resztény Emánuel Sweya szegedi ba­rátnőjével és annak családjával kará­csonyozik. Az ötödéves gyógyszerész­hallgató elmesélte: a kínai szokások­hoz hasonlóan náluk otthon mindenki pénzt kap ajándékba. Sokkal jobb, mint Magyarországon. Itt mindig mu­száj kitalálni valami ajándékot. Nehe­zebb. Ha otthon összegyűlik a család, több mint 30-an ünnepelnek, és a fű­szeres rizsből vagy kukoricadarából és felszeletelt marhából vagy csirke­húsból készített, kókusszal ízesített nemzeti étek, a pilau biztosan nem maradhat el. Jézust bódiszatvaként tisztelik - Buddha a májusi teliholdkor vilá­gosodott meg, ezért számunkra ez az egyetlen kiemelt időszaka az év­nek. Egyébként nálunk minden nap ünnepnap. Jézus számunlcra egy bó­diszatva, azaz szimbolikus, történel­mi személy, akit tisztelünk, becsü­lünk - mesélt a kereszténységhez való viszonyáról Takács Éva. A 36 éves tanárnő 11 éve buddhista. El­mondta, vallási hovatartozása elle­nére az unokatestvére ragaszkodott hozzá, hogy kislányuknak a ke­resztanyukája legyen. - A szüleim katolikusok, én is meg vagyok ke­• • A gyerekek # # szaladgáltak, ajándékokat kaptak, énekeltünk, vacsora után pedig fánkot ettünk. Lednitzky András resztelve. A nagypapámmal és a szomszéd nénivel ritkán templomba is elmegyek, csak nem vetek keresz­tet, jó kívánságokat gondolok. A ka­rácsonyt hagyományos magyar szo­kások szerint ünneplem a szüleim­mel, ha pedig úgy érzem, itt az ide­je, összeülünk a barátaimmal, akik szintén buddhisták, és meditálunk - osztotta meg velünk Éva a kará­csonyi szokásait. A fiatal nő Tibet­ben és Mongóliában leginkább el­terjedt, Gyémánt Út - Szegeden nagyjából 25 főt számláló - budd­hista közösség tagja. Hanuka - ajándék a gyerekeknek Az egyetlen olyan ünnep, amely nem bibliai elbeszélésből ered, egy hadi eseményre emlékezik. Az az ünnep, amely leginkább híd az ősi zsidóság és a mai modern világ kö­zött. A zsidók (Makkabeusok) idő­számításunk előtt 164-ben sikeres lázadást robbantottak ki a szíriai görög IV. Antiochosz ellen. Megtisz­tították és újraavatták a jeruzsále­mi szentélyt. Ennek emlékére ne­vezték el az ünnepet hanukának, A FOTÓ: SEGESVÁRI CSABA ami héberül felszentelést jelent. A fények, a születés ünnepének is szokták nevezni a nyolcnapos ha­nukát: miután a Makkabeusok meg­tisztították a szentélyt, csupán egy napra elég kóser olajat találtak, amellyel meggyújtották a szent gyertyatartót, a menórát. Ügy tart­ják, csoda történt: nyolc napig égett. Ennek tiszteletére a zsidók az ünnep első napjától számítva min­dennap újabb gyertyát gyújtanak a nyolcágú menórán, amit az ablakba tesznek. Az első napon a gyerekek pénzt kapnak ajándékba, majd minden további napon apró megle­petésekkel örvendeztetik meg őket. Idén a hanuka kezdete december 21. - mindig közel esik a karácsony­hoz, emiatt is hasonlók a zsidók és a keresztények ajándékozási szoká­sai. - Vasárnap délután a főrabbi meg­gyújtotta a hanuka tiszteletére az el­ső gyertyát a Dóm téren, egy időben az adventi gyertyagyújtással. Tegnap pedig együtt ünnepeltünk a Zsidó Hitközség Gutenberg utcai dísztermé­ben: a gyerekek szaladgáltak, aján­dékokat kaptak, énekeltünk, vacsora után pedig fánkot ettünk - mesélte vidám ünnepük részleteit Lednitzky András, a Szegedi Zsidó Hitközség vezetője. Ahol a a liba és a kacsa is ünnepel A karácsony szépségét és eszmei mondanivalóját, illetve a hindu vallás sokszínűségét is mutatja, hogy a ba­lástyai tanyavilágban megtalálható Nandafalva kis hindu közösségében is sokan ünneplik családjukkal a kará­csonyt. Mindnyájan a keresztény kul­túrkörben nevelkedtek, életük része az ünnep. Csak azzal a különbséggel, hogy ők a libát és a kacsát is hagyják ünnepelni. Vegetáriánusok. Ettől füg­getlenül a magyar konyha finomsága­it, például a bablevest, a mákos gubát elkészítik ilyenkor. A fenyőfát pedig mindenképpen gyökerestül szedik ki - tudtuk meg Leveles Zoltántól, aki tervezi, hogy ellátogat az éjféli misére a szegedi fogadalmi templomba. Ed­dig kisebb templomokba ment kará­csony éjjelén. A buddhista Takács Éva (jobbról) a szentély eló'tt barátaival meditál FOTÓ: KARNOK CSABA

Next

/
Oldalképek
Tartalom