Délmagyarország, 2008. december (98. évfolyam, 280-304. szám)

2008-12-20 / 297. szám

101 Szieszta Szombat, 2008. december 20. Időutazás a 2010-ben 100 éves Délmagyarországgal: 1936 (27. rész) KET RENDEZVENYE Hetvennégy hét múlva lesz 100 éves az 1910. május 22-én útjára bocsátott Délmagyarország. Lapunké jubileu­ma alkalmából, mintegy visszaszám­lálásként, időutazásra hívjuk olva­sóinkat: hétről hétre egy-egy esz­tendő újságtermését átlapozva föl­villantjuk, milyennek láttatta a vilá­got, az országot, a régiót, Szegedet - a Délmagyarország. A magyar vi­dék legpatinásabb lapja sorozatának huszonhetedik állomása: 1936. „Két nagyjelentőségű megmozdulása van esztendők óta a szegedi életnek: a májusban rendezett ipari vásár és az au­gusztusban tartott szabadtéri játékok" ­összegez december 25-én megjelent cik­kében Kertész Béla. Ám a VEI. ipari vá­sár esztendejében az ország második városában felvetődött: mindkettőt au­gusztusban rendezzék meg. Termékenyítő idegenek Az ötletellök első számú érve: „az ipari vásár a szabadtéri játékok közönségé­ből oly látogatókhoz is juthatna, akik egyébként csak a szabadtéri játékok számára jönnek tekintetbe és megfordít­va". Ellenzi e megoldást Kertész - „gaz­dasági megfontolásból". „Az ipari vásár látogatóinak száma közel 40.000 volt az elmúlt évben, ebből bel- és külföldi, nem szegedi, közel 10.000. A szabadtéri játékok is legalább 15.000 nem szegedit vonzottak városunkba." Szerinte ha e két rendezvényt „egy időben rendez­nék, a város idegenforgalma nem emel­kednék a két intézmény látogatói szá­mának összegével, hanem csak ennél jóval kisebb mértékben. Ahhoz, hogy a két intézmény megrendezésével több napon át, esetleg egy egész hétre köt­hessük ide a vidéki látogatókat, hiá­A nyolcadik szegedi ipari vásárt az új csarnokban tartották FOTÓK: SOMOGYI-KÖNYVTÁR, HELYISMERETI GYŰJTEMÉNY nyoznak a szállodai berendezéseink, mert hiszen 300 idegennél többet a vá­rosban már nehéz volna elhelyezni." Nyolc év, százezer pengő „Az elmúlt nyolc vásár alatt több mint százezer pengőt építettünk be a szegedi ipari vásár intézményébe", elkészült „az Iparcsarnok színes épülete" - hang­súlyozza kolumnás eszmefuttatásában Körmendy Mátyás, országgyűlési képvi­selő, a szegedi ipartestület elnöke. Még­is elégedetlen, az alkotás vágya fűti, mert „akik a legnehezebb helyzetben voltunk, mi létesítettük az első vidéki ipari vásárt, és mi építettük fel az ország Arcél: Lugosi Döme (1888-19A5) Szeged elfelejtett helytörténészének nevezi Csongor Győző, nyugalmazott múzeumi igazgatóhelyettes Lugosi Dömét, aki ügyvédi oklevele megszerzése után, 1912-től Szegeden élt. Csongor szerint nehéz meghatározni - a lapunkban haláláig folyamatosan publikáló - Lugosi foglalkozását, hiszen volt „ügyvéd, ügyész, hírlapíró, zenekutató, színháztörténész" is. Nevéhez köthető az első szegedi Színházi Újság, illetve a Szegedi Színpad, de 1928-30. között a városi színházi zsebkönyv szerkesztése is. A Dalos Világ ezt írta róla 1938-ban: „...a régi Szeged kitűnő emlékezetű ismerője, életrajzíró, kedves humorú, anekdotázó ügyvéd, társaságok képviselője, a magyar kincsek gyűjtögetője". 1908-1913 között az első magyar színházi lexikonon dolgozott, az M betűig jutott; 1923-tól több színpadi művét is bemutatták (például Bergengócia című operettjéhez Juhász Gyula írta a versbetéteket). első kézműves iparcsarnokát", amit szerinte bővíteni kell. „Meggyőződé­sem, szent hitem, hogy a szegedi ipari vásárnak nemzetmentő, nemzedékeket boldogító, értéket adó és értékeket védő rendeltetése van a szegedi végeken." A VIII. szegedi ipari vásár május 30. és június 11. között, naponta 8-19 óra között várja a látogatókat, „belépődíj: 50 fillér, gyerekjegy 20 fillér". „Á Hor­váth Mihály utca egészen átalakult, valóságos látványossága Szegednek. Kis vásárvárost varázsoltak az ipar­testület és az iparcsarnok környékére" - írjuk május 29-én. A népművészet mellett megjelent a VIII. vásáron a paprika, de a másik specialitás is, a szegedi papucs. „A márványteremben találjuk a híres sze­gedi bútoripart, kárpitosipart, kézi­munkásokat." „Újítás, hogy a posta kirendeltséget állított fel, ahol 20 szá­zalék kedvezménnyel lehet távirato­kat feladni, és ugyanezen kedvez­ménnyel lehet belföldi távbeszélgeté­seket lefolytatni." Forgalomba hozták a „Szegedi Ipari Vásár-cigarettákat". A fáradt nézelődőt az iparos csarnok te­tőteraszán kávézó várja. Az elsőbbség joga Nagyon szerencsés elgondolásnak tart­ja dr. Pálfy József polgármester, hogy „az idegenforgalom fejlesztése egyide­jűleg kulturális és közgazdasági téren KRONOLÓGIA. 1936. január 5.: A belügyminiszter felmenti dr. Bárányi Tibort a főispáni tisztségből, mert több ezer pengő hivatali pénzzel nem tud elszámolni. Februári.: Dr. Imecs György belügyminiszteri titkárt nevezik ki Szeged főispánjává. Ápri­lis 20.: Janovics Jenő veszi át a sza­badtéri művészeti vezetését. Zenei vezetőnek megnyeri Fricsay Feren­cet, díszlettervezőnek Varga Mátyást. Július 17.: Megindul a spanyolorszá­gi polgárháború. Július 31.: Aba-Novák Vilmos elkezdi a Hó'sök kapuja boltívére festeni az ország akkoriban legnagyobb (2A5 négyzet­méteres) freskóját. Október 6.: Meghal Gömbös Gyula miniszterel­nök. Október 12.: A kormányzó ki­nevezi a Darányi-kormányt. történik". Reméli, „nem következik be az a helytelen eljárás, ami a múltban volt, hogy az ország különböző váro­saiban egyidejűleg rendeznek ünnepi heteket, idegenforgalmi mozgalma­kat". Ugyanakkor arra is fölhívja a fi­gyelmet: „a szegedi Dóm tér olyan helyzeti előnyt biztosít Szeged számá­ra, amellyel egyetlen magyar város sem konkurálhat. E mellett Szegedé a kezdeményezés, és így az elsőbbség jo­ga, amit nem lehet tőlünk elvitatni". ZSSiül dtl. magyarország 37 gkoronaeittzerek ELRA BLATA -tb ajkjw yn TtíMVtt ssripl tn t8a6b ur ilrttcm TÍMxa Lta­„tata. íta, ta « «J «M< Xqvrcgónij. 60 rz-a££a<gf>am • Új műfaj, képregény a Délmagyarországban. Egy amerikai lapszerkesztő ötlete: a trükkfilmet átvitte az újság hasábjaira A berlini olimpiászra Athénből futóstaféta indul, amely fáklyát visz az olimpiai játékok színhelyére (képünkön). A fáklyavivők július 28-án reggel érkeznek a magyar határra, Horgosnál a szerb futók átadják az égő fáklyát a magyar staféta tagjainak - adjuk hírül július fi-én. Horgosról, pontosabban a trianoni ha­tártól „a kavicstörmelékes országúton dr. Hernádi Mihály, az aranyjelvényes mara­toni futó" hozza a fáklyát, aztán átveszi „Takó, a tanítóképző kitűnő futója, köny­nyebb égési sebeket szenvedett, mert rosszul adta át a fáklyát az utána következő' stafétatagnak. Juhász, a jeles hosszútávfutó idő előtt adta át a fáklyát, amely a ka­vargó tömegben lobogott tovább" - szól a július 29-i tudósítás. „A közönség lelkes ünneplése közben, egynegyed 8 órakor futott be a célba Gyetvay és fáklyáját magas­ra emelve átadta a tüzet vitéz Imecs György főispánnak a Himnusz hangjai mellett. A főispán ezután meggyújtotta az oltáron a tüzet", a városháza előtt történik a váltás. „Lázár László, az aranyjelvényes déli atléta elindult a lángoló fáklyával Budapest fe­lé." „A stafétáról filmfelvételt készítenek, a filmben szerepet kapnak a nagyobb vá­rosok, köztük Szeged is." NAPI Tükröt tart szülővárosának és a ré­giónak a Délmagyarország. A cikkek, információk fölött a forrás: „saját tudósítónktól" - most 1936-ból. CSONGRÁDI BUSZ. „Az autóbusz közle­kedés március 23-án, hétfőn megindul Csongrád és Szeged között. Ettől kezd­ve naponkint közlekedik." (március 19., csütörtök). SELYEMTENYÉSZTŐK VÉDELME. „A földmű­velésügyi miniszter értesítette a város hatóságát, hogy a selyemgubó-terme­léssel és feldolgozással járó munkaalka­lom fokozása érdekében a kormány a gubóbeváltási árat jelentősen felemelte. Felhívja a polgármestert, hogy a se­lyemgubó-termelők munkájának rossz­indulatú megbénítása, vagy meghiúsí­tása ellen kellő hatósági védelmet nyújt­son" (április 17., péntek). TÍZBE VÁGOn TANYAVILÁG. „A szegedi tanyavilágot tíz közigazgatási körzetre kell felosztani egy-egy tanyai központ­tal. A tízből nyolc már megvan: Alsó­központ, Felsőközpont, Röszke, Csen­gele, Királyhalom-Várostanya, Szaty­maz, Lengyel-kápolna és Ruszajjrás. A másik kettőnek „Benis főtanácsos Bojárhalmot és Gátsarkot tarja alkal­masnak, mindkét helyen ugyanis megindult már a természetes közpon­tosodás" (május 23., szombat). ALSÓVÁROSI FEKVŐCSARNOK. „A higiénia minden követelményeivel, modernül fel van szerelve a fekvőcsarnok, ahol egy­előre 60 gyermek számára lesz hely. Egy-egy gyerek napi ellátása aüg 25 fil­lérbe kerül. (...) A fekvőcsarnok létesíté­sével kapcsolatos átalakításnak 5000 pengő volt a költsége és öltözőn, orvosi vizsgálóhelyiségen, fürdőszobán, ebéd­lőn és tálalón kívül szabadlevegős tan­terem is épült" (június 11., csütörtök). SZEGEDTŐL A KÍNAI MISSZIÓIG. „Eveken keresztül a szegedi középiskolák egyik legjobb tanulója volt Halper Já­nos. (...) A tanári pályára készült, megismerkedett a jezsuita renddel", oda felvételét kérte. Misszióra küldték Kínába, most búcsúzott itteni tanárai­tól. „Páter Szarvas kínai apostob pre­fektus kérésére, Yang kínai tudós vá­lasztott nevet a fiatal jezsuita számá­ra. Halper János új neve a következő: Hoa-Csu-Szán-Nán-Mán, ami magya­rul azt jelenti, hogy a Nép Kedveltje" (július 23., csütörtök). VILÁGGÁ INDULT KÜBEKIEK. „A kübek­házi csendőrség hétfőn délelőtt telefo­non jelentette a szegedi rendőrségnek, hogy két fiatalkorú suhanc nagysza­bású lopást követett el szüleik házá­nál. (...) Állítólag hatszáz pengőt vág­tak zsebre, ezzel a pénzzel reggel vo­natra ültek és Szegedre jöttek, hogy innen továbbutazzanak" - kerékpárral (augusztus 18., kedd). MUNKAKÖZVETÍTÉS. „Állást kaphat a Hatósági Munkaközvetítőben: 2 bor­bély, 1 hölgyfodrásznő vidékre, 1 kesztyűs kézimunkás, 1 kertész vi­dékre, 1 lakatos, 2 magyar szabó vi­dékre, 1 kocsikárpitos vidékre, önálló bútorkárpitos vidékre, gépész Die­sel-motor kezeléséhez, 2 szabó, 6 ci­pész, 1 idős egyedülálló hadirokkant udvarosnak, fiatal kifutófiú, 1 kötél­gyártó vidékre, 3 kovács, 2 kádár, 2 kosárfonó, 2 bognár, 1 faesztergályos vidékre, 2 kötszövő férfi, vagy nő, 2 fiatal asztalossegéd vidékre" (szep­tember 8., kedd). BIRKÓZÓBAJNOK SZENTESI CSEMETÉJE. „Szentesen nagy érdeklődéssel várják Lőrincz Márton olimpiai birkózóbajno­kot, akit Szentes fiának fogadott, miután elszakított területen született, és így szü­lőfalujába nem mehet haza. Lőrincz most levélben bejelentette a polgármes­ternek, hogy mint Szentes város fia, az oümpiászon nyert tölgyfacsemetét Szentesen kívánja elültetni" (október 9., péntek). ű 'ábbi FOTÓK a témáról I „ az intemcten!| www.dclmagyar.hu

Next

/
Oldalképek
Tartalom